Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-15 / 191. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXVII. évf. 191. szám 19T&. aug. 15. KEDD # Ara t 9U fmér I BAGS mm Hímzések, csipkék, szőttesek ki' rr r , . Mepmuveszefi bemutató Kecskeméten Stílusos helyen, a kecs­keméti Cifrapalota díszter­mében nyílt meg vasárnap délelőtt Bács-Kiskun ma­gye népművészeti és házi­ipari termékeinek a bemu­tatója. A felsorakoztatott áruk egy hétre „hazatér­tek-’ világ- és országjáró kőrútjukról. Ugyanakkor remélhető, hogy épp a mostani, augusztus 20-ig tartó bemutatkozás hatásá­ra mind gyakrabban lát­hatjuk őket viszont a sző­kébb pátriában is. Egy egész falfelületet bo­rítanak be a világszerte is­mert kalocsai hímzések, a vitrin üvegén keresztül szinte átsejlenek a lehelet­finom halasi csipkék, a ha­gyományos szőnyegeket a Bajai Háziipari Szövetkezet szemlélteti, míg a modem formájú, csomózott mintá­zatú csomózott fali szőnye­gek Kunszentmiklósról ér­keztek. A kiskunfélegyházi kézimunkák az országban egyedülálló gazdag öltés­technikával készültek, a ti- tiszaújfalui és alpári ko­sárfonók ősi mestersége karkosarakban és fonott kerti bútorokban öltött ipari és egy — a jánoshal­mi Bácska — ipari szö­vetkezet vonultatja fel vá­lasztékát A kiállítást Rév Lajos, az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöke nyitotta meg. Köszöntötte a megjelent dr. Romany Pált, a megyei pártbizott­ság első titkárát, dr. Gaj- áócsi Istvánt, a megyei ta­nács elnökét és a szép szá­mú érdeklődő közönséget. Mint mondotta, ez a ter­mékbemutató egy nagyobb kiállítási sorozat önálló ré­sze. Nemrég rendezték meg a népművészeti fafaragás hagyományos seregszemlé­jét, az id. Kapoli Antal- emlékkiállítást; a népi hímzés gyönyörű bemuta­tóját, a Kis Jankó Bori- kiállítást; Debrecenben a Tiszatáj népművészete vo­nult fel, s a csongrádi na­pok keretében ugyancsak találkozhattak a látogatók a művészi termékekkel. Külföldön legutóbb Kubá­ban és Genfben tartottak magyar népművészeti he­teket. Bács-Kiskun szövet­kezetei egyébként fontos ík népművészetében és házi­iparában. Az ötezer szövet­kezeti tag tavaly jóval több, mint százmillió forin­tos termelési értéket állí­tott elő. Kév Lajos végezetül nyi­latkozott lapunk munkatár­sának: — Bács-Kiskunban adot­tak a továbbfejlődés lehe­tőségei. Elképzelésünk sze­rint a megye az ifjú nép­művészek versengésének állandó központjává válik a megrendezendő kiállítá­sokkal. Ügy tervezzük, hogy a munkát alapítvá­nyok rendszeresítésével ösztönözzük. Személy sze­rint is támogatom azt az elképzelést, hogy Kecske­méten népi fazekasműhelyt állítsanak fel. és ennek be­rendezését anyagilag is se- j gítjük. A szükséges helyiség ki­alakítása egyébként már megkezdődött. H. F. Naponta több ezer látogató Nagy érdeklődés a krími kiállítás iránt Szovjetunióbeli testvér­megyénk, a Krím kiállítá­sát már a megnyitást kö­vető órákban több százan tekintették meg és a láto­gatók száma vasárnap es­tig megközelítette ez ötez rét. A vendégkörömbe írt bejegyzések elragadtatás­sal szólnak a látottakról. Sokan mondták, nem gon­dolták volna, hogy testvér­megyénk ennyire szép és gazdag hely és most már vágyat éreznek, hogy ne csak képekről és termékei­ről ismerjék meg a Krí­met, hanem, ha módját ejthetik, jelentkeznek az IBUSZ-nál szimferopoli társasutazásra. Amit vi­szont hiányol a tárlatnéző: — szívesen vásárolna krí­mi cigarettát, palackos bort, apró népművészeti ajándéktárgyakat. Valóban kár, hogy erre nem került sor a kiállítás alkalmával. Nemcsak Kecskemétről, hanem a megye minden részéből özönlöttek hétfőn a látogatók, s csupán Ba­járól hat autóbusszal ér­keztek a kiállítás megte­kintésére. Értesüléseink szerint a rendezők a túl­zsúfoltság elkerülésére, ütemtervet készítettek. Eszerint ma a bajai járás­ból, szerdán a kalocsai já­rásból, csütörtökön Kalo­csáról, pénteken a kiskun­halasi járásból, szombaton Kiskunfélegyházáról és a várost környező községek­ből, vasárnap Kiskunha­lasról, valamint a kiskőrö­si járásból jönnek szerve­zetten nagyobb csoportok a kiállításra, amely na­ponta délelőtt lQrtől este 7 óráig tart nyitva. Mi ragadta meg annyira a látogatókat, hogy szinte szájról szájra jár: feltét­lenül meg kell nézni a ki­állítást. A Krím iránti Maguetoíoaok a Krím -kiállításon. testvéri érzületen kívül az, hogy nagyon ízlésesen, jói áttekinthetően tálalták a szép és gazdag anyagot. Hogy mi mindent lehet ezekben a napokban Kecs­keméten, a Jókai utcai is­kola termeiben látni, ar­ról röviden beszámolni le­hetetlen, ezért ma csak a kiállítás ipari anyagáról adunk számot olvasóink­nak. Már az előcsarnokban megtudjuk: Krím ipará­nak részaránya a terület gazdasági termelésében igen tekintélyes, eléri a 70 százalékot Könnyűipara világszerte híres, termékeit Vendégeink a Szelidi-tónál Látogatás a Bajai Állami Gazdaságban Kecskeméten megrendezett népművészeti kiállítás egy részlete. A szombati, események­ben gazdag, kecskeméti tartózkodás után a hét vé­gén Bács-Kiskun megye Duna menti tájaival is­merkedtek szűkebb hazánk szovjet vendégei. Az UKP Krím területi bizottságá­nak titkára A. M. Ros- csupkin által vezetett öt­tagú küldöttség vasárnap reggel Dunapatajra uta­zott, ahová elkísérte őket Horváth Rezső, a megyei pártbizottság munkatársa. A látogatók a megye kis Balatonjánál, a Szelidi- tónál töltöttek egy kelle­mes fél napot. Tetszett ne­kik a szép környezet, a horgászok, fürdőzők, üdü­lők paradicsoma és a szí­vélyes vendégszeretet, amellyel a kalocsai járás vezetői fogadták őket. Ber­ta Somogyi László, a járá­si pártbizottság első titká­ra és Pétiké János, a járá­si hivatal elnöke az üd­vözlő szavak után részle­tes tájékoztatást adott szá­mukra a Duna menti já­rásban élő emberek mun­kájáról. A. Sz. Kaszja- nyenko, az UKP belogorsz- ki járási bizottságának el­ső titkára és Berta Somo­gyi László közvetlen han­gú, elvtársi eszmecserét folytatott arról, hogy mi­ként lehetne szorosabbra fűzni az együttműködést a két járás között. A szov­jet vendégek ezután a ka­locsai járás vezetőinek kí­séretében . megtekintették az üdülőtelepet és a dél­utáni órákban utaztak vissza a megyeszékhelyre. Hétfőn bajai látogatás­sal folytatódott a krimi terület képviselőinek Bács- Kiskun megyei programja. A vendégek dr. Greiner József, a megyei pártbi­zottság titkáréinak kísére­tében tegnap délelőtt ér­keztek a Duna-parti vá­rosba, ahol Papp György, a városi pártbizottság tit­kára, Kincses Ferenc ta­nácselnök, ár. Kárpáti An­tal vb-titkár és ár. Orha Ist- ván, a bajai járási hivatal elnökhelyettese fogadta őket. A vendéglátók Baja és a járás ipari, mezőgaz­dasági termeléséről, a la­kosság kommunális ellá­tásáról tájékoztatták a szovjet küldöttséget, akik ezután a Bajai Állami Gazdaságot keresték fel. A küldöttség tagjait ér­dekelte az állami gazda­ságban bevezetett kukori­catermesztési módszer, amelyről Németh Imre igazgató adott részletes felvilágosítást. A vendé­gek megtekintették az ez­zel összefüggő kísérleteket, a hibridüzemet, az épülő sertéskombinátot és a Szov­jetunióba is tekintélyes mennyiségű bort exportá­ló vaskúti szőlőfeldolgo­zót. A szovjet vendégek a délutáni órákban a Kismo­tor- és Gépgyár bajai gyáregységében isioerked­tek a hazai járműprogram jelentős üzemének a tevé­kenységével, s a világhírű Gemenci Erdő- és Vadgaz­daság egyik erdészetébe lá­togattak. K. A. 40 országba exportálják. Építőiparában 45 500-an dolgoznak, évente 950 ezer négyzetméter lakóteret, sok üzemet, iskolát, kórházat, üdülőt stb. építenek. Az iparon belül — ha­sonlóan Bács-Kiskunhoz — a legfejlettebb az élelmi­szeripar. Jelentős mértékű azonban a gépgyártás is. A Szimferopoli Élelmiszer- ipari Gépgyárban bonyo­lult konzervipari automa­tákat, gépsorokat készíte­nek. A szimferopoli tv- készülék gyár évente több mint 400 ezer Krím típusú tv-készüléket gyárt. Miként Kecskeméten, Szimferopolban is készíte­nek magnetofonokat, s a mi tizenéveseink azonnal ki is próbálták a készülé­keket A vendégkönyvbe be is jegyezték (hiszen ők j a fő szakértők), hogy a ! Krímben készült magnók felveszik a versenyt a nyu­gati márkákkal. Krím ipara nagy teret szentel a tömegfogyasztási cikkek gyártásának. Ez a titka annak, hogy igen széles a termékskálája a kiállítás ipari részének. N. O. Visszatérnek a kölcsönkombájnok A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium legfrissebb jelentése szerint hétfőn estig országszerte learatták a gabona 94 szá­zalékát. Jól előrehaladtak a munkával a Duna—Tisza közén. Észak- és Dél-Du- nántúlon, míg változatla­nul a nyugat-dunántúli Vas. Zala és Veszprém me­gye helyzete a legnehe­zebb. A mezőgazdasági üze­mek most már naponta kö­rülbelül 1 százalékkal csök­kentik a betakarítatlan te­rületet Ezt figyelembe vé­ve azzal számolnak, hogy a hét közepén a dunántúli megyék többségében a hét végére országosan learat­nak, legfeljebb Zala, Vas és Veszprém megyékben marad minimális betakarí­tatlan gabona. A megfeszített munka eredményeként sorban vé­get ér az aratás több du­Ma főpróba Szombaton 14.40-kor ér­kezik Kecskemétre az olimpiai láng. A fogadásá­ra már hetek, sőt, hónapok óta tart az előkészület. A kijelölt fáklyavivőkkel kedden délután 14 órakor tartják meg a főpróbát atssrsr r — nántúli járásban, közös gazdaságban, s visszame­hetnek állomáshelyükre a kölcsönkombájnok. Győr megyéből hétfőn megkez­dődött a „visszavonulás”; s a következő napokban egyebek között Baranya, Tolna. Komárom és So­mogy megye gazdaságai is köszönettel hazaküldik a kölcsöngépeket. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents