Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-12 / 189. szám
1 Hibás a „programozás" Nyitva maradt a hírek után a rádió. Félfüllel hallgatom, szemem az elsuhanó tájon kalandozik. Egyszer csak megüti a fülemet' egy mondat: Önkéntes jelentkezéssel biztosítottam a magam számára « bátorság látszatát. Ejha! Noha ifjúsági hongjáték, mégiscsak hang játék. Tehát irodalmi műfaj volna! Hát már ennyire mindent szabad?! Ez már kalózkodás a nyelvvel. Persze, nem szegény Mikrobi a hibás (a hangjáték hőse, valami „szuperrobot”, ahogyan kivettem az adásból), hanem az, aki „beprogramozta”, azaz az író, és persze a dramaturg, meg a rendező, meg a szerkesztő, meg a többi, meg• a többi; mind, akiknek a kezén átmehetnek ilyen mondotok a rádióban. Ha csak ez lenne az egyedüli! De a világ tengereiről szóló kitűnő sorozat legutóbbi filmjét is érzékenyebb fűig tv-elő- fizető alig tudta végignézni a „biztosítani” tolakodó túlburjánzása miatt. „Védelmet biztosít, levegőt biztosít...” a jó ég tudja, mi mindent biztosít ez a „biztosít”... Kik fordítják . az ilyen szöveget, és kik fogadják el?... Hanyagság ez, vagy a hozzáértés hiánya? A hirdetések szövegében már megszoktuk az efféle gusztustalan fogalmazást. De szolgáljon okulásul némely irodalmároknak, hogy ma már az igényesebb hirdetők is kezdik felismerni; kötelességük — és hasznosabb — magyarosan fogalmazni. Tessék csak elolvasni az egyik öblítöszer használati' utasítását: Tökéletesen öblít, a textíliának lágy fogást, kellemes illatot — nem biztosít! — ad. Szívesen elhiszem. —r —6 Heti műsorajánlaümk A FILATELISTA HALÄLA Magyarul beszélő szovjet bűnügyi film. A múlt év tavaszán mutatták be a grúz filmstúdió íilmjét, amelyet Mihail Kalatozovnak, a világhírű Szállnak a darvak rendezőjének fia, Georgíj Ka- latozisvíli, első filmes rendező készített. Detektívtörténetről van szó, a műfaj szabályai szerint tehát egy több ismeretlenes egyenletről, amelyet a nyomozó a szemünik láttára és részvételünkkel old meg. Az izgalom egy kutatóintézeti pénztáros látszólagos öngyilkosságából adódik, ugyanis emellett eltűnik a dolgozók fizetése is — 9Qo rubel. Természetesen senki sem emlékszik semmire, ami említésre lenne méltó. Erőszaknak nincs nyoma, s éppen az készteti gondolkodásra a nyomozót, hogy — túlságosan klappol minden ... (Kedd, 20.00) ISTEN HOZTA ŐRNAGY ÜR! Isten hozta őrnagy úr! Magyar film. 19G9 őszén mutatták be a regényként és színdarabként már világsikert aratott mű. Fábri Zoltán készítette fiíímvál'toizatát. Örkény István ezzel a művével lépett ki, — ha ilyen van — irodalmunk határain kívüli területekre: a színpadi változatot több tucat társulat játszotta, s játsza ma is világszerte. Mitől válik valami sikerdarabbá? — tehetnénk fel a kérdést. A cselekménytől biztos nem, talán a megírás módja. Nos, ez az a pont* ahol elbukik a tehetségtelen, s győz a tehetséges. A tragikomikus, abszurd játék többértelmű is lehet. Ez szemlélet dolga. • Emlékezzünk Madách- ra: Az erfiber tragédiájának párizsi színjében olvashatjuk a sorokat a sorozatos kivégzések aláfestéseként: „Tragédiának nézed, nézdd legott komédiának, s mulattatni fog” — mondja Lucifer Adámnak. Örkény darabja a hatalom kérdését elemzi, s azt, hogy egyes megnyilvánulásai miként hatnak a kisemberre. A főszerepet csakúgy, mint a Thália Színház előadásában — neves színészgárda alakítja. (Szombat, 21.15) KAVIAR ÉS LENCSE Háromfelvonásos vígjáték, közvetítés a Madách Színházból felvételről. 1967 nyarán mutatták be Giulio Scarnicci és Renzo Tarabusi bohózatát, amelyben mintegy elvarázsolt kastélyban élnek a szereplők és a nézők is, mivel — a képzeletbeli tükrök révén — mindenki másként látja ma-, gát és a többieket, mint amilyenek valójában. Egy sze- dett-vedett olasz család a főszereplő; a családfő agyafúrt ötlettel arra veszi rá a famíliát, hogy együttesen próbáljanak szánalmat kelteni maguk iránt egy jótékonysági egyesületnél. Ez sok fordulat alapja, s miközben valameny- nyien szerepet játszanak, igyekeznek a dolgot úgy feltüntetni, mintha a polgári morálnak megfelelően élnének. Az írók kitűnő szoreoeket, pergő cselekményt írtak, s ehhez csak többlet a kitűnő színének — Pécsi Sándor, Tolnai Klári, Kiss Manyi, Zenthe Ferenc, Körmendi János és a többiek — alakítása. (Vasárnap, 20.30) A. Gy. Mintegy nyolcvan játékfilmet és kilencvenhárom rövidfilmet mutattak be a moziía az eLső félévben. A 363 ezer előadást 37 millió 700 ezer néző tekintette meg — tanúsítja a MOKÉP felmérése. A magyar alkotások közül elsőként kell említeni a Jelenidőt. ..Félév alatV majd félmillióan látták. A „Hekus lettem'1 negyedmillió érdeklődőt von- zptt. Másfélszázezemél több látogatója volt a „Még- kér a nép”-nek, s az úgy látszik örókéletű — „Hyppolit a lakáj” nem egészen egy hónap alatt negyedmilliós film 'lett. A külföldi alkotások közül elsősorban két haladó film ért el átütő sikert. A Jane Fonda főszereplésével készült „A lovakat lelövik ugye?” című amerikai film félmillió nézővel vezeti a listát. Rekordot Ígér az „Egy rendőrfelügyelő vallomása az államügyésznek”, fél hónap alatt 130 ezren voltak kiváncsiak rá. Szeptemberben színvonalas filmek várják a mozilátogatókat. A „Fuss, hogy utolérjenek” és a „Forróvizet a kopaszra!” című magyar filmek közül az első Keleti Márton, a második Bacsó Péter alkotása. A „Sacqo és Vanzetti” című kiemelkedő olasz film Gianmaria Volonte főszereplésével; a Bulgakov írásaiból készült kétrészes szovjet „Menekülés” olyan szereplőkkel, mint Szaveljeva, Batalov, U1- janov; a világsikerű „A hu- szonkettes csapdája” című regény amerikai filmváltozata Alan Arkin, Anthony Perkins, Orson Welles főszereplésével. Újra Yma A legszerasmlib elnök Jean Bedel Bokassa, a Közép-afrikai Köztársaság elnöke a múlt pénteken azonnali hatállyal bezáratta az ország összes moziját, s a filművé- szetet „erkölcsrombolónak és a nemzetre nézve veszélyesnek” nyilvánította. (AFP) r madarhang-lemez Több száz, Európában élő madár -hangját tartalmazó sztereolemez gyűjteményt állít össze a svéd rádió állathangstúdiója. A gyűjteményben több mint száz különböző intonációs típus, madárének és madárkiáltás lesz. Tizenhárom évvel azután, hogy elkészítette utolsó lemezét, s amikor már szinte senki sem emlékezett rá, Yma Sumac újból visszatért a lemezgyárba „Miracles” című nagylemezének felvételére. „Legfeljebb azt reméltem, hogy felelevenítem néhány régi csodálóm emlékeit” — mondja a perui énekesnő. Ezzel' szemben az ötven éves korosztályon kívül igen nagy érdeklődést tanúsítottak a lemez iránt a fiatalok is. És ennek megvan az oka. Manapság' az egzotikum ellenállhatatlan vonzerőt gyakorol a fiatalokra. Yma Sumac 1917 nyarán robbant be az ame^kai művészi életbe. Az énekesnő és férje, Moises Vivanco gitárművész másfél évvel előbb érkezett New Yorkba. Abban reménykedtek, hogy ugyanolyan sikert aratnak majd, mint a limai színházakban. Ezzel szemben a kritikusok — szinte egyhangúan — „cirkuszi mutatványról”, „vásári mutatványszámról” beszéltek. A közönség kivonult a hang- versenyteremből. Amikor már az éhezés veszélye fenyegette a házaspárt, egy lemezgyáros felajánlotta Yma Sumacnak, hogy Lee Baxter zenekarának Kíséretével készítsenek lemezt az inka dalokból. Alighogy a rádióban elhangzott a lemez, az Egyesült Államok minden részéből százezrek igyekeztek megvásárolni. Néhány hét alatt 1 200 000 példány kelt el belőle. Az újságokban megjelent az énekesnő regényes, de hiteles életrajza. Yma Sumac Atahualpa inka uralkodó utolsó leszármazottja. Emberfeletti hangjával már hatéves korában megrémítette szüleit, akik még a falusi varázslókhoz is elvitték, hogy űzze ki torkából a rossz szellemeket. A későbbiek során amerikai gégészek megvizsgálták az énekesnő hangszálait és megállapították, hogy lényegében nem csinál mást, mint utánozza a körülötte zajló világ különféle hangjait, az egzotikus madarak rikoltásától a jaguár mély üvöltéséig. Tény az, hogy hangterjedelme majdnem öt oktáv. Ezzel felülmúlja az olyan különleges tehetségeket, mint Erna Sack és Lily Pone együttvéve. Mi volt nagy siker?
