Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-06 / 157. szám
A SZÁMÍTÁSTECHNIKA KORSZERŰSÍTÉSÉRŐL SZŐLŐ HAZAI PROGRAM MEGVALÓSULÁSÁT NEHEZÍTI, HOGY AZ ELEKTRONIKUS SZÁMÍTÓGÉPEK NAGY SZAKISMERETTEL RENDELKEZŐ APPARÁTUST IGÉNYELNEK ?>. KÉPZÉSBE EGYÉBKÉNT A KECSKEMÉTI MŰSZAKI FŐISKOLA IS BEKAPCSOLÓDIK: EGY KISEBB, NDK GYÁRTMÁNYÚ ÉS EGY KÖZEPES TELJESÍTMÉNYŰ MAGYAR BERENDEZÉSEN SAJÁTÍTJÁK EL A HALLGATÓK A GYAKORLATI TUDNIVALÓKAT. AZ ELVÉGZENDŐ FELADAT MEGÉRTETÉSE A SZÁMÍTÓGÉPPEL FELTÉTELEZI, HOGY AZ EMBER UTASÍTÁSAIT LEFORDÍTJÁK A GÉP NYELVÉRE, A KÓDOLT SZÖVEGET LYUKSZALAGRA KELL RÖGZÍTENI, S CSAK UTÁNA LEHET BETÁPLÁLNI. UGYANILYEN KÖRÜLMÉNYES, AMÍG A GÉP VÁLASZÁT VISSZAFORDÍTJÁK AZ EMBER NYELVÉRE. EZ A MUNKA DRÁGA BERENDEZÉSEKET IGÉNYEL, UGYANAKKOR NEM IS MINDENÜTT HASZNÁLJÁK KI A RENDELKEZÉSRE ÁLLŐ KAPACITÁST. 1 BlIÖOMÁNYi 1972. július 6. Az ember kérdez, a gép válaszol A Számítástechnikai Koordinációs Intézet komputere különbözik a nálunk használt többi számítógéptől: munkára fogásához nem kell számítástechnikában járatos szakember, bárki képes dolgoztatni ezt a gépet, aki „gépírni” tud. Az SZKI szakemberei a számítógépekhez olyan programokat dolgoztak ki, amelyek alkalmazása lehetővé teszi, hogy teljesen laikusok számára is kezesbáránnyá váljék a komputer. Legalább olyan egyszerű kezelni általa egy számítógépet, mint egy háztartási gépet. Az egyetlen feltétel: a kezelő tudjon gépírni, mivel a kérdéseket, kívánságokat egy írógéphez hasonló készülék juttatja el a komputer „agyába”. Nézzük csak, hogyan lesz az utóbbi időben talán kissé túlmisztifikált gépből a mindennapos munkát segítő, hasznos segédeszköz. Az egész rendszert táv- adat-feldolgozásnak hívják, létrehozásának technikai feltételei az „adatvégállomások”. Vagyis azok az írógéphez hasonló berendezések, amelyek közvetlenül tartják a kapcsolatot az ember és a gép között: felveszik az ember üzenetét és közük a gépét. Két fajta van: az egyik a display, a monitoros írógép, vagy katódsugárcsöves adatkijelző. A gépelni tudó kezelőnek mindössze néhány új billentyű szerepét kell megjegyeznie a klaviatúrán, ugyanis néhány billentyűvel több van, mint a közönséges írógépen. Ezek parancsadásra alkalmasak: így például a képernyőn megjelent szöveg törlésére, a szöveg elejének és végének meghatározására, és így tovább. A másik a távgépíró. Előnye: többet tud, mint a display. így például írásos feleletet ad, megérti a számítógép nyelvét, a lyukszalagra rögzített kódolt szöveget, és képes feleletet is adni ezen a nyelven. Hátránya viszont, hogy jóval lassúbb, mint a display: mindössze 200 baudA kérdéseket csupán le kell gépelni, és a kcmpu tértől viuasz érkezik a monitor képernyőjére. Ez a két gép — a monitor és az írógép — a display, az egyik fajta adatvégállomás, ami közvetlen összeköttet est teremt a komputer és a hozzá nem értő ember között. os, ami főleg abból adódik, hogy az írógépet nem lehet gyorsabban mozgatni, a gép így is gyorsabban ír, mint egy gépírónő. Mindkét adatvégállomáa közvetlen összeköttetésben van a számítógéppel, ami természetesen nem azt jelenti, hogy meghatározott lenne a távolság közöttük. Ellenkezőleg, ebben rejlik a rendszer gyakorlati haszna: postai távíróvonal fel- használásával megoldható például, hogy a vidéki üzemek, intézmények számítógéppel rendelkezzenek, anélkül, hogy számítógépet vennének. Az SZKI szakemberei a gyakorlatban is kipróbálták a távadat-feldolgozó rendszert: Szeged és Budapest között létesítettek ösz- szeköttetést ily módon, a bebizonyosodott, hogy a postai távírórendszer alkalmas ilyen összeköttetés megvalósítására. A hatórás megfigyelés alatt mindösz- sze egyetlen betűt tévedett a távíróberendezés. Űjabb lépés a távadatfeldolgozásban: a központi komputer és az adatvégállomások között kisebb teljesítményű komputer Is dolgozik. A kis komputerben lényegesen kevesebb program és adat fér el, mint a nagyban, de a hazai vállalatok, intézmények mindennapos feladataihoz elegendő a Videoton gyárban készülő — és anyagilag is elérhetőbb — kis számítógép i-„ amit összs lehet kötni a központi nagy géppel, s a ritkábban előforduló feladatok megoldásában kisegíti h kicsit. Az intézetben kidolgozott programokat hamarosan alkalmazni fogják a gyakorlatban is. Czippán György. .
