Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-04 / 155. szám

Felelősséget a felkészülésben Lenin a honvédelem alap­vető követelményét így ha­tározta meg: „ ... amikor annak az uralkodó osztály­nak képviselői lettünk, amely megkezdte a szocia­lizmus építését, megköve­teljük mindenkitől, hogy komolyan vegye az ország védelmét.” Napjaink eseményei azt bizonyítják, hogy az impe­rialista szándék diktálta agresszív politika következ­tében továbbra is számolni kell a háborús feszültségek keletkezésével. A Szovjet­unió, a szocialista országok támogatásával mindent megtesz annak érdekében, bogy a nemzetközi feszült­ségeket tárgyalások útján feloldja. Amennyiben nem sikerülne lefogni a hábo­rús erők törekvéseit, egy újabb világháború kirob­get táplálja a közvéle­ményben a honvédelmi fel­adatokkal szemben. Le kell szögeznünk, hogy a nuk­leáris fegyverek közvetlen hatásai körzetében a vesz­teség elkerülhetetlen, a közvetett hatások ellen azonban lehetséges, sőt szükséges és eredményes a védekezés. A felkészülést tehát a legtökéletesebben kell megszervezni, mert az a cél, hogy a várható vesz­teséget minimálisra csök­kentsük. A félelem, a közömbös­ség megbénítja az embe­rek cselekvőképességét? El­lenkezőleg! Az aggodalom és a felelősségérzet már a béke időszakában aktív cselekvőképességre kötelezi népéért, családjáért, a szo­cializmus ügyéért tenni kí­vánókat. Vegyünk egy pél­dát. Egy üzem, vállalatve­zetőjének azon túl, hogy a termelést jól megszerve­zi és leteszi a dolgozók asztalára a szükséges anya­gi javakat, gondolnia kell másra is. Arra, hogy mit kell tennie egy esetleges nukleáris csapás esetén a másodlagos hatások körül­ményei között. A védeke­zésen túl biztosítania kell a termelés folyamatosságát, az élet és az anyagi javak hatékony védelmét. Éppen ezért a mentö-mentesítő erőknek el kell érnick a harckészültségi és alkal­mazási képességet az üzem­ben, vagy a vállalatnál. A másodlagos hatások, amelyek ellen való véde­kezésre mód és lehetőség nyílik, a lakosságot is érint­hetik. Szükséges tehát — s ez a polgári védelem célja —, hogy a lakosságot, á háziasszonyokat, gyermeke­ket és idősebbeket egyaránt felkészítsük feladataik vég-, rehajtására. A védelmi fel­készülést természetesen nem az alkalmazáskor, ha­nem a békeidőszakban kell elkezdeni. Az esetleges mu­lasztások azon túl, hogy veszélyeztetik az egyén, a népgazdaság védelmét, ál­lamunk biztonságát is csök­kentik. A polgári védelemre va­ló felkészülés új szakaszá­nak eredménye tehát első­sorban attól függ, hogy a résztvevők milyen felelős­séggel vesznek részt a fog• lalkozásokon, a vezetők pe­dig milyen modem követe-, lik meg e fontos honvédéig mi feladat végrehajtását. Selepecz István ] hántásában a béke és a haladás, az elnyomás és a kapitalizmus ütközne ösz- sze, kegyetlen osztályhábo­rúban. A szocializmus erői azonban óriásak. Ezt bizo­nyítja pártunk honvéde­lemmel kapcsolatos hatá­rozata is: „A Központi Bi­zottság és a kormány a honvédelem, a társadalmi rend védelmét egész né­pünk ügyének tekinti, az ellátásokhoz szükséges sze­mélyi és anyagi feltételeket biztosította és a jövőben is biztosítani fogja. A hon­védelem magában foglalja a fegyveres erők felkészí­tésén kívül az egész társa­dalom aktív részvételének megszervezését, a vezető szervek, a népgazdaság és a lakosság felkészítését. A mai korszerű nukleá­ris fegyverek pusztító ha­tását mérlegelve felvetőd­hetne a kérdés: van-e egy­általán értelme a védeke­zésre való felkészülésnek, lehet-e egyáltalán védekez­ni a tömegpusztító fegyve­rek hatásai ellen? A kér­dés ilyen módon való meg­fogalmazása inkább a pasz- szivitást és a közömbössé­Alaki szemlén A polgári védelem nem nélkülözheti azokat az alaki szabályokat, amelyek a feladatok végrehajtásához elengedhetetlenül szükségeseit. A megyei törzspa­rancsnokság ezért elrendelte ezeknek végrehajtást. A Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet gépműhelyének dolgozói a szabályzatokban előírtak szerint végezték el ezt a gyakorlatot is. Képünkön a váró» törzsparancsnokság tisztjé­nek jelent az alegységparancsnok.

Next

/
Thumbnails
Contents