Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-04 / 155. szám

"\ 8. oldal 1972. július 4, kedd EZT a kecskemétiek íriák Kiűzetés a tölgyesből He tény egy házán a MÁV- alsó megállóhely szom­szédságában tölgyes erdő terül el. Dús lombú lai alatt sr*nte élmény szerű a pihenés, a kikapcsolódás. Itt szándékoztam eltölteni a hét végén néhány órát a férjemmel. Tervünk sajnos meghiúsult, mivel az erdő- gazdaság megbízottjai fel­szólítottak bennünket a környék elhagyására. „Ter­mészetvédelmi terület ez, nem kirándulóhely...” ér­veltek. Szomorúan távoztunk a kellemes, hűs tölgyesből. Az eset azóta sem hagy nyugodni, ugyanis nem tartjuk szerencsének azt a rendelkezést, amely lehe­tetlenné teszi, hogy tiszta levegőjű, felüdülést jelentő környezetben töltse sza­bad idejét a természetbarát városi ember. Félreértés ne essék, ko­rántsem amiatt bosszanko­dunk, hogy a hatóságok szigorúan óvják, védik a festői tájakat, a legszebb természeti értékeinket. Csupán azért kesergünk, mert egyre csökken az amúgy is kevés zödterület, ahol Ideális körülmények között pihenhetünk hét vé­gén. illetve ünnepnapokon. Faragó Lászlóné Sallai u. 2. III. em. Meddig hitegetnek még? Bérlakásunk vászonre­dőnyei elhasználódtak, tönkrementek, s így szük­ségessé vált a csere. 1970. júniusában levélben kér­tem a Kecskeméti Ingat- lakezelő Vállalatot, hogy szereljen fel új redőnyt. Nem sokkal később levele­zőlapon értesítettek a munka megrendeléséről. Türelmesen váriam hete­kig, hónapokig. Sajnos, hi­ába, hiszen lakásunkba egyszer sem kopogott be az IKV szakembere. A következő év tavaszán ismét felkerestem soraim­mal a vállalatot. Udvarias válaszuk nem késett: „A vászonredőnyök cseréjét megrendeltük. a munka elvégzéséig szíves türelmét kérjük.” Nem Vagyok gya­nakvó típus, így hittem ezen ígéretnek. Fél év el­múltával azonban kezdtem megelégelni a várakozást. Ekkor újból levelet írtam az IKV-nak,i amely sietve reagált eképpeh: .......... a v ányonredőnyök felszere­léséig szíves türelmét kér­jük.” Mi mást tehettem, vártam. És most is várok, mert szégyen, nem szé­gyen, a redőnyöket máig sem cserélték ki. Kiss Ferenc Rákóczi út 28. II. efn. Le a kalappall Bár az idősebb korosz­tályhoz tartozom, de lel­kes híves vagyok az ízléses női divatnak. Nincs kifo­gásom sem a maxi és mi­n’"szoknya. sem pedig a forró nadrág láttán. Más viszont a véleményem a különféle kalapköltemé­nyekről. Utcán, vagy szabadtéri rendezvényen kellemes külsőt kölcsönöz a höl­gyeknek az alkalmi kalap Az egyéb helyeken és programokon történő vise­leté azonban nem célszerű, sőt bosszúság ' is '"ózhat. Mert itt v- ' •'"••>••••> o kecskémét f.l.. . £> A . i•»ílÜif.Í.1K. Nézőterein gyakorta ülnek kalapos nők. És jaj azok­nak, akik közvetlen mö­göttük kénytelenek helyet foglalni. A filmvásznon történteket ugyanis csak akkor kísérhetik figyelem­mel. ha kicselezik a kala­pot, mégpedig oly módon, hogy balra és jobbra ha­jolnak fejükkel. Ez a módszer azonban nem az önfeledt szórakozást ered­ményezi, sokkal inkább idegességet, pontosabban a kalappal szembeni gyűlö­letet idézi elő. Tegyék in­kább kötelezővé a női ka­lapok ruhatári leadását! Fehér József Sallai u. 2. Szemét az utcán Mi, a Csókás József utca lakói a külvárosban élünk, mégis igényeljük a rendet a tisztaságot, Rendszeresen takarítjuk lakásunkat, ud­varunkat, valamint az épü­letünk mentén húzódó jár­dát is. Az utcában mind­össze egyetlen hely, a 8-as számú épület előtti terület az, ahol csaknem állandó a szemét, no és a trágya. Ez utóbbi — főleg így a nyári időben — elviselhe­tetlenül bűzlik. Hovato­vább már szobáinkat sem szellőztethetjük. A szóban forgó ház la­kója esetenként 10 sertést is tenyészt Eddig rendjén lenne minden. A baj az, hogy a trágyát az utcán tárolja. Nem csoda hát, hogy a környéken légyin­vázió van e napokban, he­tekben. ' ' Tudomásunk szerint a közterületeken építőanya­got, szemetet vagy trágyát elhelyezni tilos! A taná­csi rendeletnek érvényt kellene szerezni a Csókás József utcában is. Remél­jük, hogy az illetékesek mielőbb Intézkednek a tarthatatlan állapot meg­szüntetéséről. A Csókás József utca lakói nevében: K. F. Színpadvezetőknek Tanfolyamot szervezett a Bács-Kiskun megyei iro­dalmi színpadok vezetői részére július 3-tól Baján, a Megyei Népművelési Tanácsadó. Az egyhetes programon 2Ö amatőr rendező vesz részt Az előadásokat országo­san elismert színpadi szak­értők tartják: Éless Béla, a tatabányai színjátszó­csoport vezetője, Lengyel Pál és Csornák Ernő. Az egyhetes alapozó képzés a népművelési intézet által szervezendő hároméves színjátszó-rendezői tanfo­lyam előkészítője. Bács- Kiskun megyében jelenleg 70 színjátszócsoport mű­ködik, amelynek vezetői színpadrendezői tevékeny­ségre jogosító működési engedéllyel nem rendel­keznek. A bajai járási pártvég- rehajtó-bizottság megtár­gyalta a tataházi községi pártalapszervezet munká­ját. Az alapszervezet tevé­kenységét olyan szempont­ból értékelte, hogy mit tett a Központi Bizottság ifjúsági és nőpolitikái ha­tározatainak végrehajtásá­ért. A lakosságnak csak­nem negyedrésze 30 éven aluli és több rfiint fele asszony vagy lány. Ezek az arányok is bizonyítják, milyen nagy jelentősége van az említett határoza­tok végrehajtásának. • Az alapszervezet jelen­tése azt bizonyítja, hogy számottevő eredményeket értek el. Arra törekedtek, hogy az ifjúság között Közérdekű témák Javult a műkertvárosi buszközlekedés K. I. kecskeméti olva­sónk levélben panaszolta nemrég, hogy reggelenként eléggé' körülményes eljutni a Műkertvárosból a köz­pontba, vagy a város más részébe. Idézzük sorait: „A kör­nyéken lakó dolgozók zö­me a fél 8-as autóbusszal szeretne rendszeresen utaz­ni munkáhelyére. Sajnos, csak kevesek szándéka va­lósulhat meg. Az errefelé közlekedő egyetlen buszra ugyanis mindenki nem- fér fel. Sőt az Is többször elő­fordult, hogy a bérlettel rendelkező utasok mintegy fele lemaradt. A felhábo­rodott emberek mást nem tehettek, minthogy gyalog Indultak útnak. Ennek pe­dig az lett a következmé­nye, hogy nem érkeztek meg a munkakezdés idő­pontjára. . A panaszt a Volán 9-es számú Vállalat személy- forgalmi osztályára továb­bítottuk, ahonnan a minap kaptuk meg az írásos Vá­laszt. Ebből megtudtuk. hogy a hivatalos vizsgálat eredménye igazolta a sé­relem jogosságát, vagyis egyértelmű volt a megálla­pítás: a 3-as számú jára­tok nem tudják lebonyolí­tani zökkenőmentesen a hét­köznap reggeli forgalmat. Az igények növekedése miatt a Volán máris intéz­kedett, s ennek értelmé­ben ezentúl 3 autóbusz szállítja az utasokat a Mükértvárosból a cent­rumba. Néhány nappal ezelőtt magunk is látogatást tet­tünk a szóban forgó vá­rosrészben. s tapasztaltuk, hogy nincs fennakadás a buszforgalomban. Az em­berek kényelmesen utaz­nak, s idejében érkeznek munkahelyükre, illetve a megyeszékhely központjá­ba. Mindent összegezve, a Műkertvárosban számot­tevően javult a buszközle­kedés. A Volán gyors és hatékony intézkedését az utazóközönség nevében is köszönjük. —velkei— Előbbre léplek Tataházán Nagyobb arányban vesz­nek részt a fiatalok a közéletben. Példa erre, hogy a tavalyi tanácsvá­lasztások során a 25 tagú testületbe nyolc 30 éven aluli került. Az előző cik­lusban csak egy ilyen ko­rú tevékenykedett a ta­nácsban. A termelőszövetkezet tagságából mintegy 140 a harminc év alatti. Ez az ferány felelősséget jelent a termelőszövetkezet veze­tői számára. Olyan mun­kafeltételeket kellett te­remteni, amelyek vonzzák a fiatalokat a közös gaz­daságba. A szövetkezet ve­zetői nagy türelemmel és körültekintéssel foglalkoz­nak az ifjú agrárszakem­berekkel. Ezt bizonyítja az is. hogy a gyakornokok idejük letelte után rend­szerint továbbra is a kö­zösben maradnak. A ve­zetőség bizalommal helye­zi a fiatalokat önálló mun­kakörbe. Jelenleg hat ifjú szakember van felelős be­osztásban a termelőszövet­kezetben. Sokat tett a község ve­zetősége a nők helyzeté­nek javításáért. Nagy gon­dot jelentett az óvodásko­rú gyermekek elhelyezése. A termelőszövetkezeti nő­bizottság kezdeményezésé­re a szövetkezet vezető­sége hozzájárult egy óvo­dai dajka alkalmazásához. Ezzel megoldották a gyer­mekek elhelyezését. A Pe­tőfi Termelőszövetkezet vezetősége egyébként is sokat fáradozott, hogy jobb munkafeltételeket teremt­sen az asszonyoknak, lá­nyoknak. Többek között a központi tanyán üzemi für­dőt létesítettek, a barom­fitelepen szintén. A kerté­szeti termesztés fejleszté­sével a nők foglalkoztatá­sát segítette a szövetkezet. Gondok A nők munkájának meg­könnyítésére még számos intézkedést kell hozni — állapították meg a já­rási párt-végrehajtóbi­zottsági ülésen. Ezzel Selymes József, a párt­alapszervezet titkára is egyetértett, hiszen gondot jelent például, hogy az üzemi étkezés nincs meg­szervezve. A fogyasztási szövetkezet kisvendéglőjé­ben előfizetéses étkezés volt, ezt megszüntették, mert nem felelt meg az egészségügyi követelmé­nyeknek. A község üzletei nem rendelkeznek megfe­lelő hűtőberendezésekkel, azért mirelit árut és friss felvágottat nem tudnak tartani. Bővítésre szorul a háztartásigép-kölcsönzés is. Az említett határozatok végrehajtása állandó fel­adat. A községi páratalap- szervezet vezetőségére még sok tennivaló vár. Munkaalkalom Selymes József, ezek kö­zül csak néhányat ragad ki: — Fontosnak tartjuk a közétkeztétés megszervezé­sét. A szövetkezetek veze­tőségével együttműködve keressük a lehetőséget az asszonyok, lányok állandó foglalkoztatására. Azt ter­vezzük, hogy kibővítjük a kertészetet, a fólia alatti hajtatást. Ezzel télen is húsz, huszonöt embernek tudnánk munkaalkalmat nyújtani. Másik feladat a szocia­lista munkaverseny továb­bi bővítése. A gazdasági vezetés arra törekszik, hogy a fiatalokat és a nő­ket nagyobb arányban von­ják be a nemes vetélke­désbe. K. S. Dr. Gál Sándor sorozata a szövetkezeti nyugellátásról XVI, Az özvegyi nyugdíj /. Sz elhalt termelőszövet­kezeti tag, vagy termelő­szövetkezeti nyugdíjas hoz­zátartozójának ideiglenes, vagy állandó özvegyi nyug­díj, szülői nyugdíj és ár­vaellátás jár. Ismerked­jünk meg ezekkel sorjá­ban egyenként. Közülük a legbonyolultabb, a legap­róbb részletekig is szabá­lyozott az özvegyi nyug­díj. Éppen ezért, továbbá azért is, mert ez a nyug­díjfajta érint talán leg­többet a hozzátartozók kö­zül, kimerítően és a lehe­tőségek szerint közérthető megfogalmazásban írunk róla. Mindenekelőtt szögez­zük le a jogszabály alap­ján, hogy van ideiglenes özvegyi nyugdíj, és van állandó özvegyi nyugdíj. Az ideiglenesre jogosult a férj halálától számított egy éven át a feleség, aki­nek férje öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjban ré­szesült, vagy a rokkantsá­gi nyugdíjhoz szükséges éveket megszerezte, illető­leg üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség kö­vetkeztében halt meg. Állandó özvegyi nyugdíj­ra — tehát egy éven túl is jogosult a feleség, ha fér­jének halálakor ő a hat­vanadik életévét már be­töltötte, vagy férjének ha­lálakor egészségromlás, il­letőleg testi, vagy szelle­mi fogyatkozás következ­tében legalább kétharmad részben munkaképtelen (rokkant) volt, vagy fér­jének halálakor legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gon­doskodott és végül, az, aki­nek férje a munkahelyen elszenvedett üzemi baleset következtében halt meg. Kivételesen a volt me­zőgazdasági termelőszövet­kezeti tag felesége az egyéb feltételek megléte esetén a termelőszövetkezeti nyug­díjszabályok szerint állan­dó özvegyi nyugdíj meg­állapítását is kérheti öt­venötödik évének betölté­sétől, ha a férje halálakor ugyan tsz-tag volt, de olyan öregségi nyugdíjban részesül, amelyet tagságá­nak megszüntetését meg­előzően legalább tízéves munkaviszonyával szer­zett, s ennek alapján ál­lapították meg és folyósí­tották a nyugdiját. Kérhe­ti továbbá az özvegy az állandó nyugdijat akkor is, ha férje utolsó terme­lőszövetkezeti tagságának megszűnését követően leg­alább tízévi szolgálati időt szerzett munkaviszonyban, (de nyugdíjat még nem ka­pott). Ugyancsak állandó őz­vegyi nyugdíjra jogosult az a feleség, aki betölti hat­vanadik életévét, vagy megrokkan, feltéve, hogy férjének halálakor a negy­venedik életévét már be­töltötte. Ez vonatkozik azokra az özvegyekre is, akik bár nem töltötték be negyvenedik életévüket a férj halálakor, de a ha­lált követően húsz éven be­lül megrokkannak. Árva­ellátásra jogosult gyermek eltartásáról történő gon­doskodás címén nem ál­lapítható meg özvegyi nyugdíj annak, aki bár egyedül gondoskodik két árvaellátásra jogosult gyer­mekről, de a gyerekek 18. életévüket már betöltötték és közép- vagy felsőfokú iskolai tanulmányok foly­tatása címén árvaellátást kapnak. A jogszabály szerint vi­szont állandó özvegyi nyugdíjra jogosult az a fe­leség is, akinek férje ki­küldetés alatt, vagy a ki­küldetés helyére menet, vagy onnan lakására, il­letve a munkahelyére me­net elszenvedett üzemi baleset következtében halt meg. Az a feleség viszont, akinek férje a házasság megkötésekor 65. életévét már betöltötte, ideiglenes, vagy állandó özvegyi nyug­díjra csak abban az eset­ben jogosult, ha a házas­ságból (vagy korábbi együttélésből) gyermek származott, illetve akkor, ha a házasság megkötése óta legalább öt évig együtt éltek a házastársak, ötévi együttélés alapján azonban csak akkor lehet özvegyi nyugdíjat megállapítani, ha az együttélés folyama­tos volt. Viszont ötévi folyama­tos együttélés hiányában is jár nyugdíj, ha a férj 65. életévének betöltése előtt kötött házasságát felbon­tották és volt házastársá­val — már a 65. év be­töltése után — ismét há­zasságot kötöttek, vagy ab­ban az esetben is, ha az özvegy férjével házasságuk megkötése előtt, mint élet­társ együtt élt, s ez az együttélés a férj haláláig megszakítás nélkül leg­alább tíz évig fennállott. (Következik: Az özvegyi nyugdíj 2.) végzett pártmunka ne szű­küljön le csak a KISZ- szervezet irányítására, hi­szen a községben élő fia­talok többsége nem tagja az ifjúsági szervezetnek. A fiatalok pártba történő fel­vételénél érvényesült az a törekvés, hogy a belépők érzelmi és értelmi alapon jussanak el a felvétel ké­réséhez. KISZ-taggyűlési aiánlással öt fiatalt vettek fel. Körültekintően

Next

/
Thumbnails
Contents