Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-29 / 177. szám
1972. július 29, szombat S. oldal A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének programjáról Sallai és Fürst (Folytatás az 1. oldalról.) . háztáji szarvasmarha-állomány takarmányellátását. | Arra van szükség, hogy j fokozzák az ágazat részére a szakember- és szakmun- j kásképzést és javítsák a munkakörülményeket. Fokozni kell a szarvasmarha- j tenyésztésben dolgozók társadalmi megbecsülését, a szocialista brigádmozgalomban való széles körű bekapcsolódásukat. Gondoskodni kell az értékesítési biztonság további növeléséről, különösen a háztáji és kisegítő gazdaságok által felkínált tej, szopós- és növendékállatok szervezett felvásárlásáról és új tejfeldolgozó kapacitások létesítéséről. A kapacitásbővítés során fokozottabb mértékben indokolt fejleszteni a mezőgazdasági nagyüzemek, általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek tejtermelő (felvásárló) és feldolgozó létesítményeit. A mezőgazdasági termelés, illetőleg a fogyasztói igény növekedésének megfelelően kell növelni az elosztó és kiskereskedelmi hálózatot és annak technikai, higiéniai felszereltségét. A termelés bővítéséhez közvetlenül szükséges eszközállomány fejlesztésénél a takarékos megoldásokat kell előnyben részesíteni. Az elkövetkező években elsősorban a meglevő férőhelyek kihasználása, korszerűsítése, illetőleg bővítése a cél. Gondoskodni kell arról, hogy az új szakosított telepek — a tej- I termelő tehenészeknél magas hozamszinten és ehhez igazodó technikai színvo- nalori; a hústermelő telepeken pedig egyszerűbb, olcsó megoldásra ösztönző módon — a takarmánytermeléstől a feldolgozásig komplexen valósuljanak m°g és arról, hogy rövid időn belül megfelelő kihasználási fokkal üzemeljenek. A nagy hozamú tejtermelő tehenészeteknél a gazdaságos iparszerű ter- j melési módszerek elter-1 jesztését, a csak hústermelést szolgáló fejlesztéseknél pedig a nagy munkatermelékenységet biztosító, kis eszközigényű megoldásokat kell szorgalmazni. Az egyébként kedvezőtlen adottságú, de szarvas- marhatartásra megfelelő természeti, szakember- és munkaerő-feltételekkel rendelkező nagyüzemek szarvasmarha-állományának fejlesztését differenciált módon is elő kell segíteni. 3 A program megvalósítása céljából a nagyüzemek, a háztáij és kisegítő gazdaságok anyagi érdekeltségét oly módon kell befolyásolni, hogy az elsősorban az országos tehén- állomány és a termelés növelését segítse elő. A megfelelő anyagi érdekeltség megteremtése céljából biztosítani kell, hogy a megfelelő termelési színvonal eléréséből adódó hatékonyság mellett az ágazat átlagos jövedelme eszközarányosán 8, illetőleg önköltségarányosan 15 százalékos szintre növekedjék. Ennek érdekében a kormány 1973. január 1. napjától a tej felvásárlási árát literenként 1,30 forinttal, a vágómarha átlagos felvásárlási árát pedig kilogrammonként 5.70 forinttal felemeli. A nagyüzemi tehenészetek részére a borjak után darabonként 3000 forint árbevételi jellegű támogatást kell nyújtani. A tej irányú szakosodás elősegítése érdekében a nagyüzemi gazdaságok — megfelelő feltételek esetén egyedi engedélyezés alapján — a borjúszaporulat után fizetett támogatás helyett árutejliterenként 1,10 forint támogatást vehetnek igénybe. A háztáji és kisegítő gazdaságok részére kivéve azokat, amelyek az üszők tenyésztésbe állításához 8000 forintos kedvezményben részesültek — (1045/1970. (X. 17.) korm. számú határozat IV. fejezetének a/2. pontja) — egyéves tartás igazolása esetén 1973. január 1-től darabonként és évenként 1500 forint támogatást kell folyósítani. Tehénutánpótlásukhoz az Országos Takarékpénztár 25 000 forintig terjedhető hitelt nyújthat. Javítani kell a tehénállományukat (termelésüket) fejlesztő nagyüzemek eszközellátottságát. A tehén- állomány növeléséhez darabonként 20 000 forint forgóeszköz-kiegészítést kell juttatni. Az eddiginél kedvezőbben kell megállapítani a szarvasmarhatartás, valamint a takarmánytermelés fejlesztését szolgáló hitelek lejárati feltételeit. A tenyésztői munka javítása céljából meg kell szüntetni a tenyésztési szolgáltatások ingyenes jellegét, de ugyanakkor növelni és minőségilek javítani kell az állattenyésztési szolgáltatásokat. A kormány felhívja a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, valamint a végrehajtásban érdekelt minisztériumok és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztési programjának végrehajtását tekintsék kiemelt feladatuknak: felkéri az illetékes párt-, tanácsi és társadalmi szerveket, hogy segítsék elő a program célkitűzéseinek megvalósítását. 5 A határozat a kihirdetés napján lép hatályba. (MTI) A szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezőségének javításival együtt járó egyéb intézkedések A szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezőségét javító intézkedések nemcsak a szarvasmarha-tenyésztési ágazat, hanem a mezőgazdasági üzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok üzemi szintű jövedelmét is jelentősen növelik. Az intézkedések miatti jövedelem- emelkedés meghaladná a IV. ötéves tervben előirányzott mértéket, ezért az ágazati jövedelmet javító intézkedések nagy részét a mezőgazdaságon belüli átcsoportosítással kellett ellentételezni. Az ellentételezésnél a Minisztertanács figyelembe vette az eddig már elhatározott, túlnyomórészt már végre is hajtott, a mező- gazdasági jövedelmeket csökkentő intézkedések kihatását. Így az építő- és műanyagok, színesfémek, mezőgazdasági gépalkatrészek áremelkedésének, a biztosítási díjak növelésének — korábban egyes mezőgazdasági termékek árának emelésével csak részben kompenzált — ösz- szegét, valamint az SZTKjárulék felemelésének a mezőgazdasági termelőszövetkezetek költségeit növelő kihatását. Számításba vette továbbá a kormány az 1972. október 1-én hatályba lépő keverék- és fehérjetakarmány eladási és az ahhoz kapcsolódó felvásárlási áremelések (hízott sertés, baromfi) egyenlegét, valamint a mesterséges termékenyítés és a törzskönyvezési szolgáltatások ingyenes jellegének megszüntetése miatti díjemeléssel, a takarmány tej por árának felemelésével összefüggő üzemi költségnövekedéseket. A jövedelemegyensúly biztosítása adóintézkedéseket is szükségessé tett. így — a mezőgazdasági nagyüzemek földadója — a szőlő, gyümölcs- és kert- művelési ágak kivételével — aranykoronánként átlagosan mintegy 2 Ft-tal, 15 százalékkal növekszik, — a termelőszövetkezetek jövedelemadója mintegy 27 százalékkal nő, aminek következtében az átlagos adókulcs az 1971. évi 6,8 százalékról 8,6 százalékra emelkedik. A föld- és jövedelemadó növelése differenciáltan érinti az üzemeket. Az alacsony jövedelmű szövetkezetek adója kisebb mértékben, a magasabb jöve- delműeké nagyobb mértékben növekszik. A mezőgazdasági lakosság jövedelemadója 1 kh- ra számítva a háztáji gazdaságokban mintegy 110 Ft-tal, az egyéb földhasználóknál mintegy 140 Ft- tal emelkedik. Intézkedés történik az állami gazdaságok nyereségadó színvonalának növelésére is. A szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezőségének javítására hozott intézkedések és a felsorolt ellentételezések, jövedelemcsökkentő intézkedések együttesen a termelők számára pozitív egyenleggel (üzemi jövedelemnövekedéssel keserűinek végrehajtásra. (MTI) A Minisztertanács határozata egyes mezőgazdasági árintézkedésekről A Minisztertanács határozatot hozott a fehérje- és keveréktakarmányok árának felemeléséről és — ezzel összefüggésben — egyes vágóállatok felvásárlási árának növeléséről. 1972. október 1-től átlagosan hét százalékkal megdrágulnak a növényi és állati eredetű fehérje- és keveréktakarmányok. Módosulnak a szemestakarmányok felvásárlási és a keveréktakarmányok értékesítési feltételei és megszűnik a keveréktakarmányok, fehérje- koncentrátumok, valamint a takarmánykiegészítők vámkedvezménye is. A fehérjetakarmányok árrendezését az tette szükségessé, hogy 1970. január 1. óta — amikor a jelenlegi árakat megállapították — jelentősen emelkedtek a világpiaci árak, ezek egyre inkább elszakadtak a hazai áraktól és emiatt fokozni kellett a takarmányforgalmazás állami támogatását. így a mező- gazdasági üzemek döntéseinél egyre kevésbé érvényesültek a világpiaci árarányok és csökkent a hazai fehérjetakarmány-termelés fokozására való ösztönzés is. A keveréktakarmányok árának felemelését az is indokolta, hogy a jelenlegi árak nem fedezték kellőképpen a feldolgozási költségeket. Az alacsony jövedelmezőség akadályozta a gyártás fejlesztését, a már meglevő gyártó berendezések kihasználását és felesleges takarmányszállításokra ösztönzött. Az áremelés ellensúlyozására növelték a vágósertés és a baromfi felvásárlási árait, miközben a vágott sertésnél olyan differenciálást alkalmaztak, amely az értékesítési lehetőségeknek megfeleJA termelési szerkezet kialakítására serkenti a termelőket. A bel- és a külföldi igényeknek megfelelően a fehér hússertés ára kilónként egy forinttal növekedik akkor, ha a termelők a nagyobb húsmennyiséget biztosító 90—110 kilós súlyban adják át az állatokat. A hús- és húsjellegű sertés árát 0,70 forinttal emelték ugyanebben „a súlykategóriában, míg a nagyobb súlyban átadott fehér hús- és húsjellegű sertések ára 0,20 forinttal, a zsírjellegű sertések ára pedig kilónként 0,50 forinttal csökkent; ezeket ugyanis nehezebb értékesíteni. Az alapárakon felül kilónként egyforintos minőségi felár illeti meg a termelőket akkor, ha az egyöntetű minőségben átadott, legalább 20 vágósertés szalonnavastagsága nem haladja meg a 3,5 centit. Ez az intézkedés is gyarapítja az értékesítési lehetőségeket. A mennyiségi felár feltétele és mértéke nem változott meg. A baromfiféléknél (pecsenyecsirke, pecsenyekacsa, liba, pulyka) a vállalatok kilónként 0,70—0,80 forintos áremeléssel ellensúlyozzák a takarmányáremelés miatti önköltségnövekedést. Az állattenyésztési ágazatokat érintő áremelést teljes egészében kiegyenlíti majd a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére elhatározott sokoldalú intézkedés. (MTI) I Q’í I szeptember 12-én felrobbantották a biatorbágyi vasúti hidat. Ezt felhasználva hét nappal később gróf Károlyi Gyula kormánya kihirdeti a statáriumot az illegális Kommunista Párt tevékenységének megbénítására. A kormány, a vasút- robbantó fasiszta, Matuska Szilveszter beismerő vallomása után sem szünteti meg a statáriumot. A belügyminiszter nyíltan elismeri nem annyira a biatorbágyi eset, mint inkább a kommunisták mozgolódása miatt. 1932. július 15-én letartóztatják Sallai Imrét és Fürst Sándort és a Kommunista Párt 32 más tagját. Sallait és Fürstöt rögtönítélő bíróság elé állítják és két hétig szüntelenül kínozzák. Az ellenforradalmi kormány a magyar kommunista mozgalom likvidálását tűzte célként maga elé. Ezt azonban nem érik el, mivel Budapesten, Európa és Amerika haladó köreiben tiltakozó kampány indul meg. A Károlyi kormány tisztában van azzal, hogy a jobboldali szociáldemokrata vezetők megakadályozzák a dolgozó tömegek egységes fellépését és a készülő kettős gyilkosság elleni tömegsztrájkot. Éppen ennek tudatában a munkásosztály megfélemlítésére elhatározzák a magyar munkásosztály két kimagasló személyiségének meggyilkolását. Ma negyven esztendeje, 1932. július 29-én reggel kilenc órakor kezdték meg a bírósági tárgyalást és az ítéletet fél ötkor végre is hajtják. A magyar uralkodó osz" tálynak még ekkor is az első proletárdiktatúrától való félelemtől remeg minden porcikája. Károlyi Gyula miniszterelnök a statáriális eljárást éppen azzal próbálja igazolni, hogy „nem akarja a proletárdiktatúra megismétlődését”. A proletárdiktatúra 133 napja óta az addig eltelt 12—13 év nem teremtett olyan körülményeket, amelyek elfeledtették volna a földbirtokosokkal és az iparbárókkal 1919 dicső napjait. Ez volt az oka annak, hogy Magyarországon még a szó korlátozott, bur- zsoá értelemben sem volt igazi jogrend, bár a kormánypárttól a szociáldemokrata jobboldalig mindenki erről papolt. A Kommunista Párt 1919 után 25 éven keresztül törvényen kívül állt. Az illegalitás súlyos feltételei között volt kénytelen harcolni, s a párt harcosai vállalták ezeket a fettételeket, mert a munkásosztályért es a aol- gozo népért vattait fetetos- seg ezt megkövetelte totuk. Magyarországon 1919-et kővetően a jogrendet illetően a helyzet csak annyiöan változott, hogy Pronay és Ostenourg kuMiutmenyese- it felváltották Somoor— Sehwenitzer rendorkopoi és a Töreky féle vészbtrak. altai Imre a magyar kommunista mozgalom egyik nagy egynemse- ge vott. Elsotzoen a Galilei korben találkozott a szocialistákkal. Sokat tanult tőlük, mindenekelőtt Szabó Ervintől. A forradalmi szocialisták csoportjának vezető tagja. Lelkes híve a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak. 1918 tavaszán letartóztatják és az Őszirózsás Forradalom szabadítja ki börtönéből. A Kommunista Párt alapító tagja. A proletárdiktatúra idején Korvin Ottó közvetlen munkatárs. Mint ilyen nem véletlen, hogy kiérdemelte a burzsoázia és a nagybirtokoskos osztály mérhetetlen gyűlöletét. A proletárdiktatúra bukása után résztvesz a párt újjáépítésében, ahol nagy szükség volt nagyszerű képességeire. F ürst elvtárs fiatalabb volt Sallainál és csak a proletárdiktatúra bukása után kapcsolódott be a munkásmozgalomba. Hamar felismerte a jobboldali vezérek árulását, illetve azt, hogy hol a helye az osztályeüenség elleni harcban.' Résztvett a Szociáldemokrata Párton belüli ellenzék szervezésében, majd 1925-ben a Magyar Szocialista Munkáspárt (Vágipárt) harcaiban. 1928- tól a Kommunisták Magyarországi Pártja egyik vezetője. 1919-től 31-ig börtönben van, s azután már csak illegálisan dolgozhat. Fürst Sándornak kiemelkedő szerepe volt a szakszervezeti ellenzék megszervezésében. A kommunisták és a baloldali szocialisták ezrei kerültek ki a szakszervezeti ellenzék soraiból, amely évtizedekre kihatott a kádermunkára. 1932. július 29-én délután fél ötkor a bitófa vetett véget e két kiváló kommunista harcos ragyogó életútjának. A magyar nép a felszabadulásért vívott harc áldozatainak emlékoszlopára örökre bevéste a két nagyszerű ember, Sallai Imre és Fürst Sándor nevét. A közönséges gyilkosok gaztettét és hős fiainak emlékét a magyar nép nem felejti el. (KS) Vita az alapszabályról Üj alapszabályt készítene^ ezekben a hetekben a mezőgazdasági szövetkezetek. A jelenleg már érvényben levőt 1968-ban alkották meg. Azóta életbe lépett az egységes szövetkezeti törvény és számos új jogszabály, amelyek megváltoztatták a korábbi kereteket. A termelőszövetkezetek II. országos kongresszusának határozata alapján e változásokat új alapszabályban rögzíteni kell. Az alapszabálykészítés eddigi tapasztalatait vitatta meg pénteken a laiosmizsei Kossuth Szakszövetkezetben tartott ülésén a Homokhátsági Szövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége. Somogyi Béla, a szövetségi jogi bi- zottágának tagja fűzött kiegészítést az írásos tájékoztatóhoz, melyet a meghívottak és az elnökségi tagok a szövetkezetek tevékenységi körével, a jövedelemelosztással, a szociális és társadalmi juttatással összefüggő ' javaslataikkal egészítettek kf. Erről az elnökség részletesen tájékoztatta a 93 szövetkezetei.
