Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-29 / 177. szám
XXVII. évf. 177. szám Világ proletárjai, egyesüljetek! 1972. július 29. SZOMBAT Ára: 90 fillér A Minisztertanács határozata a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének programjáról « és az ezzel kapcsolatos feladatokról A lakosság húsfogyasztása az utóbbi evekben jelentősen emelkedett, amit főleg a baromfi- és sertéstenyésztésben elért eredmények tettek lehetővé. A marhahústermelés eredményei is magas színvonalúak, de a tehénállomány csökkenése miatt az utób- í bi években a marhahústermelés visszaesett, emiatt az exportlehetőségeket nem tudják kihasználni. A tej termékek iránti növekvő belföldi igényeket jelenleg a hazai termelésből nem tudták teljesen kielégíteni, mert a tehénállomány évről évre csökken, X egy tehénre jutó .tejho- *am alacsony. A szükségletek és a termelés összhangjának biz- j tosítása, a termelés fejlő- I dését gátló körülmények! megszüntetése, valamint á1 termelés fokozása érdekében a kormány a következő intézkedéseket határozta el: 1 * ■ A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése gazdaságpolitikánk egyik központi kérdése. A szarvasmarha-tenyésztés hatékonyságának javítása, a tejhozam növelése, a háztáji tehénállomány csökkenésének fékezése és az ország — ezen belül a nagyüzemek — tehénállományának növelése a fejlesztés alapvető feltétele. A szükségletek és a lehetőségek figyelembevételével a szarvasmarha-tenyésztést kettős cél érdekében kell fejleszteni: egyrészt a tejtermelést kell fokozni a növekvő belső ellátási igények kielégítéséig, másrészt, főként az exportlehetőségek kihasználása miatt, a hústermelést kell növelni. ? A szarvasmarha-tenyésztés programjának megvalósítását már a IV. ötéves terv hátralevő éveiben el kell kezdeni, az V. ötéves terv, időszakában pedig erőteljesebb ütemben kell folytatni. A következő 3—4 évben alapvetően a meglevő termelő- eszközök és az állomány termelőképességének jobb kihasználására kell törekedni és ezzel egyidejűleg meg kell teremtenti az állomány nagyobb méretű növelésének és termelékenységének feltételeit. Emelni kell a tenyésztői munka színvonalát. A gazdaságos nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés megvalósításához a különböző hasznosítási irányok szétválasztására van szükség: fokozatosan ki kell alakítani a nagy tejhozamú tejelő, illetve a csak húst termelő tenyészeteket. Ennek megvalósítását a célnak megfelelő differenciált ösztönzéssel is előkeli segíteni. A nagyüzemi szarvasmarha-tenyészetek kialakítása során a tejtermelő te- henéseztekben a jelenleginél lényegesen nagyobb — 4000—5000 liter — tejhozamot kell elérni, a hústermelő gazdaságokban pedig a tehenenként évenkénti egy borjúszaporulat, a húskitermelés és minőség javítása a hizlalás intenzitásának növelésé a cél. Az állomány fajtaösz- szetételét ennek megfelelően kell kialakítani. Az! eddiginél nagyobb mérték- j ben kell alapozni a magas - hozamú fajták keresztező-1 sére történő félhasználásá- [ ra és fajtatiszta tenyésztésben való tartására. A | háztáji gazdaságokban és a í kisüzemekben . a magyar- 1 tarka állomány tej- és hús- [ termelő képességét kell fo- i kozni. Gyors ütemben — a sza- ' kosodási, hozamnövelési célkitűzéseknek megfelelő- ] en — kell fejleszteni a j mesterséges termékenyítés j műszaki színvonalát és növelni kell a biztonságosan örökítő apaállatok számát. Növelni kell az üszők tenyésztésbevételének arányát és a tehenek termelésének időtartamát. Az 1972. évben indított háztáji üszőborjú felvásárlási és felnevelési akciókat a szükséges mértékig bővíteni kell: A tbc és brucellózis mentesítési munkát a korábbi határozatoknak megfelelően kell folytatni. Az állategészségügyi munkában alkalmazzák .fokozottabb mértékben a preventív módszereket. A takarmánytermelés betakarítás, tárolás, takarmányelőkészítés gépesítésére van szükség. E téren is az iparszerű termelési módszereket kell alakal- mazni. Bővíteni kell a korszerű nagyüzemi szar- vasmarha-jártáshoz szükséges — tömegtakarmányra és melléktermékekre alapozott — keveréktakar- mány-gyártást. A nagyüzemi takar - mánytermelés növelésével, a melléktermékek és a Szétszórt gyepfelületek hasznosításával, a közös és a háztáji gazdaságok közötti kapcsolat további javításával biztonságossá és kiegyenlítetté kell tenni mind a nagyüzemi, mind a (Folytatás a 3. oldalon) Kodály-módszer itthon és külföldön Három angol, egy több nemzetiségű európai, egy japán és egy magyar csoport tanulmányozza' immár hatodik napja Kodály pedagógiai elveit, módszereit, a második nemzetközi szemináriumon. Munkájuk igen sokrétű, A külföldieknek Kardos Pál, a Szegedi Tanárképző Főiskola tanára tart előadásokat a relatív szolmi- zációról. A magyar hallgatók ugyanakkor az állami zeneiskolai szolfézsoktatás módszertanával ismerkednek meg alaposabban. A különböző országok iskolarendszerének más-más jellege teszi szükségessé, hogy a Kodály-módszer lényegét alaposan megismerjék a hallgatók, hiszen csak így tudják alkalmazni hazánkon kívül is, más körülmények között. A japánoknak külön szolfézs-foglalkozásokat tar, tanak, az amerikaiak viszont már több alkalom- j mai vettek részt szemináriumokon. konferenciákon, s így jobban ismerik Kodály tanításait, módszereit. Az előadásokon, gyakorlati órákon kívül a hangversenyek, beszélgetések jelentettek nagy élményt a hallgatóknak. A legnagyobb sikert aratta Andor Ilona kórusa a hétfői ünnepélyes megnyitón. A következő hét eseményei a Győri Leánykar hangversenyével kezdődnek, vasárnap este fél kimékor az úttörőházban. Bartók műveinek kiváló tolmácsolóit Szabó Miklós, a Győri Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára" vezényli. . Szerdán Helvéciára látogatnak el a szeminárium résztvevői, ahol megtekintik a galgamácsai gyermeki népiegyüttes műsorát. L. A. Késsel is A csapadékos időjárás változatlanul nehezíti a betakarítást. Pénteken ismét több helyen esett az eső. A felázott talajon nem tudnak mozogni az aratócséplő gépek. Sok helyen szinte beleragad a földbe a kalász. Számos termelő- szövetkezetben a vezetőség mozgósította a tagságot a kézi aratásra. Előkerültek a padlásról és a színekből a kaszák. A hajósi József Attila Termelőszövetkezetben harmincötén kezdtek hozzá a Bezosztája rendre- aratásához. A* közös gazdaságban mintegy 50—60 holdat aratnak le ily módon. Az 1800 hold összes vetésnek mintegy 75 százalékát takarították be eddig. A Dunántúlon a kedvezőtlen időjárás miatt a gabonák jó része még lábon áll. Az Alföld déli részéről a tsz-ek és állami gazdaságok segítséget ' ' lenek a Dunántúlra. Képünkön: kombájnoszlop Kecskemét határ ában. A japán csoport tagjai egy magyar népi játékot tanulnak. Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Tegnap délelőtt Kecskeméten soron kívüli ülést tartott a KISZ BacS-Kis- kun megyei Bizottsága. Megvitatták a végrehajtó bizottság,, jelentését a lányok és fiatalasszonyok között végzett KISZ-mun- ka tapasztalatairól és a soron következő feladatokról. Komáromi Attila, a KISZ megyei bizottságának titkára a jelentés előterjesztésekor hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évben kiemelten foglalkoztak a fiatal lányok és asszonyok érdekvédelmével, s az utóbbi tevékenység főként a munkahelyeken erősödött. A téma nagy érdeklődést váltott, ki, amit az is bizonyít, hogy tizenkilencen szóltak hozzá. Ezután a megyei bizottság elfogádta a végrehajtó bizottság és az ifjúsági rétegtanácsok; második félévi üléstervét. A napirend harmadik pontjáként a KISZ megyei bizottsága személyi kérdé-j sekben döntött. Papp Ist- ván elvtársat az ülésen érdemeinek elismerése mellett felmentetnék tnegyei KISZ-titkári és úttörő elnöki tisztsége alól, s helyé-; be Németh Ferencet vá-i lasztották meg. Helyi színek Megkezdődtek a vadkerti napok Pénteken délelőtt a solt- vadkérti művelődési házban megkezdődött .a vadkerti napok vasárnap estig tartó eseménysorozata, amelyet az idén a harmadik alkalommal szerveztek meg. Az első nap a Vegyes- és Építőipari Szövetkezet húszéves ffennálúsórol való visszaemlékezés jegyében telt el. A vadkerti napok egyik lényeges mozzanata, hogy az innen elszármazottak ebből józ alkalomból is találkozzanak az itthorimara- dottakkal. Az ország má§' vidékeiről, illetve külföldről nyolcvanan jelezték a látogatásukat. Köztük van két kandidátus is, az atomtudós dr. Miskei Mihály és dr. Erdős László egyetemi adjunktus. A péntek délutáni órákban többen keresték fel a helyi ÁFÉSZ konzervipari cikkekből és háztartási gépekből összeállított bemutatóját, a ie- lepülés eddigi 250 évét szemléltető hely-Srcineti kiállítást, s az általános iskolások szép zománcképeit felsorakoztató „tárlatot”. H. F.
