Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-27 / 175. szám
Lisztcsomagoló Kunszentmiklóson Július 1-én nyitotta jneg a megyei Gabonafeívásár- ló és Feldolgozó Vállalat Kunszentmiklóson az új lisztcsomagolót. A félautomata berendezéssel felszerelt üzemben hat személy — közöttük öt nő — dolgozik. A kilós, kétkilós zacskókba csomagolt lisztet közvetlenül a a FÜ- SZÉRT heiyi lerakatának és a kiskereskedelemnek szállítják. Tekintélyes fuvarköltséget takarít meg ezzel a létesítménnyel a vállalat. A kunszentmik- lósi malomban megőrölt gabona lisztjét eddig a kalocsai körzeti üzemben csomagolták, s úgy szállították vissza felhasználási helyére. A kunszentmiklQsi FŰSZERT lerakat ezentúl közvetlenül a helyi malomtól vásárolja azt a 7—8 vagon csomagolt lisztet, amely rövidebb úton, kevesebb költséggel terhelve jut el a fogyasztóközönséghez. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat takarékossági programjába jól beleillik ez a kezdeményezés. Húszezer vagon gyümölcs Az idén szokatlanul rövid ideig tartott a földieper- szezon. Kevés volt a cseresznye és a meggy, ezzel szemben kielégítő terméssel kecsegtet az őszibarack. Érik a sárgadinnye, kapható a nyári alma és a napokban a görögdinnye is megjelent az elárusítóhelyeken. Az egészséges táplálkozásnak egyik fontos kelléke a friss gyümölcs. Ennek fogyasztói ára, kínálatának alakulása és ezzel összefüggésben a termesztés mindennapi gondja élénken foglalkoztatja az embereket. Pfenning Gyula megyei főkertészt, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakfelügyeleti csoportvezetőjét, e téma ismerőjét kértük meg, hogy adjon választ néhány kérdésre. Mi jellemző napjainkban Rács-Kiskun megye gyümölcstermesztésére? — Mielőtt ennek részleteibe bocsátkoznék, rövid történelmi visszapillantást kell tennem. A Duna—Tisza közi szőlő- és gyümölcstermesztés kezdete — mert e kettő egymástól nem választható el — a honfoglalás korára vezethető vissza. Az itt élő népek megőgazda- ságával együtt fejlődött ki a táj kertészeti kultúrája. E fejlődésnek három nagyobb szakaszát különböztethetjük meg. Az első ilyen jelentősebb időszak, a XVIII. századi nagy természeti csapás, a homokverés utáni évekre esik. Ekkor rendelték el a Duna—Tisza közén a szőlő-, a gyümölcs- és az erdőtelepítést. A második szakasz a XIX. században, a filoxéravész után következett, amikor a hegyvidéken teljesen kipusztult ültetvények helyett az alföldi homoktalajon indult meg a telepítés. Végül a harmadik időszak, amelynek területi aránya fölér a XVIII. és a XIX. század szőlő—gyümölcs telepítésével, az 1960—1970. közötti évekre esik, amikor Bács-Kiskun megyében a korszerű termesztési kultúra alapját is megvetettük. A közlekedés, a vasúthálózat kiépítése folytán a Duna—Tisza közén, elsősorban Kecskemét környékén termesztett kiváló minőségű nyári gyümölcsök, mint a sárgabarack, az alma és a meggy, eljutottak Európa távoli országaiba, s megalapozták azok hírnevét. A második és a harmadik ötéves terv nagy ültetvénytelepítési időszakát megelőző években a hagyományos gyümölcstermesztés volt a jellemző Bács-Kiskun megyére. A gyümölcsfákat főként a szőlők közé ültették. Ezt tanúsítja egyébként egy 1959-ben végzett adatgyűjtés, amely szerint akkor 10 millió gyümölcsfa volt a megyében. Az állomány 67 százaléka szőlők között, 14 százaléka a házikertekben, 10 százaléka szórvány telepítéseken, s mindössze 9 százalék volt a zárt, üzeminek nevezhető fél, egy-két hektáros árugyümölcsösben, összetétele is különbözött a ma köztermesztésben levő gyümölcsfajoktól. 1959-ben az állománynak 23 százaléka volt a szilva, jórészt magról, sarjról kelt, értéktelen fák, 17 százaléka meggy, 11 százalék őszibarack és 16 százalék egyéb gyümölcs, körte, cseresznye, dió stb. A gyümölcstermesztésben a gyökeres fordulat a második ötéves terv időszakában kezdődött, amikor korszerű, üzemi ültetvényeket telepítettek, ahol a talajművelést és a növényvédelmet már gépesíteni lehetett, később más műveletek gépesítésére is sor került. E telepítésekkel a gyümölcsfajok összetétele is megváltozott, mivel az üzemi termesztés szempontjából értékes őszibarack és téli alma tette ki a 13 ezer hektáros új ültetvénynek a nagyobbik felét. A tervidőszak második felében azonban a csonthéjas gyümölcsök is megfelelő szerepet kaptak, így történt, hogy az egész országban Bács-Kiskun megye vezet a nagyüzemi kajszibarack telepítésében. Hogyan alakult a gyümölcstermesztés hozama? — A kertészeti' ágazatok közül a gyümölcstermesztés fejlődött a legdinamikusabban Bács-Kiskun megyében, hiszen a korábbi 5—6 ezer vagonos össztermés megkétszereződött, sőt, 1969-ben éppen háromszor annyi gyümölcsöt szüreteltek le a gazdaságokban. Ennek oka eléggé összetett. Itt valósult meg legelőször a legkorszerűbb telepítési mód, s leggyorsabban lehetett a talaj művelést, növényvédelmet gépesíteni, s ma már a betakarítás gépesítése is folyamatban van. Egységnyi területen lényegesen magasabb termést lehet elérni, mint például a szőlőültetvényeknél. A gyümölcsök ára alig ingadozik, s a termelői árban kevés kivételtől eltekintve általában visszatérülnek a termelési költségek. Ez idén milyen gyümölcstermés várható a megyében? — Sajnos, az 1972-es év eléggé kedvezőtlennek indult a gyümölcstermesztés szempontjából. A téli, tavaszi fagyok elég sok kárt okoztak, ezenkívül a termés kötődésére is befolyással volt az időjárás. A legkorábban érő gyümölcsök közül a szamóca a tavalyinál lényegesen kevesebbet termett. Ősszel a szárazság folytán sok földieper-ültetvény kipusztult, éréskor pedig nem a legalkalmasabb volt az idő. Hasonló okok miatt a cseresznye- és a meggyültetvények csupán 60 százalékát adták a tavalyi termésnek. A legutóbbi becslések alkalmával kajsziból még kétezer vagon feletti termésre számítottak, ami éppen a dupláját jelentette volna az 1971-es esztendeinek, de az utóbbi hetekben a kánikula rontotta a kilátásokat. A rózsabarack nem tudott kifejlődni, majd a hirtelen jött csapadék után gyors növekedésnek indult a termés, a forróságban pedig a gyümölcs szinte megfőtt a fán. Ä kajsziültetvényekben szinte az egész megyére kiterjedően gnomóniakártétel jelentkezett, sok termőfa még a gyümölcs érése előtt elhullajtotta leveleit. Emiatt kajsziból mintegy 500 vagonnal kevesebbre és minőségileg is gyengébbre számíthatunk a vártnál. Tavaly mintegy 6 ezer vagon alma termett Bács- Kiskun megyében, az idén talán meghaladja a tavalyi hozamot, de a gyümölcs kifejlődésére rossz hatással volt az időjárás. Sok a lisztharmat és a perzselés. Ezzel szemben igen jól mutatkozik az őszibarack, és a tavalyihoz azonos mennyiségű termést ígér. Milyen gondok foglalkoztatják a gyümölcstermesztési szakembereket, a szakigazgatási szerveket? — A gyümölcstermesztés sem mentes a gondoktól. Az utóbbi időben az üzemi telepítések teljesen megálltak, emiatt a természetes elöregedés folytán megszűnt gyümölcstermő területek pótlása nincs biztosítva. Különösen súlyos az a helyzet, hogy a hagyományosan művelt szőlők nagymértékű elnagyásának, kivágásának áldozatul esik a köztesként művelt gyümölcsfa is. Ez különösképpen a meggy árukínálatában érezteti hatását, mivel a meggyfáknak 85 százaléka a házikertekben és a hagyományosan művelt szőlőkben van. A tervekről, elképzelésekről kaphatnánk-e tájékoztatást? — Elsősorban az üzemi ültetvények természetes pótlását szeretnénk megoldani. Ennek keretében természetesen valamennyi keresett gyümölcsfajt telepíteni kell. A kipusztuló termőfákat üzemi telepítésekkel, illetve a háztáji és kiskertekben történő elültetéssel pótolni. E tekintetben elsősorban a csonthéjas gyümölcsök jönnének számításba. A megye gyümölcstermesztésében főként a csonthéjasoknak és a bogyósoknak van. népgazdaságilag is kiemelkedő jelentősége. E gyümölcsfajokból az országos felvásárlásnak csaknem íele Bács-Kiskun megyében történik, s ennek a termésnek a zöme exportra megy. E gyümölcsfajok termesztésének fellendítésére szervezett intézkedés történik, így például a napokban kezdte meg a munkáját az a szakbizottság, amelyik kijelöli az üzemi csonthéjas- termesztés számára a legjobb feltételekkel rendelkező tájkörzeteket. Az elgondolás szerint a kajszi termesztését a kötöt- tebb, tápanyagban gazdagabb, jobb vízháztartású talajú és kiegyenlítettebb klímájú Duna menti körzetben, a Solttól északra fekvő tájegységben szorgalmazzuk. A másik ilyen körzet Baja és környéke, ahol a lösztalajon az eddigi telepítések bebizonyították, hogy a megfelelő természeti adottságok figyelembevételével érdemes gyümölcsfákat ültetni. Jelenleg évente 15—17 ezer vagon Bács-Kiskun megye gyümölcstermesztésének hozama. A negyedik ötéves terv végére ezt szeretnénk mintegy 20 ezer vagonra felemelni. K. A. Mindennapos feladat Az együttműködés útjai r Ä fogyasztók igénye; § lakosság számának gyara-i podása, több és jobb minőségű termék előállítását követeli meg a mezőgazdaságtól. Hazánkban a termőterület növelésére nincs lehetőség. Emiatt az igényeknek csak a hozamok növelésével, a termelés, a gazdálkodás belterjes fejlesztésével lehet eleget tenni. Ismeretes; hogy a gazdálkodás fejlesztésével összefüggő tennivalók nemcsak a kisebb gazdasági egységben működőket foglalkoztatják, hanem az országos intézményeket is. A termelésfejlesztés érdeke megkívánja, hogy ez a munka szélesebb társadalmi alapokra helyeződjön, minél több gazdaság véleménye, elképzelése érvényesüljön. E tennivalók irányítására alakult meg az Országos Termelésfejlesztési Bizottság, amelyben a szakma legképzettebb, legismertebb gyakorlati szakemberei működnek. A tudomány, a kutatás legjobb erőivel összefogva adnak útmutatást a területi szövetségek termelésfejlesztési bizottságainak közvetye pedig a, szövetkezeti Vezetőknek; szakembereknek. A kiskunsági tsz-szöveb- ségnél létrejött termelés- fejlesztési bizottság fontos kérdéseket foglalt munka- programjába. A termelésfejlesztés átfogó tennivalóin belül azonban különböző részfeladatokat kell megoldani. Ilyenek a búza-, a kukoricatermesztés, a szarvasmarha-tenyésztés. A bizottság ezeket vizsgálja meg részleteiben, s határozza meg a teendőket, majd javasolja a végrehajtást a tagszövetkezeteknek a termelés fejlesztése, ennek eredményeként pedig a magasabb jövedelem megszerzése érdekében. A szövetség termelés- fejlesztési bizottsága úgy ítéli meg, hogy az állattenyésztés, ezen belül a szarvasmarha-ágazat fejlesztésének komplex feladata csak korszerű takar- mánytermesztcssel, gazdálkodással valósítható meg. A takarmánytermesztésben, gazdálkodásban még igen sok a ki nem aknázott lehetőség. Ilyen többek között a kukoricater- mesztésben a s^ár felhasználása, silőzás, á fehérje-! dúsítás, az adagolás, vagy a lucernaszéna, a szenázs, a lisztkészítés. Mindezek lériyegesen befolyásolják vagy meg is határozzák a szarvasmarha-ágazat gazdasági eredményeit. Igaz ugyan, hogy a búzatermesztés jelenleg nem veszteséges. De könnyen azzá válhat — tekintettel az igen erős lisztharmat-, fu- zárium- és rozsdafertő- zöttségre — ha nem történik előrelépés a termesztés technológiájában, s nem alakítunk ki egységes fajtaarányt korai, középkorai és késői érésű fajtákból, amelyben a Be- zosztája 1-es csak mintegy 30—40 százalékot képvisel. Az elképzelések megvalósítását szolgálják a tudomány és a gyakorlat szaktekintélyeinek bevonásával szervezett tanácskozások, tapasztalatcserék, amelyek úgy érik el kitűzött céljaikat, ha a szövetkezeti vezetők, szakemberek érdeklődését felkeltik. A tapasztalatokat pedig saját adottságaikhoz formálva, megfelelően gyü- "mölcsöztetik. Garas Mihály A homokhátsági termelőszövetkezetek keresik az együttműködés lehetőségeit nemcsak a szomszédos közös gazdaságokkal, hanem az állami gazdaságokkal és a vállalatokkal is. Az anyagi erők összpontosítása, a közös beruházások, vállalkozások elősegítik az üzemek fejlődését. A körzetben ugyanis — mint ismeretes — kedvezőtlenek a közgazdasági adottságok, a föld alacsony termőképessége nehezíti az előrehaladást. Az egyik nagy jelentőségű összefogás a kiskunfélegyházi Vörös 'Csillag és Egyesült Lenin Termelőszövetkezet, valamint a Városföldi Állami Gazdaság közös vállalkozása. A mintegy 200 millió forintba kerülő sertéskombinát. Évente 40 ezer hízót ad majd, vagyis pontosan annyit, mint eddig az egész homokhótsági körzet adott, és háromszorosát az itteni termelőszövetkezetek egyévi produktumának. Az építkezés üteme sajnos nem kielégí- -tsL .és máris több honauos késésben vannak a kivitelezők. A négy tiszakécskei termelőszövetkezet elkészítette a zöldségtermesztés fejlesztését tartalmazó tervét, amelyhez csatlakozott a lakiteleki Szikra Termelő- szövetkezet és a Szikrai Állami Gazdaság is. A nagyközség négy termelő- szövetkezete az elmúlt esztendőben 525 hektáron, csaknem ezer vagon zöldségfélét termesztett. Tervük szerint majdnem ezer hektárra növelnék a szántóföldi zöldségtermő területet és háromszorosára az árumennyiséget. A közös gazdaságok az utóbbi években saját erőből és állami támogatás felhasználásával öt termálkutat létesítettek. A rendelkezésre álló energiának mintegy 10 százalékát tudják hasznosítani. Ha megvalósul a program, a feltárt energia mintegy 90 százalékát értékesítenék. A megvalósulás attól függ, hogy az állami támogatás mértékében hogyan dönt a MÉM. A négy tiszakécskei termelőszövetkezet saját erőből .csaknem gfl minió forintot tudna biztosítani. Részben állami támogatással, részben hitellel hozzá tudnának kezdeni a program megvalósításához. Hasonlóképpen elkészült a Lakitelek körzetében létesítendő, több mint ezer hektáros, korszerű nagyüzemi szőlőtelepítés terve, amely az itteni termelő- szövetkezetek és a, pince- gazdaság összefogásán alapul. A kiskunfélegyházi nég termelőszövetkezet nemre kötött megállapodást ko zös tejüzem létesítésére Naponta 20 ezer liter tej jel és termékeivel segíti a város ellátásán. Számos példa bizonyít ja, hogy a homokhátság termelőszövetkezetek ke resik a. lehetőséget a termelés fejlesztésére. Az élelmiszergazdaságon belül számos vállalattal kötöttek és kötnek egymás után megállapodást az együttműködésre, félkész termékek előállítására. Az innen származó jövedelmet a mezőgazdasági termelés fejlesztésére fordítják. K.S.
