Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-25 / 173. szám
6. oldal 1973. Jfiltas 25, kedd Parképítők munkában Az utca, ahol mindnyájunk élete zajlik, közös tu lajdonunk. Ezért a szép utcakép kialakítása mindenki érdeke. A zöldterületek a kedvező városkép kialakítását, a település- szerkezet tagolását szolgálják, ezenkívül pedig természetesen nyugalmas pihenőhelyet jelentenek. Egy-egy park létrehozásánál gyakran a tervező szakemberek is. más-más véleményen vannak, — nem beszélve a lakosság részéről jelentkező igényekről. Kecskemét 012 ezer 626 négyzetméter parkosított területének felelőse Darida József, a város főkertésze. Vele beszélgettünk a kom munális és költségvetési üzem parkrészlegének feladatairól, gondjairól. _ — Gondjaink vannak, mivel nincs elég munkaerőnk. Munkásaink átlag- életkora pedig 60—65 év — mondja a főkertész. — Sok a dolgunk, mert az ez évre betervezett parkosításon kívül még fel kell mutatnunk valamit a „Virágos Kecskemétért” mozgalomban is. Ennek keretében 18 ezer 595 négyzet- méter területet — az Ady Endre utcát, a Kodály Zoltán teret, és a Budai kaputól a Katona József Gimnáziumig az E—5-ös útszakaszt, a Kőhíd és a Nyíl utcát — parkosítjuk. — Mennyibe került tavasszal a város parkjainak beültetése? — Erre az idén 400 ezer forintot fordítottunk, jövőre pedig az előzetes számítások alapján 470 ezer forintot költünk Kecskemét parkjainak „felvirágoztatására”. — Üj városrészünk, a Széchenyiváros parkosítását is önök végzik? — Igen. Eddig 6 millió forint értékű virágot, fát cserjét ültettünk el az új házak tövében. A Széchenyivárosnál maradva az első és második tömb közötti hatalmas terület parkosításáról érdeklődöm. Itt úgynevezett pihenő parkot akarunk létesíteni. Egy ligethatású zöld övezet kialakítására törekszünk, lehetőleg minél több fával. A fűre lépni tilos tábla itt nem lesz majd kitéve. Ellenkezőleg, ennek a parknak az lesz a rendeltetése, hogy némi ro mantikát biztosítson a Széchenyiváros lakóinak. — Milyen munkák várnak önökre a közeljövőben? / — Legközelebbi feladatunk az új megyei tanács és pártház épülete előtti tér fásítása. A Dobó István utca házait szanálják, és ebben az utcában levő nagy fák kerülnek majd az új térre. Őszi feladatunk a leninvárosi fák pótlása, illetve a Műkertváros parkosítása. F. Zs. Emléktáblák, burkolatok, sírkövek Kommunisták, fehér köpenyben ötvenhat tagot számlál a kiskunhalasi kórház párt- alapszervezete, amely egyike az egészségügyben tevékenykedő leghatékonyabb, kommunista csoportoknak. Béres Lászlóval, a kórház gazdasági igazgatójával beszélgetünk, aki az alapszervezet titkára is. Több mint egy évtizede dolgozik jelenlegi munkahelyén, és nyolc esztendeje áll a felelős pártbeosztásban. — Talán arra vagyok a legbüszkébb, hogy az akkori, alig féltucatnyi taglétszám azóta éppen félszázzal növekedett. Annak idején egyetlen orvos párttagunk sem volt, a jelenlegi összetétel pedig... Gyöngy betűkkel rótt, gonddal vezetett kimutatását lapozgatja: — ;.. mintegy egyhar- mad-egyharmad arányban: orvos, szakképzett középkáder, illetve műszakiak, segédszemélyzet stb. ★ — Hogyan állnak az ideológiai ismeretek elsajátításával? — Párttagjaink túlnyomó része marxista—leninista középiskolát, de inkább esti egyetemet végzett. Több mint felerészben túl vannak már tanulmányaikon, de jó páran jelenleg is tanulnak. Szívügyünknek tekintjük ezt a pártélethez kapcsolódó feladatot: a vezetőség egyik tagjának állandó tennivalója az agitációs és pro- propagandamunka. Az egészségügy kommunistái lelkiismereti kérdésnek tartják az önképzést. És nemcsak a magasabb beosztásúak, vagy a vezető munkakört betöltők. A középkáderek közül is hatan végeztek, vagy végeznek ideoloógiai tanulmányokat A halasi kórházban — e ez nem túlzás — rangja van a pártoktatásnak. A vizsgák után örvendezve mutatják a piros leckekönyvet, s mint párttitkár kedélyesen megjegyzi: már a négyessel igen elégedettek, a maximumra törnek! •k A marxista-leninista tanfolyamok, iskolák valamelyik fokozatát jó néhány pártonkívüli is elvégezte. Ezeket az oktatási lehetőségeket népszerűvé teszik a jól képzett helyi előadók is. — Ami alapszervezetünk munkatervét illeti, azt természetesen a szakmai terület problémáinak figyelem- bevételével, azzal összhangban dolgoztuk ki. A márciusi témánk például a Vöröskereszt és a véradóállomások munkájával volt kapcsolatos, áprilisban pedig az egészségügyi pártmunka lehetőségeit vitattuk meg. Témáink maguktól értetődően, szinte kivétel nélkül szakmai vonatkozásúak is. Hiszen a pártmunka sehol sem lehet elvont, elszigetelt tevékenység, hanem a mindennapi feladatok szerves része. Nem mondhatjuk azt: ma kettőtől háromig végzek pártmunkát, mert az szorosan beágyazódik az élet menetébe, mindegyik munkamozzanatba. ir A taggyűléseken a kórház egy-egy osztályának vezetői rendszeresen beszámolnak munkájukról az alapszervezetnek. Jólesően tapasztaljuk, hogy kollégáink — a pártonkívüliek is — ezt megtiszteltetésnek veszik, a részvételt, mondhatni, ünnepi alakalomnak tekintik. Mindez tagadhatatlanul közelebb is hozza egymáshoz a párttagokat és a még nem kommunistákat. Élen jár a kórházi párt- szervezet a propaganda- munkában is. A pártsajtó terjesztéséből pédául a legnagyobb feladat nekik jutott. S hogyan teljesítették? Az évi 6 ezer forintos tervvel ' szemben most, alig pár nappal a félév után már ennek a négyszeresét „könyvelhetik el * « ____, — Mi a helyzet az utánpótlást, a tagfelvételt illetően? — Egy-másfél éves ala pos előkészítés után évente négy-hat tagfelvételre kerül sor, egyre több esetben a KISZ ajánlására. Így azt is elmondhatjuk, hogy az alapszervezet állandóan fiatalodik. — Melyek a közeljövő fő • feladatai}, ■— Szemünket már a leendő új kórházra vetjük. Ennek a vezető garnitúrája nemcsak szakmailag, de politikailag is fejlett, határozott kell legyen. Á káderfejlesztés nálunk régóta nem papírmunka, hanem élő valóság. Mindenki legalább két munkakörben otthon van, s a nyugdíjhatárhoz közeledők utódját is jó előre felkészítjük. Ennek ellenére ismeretlen fogalom a szakmai féltékenység. __ ; J. T. Fűrészelés zaja, por kietlenség, egy tarka kiskutya húzódik az árnyékba — ez a Kőipari Vállalat udvara. Az irodán Kiss Gecse Bélával, a megbízott telepvezetővel beszélgetünk az üzem munkájáról, lehetőségeiről. Múlt évben 6 millió 30 ezer forint értéket termeltek, erre az évre pedig 6 miiló forintot t irányoztak elő. Sajnos ezt nem tudják teljesíteni, mert behozatali engedély hiányában nem kaptak elég külföldi követ. Csak apró munkákat tudnak vállalni, amelyek természetesen nem képviselnek nagy termelési értéket. Az üzem alapanyag-feldolgozás szerint három részre osztódik. Terméskő vei, műkővel, cementtel dolgoznak. A sírkőkészítő részleg munkafolyamatok szerint még fűrészelő, csiszoló véső brigádokból áll. Itt nemes anyagokkal: márvánnyal, gránittal dolgoznak, melyeknek értékét emeli, hogy külföldről (márványt a Szovjetunióból, Olaszországból; a gránitot pedig Finnországból, Jugoszláviából, Svédországból és Ausztria közvetítésével - Rhodésiából) szerzik be. Mikor ott jártunk, éppen az épülő metró labladorit burkolatán dolgoztak. Hatalmas, sáros kőtömböt láttam a fűrész alatt — nehezen hittem el, hogy ebből lesznek a szép fényes burkolólapok. A megrendelőnek, ez esetben a Budapesti Kőfaragó Vállalatnak múlt hónapban 60 ezer, e hónapban pedig 90 ezer forint értékű árut szállítanak. Most folytatnak tárgyalásokat egy svájci céggel — amely síremlékeket, márványkandallókat akar megrendelni a kecskeméti üzemtől. Az egyre több megrendelés — amelynek egy részét az üzem kénytelen elutasítani — figyelmeztethet arra, hogy érdemes volna fejleszteni az üzem gépállományát, korszerűbbé tenni a munkát. Az erre fordítandó összeg bizonyára sokszorosan megtérülne. GóS if a fészek eszpresszó *• v rétimmmmm .. " Május 1-én nyitották meg Apostagon a Gólyafészek presszót, amelyet a Dunavecse és Vidéke ÁFÉSZ készített több mint 700 ezer forintos beruházási költséggel. Azóta a presszó közkedvelt szórakozóhelye lett a község fiataljainak s gz idősebbeknek egyaránt. ötévi tagsági idő alapján sem lehet megállapítani öregségi, vagy munkaképtelenségi járadékot az olyan tagnak, akinek (vagy vele élő házastársának) az előző évre kivetett jövedelemadója a kedvezényekkel már csökkentett összegben is meghaladja a négyezer forintot. Ugyancsak nem kaphat özvegyi járadékot az, aki köteles fizetni a mezőgazdasági lakosság jövedelemadóját és ez az adó — ugyancsak nincs beleszámítva a kedvezmények levonása — meghaladja a négyezer forintot. Ezek az összegek azonban — az említett négye-' zer forintok —■ csak akkor „perdöntőek”, amikor a szakszövetkezet tagja járadékra szóló igényét bejelentette. Ha a bejelentést megelőző évben a jövedelemadó kedvezményekkel csökkentett összege mondjuk 3500 forint, akkor — az egyéb feltételek megléte esetén — megkaphatja a járadékot az illető, s ezt akkor sem vonják meg, ha a következő évben a jövedelemadója már 4500 forint lesz. Az adót ugyanis tovább nem vizsgálják, ez csak az igény- bejelentéskor, illetve az azt megelőző évben irányadó. Miután végére értünk a termelőszövetkezetek a szakszövetkezetek tagságát érdeklő, érintő, a nyugdíjakkal, a járadékokkal, azok megszerzésének feltételeivel, a kedvezményekkel és kivételes esetekkel foglalkozó jogszabályok ismertetéséneit, indokoltnák tartjuk megjegyezni, hogy ezekben a folytatásokban közölt anyagokban minden nincs benne. Csupán a lényeget, a legtöbb emberre vonatkozó elbírásokat volt szándékunk ismertetni. Ami kimaradt, azt azonban legtöbbször nem magának a tsz, vagy szakszövetkezeti tagnak kell ismernie, tudnia, hanem azoknak az illetékeseknek, akik ügyeikkel ilyen értelemben — nyugdíj, járulék, pótlék stb. — foglalkoznak. Egyáltalán nem mondjuk, hogy könnyen áttekinthetőek egyszeri olvasásra is azonnal megérthetők ezek a jogszabályok. Ezt nem mondják maguk a szakemberek, a jogászok sem. Mi mifiden esetre arra törekedtünk, hogy a lehetőségekhez képest úgy fogalmazzunk, hogy a lényeget mondjuk meg, de mégis azok számára is érthetően, akik nem hivatásos jogászik, akiknek nem a betű, nem az írott szó je- jelenti mindennapi munkájukat. Ahol lehetett és ahol tudtunk, példák? említettünk a jobb megértés céljából. Sajnos nem minderihol lehetett példát is említeni, mert az a veszély fenyegetett, hogy ha példávál akarnánk megmagyarázni a jogszabályi rendelkezést, a példa még bonyolultabb, nehezebben áttekinthető volna. Reméljük azonban, hogy így is sokat segítettünk azoknak a termelő- és szakszövetkezeti tagoknak, akik nyugdíj előtt állnak. íY.ó9e). ”•<*“*•■** Dr. Gál Sándor sorozata a szövetkezeti nyugellátásról XXV. A szakszövetkezetek 3. Amint említettük is,' a szakszövetkezeti tagok, hozzátartozóikat ugyan azok a nyugellátások illetik meg, mint a termelő- szövetkezetek tagjait. Csupán a feltételek térnek el némileg. Így például az özvegyi járadék esetében. A szakszövetkezeti tag özvegye ugyanis akkor jogosult özvegyi járadékra — férfi és nő egyaránt — ha az özvegy nő hatvanptö- dik, a férfi pedig hetvenedik életévét már betöltötte, vagy ha nem töltötte be az első, vagy a második rokkant csoportba tartozó személy. Szükséges, hogy az özvegyen ma- radtnak számottevő jövedelme nincs (a számottevő [öveAelemig már kifejtettük, hogy akkor nincs valakinek számottevő jövedelme, ha az a 260 forint havi összeget nem éri el). Persze szükséges még — mint általános feltétel, — hogy járadékra csak akkor jogosult az özvegy, ha a szövetkezet tagja ötévi, illetve háromévi tagsági idő megszerzése után halt meg. Nem lehet viszont járadékot megállapítani annak a szövetkezeti tagnak (ez minden féle járadékra vonatkozik), aki a szövetkezet alapszabályában előírt vagyoni hozzájárulásnak nem tett eleget. Kivétel természetesen, ha ezt a hozzájárulást a járadék aénylése előtt megfizeti. _
