Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-18 / 167. szám

3. oldal Szántás - aratás után Ma már egyre erősebb' az a törekvés, hogy a ta­laj kíméletes megművelé­sével érjenek el nagy ter­mést. Mind több kutatási eredmény bizonyítja ugyan­is, hogy a hagyományos talaj művelés hosszú táv­latban árt a talaj termő- képességének. Ezért már a gyakorlatban is foglalkoz­nak a talaj mozgatása nél­kül és a talaj minimális mozgatásával való növény- termesztés lehetőségeivel. Mindaddig azonban, amíg ezek az újabb módszerek nem váltják fel a hagyo­mányos talajművelést, na­gyon fontos marad az ara­tást közvetlenül követő talajművelési eljárás, a tarlóhántás. Vízháztartás a talajban Régi nézet, hogy az ara­tás után visszamaradó ta-1 lajnedvesség megőrzését és J a nyári, nyár végi csapa­dék jó befogadását a tar­lóhántás nagy mértékben elősegíti. Egyesek szerint a tarlóhántással porha- myóssá, levegőssé váló felső talajréteg — nagy levegő­tartalma miatt — valóság­gal hőszigetelőként védi a közvetlenül alatta levő ta­lajréteget az erősebb fel- melegedéstől és egyben a párolgás okozta vízveszte­ségtől. Ugyanakkor a le­hulló csapadék a laza fel­színen keresztül könnyeb­ben jut a mélyebb réte­gekbe és kevesebb páro­log el belőle, mint a la- zítatlan talajba nehezeb­ben beívódó, a felső talaj- i rétegekből csak lassan le- szivárgó vízből. Van olyan nézet is, hogy a felszíni rétegek lazítása mintegy szétrombolja a ta­lajban kialakuló hajszál- csövességet; ez meggátolja a- hajszálcsövesség vízeme­lő működését, így a mé­lyebben levő víz felújítá­sát és felszíni elpárolgá­sát. Harc a gyomok ellen Kétségtelen, hogy a tar- lohantás óvja a talaj víz­készletét, ha az ezzel kap­csolatos egyes nézetek vi­tathatók is. A vizsgálatok szerint a tarlóhántás 12— 30 milliméter csapadéknak megfelelő vizet is megta­karíthat. A nedvességmeg- orzésben azonban minden egyeb tényező mellett az egyik legfontosabb az, hogy a tarlóhántás csökkenti a gyomok számát, amelyek a leggyakoribb pazarlói a talajnedvességnek. A visszamaradó _ az a n?tásL.. módjától függően különböző hosszúságú és összetételű — learatott nö­vény szár- és gyökérrészei, az aratáskor kipergő gyom- es kulturmagvak, valamint az aratás előtt kikelt gyomnövények a tarlóhán­tással a talajba kerülnek, így a már kikelt gyomok elpusztulnak, a gyommag­vak pedig a mélyebb, nyirkesabb talajrétegbe kerülve kicsíráznak és utá­na _ elpusztíthatók; tehát valóban nagymértékben csökken a gyomok száma. A kártevők sem szeretik.. Mivel a gyomnövények nemcsak közvetlenül okoz­nak kárt, hanem közvetve azzal is, hogy rengeteg növényi kártevő és beteg­ségokozó köztes gazdái, vagy legalábbis a szaporo­dásukat elősegítik, átme­netileg táplálékul, búvó­helyül szolgálhatnak szá­mukra, a gyomok vissza­szorításával ezek a kárté­kony szervezetek nem tud­nak megélni, szaporodni; így közvetve ellenük is hat a tarlóhántás. Régebben azt is feltéte­lezték, hogy a tarlóhán­tásnak közvetlenül is nagy a rovarpusztító hatása. Az ezzel kapcsolatos megfi­gyelések szerint a talaj­művelő eszközök szétron­csolnak ugyan néhány kár­tevőt, és felhoznak a fel­színre puhatestű lárvákat, amelyek ettől elpusztul­nak (ezenkívül a fellazí­tott talajból sok kártevőt kiszednek a madarak is), de ennél sokkal jelentő­sebb a tarlóhántás gyomok visszaszorításából eredő, a kártékony szervezeteket közvetve pusztító hatása. Lángszóró a tarlón A kutatók foglalkoznak azzal a lehetőséggel is, hogy a tarlóhántás helyett lángszóróval égetik le a tarlót, mert ez« is gátolja a gyomok előtörését. Ha­sonló hatású a tarló fel­égetése; utána a talajmun­ka is könnyebb, és ha el­égetett szalma, tarlóma­radvány kerül a talajba, nem jelentkezik kedvezőt­len mellékhatás. Ha ugyan­is nem nitrogéngyűjtő pil­langós növény tarlója ma­radt vissza, hanem más növényé, a talaj rendsze­rint nem képes elegendő nitrogént szolgáltatni a ta­lajba került tarlómarad­vány elbontását nitrogén­szegény talajnál, és nagy mennyiségű tarlómaraő- vány bedolgozásánál. A szalma nitrogénsze­gény szerves anyag, amely­ben a nitrogén és szén aránya 1:80, az istállótrá­gya átlagosan 1:16 arányá­val szemben. A talaj nit­rogénszintjének ebből ere­dő időleges csökkenése a fő oka annak, hogy a kö­vetkező növény rosszul fejlődik, hozama csökken, amit pentozánhatásnak ne­veznek. Nagymennyiségű szalma bedolgozásánál azonban, még akkor is, ha aratás-cséplés után vissza­maradó szalmát nem gyűj­tik be, hanem közvetlenül beszántják a talajba, elke­rülhető a biológiai nitro­génmegkötés. Ennek az a feltétele, hogy egy-egy má­zsa visszamaradt szalmá­ra 0,8—1,1 kilogramm nit­rogén hatóanyagot tartal­mazó műtrágyát számítva, a tarlót műtrágyázzák, és utána közvetlenül 10 cen­timéter (laza homoktalaj­nál is legfeljebb csak 15 centiméter) mélyen fel­szántsák a tarlót. K. L. A béke és barátság jegyében A SZOLIDARITÁSI MOZGALOM PROGRAMJA Nem lesz hiánycikk A Hazafias Népfront me­gyei elnöksége által létre­hozott Béke és barátság nevet viselő társadalmi munkabizottság a közel­múltban megtartott alakuló ülésén elfogadta az idei második félévre vonatkozó programját. Ez lényegében kapcsolódik a Magyar Szo­lidaritási Bizottság orszá­gos rendezvényeihez, de ki­egészül számos helyi meg­mozdulással is. Szerepet vállalnak benne a Hazafias Népfront bizottságai, a kü­lönböző tömegszervezetek, szövetkezetek, nőbizottsá­gok stb. Az agresszió ellen A legjelentősebb helyet a félévi programban a viet­nami néppel vállalt szoli­daritás jegyében megrende­zett események foglalják el. Szeptember elején minden városban és járásban meg­emlékeznek a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ki­kiáltásának 27. évforduló­járól. Szeptember 1-e egyébként nemzetközi anti­fasiszta nap lesz, amikor világszerte nagyszabású de­monstrációk zajlanak le va­lamennyi fasiszta, újfasisz­ta és — görög, spanyol, nyugatnémet — revansista erővel szemben. A genfi egyezmények évfordulóján, szeptember másodikén a magyar szolidaritási moz­galom felemeli szavát az egyezmények megtartá­sáért, a megállapodást sem­mibe vevő amerikai agresz- szorok és csatlósaik ellen. Számos helyen megemlé­keznek október 15-ről, a vietnami hősök napjáról. Novemberben a közel-kele­ti izraeli agresszió felszá­molásáért száll síkra a mozgalom. December 10-én az emberi jogok deklará­ciójának napja, december 20-án, a DNFF megalaku­lásának 12. évfordulója ad alkalmat az imperialista háború és elnyomás elleni tiltakozásokra. T estvérországok megismerése A testvérországok jobb megismerését, a barátság elmélyítését ebben az idő­szakban is sok helyi ren­dezvény, kiállítás és ünnepi megemlékezés segíti. Kecs­keméten augusztusban ke­rül sor a testvérmegye, Krím nagyszabású kiállítá­sára, melyre a népfrontbi­zottságok az egész megyé­ből szervezik a látogatást. Szeptemberben magyar— bolgár és magyar—koreai napokat tartanak, október­ben, a hónap első felében az NDK lesz a vendégünk és sor kerül a hagyományos magyar—román barátsági napra is. A hónap második felében pedig a Szovjet­unió megismerését szolgál­ják a barátsági gyűlések, találkozók. Novemberben Kiskunmajsán csehszlovák, Kecskeméten és Kerekegy­házán lengyel vendégeket fogadnak baráti találkozói; keretében. Baján és a ba­jai járás községeiben ma­gyar—jugoszláv barátsági napokat tartanak ebben az időszakban. Közös erővel A lakosság körében egyre nagyobb az érdeklődés a nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatás iránt. A munkabizottság tagjai vállalták, hogy az ilyen jel­legű előadások megtartásá­ból, szervezéséből is kive­szik részüket. Igényelve és kérve természetesen to­vábbra is a párt, állami és tömegszervezetek támoga­tását. A nemzetközi agitá­ció eddigi, jól bevált mód­szerei mellett az új for­mák keresésére is szükség van, s alkalmasak lehetnek erre a legkülönbözőbb ren­dezvények, klubfoglalkozá­sok. A kisgyűlések, kötetlen beszélgetések és vitaestek jelentősége szinte felmér­hetetlen, ahol a résztve­vők kifejthetik véleményü­ket és kérdéseket tehetnek fel. A „közelebb a hallga­tósághoz!” jelszót szeret­nék megvalósítani ezeken a találkozókon, ahol közös erővel alakul ki a helyes és egységes álláspont, mely segíti a bonyolult nemzet­közi kérdésekben az önálló eligazodást. T. P. Szá2huszonMtmyiö forint értékű áruforgalom A Kéziszerszámgyár kecs­keméti reszelő gyáregysé­ge május végén vállalta át a szegedi társüzemtől a hamburgi csípőfogó elő­állítását. Az üzem műsza­ki gárdájának a lehető legkisebb termeléskieséssel kellett lebonyolítani a ter­mék költöztetését, mert az üzletek eddig is keveset kaptak ezekből a kéziszer­számokból. Nos, a felada­tot gyorsan oldották meg: alig egy hónap leforgása alatt kidolgozták a helyi adottságokhoz igazodó technológiát, berendezték a műhelyt. Júliusban már megkezdték a nullszéria gyártását. Az eljárás az eddigi tapasztalatok alap­ján bevált, így a jövő hó­napban megindul az üzem­szerű termelés. A csípőfo­gó ezután nem lesz hi­ánycikk, mert az esztendő végéig körülbelül 1 millió forint értékűt szállítanak a belkereskedelemnek, jövő­re pedig a hazai szükség­letek kielégítése mellett exportra is jut. Képünkön Szijjártó József egy kész fogó minőségét ellenőrzi. Bács-Kiskun megye 36 általános fogyasztási és értékesítési, valamint két méhész szövetkezete az év első hónapjában 127 mil­lió forint értékű árut vá­sárolt fel és továbbított a megrendelőknek. Az ÁFÉSZ-telepeken ré­gi és új burgonyából 3827 mázsát, zöldségfélékből 8774 mázsát, mézből 4536 mázsát vettek át. A 26 ezer 427 mázsa gyümölcs legnagyobb része — ösz- szesen 17 ezer mázsa — pipacs- és üvegmeggy volt, amit a Kecel környéki kistermelőktől vásároltak. A szövetkezeti felvá­sárlók 1919 vagon barom­fit gyűjtöttek be, ennek egyik fele „soványáru”: csirke és tyúk, másik fele pedig hízott liba. A szár­nyasokat zömében a ba­romfifeldolgozó vállalat­hoz továbbították, kisebb részét azonban a kiskun­félegyházi ÁFÉSZ vágó- hídján dolgozták fel. Je­lentősen csökkent a tojás kínálata, 15 millió darabot vettek meg, ez pedig mind­össze egyharmada az dlőz^ évek hasonló időszakában összegyűlt mennyiségnek. A 704 mázsa tollat a barom­fifeldolgozó vállalatnak, j illetve a mezőkovácsházi l szövetkezetnek szállítot­ták. Nyúlból 1059, csigá­tól 300 mázsát forgalmaz­tak. A Herbária Gyógynö­vényforgalmi Vállalattal kötött szerződés alapján három és fél millió forint értékű alapanyagot vettek át, a borforgalmi vállala­tok megbízásából pedig 1377 hektoliter bort tárol­tak. A felsoroltakon kívül számtalan, kisebb mennyi­ségben jelentkező áruféle­séget forgalmaztak még 72 millió 180 ezer forint értékben. D. É. A gumimatrac veszélyei Figyelmeztetés a balatoni kirándulóknak A Neues Deutschland munkatársa Bács-Kiskun megyében Hétfőn délután több napos Bács-Kiskun me­gyei látogatásra Kecs­kemétre érkezett Hprst Rockohl, a Neues Deutsch­land munkatársa, a Né­met Szocialista Egységpáit központi lapjának buda­pesti tudósítója. Az NDK-beli újságírót és feleségét fogadta Kata- nics Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Tá­jékoztatta Bács-Kiskun me­gye politikai, gazdasági és kulturális életéről. A ven­dégek kedden a Kecskemé­ti Baromfifeldolgozó Vál­lalatot keresik fel és egy mezőgazdasági üzemet lá­togatnak meg. Szerdán Kiskunhalasra utaznak, hogy a kiskunsági tanya­világban élő emberekkel és a szőlőtermesztéséről, borgazdálkodásáról neveze­tes Kiskunhalasi Állami Gazdasággal megismerked­jenek. A Balatonon az idei sze­zonban már kilenc ember­életet követelt a felelőtlen­ség. A statisztikák szomorú képet mutatnak: amíg 1961- ben 11-en lelték halálukat a tó vizében. 1970 óta sze­zononként már 30 fölé emelkedett a halálesetek száma. A balatoni vízrendészeti rendőrkapitányság az Or­szágos Meteorológiai Inté­zet obszervatóriumának se­gítségével idejében figyel­meztet mindenkit a veszé­lyekre. Körben a parton, 34 viharágyúból szinte min­den körzetben, látó- és hal­lótávolságban lövik fel a sárga és piros színű, több csillagos jelzőrakétákat. A tapasztalatok szerint a tragikus esetek felelőtlen­ségből és meggondolatlan­ságból következnek be. So­kan nem vesznek tudomást a tiltó táblákról, kikötőben, kompátkelőhelyen, kotrott területen fürdenek. A gumimatrac is gyakran hozza veszélyes helyzetbe a meggondolatlanokat. A mat­racot sokan csónaknak te­kintik, s gyakori az olyan eset. amikor elalszanak raj­ta, g a mély vizek fölé sod­ródnak. Különösen veszé­lyes kihevült testtel mat­racról, vagy csónakról a vízbe ugrani. Számos ilyen esetben szívbénulás követ­kezik be. Veszélyei miatt tiltják a horgonyra nem vetett úszó­járműből való fürdőzést is. Illetékesek felhívják a ba­latoni vendégsereg figyel­mét, hogy életük biztonsá­ga érdekében vegyék fi­gyelembe a tiltó rendelke­zéseket és viharveszélynél ne tartózkodjanak a part­tól távoli vízterületeken.

Next

/
Thumbnails
Contents