Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-18 / 167. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! vertmwepe \ MAGYAR S".v O C ’ A L! S T AaM U^K:-A S>.Á Pí E C í ' K } G 1.1 PC ■ 'H 5:iOT"r :'r XXVn. évi. 167. szám 1972. július 18, KEDD Ara: 90 fillét»2 KIÁLLÍTÁSOK, AKKÉTOK Munkavédelmi év az üzemekben Az 1972-es esztendőt munkavédelmi évnek nyil­vánította a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Taná­csa. Az első nagy akció a megyei tanács egészségügyi osztálya, a KÖJÁL, a me­gyei Vöröskereszt és az SZMT munkavédelmi és társadalmi biztosítási bi­zottsága által közösen szer­vezett má.iusi üzemegész- ségügyí hónap sikerrel zá­rult. , A hónap folyamán a vál­lalatok vezetői orvosok és műszakiak közreműködésé­vel vizsgálták a munkahe­lyek állapotát, a dolgozók szociális ellátottságát és kü­lönböző rendezvényeket ik­tattak a programba, ame­lyek az egészségügyi isme­retterjesztést és nevelést szolgálták. Az előadások, ankétok témáját az üzemek sajátosságai szerint válasz­tották meg. A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyár­egységeben tartott orvos­műszaki találkozón dr. Ba­kai Borbála, a miniumfes- ték, az zaj, valamint az ívhegesztés okozta megbe­tegedések megelőzéséről és a védőfelszerelésekről beszélt. az SZMT Társadalombiz­tosítási és Munkavédelmi Bizottsága — a munkavé­delmi év további esemé­nyeit készíti elő. Augusz­tusban megyeszerte elő­adássorozat kezdődik az egészségügyi törvényről. Az üzemorvosok a szak- szervezeti tisztségviselők­nek és a dolgozóknak is­Megszűnt a vasúti forgalom Murakeresztür és Gyékényes között A Ti TI Súlyos helyzet a Muránál a dunántúli folyók Vasárnap^ál hétfőre vir­radó éjszaka megszüntet­ték a vasúti forgalmat a M u rakeresztúr—Gyékényes közötti vonalon, mert a Mura árhulláma már a vágányokig emelkedett — tájékoztatták az MTI mun­katársát hétfőn reggel az Fejlesztik a szervizhálózatot Színes ív javítására is berendezkednek A technika gyors fejlő­désének korát éljük, amely nem kerülte el a háztartá­sokat sem. Otthonainkban egyre több gép segíti a há­ziasszonyok munkáját, az elektroakusztikai készülé­kek pedig szórakozásunkat, művelődésünket szolgálják. Televízióból például — amely egyike a legdrábább elektromos készülékeknek — 80 ezret tartanak nyil­ván megyénkben, annak el­lenére, hogy itt a lakosság tekintélyes része még a villanyhálózat nélküli kül­területen él. A negyedik ötéves terv időszakában megkétszerező­dik a háztartási gépek, be­rendezések száma. Ez ter­mészetesen nemcsak öröm­teli fejlődést, hanem gon­dot is jelent, hiszen a na­gyobb mennyiségű elektro­mos berendezés javítására fel is készülni. Éppen ezért a tervtörvény ezt a szolgál­tatást is a kiemelten fej­lesztendő ágazatok közé so­rolja. A GELKA Bács-Kis- kunban elektroakusztikai cikkeket javító kapacitását 76, a háztartási gépeket ja­vító kapacitását 96 száza­lékkal kívánja növelni. Je­lenleg Kecskeméten és Ba­ján 2—2, Kiskunfélegyházán és Kunszentmiklóson egy- egy javítóműhellyel rendel­kezik. Újabb javítóüzemek létesítésére a megyei tanács 3 millió forintot bocsátott a kecskeméti városi, 1 mil­liót pedig a Solti Nagyköz­ségi Tanács rendelkezésére. A Kecskeméti Városi Ta­nács a kapott összegből — saját alapjaiból is hozzáté­ve — a Széchenyivárosban 1975 elejére 600 négyzet- méteres szervizüzemet épít, átadja a GELKÄNAK, az pedig felszereli a szüksé­ges berendezésekkel, mű­szerekkel. A széchenyivá- rosi GELKA-szervizt már színes tv javítására alkal­mas felszereléssel is ellát­ják. A solti üzem várha­tóan 1974 elején kezdi meg működését. A GELKA azonban nem képes az egész megyét be­hálózni, ezért továbbra sem csökken az ipari szövetke­zetek szerepe a háztartási s elektroakusztikai gépek javításában. A kiskőrösi Vegyes, a kalocsai Vas- és Fém, a kalocsai Faipari, a jánoshalmi Bácska, a sza­A felvilágosító munká­ból oroszlánrészt vállaltak magukra az üzemi orvo­sok. Jelentősen emelkedett a munkavédelmi ofctató- filmtár forgalma, s több gyár vette igénybe a KÖ­JÁL magnetofonszalagra rögzített előadásait. A Vö­röskereszt bőségesen ellát­ta a gyárakat a munkások által keresett egészségügyi könyvekkel, kiadványok­kal. Az elsősegélynyújtó tanfolyamokon a Bajai Fi­nomposztó Vállalatnál 72, a Kiskunfélegyházi Vegy­ipari Gépgyárban 40, a Fémmunkás kecskeméti gyárában pedig 25 dolgozó tett vizsgát. A soron kívüli üzemi szemléken nem csupán az alkalmi baleseti forrásokat kutatták, hanem keresték a foglalkozási megbetege­dések megszüntetésének módjait. A Bajai Finom­posztó Vállalatnál például a kikészítő részlegben a levegőt szennyező széntet- raklorid tartalmú effectol csökkentését tűzték napi­rendre. A régi munkafo­lyamatot teljes egészében átalakították, szórópiszto­lyokat vásároltak, ame­lyeknél alkalmazható a he­lyi elszívás. A Kecskeméti Konzerv­gyárban a műhelyek higié­niai feltételeinek javítása mellett tervbe vették az üzemi nyomda korszerűsí­tését. Több helyen végez­tek zajszintméréseket és rákszűréseket. A vállala­tok zömében társadalmi munkával takarították a műhelyeket. fásítottak, parkosítottak. A szemléken feltart hiá­nyosságok egv részét most és a következő hónapok­ban számolják fel a válla­latok. míg a társadalmi szervezetek —. elsősorban badszállási Vegyes és a tompái Vegyesipari Szövet­kezet már most is végez garanciális javításokat. A GELKA-tól a javításhoz szükséges alkatrészeket, va­lamint az új készülékek ja­vításához szükséges techno­lógiai leírásokat is megkap­ják. Rajtuk kívül régi — már garancia nélküli — gépeket 14 ipari szövetkezet javít a Pecsenyekacsa exportra Javában tart a pecsenyekacsa-szezon a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat megyeszékhelyen levő gyá tységé' • •. Műszakonként 9 ezret dolgoz lak fel a külföldön is keresett szár ' ál. A kecskeméti üzem adja az exportmennyiség mintegy 80 százalékát. A krrv. ' íz. műanyag tasakba csomagolt pecsenyeka­csákból az idén a Szovjctu sióban, a Német Szövetségi Köztársaságban és Cseh­szlovákiában lesz kacsapecsenye. Képünkön a munka utolsó fázisa, a csomagolás látható. (Pásztor Zoltán felvétele) volt, hétfőn reggel Barcs­nál már 571 centimétert mértek. Ugyancsak har­madfokú a készültség a Zalán, másodfokú a Rá­bán, a Lajtán és a Mar­calon. Még egy hír az OVH- tól: Szekszárdon 24 óra alatt 134 milliméter csa­padékot mértek. A nagy mennyiségű víz megron­gálta az útburkolatokat, vezetékeket, s az előzetes felmérések szerint csupán a közművekben esett kár eléri a 10 millió forintot. Somogybán a szombat délutáni tornádószerű vi­har Nagyatád város észa­ki részén, a Lábodi Álla­mi Gazdaság nagybaráti pusztai kerületében és Bol­hás községben okozott sú­lyos károkat. Nagyatádon több mint 160 lakóházat rongált meg, Nagybaráti­ban istállókat döntött ösz- sze, gazdasági épületek, fölszerelések mentek tönk­re és 19 lakóépület sérült meg. Bolhás községben négy család vált hajlékta­lanná. Nagybarátiban és Bolháson 13 sebesült kö­zül hárman súlyos sérülé­seket szenvedtek és egy kislány belehalt sérülései­be a kaposvári kórházban. A többiek állapota javult. A környező erdőkben több hektárnyi területen fák ez­reit tarolta le a pusztító vihar. A megye vezetői tájé-’ kozódás után azonnal in­tézkedtek a viharkárok gyors helyreállítására. Köz­vetlenül a vihar elvonu­lása után megkezdték a ro­mok eltakarítását. A hon­védség, a tűzoltóság, a munkásőrség, valamint a DÉDÁSZ és a posta mű­szaki dolgozói is azonnal bekapcsolódtak a munká­ba. Nagybarátiban sátra­kat állítottak fel a hajlék nélkül maradt családoknak és biztonságba helyezték a megmaradt ingóságokat. A posta műszaki dolgozói vasárnap hajnalra helyre­állították Kaposvár—Nagy­atád közötti telefonössze­köttetést. Degen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hiva­tal elnöke Bencsik Bélá­nak, az árvízvédelmi és folyamszabályozási főosz­tály vezetőjének kíséreté­ben hétfőn délután repü­lőgéppel tett szemlét a Mura és a Dráva menti árvízvédelmi munkálatok fölött. Megállapította a szem­lén, hogy a Mura menti területek védői tartani tudják a gátakat. Megkönnyíti munkáju­kat, hogy hétfőn délelőtt megkezdődött a Mura ár­hullámának megcsapolása, a mintegy 1300 hektárnyi mezőgazdasági terület, a Biri-tói öblözet elárasztá­sa. A repülőgépről már megf: gvelhető volt, hogy ez a terület víz alá ke­rült, s így • entős víztö­meggel csökkentették a gátak megterhelését, eny­hítették a veszélyt. mertetik a törvényből fa­kadó tennivalókat, köte­lességeket. Az októberben sorra kerülő szakszervezeti hetek alatt munkavédelmi kiállításokkal. ankétokkal nyújtanak segítséget a bal­esetek megelőzéséhez, a jobb munkakörülmények megteremtéséhez* P. M. megyében. Azért egyre nö­vekvő feladataikat el tud­ják látni, több mint 2 mil­lió forintot fordítanak a szövetkezeti ipar elektro­mos gépeket javító kapa­citásának bővítésére, kor­szerűsítésére. Emellett nö­velik a községekben a fel­vevőhelyek számát, ami je­lenleg már meghaladja a 90-et. N. O. i Országos Vízügyi Hivatal ügyeletén. Elmondották, hogy az egyhetes esőzés miatt meg­duzzadt dunántúli folyók tovább áradnak. A legsú­lyosabb helyzet a Muránál alakult ki. Az árhullám már vasárnap délben elér­te az eddig mért maximu­mot. 450 centimétert, s hétfőn reggel már csak­nem 500 centimétert mér­tek. A víz tovább emelkedik, a Mura védtöltései nehe­zen bírják a nagy nyo­mást. A bal part árvízvé­delmi öbleiben hozzáveiő- leg 5500 katasztrálís hold- nyi területet borít a víz. A töltéseken több mint ezer ember dolgozik. A Dráván harmadfokú védelmi készültséget tar­tanak, az árhullám várha­tóan itt is meghaladja majd az eddig mért maximumot. A feljegyzések szerint a • Dráva legmagasabb víz- i állása eddig 587 centiméter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents