Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-14 / 164. szám
1 oldal UU Jffltw M, Nagyközségről—nagyközségre Pataji hajszálgyökerek A hazai viszonylatban ma már nagy forgalmúnak számító 51-as műút vezet át Dunapatajon, két, néhol egészen összeszűkülő jellegtelen házsor szorításában. Ez volna a nagyközség? Korántsem! Egyenest a folyami töltés irányába kell fordulnunk ahhoz, hogy Pataj igazi arcát megsejtsük. Ott, ahol még megvannak a gödrök, ahol a vargák 600 évvel ezelőtt cserzették a bőrt — ott tárulnak fel a hajdani mezőváros paraszti múltjának mély rétegei. Ma is Varga utcának nevezik azt a népraj- zilag egyedülálló utcarendszert, amely sikátoraival, fantasztikusan szűk közeivel, átjáróival, zsákutcaszerű beszögelléseivel, ki- dűlt-bedűlt deszka- és vesszőfonású kerítéseivel, a minden irányban, szögben elhelyezkedő, sok esetben még a megroggyant nádtetejű házacskáival, általában a minden képzeletet felülmúló rendszertelenségével túltesz a balkáni városok bazámegyedein is. Kiss Jeremiás tanácselnök azt mondja: ide évek óta nem adnak ki építési engedélyt. De azért néhány családi ház már ott díszeleg a viskók özönében, s még sokkal több az, amit felújítanak, új tetőt, ablakot, ajtót raknak rájuk. ■ ■ ■ ■ Milyen a pataji jelen, amely még ma is a legrejtettebb hajszálgyökereken át táplálkozik a múltból? Megrekedéseit, a tízmillió forintot megközelítő veszteség okozta „fejreállásait” az Üj Élet Tsz kezdi kiheverni. Árvái István, az új elnök elképzelése — több mint egy évvel ezelőtt választotta meg a tagság, miután mint helyi tanácselnököt megismerte — az volt, hogy épp akkor kell új gépek vásárlására fordítani a pénzt, amikor abból a legkevesebb van. Így történt ez tavaly... A gépek megjelenése a tagsági munkakedvet is felfrissítette. A másik tsz, a Petőfi, gazdasági mutatói folytán eddig szintén nem került az élmezőnybe, de a kátyúkat, a buktatókat is sikerrel elkerülte. A múltból hozott egynemű, homogén középparaszti szemlélet nem engedett érvényesülési teret és alkalmat a látványos gazdasági szemfényvesztéseknek. Más kérdés, hogy ez az óvatosság másfelől a maradisággal jelent egyet. Szilasi László, a Jánoshalmáról ideszármazott elnök érdeme, hogy ezt a konzervativizmust egy ponton sikerült áttörnie: a pillangós növények magtermesztésben új módszert honosított meg, amellyel egyébként országos elismerést aratott, legalábbis a szakmai körökben. Annál különösebbnek tűnhet, hogy az elnök épp ezekben a napokban mondott le. Röviden arról van — vagy inkább lehet? — szó, hogy nem tudott úrrá lenni azokon a belső, nagyon finoman tagozódott, kiterjedt rokonságokkal és ezerféle helyi kötöttségekkel átszőtt érdekkonfliktusokon, melyek a gépesítésből, a korszerűsítésből, a m»nkaszervezet struktúrájának lassú, de folyamatos átalakulásából egyértelműen és elkerülhetetlenül előadódtak. Egészében véve a pataji parasztság ma is jól él. Holott a tsz-közös, mostani fejlettségének fokán, csak amolyan „mailag értelmezett” átlagos jövedelmet ad. Tehát egy tízórás műszakra „vetítve” 85—95 forint közötti összeget Dehát a pataji családok zöme ma már „vegyes családnak” számít. Igaz, a keresőknek csak egytizede dolgozik a helyi iparban — a paprikafeldolgozásban, a kalocsai műanyagüzem itteni gumitelepén, az Új Élet Tsz tésztakészítőjében, a ktsz lakatosműhelyében — ám csaknem 400-an járnak el, illetve ingáznak a környékbeli nagyobb településekre, elsősorban Kalocsára és Dunaújvárosba. S mindezeken túl ott van a kétszeresen is intenzív háztáji: egyrészt a belterjes, öntözött zöldségkultúra, az újburgonya, a csemegepaprika, másrészt a népes állatállomány révén. Ez a család teljes munkaerejére igényt tart, ami gyakorlatilag anns.it jelent, hogy a tsz-közösben és az iparban dolgozók is rendszeresen kiveszik részüket a háztáji termelésből. Duna- pataj a hagyományos családi munkaszervezetet így mentette át a 70-es évek elejére. Patajon éppen csak jelen van az ipar — minden meghatározó szerep nélkül. A gumiüzem például csak egyszerű telephely, egy régi malom falai között; technikusai, irányító szakemberei közül egyik sem lakik itt. Az üzem vezetői, a műszaki hozzáértés növelése végett, az elmúlt télen a dolgozók között meghirdettek egy tanfolyamot. Egyetlen jelentkező nem akadt. A háztáji hegemóniája a falukép csinosítását célzó törekvéseket is némiképp zárójelbe teszi. Ez a helység épp úgy nélkülözi a parkot, a kicsikét is városias csint, mint 30, 50 vagy 100 évvel ezelőtt. Elhanyagolt bokrok, giz-gazok, kövér lapulevelek virítanak a főutcán is. Nemrég fordult elő például hogy a lakosság tiltakozó deputációt menesztett a tanácsi szak- igazgatási szervhez, amiért az egy gyermekjátszótér kialakítására határozta el magát, s így a kijelölt területet fakorláttal zárta el a tehénjárás elől, bár az állatok számára is hagyott elegendő utat szabadon. Ugyanakkor a jószágtartás hajdani jellegzetes pataji hagyománya, a telkek végébe épített akol — szűnőben van, legalábbis már igen keveset látni belőle. Helyét a módos családi házak foglalják el. A Harta felőli falurészen már új utcasorok is keletkeztek. Rövidesen OTF-társas- házakat is építenek, több mint félszáz lakással, s a tanácsi vezetők esküsznek rá, hogy mindegyik elkel, noha egynek-egynek az ára megközelíti a háromszáz- ezret. Napszállta után elnémul a falu. Sem igény, sem alkalom nincs a sétára, fellélegzésre. Legtovább a Kodály Zoltán Művelődési Ház van nyitva. Az 1966- ban avatott épületet több helyen is renoválják. S hogy milyen a közművelődés? Annak függvénye, hogy mennyire aktív, kezdeményező a művelődési ház vezetője. Sajnos, a vezetők eddig átlagosan évente váltogatták egymást. A múlt év végén az igazgatói tisztséget Tikász Mihály zenepedagógus vállalta el. Rövid pár hónap alatt újjászervezte a vegyeskart, létrehozta a népi zenekart, a Röpülj páva-kört, két előadása volt itt az Állami Táncegyüttesnek, önálló estet is produkáltak, mindegyiket telt ház előtt. A legjobb úton voltak afelé, hogy a pataji művelődési ház a környékbeli közművelődésnek is vonzásközpontja legyen. Ám néhány hét óta újból az elbizonytalanodás fenyeget, különböző hivatali okvetetlenke- dések — kifogásolták például, hogy nem készült pontos terv — arra késztették Tikász Mihályt, hogy lemondjon. Holott a Jó hagyományokkal rendelkező énekzene oktatás, a még elevenen élő folklór olyan kincse Patajnak, amit még az urbanizáció érdekében is sikerrel lehetne kamatoztatni. öreg pataji ak még ma is nosztalgiával emlegetik, hogy falujuk évszázadokon át volt népesebb település, mint Kalocsa. Pastyik István, a helyi falumúzeum megalapítója ezt az állítást megcáfolhatatlan érvekkel támasztja alá. Lélekszámúnak csúcsát 80—90 évvel ezelőtt érte el. Azóta egyfolytában hanyatlik. Az utóbbi húsz évben ezerrel csökkent a lélekszám, s ezzel a pataji lakosok száma az ötezer alá esett vissza Nagyközségi rangját a falu a Szeli di-tónak köszönheti, amely azonban épp úgy nincs jelen a falu társadalmában, akárcsak az ipar. S egyre többen vannak, akik így vélekednek: Pa- tajt csak a nagyvonalú, merész iparosítás mentheti meg. Kihalóban vannak a régi paraszti közösségek. A komaság hagyománya is például. A gazdag termőtájból kiemelkedő Kastély Szálló közelében tanyája verandáján erről beszél a 66 éves Váradi István bácsi, ősi fordulatokkal ízes, zsol- tárosan szép magyar nyelven: „ ... Ez már most megszűnt. Úgyhogy már az én fiaiméknál is, már ott sem tartják be. Hogy aztán utóbban az öcsémnek a fia ebben az évben, májusban esküdött, nősült, hát nincsenek komái ott. A lakodalomban. És kérdezem, hogy mi itt a helyzet, hol a komaság. Hát a komaság úgy van, hogy azok már előbb megnősültek.” Süllyedőben egy világ, mindörökre. De mi támad helyette? Hatvani Dániel Közérdekű témák A szakszerű legelőgazdálkodás haszna Jégkárok A kecskeméti járásban jelentős károkat okozott a júniusi és a július eleji jégverés. Kecskemét, La- josmizse, Lászlófalva ésTi- szakécske körzetéből eddig öt termelőszövetkezet és hét szakszövetkezet jelentett be az Állami Biztosítóhoz károkat. A szakemberek megkezdték a közös gazdaságok földjein a kárbecslést SZÜKEBB hazánkat, a Duna—Tisza közét nem kényeztette el a természet bőven termő szántóföldekkel! Csupán a két folyómenti keskeny sávban és a bácskai szögletben található tápanyagban gazdagabb talaj. A megye nagyobbik felét a gyenge termőképességű homok foglalja el, és csaknem 51 ezer hektárt tesz ki a szikes gyep, amelyen hagyományos legelő- gazdálkodás folyik. Ez az erősen lúgos, szó- dás talaj mesterséges csapadék vagy eső hiányában hamar kiszárad. Benne az ammónium vegyületek megbomlanak és az ammónia gázalakban elillan. A talaj nitrogéntartalmát elveszti és a növények táp- anyaghiány következtében sínylődnek. A MEZŐGAZDASÁGI üzemek egy része azonban keveset törődik a legelő, ősgyep javításával. Pedig az ilyen talaj is meghálálja a szakszerű gondozást, tápanyagpótlást. Példa erre a Dunavecse és Kun- szentmiklós térségében működő legeltetési bizottságok tevékenysége. Ezen a tájon három esztendei rendszeres tápanyagpótlással, hektáronként 9 mázsás vegyes műtrágya adagolásával 250—310 mázsás értékes zöldtömeget adó legelővé változtatták át a legeltetési bizottságok a száraz művelésű, korábban mindösz- sze néhány mázsa gyenge szénát termő ősgyepet. Érdemes e bizottságok közül néhányat külön megemlíteni. Tasson 230, Kun- baracson és Szabadszálláson összesen 460 hektárnyi gyepét hozott rendbe a helyi legeltetési bizottság, s teremtett ezzel olcsó tömegtakarmányt a szarvas- marha és a juh gazdaságos tartásához. A kunadacsi legeltetési bizottság az utóbbi években végrehajtott ősgyepjavítással, valamint a szakszerű legelőgazdálkodás bevezetésével 970 háztáji szarvasmarha, valamint a lajosmizsei, fü- löpházi, ladánybenei, kerekegyházi, hetényegyházi gulya és fél ezer növendékmarha számára teremtette meg a jó legelőt, az olcsó tömegtakarmányt. A bizottság huszonnégy, állami tulajdonban levő apaállatot is gondoz, amelyeknek eltartási költsége negyedmillió forint évente. az Állattenyésztési felügyelőség közreműködésével megszerzett állami támogatósból a megyében •működő legeltetési bizottságok az utóbbi években háromezer hektárnyi ősgyepet javítottak meg a szövetkezeti, de főként a háztáji állatállomány tö- megtakarmány-ellátására. E társadalmi testületek népgazdaságilag is számottevő tevékenysége minden támogatást megérdemel. Annál sajnálatosabb, hogy egyes helyeken a legeltetési bizottságok által éveken át rendbe hozott és szakszerűen gondozott legelőket igyekeznek átjátszani olyan gazdaságoknak, amelyek már korábban is bebizonyították, hogy méltatlanok az ilyen jellegű támogatásra. A TAVASZI állatszámláláskor 133 ezer szarvas- marhát írtak össze Bács- Kiskun megyében. Ennek több mint a felét a háztáji és kisegítő gazdaságokban tartják. Ezek tekintélyes része a községi legeltetési bizottságok kezelésében levő legelőn szerzi meg mindennapi táplálékát. Vajon szabad-e kockáztatni a lakosság hús-, tej- és tejtermék- ellátásában oly számottevő háztáji állatállomány takarmányozását a legeltetési bizottságok kezelésében levő gyepterületek átadásával. A körültekintés nélkül foganatosított intézkedésért később esetleg súlyos árat kell majd fizetni. K. A. _______________ m f f 33. — Nem tudja, hova vitte a feleségét az anyósa? — Azt hiszem, külföldre. De hogy hová, azt nem tudom. — A bárónő Magyarországon maradt, illetve visszautazott? — Nem tudom. Erről Balátai nem beszélt. Én csak annyit tudok, Balátai sok pénzzel tartozott neki. Hogy aztán ezt a pénzt követelte tőle az anyósa vagy sem, ezt szintén homály fedi. Nem peresítette, az biztos, mert akkor kezembe került volna az aKta. — Feltehető, hogy lánya elköltözéséig Balátai zárt- kutatmányi jogdíjait anyósa fizette be? — Igen, bár erről a mérnök nem nyilatkozott. Azért is nehéz volt nekem ezt a pert vinnem, mert sok részletét én sem ismertem. Valakinek az ügyét képviselni pedig csak úgy lehet, ha a tárgyi anyaggal teljesen tisztában vagyunk. Én sejtettem azonban, hogy az elköltözés és a zártkutatmányi részletekkel való elmaradás között szoros kapcsolat, összefüggés van. — Miért hagyta el a bárónő és a lánya a geológusmérnököt? Mit gondol ön? összeveszhettek valamin? Történt valami, ami miatt az asszony megharagudott? ... vagy az anyósa akarta a kapcsolatuk felbontását? — Elképzelhetőnek tartottam, hogy a bárónő és Balátai a házasságkötéskor megegyezhettek valamiben. Erre utal az is, hogy ez a házasság részben üzleti alapokon állt. A bárónő finanszírozta a felfedezőt. Ö pedig valamit vállalt, amit aztán nem tartott meg. Feltehetően Balátait válaszút elé állították, vagy állította valaki. Ha megteszi, akkor marad, ha nem, akkor megy az asszony, s vele megy a pénz is. Ügy vélem, Balátainak ultimátumot adhattak át. Finomabb kifejezéssel, ajánlatot tettek neki, amit ő nem fogadott el. Könnyen elfelejtjük, hogy a kiválóság az élet egyik területén nem feltétlenül jelent kiválóságot más területeken is. Newton fizikája nem bizonyíték teológiája mellett... A tisztán értelmi képességek túlzott kifejlődése nyilván más képességek sorvadásához vezet. Innen a professzorok hirhedt gyermekessége, valamint nevetségesen naiv tanácsaik az élet kérdéseinek megoldására. Balátainál, azt hiszem, szintén egyoldalú, szakosodott tudással állunk szemben. — Ügyvéd úr arra gondol, hogy Balátai jóllehet tájékozatlan volt a pénzügyekben, tudta, hogy nem mindegy, ki ajánl fel pénzt. A Német Birodalomtól jövő összeget például biztosan visszautasította volna. — Feltétlenül. Balátai egy ízben tárgyalásunkat fél beszakítva elvett íróasztalomról egy újságot, amelv- nek címoldalán Hitler beszélt a horogkeresztes csődületnek: „A demagógia ördögi jelképe: szamárbőgés” — ennyit jegyzett meg, és ledobta a lapot. — Tételezzük fel, hogy Balátainak a zártkutatmá nyairól való lemondás fejében a németek pénzt kínál tak. Hatalmas összeget... Pontosan 3 millió pengőt... Ezt az ajánlatot nem tehette meg a követ vagy a kereskedelmi attasé, sőt maga Ludger Westrick sem. Kin keresztül érkezhetett el hozzá? — Ha az ön gondolatmenetét követem, akkor nem mondhatok mást: az ajánlat az anyósa részéről érkezett. Szász gyorsan véget vetett a beszélgetésnek, hogy egy másik szalagról a bárónő hangját varázsolja a szobába. Szász Dániel bekapcsolta a magnót, a szalagról a saját hangját hallotta:
