Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-13 / 163. szám
A ni. Bács-Kiskun megyei Ifjú Gárda Szemle első napján került sor az í összetett honvédelmi versenyre. A fiatalok a nyár- I jasi erdőben tartották a tájékozódási futó- és járőrversenyt. Csakúgy, mint a többiek, a felső képünkön látható Palkó Annamária, kecskeméti ifjúgárdista is egy kis térképet kapott. Nem volt könnyű tájékozódni a kanyargós erdei úton. Sokan eltévedtek, nem találták meg a jelzett ösvényeket. A legügyesebb ifjúgárdisták azonban másfél óra alatt megtették a kijelölt, meglehetősen hosszú utat. A járőrverseny után az ügyességi számok következtek. Két fa közé például kifeszítettek egy kötelet, s ezen úgy kellett áthaladni, hogy a versenyző keze és lába is érje a kötelet. Mint azt alsó képünk is bizonyítja, ez sem volt könnyű feladat. A lá- ; nyok kötélmászása váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. Ha nem is akrobatikus ügyességgel, de azért valamennyiük célhoz ért. Persze, a fiúk sem mehetnének el kötéltáncosnak.. A verseny második napján elméleti szemlékkel folytatódott a program. Az ifjúsági törvénnyel, a fiatalok jogaival, kötelességeivel, a hazafiassággal, a honvédelemmel kapcsolatos kérdésekre válaszoltak az ifjúgárdisták. Á versenyen a kecskemétiek lettek az elsők, s így ők vesznek részt az augusztusban lebonyolításra kerülő országos szemlén. T. L. (Kovács János felvételei) Kiskunfélegyházán a III. Bács-Kiskun megyei Ifjú Gárda Szemlén ha nem is értek el első helyezést, mégis sikeresen szerepeltek a kiskunhalasi fiatalok: a várost képviselő szakasz ezüstérmet szerzett, a tájékozódási járőrversenyben a fiúk második helyezést értek el, a lányok pedig a dobogó harmadik fokára jutottak. — Az előző két szemléhez viszonyítva nagyot léptünk előre, hiszen tavaly előtt és az elmúlt évben sem futotta többre az ötödik helynél — indokolja az elégedettségét Bor Géza, a városi ifjú gárda parancsnoka. Az eredményeknek több összetevője van. Az egyik magyarázat, hogy a városi KISZ-bizottság az ifjúsági szervezet egyéb feladataival egyenrangúnak tekinti a honvédelmi nevelést. Honvédelmi és sportfelelősként én is tagja vagyok a bizottságnak. Évente 2 ezer forintot kapunk az ifjú gárda rendezvényeire. A pártbizottság mindig készségesen ad termet az előadásokhoz. Jó a kapcsolatunk a Magyar Honvédelmi Sportszövetséggel és a katonai alakulattal. A tisztek, technikai szakemberek tartják a foglalkozásokat, előadásokat és mindig hoznak szemléltetőeszközöket is. Talán jó példa az együttműködésre: amikor tavasz- szal beköszöntött a jó idő, elhatároztuk, hogy járőrversenyt szervezünk. Előtte mindössze két nappal kértük az alakulat segítségét a lebonyolításhoz, szombaton mégis minden ellenőrző állomásnál ott voltak a katonák*. A szemle előtt szerettünk volna egy edzőtáborozást tartani, de gond volt a helyszín. Végül a Ganz-MÁVAG bajai gyáregysége segített, kunfehértói telkükön vertük fel a sátrakat. A kedvező körülmények hatására gyarapszik a tömegbázis. Jelengel öt szakaszban körülbelül száztíz fiú és lány tagja az ifjú gárdának. A szakmunkás- képző intézetben most új szakasz megalakítását tervezzük. Elsősorban kis baráti kollektívából toborozzuk a gárdistákat. Igyekszünk változatos programot összeállítani, a foglalkozásokat túlnyomórészt a szabadban tartjuk. Sipos Juliannát, aki most Szerzett marós szakmunkásbizonyítványt, a munkatársai invitálták a Ganz-MÁ- VAG-nál működő szakaszba. — Egyik kollégám szólt, akarok-e ifjú gárdista lenni. Lövészet van? — kérdeztem. — Természetesen — felelte. — Akkor vedd úgy, hogy már be is léptem — meséli tagságának történetét. Mindig szerettem volna célba lőni, egész jól ment, öt lövésből 36 köregységgel megnyertem az osztálybajnokságot. . Sallai István 19 éves lakatos éppen kétéves katonai szolgálat előtt áll. — Már jártam a honvédelmi előkészítő tanfolyamra, mikor hívtak ide is. Gondoltam, egy kis plusz nem árthat — beléptem. Nem bántam meg, a fegyverismeretnek, tereptannak és az alaki képzésnek egyaránt hasznát veszem majd. Emlékszem, mikor a rendfokozatokat tanultuk, ha tiszttel találkoztam az u- cán, igyekeztem kitalálnia rangját. Az eredményt a zsebemben lapuló céduláról ellenőriztem. Most már remélem, a laktanyában nem fogok sem „lefokozni”, sem „előléptetni” senkit. Pulai Miklós Verseny közben Ifjúgárdisták Halasról
