Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-11 / 136. szám

Nehéz aratás kilátás Tasstól Csólyospálosig, Tiszakéeskétől Hódunáig ismét megázott a szántó­föld. A csapadékot azon­ban viharos szél kísérte, ezért helyenként megdőlt, vagy összekúszálódott a gabona. Nehéz aratásra ván kilá­tás az idén. A gabonater­mesztők, forgalmazók és feldolgozók jó együttmű­ködésének, összehangolt munkájának a szükséges­ségét aligha kell hangsú­lyozni. A Duna menti és Kiskunsági Termelőszövet­Világ proletárjai, egyesüljetek! kezetek Területi Szövetsé­ge, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó, valamint az AGROKER Vállalat szer­vezésében a hét végén le­zajlott az első munkaér­tekezlet. Szövetkezeti és vállalati szakemberek egyeztették a betakarítá­si terveket. Bár a mezőgazdasági szövetkezetek a tulajdo-1 ló vállalatnál pedig ötezer vagonnal kevesebb a tá­rolótér a szükségesnél még abban az esetben is, ha búzából és takarmány- gabonából csupán annyi terem az idén, mint ta­valy. A terményátvétel idejére már aligha készül el a gabonafelvásárló bácsbokodi üzemének 760 vagonos új magtára. Ar­A BÁGS-KISKUN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG NAPILAPJA XXVII. évf. 136. szám 1972. június 11., VASÁRNAP 9 Ara: 1 forint Elsőnek az ipari szövetkezetek módosíioiiák az alapszabályokat A szövetkezeti alapsza­bályok a működés és gaz­dálkodás legfontosabb alapokmányát jelentik. Az országgyűlés őszi üléssza­kán elfogadott egységes szövetkezeti törvény, vala­mint az egyes ágazatokra vonatkozó jogszabályok ér­telmében módosulnak az eddigi „belső alkotmá­nyok”. A változásokat jó­váhagyó közgyűlések elő­ször az ipari szövetkeze­teknél zajlottak le. A munka előkészületei — a KISZÖV jogászainak segítségével — már ja­nuárban elkezdődtek. Min­denütt létrejöttek a döntő- bizottságok, amelyek a vál­lalati egyeztető bizottsá­gok szerepét töltik be, s a titkos szavazással megvá­lasztott tagjaik első fokon döntenek az úgynevezett tagsági vitákban. A terve­zetek kidolgozásában a ta­nácsok képviselői is be­kapcsolódtak sok helyütt, s így már a kezdet kezde­tén érvényesülhetett az állami törvényesség. Az elkészült alapszabály-ter­vezetek szövegét sokszoro­sították, egv-egy példányt kaptak belőle a brigádok, üzemrészek. A törvényes határok között maradó ja­vaslatok beépítéséről a közgyűlések határoztak. Élénk vita alakult ki pél­dául a Kalocsai Asztalos- és Építőipari Szövetkezet­ben, ahol a tagok további tíz módosító észrevételt tettek a közgyűlésnek. A Dunapataji Vegyes- és Épí­tőipari Szövetkezet dolgo­zói, a kiskunfélegyházi építők, s a kiskun-najsai cipészek pedig az új alap­szabályba iktatták azt a le­hetőséget is, hogy a meg­engedett 5 százalékos ka­mattal a tagok kölcsön adhatják pénzüket a szö­vetkezetnek a gazdasági tevékenység előmozdításá­nak, vagy a termelés növe­lésének céljára. A körül­ményeknek megfelelően más- és másképpen szab­ták meg a tagsági viszony megszűnésének idejét is: az elsőszámú vezetőknél több helyütt a kilépés be­jelentését követő 90, a részlegvezetők esetében 60 napban állapodtak meg. Jelenleg a tanácsokon van a sor, hogy a június 30-ig benyújtandó alapsza­bályokat elbírálják az ál­lami törvényesség szem­pontjából. A következő feladatot a konkrétabb szabályzatok elkészítése adja. Szeptem­ber 30-ig az ipari szövet­kezetek megalkotják a szervezeti és működési sza­bályzatot, s módosítják a részesedési, a munkaügyi, valamint a munka- és bal­esetvédelmi szabályzato­kat. A változtatásokat szintén a közgyűlések résztvevői hagyják jóvá. H. F. Maissá» vagon nyersáru Jó ütemben halad a borsófeldolgozás a Kecskeméti Konzervgyárban Teljes üzemmel működ­nek a Kecskeméti Konzerv­gyár borsófeldolgozó be­Kilométer-számláló a Zsigulihoz Császártöltés vállalkozott Valamennyi szocialista ország nagy ütemben fej­leszti a közúti járműgyár­tást, amit a Budapesti Nemzetközi Vásár üzlet­kötései is jeleznek. A lu­xuscikkből mindennapi használati eszközzé soka­sodott személyautók előál­lítását hazánk alkatrészek szállításával segíti. A nép­szerű Zsigulik például va­lóságos nemzetközi össze­fogással készülnek a szov­jetunióbeli T ogliattigrád­ban, amihez többek között a Mechanikai Mérőműsze­rek Gyára műszerfalak összeszerelésével, tömlőfesz- mérők exportjával járul hozzá. A műszerfalak „tes­tének”, a kilométerórák számlálóinak, illetve a te­kercstesteknek, izzófoglala­toknak a készítését bér­munkába adta ki a gyár. Ennek az elvégzésére a Császártól tési Vegyes- és Építőipari Szövetkezet vál­lalkozott. A község ipari szövetke­zete berendezkedet a ter­melésre. Az új részlegben 40 asszony és lány dolgo­zik azokkal együtt, akik a gyár szekszárdi üzeme szá­mára a feszültségmérő kon­takt részeit szerelik ösz- sze. Nemrég üzemlátoga­tásra szóló meghívást kap­tak, hogy áttekintést nyer­hessenek az alkatrészek to­vábbi feldolgozásáról is. Az idén már 130 ezer mű­Bobek Katalin a kilomé­ter-számlálókat szereli. szerfalat, 300 ezer szám­lálót, illetve 248 ezer te­kercset készítenek a szov­jet kocsikba, amelyekből mind több fut a magyar országutakon, és Császár- töltésen is. H. F. A feszültségmérők kontakt részeit készíti Angeli Er­zsébet, Prohászka Erzsébet és Schilli Mária. (Foto: Tóth Sándor) rendezései. Jól felkészül­tek a szezonra, a gépek hibátlanul dolgoznak. A mezőgazdasági partnerek is tartják az ütemet, na­ponta 18—20 vagon borsó­szem érkezik a gyár terü­letére. A borsó „szalmája” nem kerül ide be, mert a gyárral szerződött 12 gaz­daságban 30—35 borsófejtő cséplőgép a szárat és a hüvelyt különválasztja a növény nemesebb részétől — a szemtől. A csúcs még ezután kez­dődik. A feldolgozó beren­dezés napi 40—50 vagon feldolgozására képes. Eh­hez kb. 20—25 vagon bor­sószemre van szükség, ami részben üvegekben, rész­ben konzervdobozban ke­rül a fogyasztókhoz. — Eddig minden úgy ment, ahogy szerettük vol­na — mondja Hantos László, a gyár igazgatója. — A nyersáru-beszállítás ütemével elégedettek va­gyunk, s felkészültünk a vasárnapi műszakokra is, hiszen a borsó nagyon ké­nyes növény. Máris azon­ban sürgősen esőre lenne szükség, mert ebben a hőr­ségben a korai fajták gyor­san vénülnek, és a gazda­ságok — hogy ezt elke­rüljék — olyan ütemben szedik majd a borsót, hogy nem győzzük a feldolgo­zását. A közkedvelt konzerv — a borsó — feldolgozása te­hát mint mindig, az idén is nagy szervezettséget, kö­rültekintést, állandó ké­szenlétet kíván a gyár ve­zetőitől és dolgozóitól. Eb­ben az évben 4 ezer hol­don, 600 vagon borsószem-, re szerződtek a gazdasá­gokkal. Ha az időjárás kedvez, még ennél is több kerülhet az üvegekbe, il­letve a konzervdobozokba. N. O. Erik a gabona nukban levő tíz és fél ezer vontató és szállítójármű­ből 9200-at rendbehoztak, a tizennégy és fél ezer va­gon termény befogadásá­ra alkalmas tárolótér 98 százalékát kitakarították, fertőtlenítették, a 780 ga­bonakombájnból 700-at ki­javítottak, még mindig bőven van tennivaló. Az AGROKER néhány nap múlva elrendeli az ügye­leti szolgálatot. A Gabo­nafelvásárló és Feldolgozó Vállalat is készenlétbe he­lyezi központját és körzeti üzemeit, ahol ezekben a | napokban folyik a raktá­rak és a terményátvétel­hez szükséges gépek, esz­közök előkészítésének utol­só szakasza. A raktárhiány változat­lanul sok álmatlan éjsza­kát okoz a szövetkezeti és vállalati vezetőknek. A termelőszövetkezetekben hatezer, a gabonafelvásár­ra sem lehet számítani, hogy ebben a hónapban megkapja az engedélyt a bácsalmási telepen épített terményszárító megindítá­sára a forgalmazó válla­lat. Az esztendő második felére halasztódik el a két­ezer vagonos bajai gabo­natárház építésének a megkezdése, holott a be­ruházás már eddig is több esztendőt késett. Valamelyest enyhíti a súlyos raktározási gondo­kat, ha a mezőgazdasági üzemekben állami támo­gatással felépült, de nem rendeltetésszerűen hasz­nált tárolókat terményrak­tár céljára igénybe veszik. E kérdésben már eddig is volt egyezkedés a gabona- felvásárló és a gazdaságok között. A népgazdasági szükséglet által diktált in­tézkedés meggyorsíthatja ezt a folyamatot. K. A. Tíz hangverseny — Mintegy másfél száz résztvevő — Neves tudósok előadásai Kodály-szeminárium Kecskeméten — Viszontlátásra — így búcsúztak két esztendeje az első nemzetközi Kodály-szeminárium hallgatói a záró­vacsorán. Szokványos udvariassági formulának, eset­leg a friss élmények hatásának tulajdoníthattuk a „leg­közelebb is eljövünk”, „várjuk a folytatást” kijelenté­seket. Az érdeklődök kérdéseire Kodály Zoltánná csak ennyit mondhatott: szeretnénk rendszeressé tenni eze­ket a nyári tanfolyamokat. Már 1971-ben megalakult Kecskeméten a II. nemzet­közi Kodály-szeminárium szervező bizottsága. Veze­tői: Bodor j£n6, a megyei tanács művelődésügyi osz­tályának a vezetője, Ne- messzeghy Lajosné iskola­igazgató és üjvári Lajos, a városi tanács elnökhe­lyettese. A Kodály Zoltánról el­nevezett ének-zenei iskola igazgatóját, Nemesszeghy Lajosnét kértük meg, hogy tájékoztassa a Petőfi Népe olvasóit az előkészületek­ről, a tervekről. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents