Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-04 / 130. szám

4. oldal 1973. június 4, vasárnap Kezdeményez a csúcsvezetőség Járul a munkaszervezés a bajai Ganz-núl Garanciális lassúság Egy csatornaépítés befejezetlen története Minden fellengzősség nélkül úgy igaz, hogy ami néhány hónapja történt, az — a dolgok logikája sze­rint — már a történelem része. Az akkori dokumen­tumok ma hivatkozási ala­pul szolgálnak. A gazdasá­gi élet mindenkori cselek­vő részeseinek mégsem kell a leggyorsabban rögzí­tő forrásmunkák, a napila­pok közleményei után néz­niük, amikor a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1971. december 1-i kibővített ülésének határozatairól esik szó, hiszen ezek áthatják a mindennapi munkát. 1971. december 1. Az érintettek valameny- nyien pontosan idézhetik 3 másnap megjelent közle­mény lényegét, amiben — tárgyunkra vonatkozóan — ez áll: „A Központi Bizott­ság megállapította, hogy a negyedik ötéves terv telje­sítésének és a gazdasági hatékonyság növelésének egyik fontos eszköze a vál­lalati üzem- és munkaszer­vezés színvonalának növe­lése. A gyorsuló műszaki haladás korában nemcsak a gyártmányok cserélőd­nek ki, hanem elavulnak a korábbi szervezési elvek és új szervezési módszerek al­kalmazása válik szükséges­sé ... A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy az üzem- és munkaszerve­zési tevékenység mingl' szélesebb körű kibontako­zása érdekében a területi és termelő helyi pártszer­vezetek fokozzák politikai aktivitásukat, határozott és konkrét követelményeket támasszanak a gazdasági vezetőkkel szemben.” 1972. március 22. A Bács-Kiskun megyei pártbizottság ezen a napon ipari aktívaértekezletre hívta össze Kecskemétre a terület gazdasági vezetőit, párt-tisztségviselőit, szak- szervezeti aktivistáit és az élenjáró szocialista brigá­dok vezetőit. A téma a Központi Bizottság határo­zatai végrehajtásának mó­dozatairól adódott. — Az utóbbi időben Bács-Kiskunban is jóval nagyobb arányban növeke­dik a termelés értéke an­nál, mint ahány százalék­kal az újonnan felvett dol­gozók létszáma emelkedik. A jövőben méginkább ez a folyamat érvényesül. Ki­merülőben vannak a külső és könnyebben felhasznál­ható tényezők, tehát a gyárkapukon belüli tarta­lékok hasznosítása vált időszerűvé. Az is tény, hogy a munkások akkor érzik jól magukat, ha fo­lyamatos a termelés. A kényszerű álldogálás, az anyagellátás folyamatossá­gának megszakadása sen­kit sem boldogít — állapí­totta meg a beszámoló. Az eszmecserében kifej­tette véleményét Szabó Lajos, a Ganz Villamossá­gi Művek bajai készülék- gyárának igazgatója is. A többi között elmondta, hogy az idei gazdasági év 25 százalékkal megemelt érté­kű tervének elkészítése előtt fölmérték: hol adódik többletkapacitás és ennek megfelelően belső átcso­Nebojsza Gyula, az MSZMP gyári csúcstitkára a fölmérés adatait tanul­mányozza. 1972. április 27. Az 1985-ig szóló, hosszú­távú terv időszakában lé­nyegesebb létszámemelke­déssel nem számol a Ganz Villamossági Művek bajai készülékgyára. A termelési érték viszont — az elkép­zelések szerint — megkét­szereződik. A nem kis vál­lalkozásra való felkészülés jegyében a párt gyári csúcsvezetősége — egyet­értésben a gazdasági irá­nyítókkal — tanácskozást kezdeményezett, amit áp­rilis 27-én tartottak meg. Szabó Lajos beszámolóját százhatván párttag, har­mincöt párton kívüli ve­zető, illetve szakszervezettl bizalmi hallgatta'meg. Kö­zülük sokan bekapcsolód­tak a jelentést követő vitá­ba. » Az idén 240 millió fo­rintra emelkedik a tavalyi 190 milliós termelési érték. Ehhez mindössze hetvenes létszámemelkedéssel lehet számolni, aminek a zömét a gyár végzős szakmunkás- tanulói adják. A jelentés önkritikusan megállapította, hogy az üzemben lassú a műszaki fejlesztés üteme. Az okok között az a helytelen szem­lélet is szerepet játszik, mintha csakis épületberu­házásokkal, teljesen új technika meghonosításával lehetne elérni eredménye­ket. Ezzel szemben a meg­levő eszközök jobb kihasz­nálásával is jelentős tarta­lékok tárhatók fel, aminek a kulcsát épp az üzem- és munkaszervezés kínálja. Napjainkban Az adatokat feldolgozó jelentést — a munkaszer­vezéssel', fegyelemmel, ha­Kecskeméten a város ro­hamos fejlődése, a nagy­arányú lakásépítések már az 1960-as étfek elején szükségessé tették, hogy a régebben épült csapadék- csatorna mellett szennyvíz­csatorna-hálózat is épül­jön. Ennek tervei el is ké­szültek, s a beruházási programot az Országos Tervhivatal 1961. augusz­tus 22-én jóváhagyta. Vi­szont az összesen 1856 mé­ter hosszú csatornaszakasz megépítéséhez tervezett vízzáró, tokos betoncsövek v országosan hiányoztak, - 1 ezért az eredeti tervet mó­dosítani kellett. Az új be­ruházási program szerint az általánosan elfogadott és jónak minősített, Dániá­ból importált Rimas K csö­vekre terveztek. Szerencsé­re azonban nem az egész csatorna hosszra, mert még volt néhány száz métert kitevő úgynevezett csömö- szölt betoncső. A többit vi­szont az említett Dániában gyártott csőből készítették. Szakvélemények E rövid bevezető feltét­lenül szükséges ahhoz, hogy reálisan és indulatok nélkül ítéljük meg azt a munkát, ami jelenleg fo­lyik Kecskeméten, a Kál­vin téren. De az igazság­nak tartozunk azzal is, hogy elmondjuk: amikor az elkészült csatornát a kivi­telező, a Közlekedési Épí­tő Vállalat 1966. decembe­rében átadta, azt követő- . en 1—2 éven belül jelent­keztek a hibák. Eljárás in­dult a Bács-Kiskun megyei Beruházási Vállalat és a kivitelező, a tervező válla­latok között. Szakvélemé­nyek készültek el, amelye­Tegnap és ma Ünnepelnek az építők! A június első vasárnapján az építők napja alkal­mából tegnap délelőtt bensőséges ünnepséget rendez­tek a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsá­nak kecskeméti székhazában. A rendezvényen azok vettek részt, akik az Építőipar kiváló dolgozója mi­niszteri kitüntetést, a kimagasló szakszervezeti mun­káért járó oklevelet kapták meg, illetve akik szak- szervezeti jutalomban részesültek. A megjelenteket Prepszent Aurél, az Építők Szakszervezetének meg­bízott megyei titkára köszöntötte, s egyben méltatta az építőmunkások, műszakiak tevékenységét. Bács-Kiskunban összesen 12 ezren dolgoznak az építőiparban. A vállalati és szövetkezeti ünnepségek egy része szombaton délután zajlott le. A rendezvé­nyek ma majálisok formájában folytatódnak. Az idén huszonkettedik alkalommal került sor az építők napja megünneplésére, s a munkában élen­járók miniszteri és vállalati kitüntetésben részesültek. H. F. Premier az NI—7-esen A hétvégi csúcsforgalom gyorsítására — mint isme­retes — vasárnaponként Zamárditól Törökbálintig egyirányúsítják az M—7-es autóutat azért, hogy a Ba­latonról zavartalanabbul térhessenek haza a jármű­vek. A premier ma lesz. 14—22 óra között az M—7-es út autópályaként funkcionál, s az úton teljes szélességében csak Budapest felé halad­hatnak a gépjárművek. Az ehhez szükséges előzetes in­tézkedéseket már délelőtt megteszik, 11 órától „meg­tisztítják” az utat, meg­szüntetik a Balaton irányá­ba haladó autóforgalmat, hogy. délután balesetveszély nélkül csak a Budapest felé közlekedő járművek tartóz­kodjanak az úton. Előfor­dul, hogy az útelzárás kez­detén pihenőhelyeken, ben­zinkutaknál tartózkodnak autók; tulajdonosaikat a közlekedésrendészeti és az útügyi szervek időben fi­gyelmeztetik az intézkedés­re, az út elhagyására. Amennyiben ez nem törté­nik meg, kénytelenek lesz­nek 22 óráig, esetleg éjfélig is ott vesztegelni. Egyébként vasárnap dél­után is el lehet jutni Buda­pestről a Balatonra úgy, hogy az Osztyapenko-szo- bornál levő elágazásnál kell rátérni a régi balatoni 70- e@ útra* ket a Budapesti Műszaki Egyetemtől, az UVATERV- től és a Fővárosi Csatorna­művektől kért a döntőbi­zottság. E vélemények nemcsak a tervezőt, a ki­vitelezőt, hanem a cső­gyártó céget és a felügye­leti szerveket is elmarasz­talják. A kecskeméti csa­tornából ugyanis tönkre­ment 999 méteres szakasz, amit most újítanak fel. Egyébként nem kizárólag a kivitelező vállalat hibájá­ból történt minden, amit bizonyít az a körülmény is, hogy a „Rimas K” csö­vek Szekszárdon, Mezőkö­vesden, Csongrádon Makón és Hódmezővásárhelyen is felmondták a szolgálatot. Megállapították azonban a szakvélemények azt is hogy Kecskemét esetében példá­ul a következő körülmé­nyek is okozták a csatorna hibáit: A vákuumos talajvízszint süllyesztés, a talajvissza­töltés, a tömörítés hiányai, én az Országos Vízügyi Hivatalban tartott tárgya­láson egyértelműen az a döntés született, hogy a tönkrement szakaszt telje­sen újjá kell építeni. A munkához, a garanciális javításhoz, illetve az újjá­építéshez 1970 szeptembe­rében fogott hozzá a KÉV. Sajnos, nem valami nagy lendülettel. Hogy miért, arra nem tudtunk választ kapni, mert a KÉV köz­pontja nem engedélyezte, hogy a kecskeméti munká­latok, , vezetője .bármiről is nyilatkozzon a sajtónak. Váratlan akadályok? A lassúságot pedig nem lehet titokban tartani. Kecskemét lakossága ugya­nis naponta látja, s napon­ta bosszankodik a körül­mények miatt. Azért, mert például a KÉV emberei a múlt év szeptembere óta garanciális lassúsággal vég­zik munkájukat egy 150 méteres szakaszon, a Kál­vin téren. Volt olyan idő­szak — másfél—két hónap is — amikor mindössze né­hány ember botorkált a felszedett keramittömbök között. Elismerjük, hogy nem kellemes egy elrom­lott csatornát felszedni, újat tenni a helyébe, de a város erre a beruházásra milliókat költött, s talán még a KÉV is megérti, hogy a milliókért kapni is akar valamit a megyeszék­hely. Pontosabban jó, hasz­nálható szennyvízcsatornát akar kapni. . Mert mivel magyarázza a Közlekedési Építő Válla­lat, hogy az említett 150 méternyi szakászon folyó munkák befejezésének ha­táridejét már háromszor kérte módosítani. Először 1972. február 28. volt a „végső” nap. Aztán ebből 1972. április 15. lett, ép­pen a napokban kapta kézhez Irsa Ernő, a Kecs­keméti Városi Tanács épí­tési csoportvezetője az újabb kérelmet, amelyben a vállalat csak ennek a szakasznak a megépítésére újabb határidőt: 1972. jú­nius 30-at jelöl meg. in­doklás csupán ennyi: „Vá— ratlan akadályok közbejöt­té miatt az április 15. ha­táridőt ...” nem tudták tartani. Ezt egyébként le­vél nélkül is észre vett® mind a tanács illetékese,? mind pedig a lakosság, hi-; szén már június elején já-i runk.- Mi lehetett ez a köz-1 bejött és váratlan akadály? Nincs végső határidő Ha el is készül valami­kor a nyár derekán a Kál­vin téri szakasz (amely tu­lajdonképpen a Beloian­nisz teret és a Szabadság teret köti össze), még nem fejeződik be a garanciális csatornaépítés króríikója. Következik a Szabadság tér felbontása, s ezzel egy­idejű forgalmi lezárása, il­letve valamiféle deszkahíd építése, mert itt nem lehet elterelni a forgalmat. Át­haladva a téren, tovább kí­gyózik majd a garanciális munka a gyógyszertár, a csemege üzlet előtt, míg­nem — ki tudja mikor — összekötik a Móricz Zsig- mond utcából kivezető, szintén hónapokig készült csatornával. Jön a nyár, s ami ezzel együtt szokott jönni: a nagy idesenfor-l galom. Mi lesz itt Kecske­méten, ezen a nyáron? Miért nem szabott határ-i időt ;a döntőbizottság a ga­ranciális javítás befejezé­sére? Egyáltalán nem a csator-l náknál dolgozó emberek! ellen akarjuk fordítani a közvéleményt. Hiszen —l főleg az utóbbi hetekben —* tapasztaljuk, hogy akik ^ kecskeméti munkahelyért vannak, keményen dolgoz^ nak. Nem a munkásokkal van tehát baj. hanem az­zal, hogy a KÉV kevés munkást küldött ide, s ők rt legjobb akaratuk melletti sem képesek gyorsan olyan munkát végezni, ami már tökéletes lesz. Reméljük, az lesz. Gál Sándor pontosításokat hajtottak végre. Az improduktív lét­számot 10 százalékkal csökkentették. A középve­zetők számára munkalélek­tani, vezetésFúdományi to­vábbképzéseket szerveztek. Minderre annak á prog­ramnak a keretében- volt szükség, hogy Budapestről . Bajára ,települ ä vasúti ké- szüTinigyá'rlá.s: 5 tékonysággal kapcsolatos problémákat — az alap­szervezetek tagsága elé ter­jeszti a csúcsvezetőség. A tárgyilagos állásfoglaláshoz különféle szakbizottságok tényfeltárása teremtette meg az alapot, amelyek egyebek között megvizs­gálták az egyes vezetőknek a betöltött posztra való al­kalmasságát is. Több olyan jelenségre derült fény, amin érdemes változtatni. A műszakiak munkájában tapasztalható például olykor, hogy in­kább az íróasztal mellől — s nem a gyártás színhelyén ■— tevékenykednek. Főleg az irodai dolgozókra vo­natkozik, hogy a munkaidő kezdetét a kantinban töl­tik. Az adminisztrátorok közül számosán a munka­idő befejezése előtt sietnek leblokkolni, mintha már percnyi pontossággal vé­geztek volna. Sok az indo­kolatlanul eltávozó, akik magán- vagy vállalati ügyek elintézésére hivat­kozva hagyják el a portát. Jócskán akad tennivaló a szerszámok előkészítésének, az egymás után következő munkafolyamatok megszer­vezésének pontosságában is. összegezésként megálla­pítható. hogy a bajai Ganz párt-csúcsvezetősége és az alapszervezetek megtalál­ták azokat a módszereket, amelyek a központi hatá­rozatok. végrehajtását, segí­tik elő, A tenniyálptat be-, építik az 1975-ig szóló, ko-' zéptávú intézkedési terv­be. Halász Ferenc a homokos altalaj, a cső­kötések bitumenes kitölté­se, az aknák és a csövek nem megfelelő csatlakozta­tása, a szabványok és ter­vezési előírások ellentmon­dásai, a kivitelezői felké­születlenség, az ellenőrzés, a művezetés hibái is szere­pet játszottak a csatorna tönkremenetelében, idő előtti használhatatlanságá­nak kialakulásában. Érde­kes mindezen túl a Köz­ponti Döntőbizottság hatá­rozata, amely kimondja, ja, hogy a 2—0—0-ás csa­torna hibáinak létrejötté­ért (építettek ugyanis 3—0 —0-ás csatornát is Kecs­keméten) 90 százalékig a KÉV-et terheli a felelős­ség. Ennek alapján a dön­tőbizottság kötelezte a vál­lalatot, hogy mivel a ga­ranciális időn belül jelent­keztek a hibák, végezze el a megromlott csatornasza­kasz javítását, illetve újra­építését. Nem nyilatkozik a KÉV A vállalat egyébként 1966—67-ben is végzett már garanciális munkát önkén­tesen a szakasz azon he­lyein, ahol a csövek illesz­tése miatt a szennyvíz a ta­lajba ömlött, a talajvíz pé- dig behatolt a csatornába. Meglehetősen bonyolult művelet volt ez: az emlí­tett Rimas K csöveket kö­rülbetonozták, később pe­dig az úgynevezett Süme­gi-féle műanyagcsöves be­húzással próbálkoztak. Ezek az elgondolások azonban nem jgjjtgk siker­rel és 1969. november 10-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents