Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-30 / 152. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA M A G Y A R $ Z O CI A L! S T A M U N K Á S P A R T B Á C S - K I S K XXVII. évf. 152. szám 1972. június 30. PÉNTEK Ara: 90 filléri Munkaszervezés A zelőtt a rejtett tar- ” talékok jeltárása volt a varázsige, ha a vál­lalati gazdálkodás javításá­nak útját kerestük. Ma már egyre inkább nevén nevezzük a „gyereket”, ha ilyesmiről szó esik, s ezek közé a fogalmak közé tar­tozik a munkaszervezés is. Az év elején tartott me­gyei pártbizottsági ülés, majd az ezt követő párt- aktíva, nyomatékosan fel­hívta az üzemek vezetői­nek a figyelmét arra, hogy fordítsanak nagyobb gon­dot a munka hatékonysá­gának növelésére. A termelés első félévi eredményeiről még ezután készül a vállalatok mérle­ge, általános statisztikai adatok tehát nem állnak rendelkezésre. A helyen­ként összegyűjtött részada­tokból és az egyes gyárak­ban, szövetkezetekben szer­zett tapasztalatokból azon­ban máris azt a következ­tetést lehet levonni, hogy javult az üzem- és mun­kaszervezés. Ha áttételesen, de erre utal az a tény is, hogy tovább csökkent a munka­erő-vándorlás. "V"ermészeteesn vannak * ennél kézzelfogha­tóbb adatok is a munka szervezettségének javulásá­ra. A kecskeméti magneto­fongyárban például beve­zették a többgépes rend­szert, illetve megkezdték a tipizálást. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat­nál a műszakkezdések át­szervezésével megoldották, hogy a nyersanyaghiánnyal küzdő üzemrészekből köny- nyen át tudják csoportosí­tani a munkaerőt oda, ahol nagyobb szükség van rá. A munka szervezettségé­nek javulására utal a töb­bi között az is, hogy az ÉPSZER Vállalat egyre-, másra határidő előtt fejez be építkezéseket. Ilyen lé­tesítmény volt a tavasszal a kecskeméti tejüzem, sőt ugyanebben a városban az új sütőüzemet a tervezett­nél négy és fél hónappal hamarabb adja át ez a vállalat rendeltetésének. kA egyeszerte sok olyan *'* üzem van még azon­ban, ahol akad javítani való a munkaszervezésen. A szocialista brigádvezetők országos tanácskozásán a felszólalók azt kérték, hogy a gazdasági és műszaki ve­zetők vonják be jobban a dolgozókat a termelésszer­vezési gondok megoldásába és konkrét feladatokat ha­tározzanak meg a vállalati eredmények javítása érde­kében. Ez a kívánság — a megye üzemeiben is tovább gyűrűzik. Remélhetően a második féléves termelési tervek teljesítésében már hatása is erőteljesebben érezhető lesz. N. O. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta a Minisztertanács elnöké­nek jelentését Indira Gan­dhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke június 20. és 23. közötti hivatalos ma­gyarországi látogatásáról. A kormány a mezőgada- sági és élelmezésügyi mi­niszter az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a kohó- és gépipari minisz­ter, a könnyűipari minisz­ter és a nehézipari minisz­ter előterjesztése alapján megtárgyalta a termelés gazdaságosságának javítá­sát szolgáló eddigi szerve­ző és irányító munka ered­ményeit és a további fel­adatokat megszabó intéz­kedési terveket. A Minisz­tertanács megállapította, hogy a hatékonyság növe­lésének egyik kulcskérdése a gazdaságosabb termék- szerkezet kialakítása. Az Országos Tervhiva­tal elnöke jelentést ter­jesztett a kormány elé a nagyberuházások megva­lósításának helyzetéről. A beruházási folyamat sza­bályozása és a fegyelem megszilárdítása érdekében tett intézkedések hatására az idei év elején a nagy beruházások ' körében a feszültség némileg csök­kent. A beruházások idő­beni üzembe helyezése, a többletköltségek csökken­tése azonban az országos hatáskörű szervek és a be­ruházó vállalatok elé to­vábbi feladatokat állít, melyek végrehajtására a kormány megfelelő határo­zatokat hozott. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter a ta­vaszi munkák elvégzéséről, a nyári munkákra való felkészülésről, valamint az ellátás várható alakulásá­ról terjesztett jelentést a kormány elé. A mezőgaz­dasági üzemek dolgozói szervezett munkával, ide­jében és jó minőségben el­végezték az időszerű me­zőgazdasági munkákat. Az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek minden eddiginél nagyobb terüle­tet öntöztek. A mezőgazda- sági gép- és alkatrészellá­tást a kereskedelem folya­matosan biztosítja. A ve­tőmagellátás kielégítő volt. A nyári munkákkal kap­csolatban a jelentés meg­állapítja, hogy a gabona­betakarításra és az egyéb feladatok elvégzésére a me­zőgazdasági üzemekben megfelelően felkészültek. A családtagok bevonásával, jobb munkaszervezéssel, a szocialista munkaverseny és a brigádmozgalom fel­lendítésével, az anyagi ösztönzők széles körű al­kalmazásával oldják meg tennivalóikat. Korai burgonyából a ter­més jó. a múlt évinél ked­vezőbbek a terméskilátá­sok zöldborsóból,' zöldbab­ból, káposztából és a pri mőrökből. A Minisztertanács a je­lentést tudomásul vette. Felhívta a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­tert, továbbá az érdekelt minisztereket, az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a feladatok végrehaj­tásához szükséges intéz­kedéseket tegyék meg. A kormány az elmúlt esztendőben megtárgyalta az üzemi balesetek hely­zetének alakulását, s fel­kérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy a munkavédelem javítása ér­dekében nyújtson hathatós segítséget. Egyben utasítot­ta a közlekedés- és posta­ügyi, valamint az építés­ügyi és városfejlesztési minisztert, hogy egy év múlva tegyenek jelentést az ágazati irányításuk alá tartozó területek, a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter pedig a mezőgaz­dasági termelőszövetkeze­tek baleseti helyzetének javítására tett intézkedé­seikről. A kormányhatáro­zat alapján a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának Elnöksége és az érintett miniszterek jelentést ter­jesztettek a kormány elé a baleseti és munkavédelmi helyzetről. A kormány megállapította, hogy bár a balesetek számának csök­kentése és a munkavédel­mi helyzet javítása érde­kében számos intézkedés történt, a munkavédelmi helyzet még nem javult kellő mértékben. A válla­latok gazdasági, műszaki vezetőinek egy része elné­ző a munkavédelmi előírá­sok megszegőivel szemben, elmulasztja a rendszeres ellenőrzést, nem fordít megfelelő gondot az okta­tómunkára. A Minisztertanács a je­lentéseket tudomásul vet­te. Megállapította, hogy a gyors ütemű műszaki-tech­nikai fejlődés, a nagyobb arányú gépesítés, az újabb technológiák alkalmazása következtében nőtt a bal­eseti veszély. A kormány felhívta a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy te­gyenek további intézkedé­seket a munkavédelem ja­vítására. A Minisztertanács a kor­mány titkársága vezetőjé­nek előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta a saját, továbbá a kormány gazdasági bizottsága, hon­védelmi bizottsága, nemzet­közi gazdasági kapcsolatok bizottsága és tudománypo­litikai bizottsága, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság, valamint az Orszá­gos Ifjúságpolitikái és Ok­tatási Tanács 1972. második félévi munkatervét. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Sportnapközi a Leninvárosban A testnevelés iránt érdeklődő, illetve a mozgást játékot kedvelő gyerekek számára sportnapközit szer­vezett a Kecskeméti Városi Tanács művelődési osz­tálya a leninvárosi általános iskolában. A június 21-től működő sportnapköziben a gyerekek­kel szakértő nevelők foglalkoznak — és természetesen figyelnek a .szabadpályás, tornatermi, vagy uszodai edzéseken felbukkanó kis tehetségekre is. Mikor meglátogattuk a gyerekeket, éppen a tízóraiért versengtek. A finom szalámiszsömle után — mint ké­pünk is mutatja — új erővel és lelkesedéssel kezdtek a tornászáshoz. Tudományos tanácskozás, kiállítások, víziparádé a Bajai Nyár első napján Tegnap a városi tanács nagytermében vízgazdálko­dási tudományos tanácsko­zással kezdődött a Bajai Nyár négynapos rendez­vénysorozata. Az ország különböző részeiből egybe­gyűlt szakembereket Ihrig Dénes, a Vízügyi Tudomá­nyos Kutató Intézet tudo­mányos főosztályvezetője, az értekezlet elnöke üdvö­zölte, majd dr. Cajdócsi István, a megyei tanács elnöke, Baja város ország­gyűlési képviselője mondott megnyitó beszédet. — Baja sorsa összenőtt a Dunával — hangsúlyozta az ünnepi szónok. — A jö­vőben is nagy hatással lesz a folyam — amelynek nemzetközi forgalma a Raj na—Máj na-csatorna megépülésével jelentősen kiszélesedik — a város gazdasági kulturális fejlő­désére, lakóinak életére. A most kezdődő tanács­kozás azonban azért is na­gyon jelentős, mért Bács- Kiskun megyében mindig fontos szerepet játszott a vízgazdálkodás. A csapa­dékviszonyok nem a leg­kedvezőbbek, mert hol túl sok jut belőle, hol pedig vízhiány mutatkozik. A leg­fontosabb feladataink közé tartozik ezért a belvízren­dezés. A megyei tanács elnöke ezután megemlékezett ar­ról az országos jelentőségű kezdeményezésről, amelyet a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Termelő- szövetkezet indított egy 600 hektáros szennyvíz ön­töző telep létesítésével, amit takarmánytermesztés­re hasznosítanak. Nagy si­kernek könyvelte el, hogy a megye 113 települése kö­zül 80-ban már vízmüvet építettek. Megemlékezett azokról a gyümölcsöző kap­csolatokról, amelyek a Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, az Or­szágos Vízügyi Hivatal, az Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság és a megye ta­nácsi szervei között kiala­kultak. A távlatokról szól­va a legfontosabbnak, a dél-dunai regionális fej­lesztési tervet említette, s azt, hogy döntés született a Duna—Tisza-csatorna meg­építéséről is, amely öntö­zés, energiabázis, hajózás és vízgazdálkodás szem­pontjából lesz nagy jelen­tőségű. Ezután megkezdődött az egész napon át tartó tudo­mányos tanácskozás. Dr. Lászlóffy Waldemár, a mű­szaki tudományok doktora, a Toulousei Tudományos Akadémia levelező tagja, A Duna jégviszonyai, dr. Wisnovszky Iván, az OVH osztályvezető-helyettese, Űj elgondolások a belsősé- gi vízrendezés műszaki megoldásához, dr. Benedek Pál, a műszaki tudomá­nyok kandidátusa. A Duna magyarországi szakaszának vízminőség-szabályozási problémái, Környei László a VIZITERV irodavezető­je, Közüzemi vízellátás víz­kezelési helyzete és fej­lesztése hazánkban, dr. Ko­vács György, a műszaki tu­dományok doktora Vízgaz­dálkodásunk külföldi kap­csolatai címmel tartott érdeklődéssel kísért elő­adást. Az értekezéseket tartalmas vita követte. Délután került sor a szakmaközi bizottság szék­hazának nagytermében a településfejlesztési kiállítás megnyitására, ahol dr. Kő­rös Gáspár, a megyei ta­nács általános elnökhelyet­tese mondott beszédet. Este a Türr István Múze­umban a bajai festők kiállí­tását, Garamvölgyi József, művelődésügyi minisz­terhelyettes nyitotta meg. Utána a Kamarás-Dunán elhelyezett víziszínpadon megkezdődött az Arany­ponty ünnepe. Itt Kincses Ferenc, a városi tanács el­nöke mondott beszédet, majd színpompás, lampio- nos csónakfelvonulásban, tűzijátékban gyönyörköd­hettek a város lakói, mi­közben sor került az Arany­ponty átadására. \ vízi­színpadon a bátm(!?*,ostori, érsekcsanádi, garai, herceg- szántói és szeremlei nép­tánccsoportok adtak szín­vonalas műsort. Nagy Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents