Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-29 / 151. szám

Két olajvezeték

A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE

kőolajat is továbbítsa.

Építkezési terveit és szándékát az INA azzal indokolja, hogy már 1974-ben egymillió tonna nyersolajat vesz át és ennek szállítására kizárólag az olajvezeték lesz alkalmas, mert a vasút képtelen ekkora mennyiséget továbbítani.

Összeállította: Nagy Ottó

Közvetlen külkereskedelmi kapcsolat

Választékbővítés a Kecskeméti TÜZÉP Vállalatnál

Az életszínvonal emelkedése együttjár a tartós fogyasztási cikkek forgalmának növekedésével. Hazánkban a lakosság az utóbbi években többet költ például lakása korszerűsítésére, szépítésére. Keresettek a színes fürdőkádak, s a konyhák, fürdőszobák burkolására, csempézésére is egyre inkább a tetszetősebb anyagot vásárolják meg.

Úttörő szerepet vállalt magára

Jól érzékelhető az igények változása a Kecskeméti TÜZÉP Vállalat áruforgalmának átalakításán is. Ha a TÜZÉP nevét halljuk, még most is, elsősorban a szilárd tüzelőanyagok — a fa, a szén — az építőanyagok közül a tégla, a cserép, a mész, a cement jut az eszünkbe. Azelőtt valóban így is volt, a lakás belső építészeti anyagait nem ez a vállalat tartatta raktáron. A lakosság igényeinek növekedése azonban, más üzletpolitikát kívánt, s ebben országosan úttörő szerepet vállalt magára a Kecskeméti TÜZÉP, amelynek telephálózata egész Bács-Kiskun megyére kiterjed.

Először Kecskeméten létesített a vállalat mintaboltot, amelyben a színes kádaktól a mettlachi lapokig, a csaptelepektől és csőszerelvényektől a különböző típusú kályhákig, gázkonvektorokig és etázskazánokig mindenféle konyhai, fürdőszobai,' építőanyag és felszerelés megkapható. Az üzlet nívójára,, kulturáltságára jellemző, hogy az Újságíró Szövetség egyik beruházásokkal foglalkozó szakembere, amikor belépett a Nagykőrösi utcai üzletbe, alig tudott szóhoz jutni meglepetésében. Azt mondta, hogy összejárta már Európa nagyvárosait, ehhez hasonlót Münchenben látott, de ez a bolt még annál is szebb és jobb áruválasztékkal

rendelkezik. Nem véletlen tehát, hogy a kecskeméti boltot az ország minden részéből — a fővárosból is — felkeresik a vásárlók.

A vállalat vezetősége a lakossági igények növekedését látva Baján hasonló mintaboltot nyitott S hogy mennyire szükség van ma már az ilyen üzletekre, azt mutatja, többek között, hogy míg a tavalyi év első öt hónapjában 44 800 négyzetméter, addig az idei esztendő hasonló időszakában 53 ezer négyzetméter csempe kelt el. Még figyelemre méltóbb a mettlachi lapok iránti kereslet, amelyből 1971. január 1-től május 31-ig 1 millió 349 ezer, az idén ugyanebben az időszakban immár 2 millió 152 ezer darabot adtak eL

Az új termékeket is bemutatják

A mintaboltok jó áruellátása természetesen csak az ipar és a kereskedelem korrekt együttműködésén alapulhat A Kecskeméti TÜZÉP ilyen partner. Az Épületasztalosipari Vállalat konyhabútorokat a Finomkerámiai Vállalat burkolóanyagot, a Lampart Zománcipari Művek fürdőkádakat, zuhanytálcákat, egészség- ügyi berendezéseket, kályhákat, etázskazánokat szállít Azon túlmenően, hogy a TÜZÉP-bolt eladja áruikat egyben jó termékeiket is bemutatják piackutatás szempontjából. A Kalocsali Fém- és Villamossági Vállalat 50 és 80 literes villanybojleréi például ebben az üzletben váltak kedveitekké. Jelenleg a Mosonmagyaróvári Fémszerelvényáru Gyárral folynak tárgyalások az üzem csaptelepeinek árusítására.

Természetesen ma már csupán belföldi árukból nem lehet a lakosság igényeit kielégíteni. Részben a választék bővítése, részben a kelendő cikkek hazai gyártásának mennyisége miatt szükséges a külkereskedelem bekapcsolása az áruellátásba. A magyar kerámiaipar például nem tudja a megnövekedett lakossági keresletet kielégíteni. A Belkereskedelmi Minisztérium ezért engedélyezte a Kecskeméti TÜZÉP Vállalatnak, hogy külföldről 40 ezer négyzetméter burkolólapot szerezzen be. A vállalat igazgatója Szép Károly, Samodai Árpáddal, a TÜZÉP Egyesülés vezérigazgatójával és Pulai Mik- lósnéval, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetőjével Olaszországban járt, ahonnan a napokban érkeztek haza. Szép Károly üzleti tárgyalásaikról a következőket mondta:

— Utunk sikeres volt. Kapcsolatunk az olasz céggel már évek óta igen jól alakul. Ennek köszönhető, hogy olyan burkolólapokat választottunk ki, amelyek a magyar lakosság körében már kedveltté váltak. Ezenkívül mintakollekciókat is kaptunk kevésbé ismert kerámia lapokból.

Bácska-kompozíció

Az általunk kiválasztott termékek igen tetszetősek és áruk hasonló a Magyarországon gyártott burkolóanyag árához. Az olasz cég előzékenysége jellemző, hogy magyar nyelvű színes prospektust nyomattak, sőt az egyik — nagyon szép kivitelű — kerámia lapot Bácska-kompozíciónóak nevezték el. Az áruk szemléletes bemutatásához felajánlották, hogy mintatermeinket forgóállványokkal szerelik fel. Az is a megállapodásban szerepel, hogy ha a lakosság érdeklődése valamelyik burkolóanyagtípus iránt nagyobb, akkor szállítás előtt még változtatni lehet más megrendelt cikkféleség rovására a megrendelésen. Az első szállítmányok a napokban megérkeznek Olaszországból.

Annak szemléltetésére, hogy a Kecskeméti TÜZÉP Vállalat jó áru- és üzletpolitikát folytat, azt az is alátámasztja, hogy az idén már kétmillió forint értékű belsőépítészeti anyagai többet árusítottak, mint az elmúlt év hasonló időszakában.

Nagy Ottó

Kihasználatlan lehetőségek

A szellemi tőke

Látom, barátom, kezedben a mérce, csak azt nem tudom, a mércéhez értsz-e?

G íl^dasági, társadalmi

fejlődésünk az utóbbi évtizedekben jelentősen felgyorsult. A technikai forradalom mellett a szellemi tevékenység is megélénkült, amelynek hatása a különböző területeken kézzel fogható módon is érzékelhető. Mindinkább társadalmi igénnyé válik \ szűkén vett munkaterületen kívül, a különböző szervezetek munkájában való tevékeny részvétel. Az utóbbi években gombamódra szaporodtak el azok a szervezetek, amelyek lehetőséget nyújtanak a szakmai véleménycserékre. A társadalmi fejlődés szükségszerű követelménye tehát találkozik az egyes emberek igényével. A társadalmi öntevékenység pe- dig a szellemi javak gazdagításának egyre újabb és újabb forrását tárja fel.

E folyamattal lényegében elégedettek lehetünk. Mégis érdemes elgondolkodni azon. hogy amig a vállalatok figyelmüket a tér- hatékony- ságának javítására koncentrálják, hajlamosak megfeledkezni a szellemi Ircmacitás t°rme'l'%envségé- nek javításáról. Ennek többirányú vetül ete van, most azonban csak a gazdasági területet érintem.

A ^áüalail kollektívák szellemi kapacitása a legtöbb helyen nincs megfelelően kihasználva. Ez elsősorban abból a szemléletből adódik, amely az egyes ember munkahelyi szerepét csak a munkafolyamat kiegészítőjének tekinti, nem pedig a tevékenység aktív formálójának. Ebből az is következik, hogy a dolgozók nagy része általában képességeinek szintje alatt dolgozik. Másszóval a többet akarás szándéka sokszor nem találkozik a többet tevés lehetőségével. Pedig a vezetés egyik legfontosabb feladata éppen az, hogy az egyes ember tényleges teljesítményét valódi képességének színvonalára emelje. Az emberi munkaerő kihasználása természetesen sokoldalúbb tevékenységet kíván, mint a gépi kapacitás növelése. A vezetőnek a feladatmeghatározástól az értékelésig, a feltételek biztosításától az ösztönzésig sok területet át kell fognia. Az ösztönző, a képességek kibontakozását elősegítő munkahelyi légkör megteremtése azonban a legalapvetőbb.

Megvannak-e ma ennek feltételei mindenütt? Egyértelmű igennel erre nem lehet felelni. A vállalati újítások intézését például nem egyszer csak adminisztratív munkának tekintik. A gazdasági egység helyzetét feltáró kisebb, nagyobb elemzések, tanulmányok csak addig érdekesek, amig el nem készülnek, a tanulságok hasznosítása már nem történik meg. Magam tapasztaltam olyan esetet, amikor a vállalati dolgozó önszorgalomból elkészített költségelemzését, az opömáüs gyártási széria kialakítását vizsgáló írásos anyagot az igazgató azzal fogadta: „Sok ideje van, hogy ezt el tudta készíteni” (!).

Manapság tucatnyi pályázat kelti fel az érdeklődést. Ám ismerik-e a vezetők vállalatuk dolgozóinak hosszú heteken át kidolgozott ilyen tanulmányait? A megyében kandidátusi, „kisdoktori” értekezés az elmúlt években is nem egy készült. És ezekkel mi történt? Ki hasznosította?

Sokszor vádolnak bennünket azzal, hogy társadalmunk érdektársadalommá alakul át. Hát hogyan hatnák az érdekek, ha a már kezünkben levő szellemi tőketartalékokat sem hasznosítjuk megfelelően? Tudomásul kell vennünk, hogy a dolgozók kezdeményezését felkelteni és különösen azt továbbfejleszteni nem kívülről, csak is belülről lehet. Túl sok a közöny, amellyel elmegyünk egymás tevékenysége mellett. Javaslatok, ötletek százai hangzanak el hetente a különböző munkahelyeken. és nagyon alacsony ezek megvalósítási aránya.

Lehet természetesen, hogy egy-egy elképzelés adott időben, adott helyen nem valósítható meg. De csak ez az ok? És segítik-e kellően mindenütt a szellemi tőke gyarapítását? A tanulás mögött sokszor csak azt látják, hogy már megint tanulmányi szabadságon van az illető. Azután, ha elvégezte az iskolát, egyszerűen tudomásul vesszük és az ügy lezáródik. A megszerzett tudástöbblet hasznosítása már sokszor elmarad. A „magunknak tanulunk” igazságának rossz értelmezése az. ha a munkán keresztül nem segítjük elő a felhalmozott új tudás gyakorlati alkalmazását.

Gazdálkodni tehát nemcsak anyagi eszközökkel, hanem a legfőbb termelőerővel, az emberrel is kell. És nemcsak mint létszámmal, hanem a tudással, a tapasztalattal, a benne rejlő értékekkel elsősorban. A nagyobb önállóság körülményei között ez a termelési eredményekben. a hatékony gazdálkodásban kézzelfoghatóan jelentkezik. Ha lemaradás mutatkozik, az általában ilyen vonatkozásban tapasztalható. A szellemmel való mai gazdálkodás a holnap tevékenységét készíti elő. Ahol nem segítik a képességek kibontakoztatását, ott nem lesznek majd olyanok, akik átvegyék a vezetést. Ahol közönvbe fojtják az egyéni törekvéseket, ott a jövőben hiába várják el az okos javaslatokat.

Az ilyen munkahely szerencsére egyre kevesebb. Számos olyan üzem, intézmény található már. ahol az elképzelések felhalmozódnak, és a szellemi termékek a tényleges eredmény forrásaivá válnak. Ki kell azonban szélesíteni minél előbb és minél gyorsabban e folyamatot. Lukács György — más vonatkozásban — az „ész trónfosztásáról” írt. Ma mindannyiunk feladata, — kis és nagy közösségben egyaránt — az „ész trónraemelése”.

Bonilert Adám

Innen—onnan

A frankfurti Bank für Gemeinwirtschaft rendezésében tartott égjük előadásában Salkovszkij

szovjet akadémikus nem zárta ki az EGK és a KGST közötti együttműködés lehetőségét a jövőben, mondván, hogy a két gazdasági csoportosulás teljes elkülönülésének jelenlegi állapotát nem lehet a végletekig fenntartani. Salkovszkij szerint természetesen az együttműködésnek még jócskán vannak akadályai, elsősorban politikai természetűek.

*

Az osztrák építésügyi minisztérium beruházási tervjavaslatot fogadott el az Arlberg-alagút építésére. Ennek értelmében

2.4 millió schilling ösz- szegben állapították meg az épülő alagút műszaki •tervezési munkáinak

pénzügyi keretét. Az építési munkák megindítását 1973 nyarára tervezik. Az osztrák építésügyi szervek a tervek műszaki felülvizsgálatára bizottságot alakítanak, amelynek tagjai: az alagútépí- tésben közvetlenül érdekelt két osztrák tartomány Tirol és Vorarlberg építésügyi hatóságai, továbbá több neves építész és tervező szakember. Az új Arlberg-alagút körülbelül 14 km hosszú lesz s a rajta átvezető gyors autópálya a nagy nemzetközi — és osztrák — idegenforgalom érdekeit fogja szolgáink

Gorhb íádcihon

Mottó: Csak szó, szó, szó... (Hamlet)

Ellentmondás: a főnöki vélemény kifogásolása abból a célból, hogy a végén sikerüljön bennünket meggyőznie. (Vö.: nem vagyok teljesen őrült...)

Főnök: a szervezeti láncolatban az a személy, aki a beosztottakat munkával és egyebekkel kiosztja. (Vö.: amit tőled kaptam...)

Hitelezés: olyan tevékenység, amelynek keretében kölcsön adják nekünk az előzőleg tőlünk kölcsönvett saját pénzünket, miáltal olyan pénzhez jutunk, amely úgy a mienk, hogy közben a másé is.

Minősítés: a dolgozó jellemzése abból a célból, hogy a minősítő bizonyítani tudja saját emberismerő képességét. (Vö.: ilyen vagyok, ilyen...)

Terv: rugalmas számrendszer, amely utólag mindig úgy korrigálható, hogy többé-kevésbé megfeleljen a tényeknek és ezáltal igazolja tevékenységünk céltudatosságát. (Vö.: jövőbe sajnos senki se lát...)

Tisztességtelen haszon: a vállalati jövedelemnek az a mértéke, amelyről a tisztességtelenség csak utólag derül ki, s amely azért lesz tisztességtelen, mert nem mindenki tudja megkapni (Vö.: ha ezt előre látom ...)

(bádám)

Minden jel szerint két olajvezetéket építenek ki Jugoszláviában, noha korábban már megegyeztek abban, hogy az INA és a HENA közösen fog ebbe a nagy vállalkozásba. Nem hivatalos értesülések szerint az INA úgy döntött, hogy felépíti saját olajvezetékét, amely Bakartól Sisakig húzódik. Innen pedig Magyarország felé folytatódik és alkalmas lesz arra. hogy a Magyarország számára Bakarba érkező