Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-29 / 151. szám
1978. Június 89. esütöriSk S. oldal BAJAI NYÁR ’72 Hazánk egyedüli olaszos, mediterrán jellegű tere. Kétévenként visszatér MÁS VÁROSOKTÓL ELTÉRŐEN, Baja nem délután 4 órától, hanem közvetlenül 2 után megelevenedik. A közlekedők pezsgése viszont nem tart sokáig, újra viszonylagos csend lesz az utcákon. Mindenki a Sugovicára vagy a Dunára igyekszik. Az egykori halász, kiskereskedő, kisiparos település ipari központtá nőtte ki magát, itt működik az egyik legnagyobb halászati szövetkezet, a földtáblákat mindinkább gépek művelik — a víz azonban változatlanul megőrizte régi vonzó jellegét. Csönd-sziget a Déry-kertben. Egy újjászületett hagyomány látványos, színes keretben támad föl a Du- na-parti városban ma este, az Aranyponty népünnepélyén. Az alkalom főszereplőjét, a pontyok idei királyát már kiemelték a nagy folyó medfeből, „aki” nyilván sohasem remélt a földiektől akkora megtiszteltetést, hogy érett búzakalászba fonják, s ezzel jelképpé, a víz megtermékenyítésének szimbólumává léptessék elő, miután a hullámokba dobják — a kalászkoronát. A szertartásnak lampionos csónakfelvonulás, durrogó petárdák magasba ívelő sora, tűzijáték adja meg a módját. A megelevenedő szokás előzményeinek dr. Sólymos Ede, a Türr István Múzeum igazgatója a legszakavatottabb ismerője, ö mondja: — A bajai halászok ünnepe évtizedeken át június 29-e, Péter-Pál napja volt. Az eredetet vizsgálva, több összetevőre bukkanunk. A szokás legmé- lylén nyilván olyan mag resjlik, amely az ősi termékenység varázslásra vezethető vissza. A duna- szakcsői halászok például búlzakalászból font koszorút dobtak a Dunába, s ilyen jelentésű lehet a baja i&k „arany pontya” is. A pogány szokást a céhek mentették át napjainkba, akik a halászok védőszentjeivé tették Péter és Pál apostolokat. A céhgyűléseket rendszeresen június 29-íén tartották, s a név- ünilep megülése a halá- szoS: összetartozásának érzelmi fejlesztőjévé vált. Ekkor zajlott le az inas- szeglidtetés — illetve szabadíts, s a legényavatás is, sírni szintén mulatozásokkal párosult. A szájhagyomány szerint az első világháború előtt „még nagy Péter-Pál-ok” voltak. Az lál30-as évek elején viszont Un ár csak maguk között tártottak búcsút a bajai halászok... A járókelőket öles plakátok invitálják, az autósokat megállító táblák figyelmeztetik az alkalomra. A Béke térre öt irányból gurulnak be a gépkocsik, buszok. A kövezet rajza — madártávlatból jól látható — négylevelű lóherét ábrázol, mintha ez is a szerencsés adottságokra utalna. Közép-Európa egyik legszebb, s Magyarország egyedüli mediterrán jellegű terén vagyunk, amely a XVIII. század hetvenes, nyolcvanas éveiben kezdett kialakulni, s az 1820—1830-as esztendőkben nyerte el a ' ' '" " .........................—‘"rxrwi A hol a Duna és a Sugovica találkozik. Idilli hely a napozóknak. Indulásra várnak a csónakok és ladikok. A Kamarás-Duna egyik partján vállalati üdülők és vikendházak váltják egymást, szemben pedig a strandolok szabad paradicsoma húzódik. A rézsüket lefaragták, a szakadozott partszakasz kiegyenesedett homokréteget terített szét, s enyhén lankás felszín vezet a zöldes szürkében játszó vízhez, amelyen csupán az elhúzó motorcsónakok keltenek apró, csobbanásos hullámokat. A kikötött ladikok remegni kezdenek, mintha máris indulhatnának. Egy elkésett evezős család most gurítja az úton errefelé a frissen pirosra festett túrahajóját a három kerekű vázon. A fiatalok és az idősebbek egyaránt célszerűen öltözködnek: mindössze néhány mozdulat szükséges, hogy valaki a vízbe vethesse magát. A könnyű, pántos szandálokból női lábak lépnek ki, s a művelethez méfi csak lehajolni sem kell., A közeli Déry-kert igazi nyugalom-sziget a forgalomban: hinták és libikókák várják a gyerekeket, halványpiros sala kszőnyegen lépkednek a sétálók. mai formáját. Három részről épülettömbök határolják, a negyedik oldala pedig nyitott, ami egyenesen a belvárossal köti össze” a Kamarás- Dunát. Esténként gázlánggal világítanak a park fölött a lámpák, sátras borulású fűzfák között csillog át a víz, a padok alkalmi birtokosai lombernyők alatt ülnek. Még lejjebb vízinövények, mo- szatok lágy részei libbennek a fodrozódások ritmusára, mintha legalábbis hajuk lenne. gondolunk egy halászati tárgyú eszmecserére, — amelyre Európa különböző részeiből tíz szakmuzeológus is eljönne. A Íme, néhány metszet abból, ami az idei bajai nyarat jelenti — a helybelieknek, vendégeknek, s azoknak a zomboriak- nak, akik erre az alkalomra érkeznek ide a jugoszláviai testvérvárosból. De lesz-e folytatás jövőre és azt követően? — Ügy tervezzük, hogy 2 esztendőként tartjuk meg ezt a rendezvénysorozatot, akárcsak a foik- lórfesztivált — válaszol Kincses Ferenc, a városi tanács elnöke. A két esemény tehát évenként váltja egymást. Legközelebb talán a vasipar, később pedig a mezőgazdaság alkotja majd a központi tudományos témát, s közöttük rendeződnek el a kulturális és egyéb programok. Már most Öt kút táplálja az ezet köbméteres, hatalmas víztornyot, amelynek csak Szolnokon van párja az országban. szombaton délután megnyíló halászati szerszámbemutató továbbfejlesztéseként egy állandó skanzent alapítunk, ami a halászok életkörülményeit szemlélteti, s egyedüli dolog lesz az országban. Bajara tehát — a mostanival együtt — tölpb nyár is beköszöntött. Halász Ferenc Fotó: Tóth Sándor A hivatalos, csillagászati nyár bekö- szöntésével bezárták kapuikat a színházak, a mozik könnyebb jajsúlyú filmeket tűznek a műsorukra, s a) könyvhétre megjelent az idei, szenzációknak számító kiadványok nagy része. Az üdülési idény sokáig egybeesett a. kulturális holt szezonnal, mintha a kettőnek szükségképpen együtt kellene járnia. Ezt a mesterséges kényszerhelyzetet mind több helyütt oldják feL' Csupán az Alföld déli részén maradva, egyre gazdagabb a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadi és kísérő programja, sokakat vonz a Gyulai Várszínház is. Nagyon fontos, hogy kulturális eseményekben, szervezett rendezvényekben se legyenek szegények azok a tájegységek, amelyek jó alkalmat nyújtanak a kikapcsolódó pihenésre. Bacs-Kiskun- ban szintén bőven akad iüyc^ terület, csak fel kellett őket fedeznie Közülük is kiváló adottságú Baja városa és természeti környezete. Hat évvel ezelőtt, a bajai napok rendezvényeivel megkezdődött itt egy folyamat, ami — sajnos — időközben megszakadt. Az értelmiségi körökben — hiába várva a további kiteljesedést — arról beszéltek, hogy a legtöbben visz- szavonulnak a maguk vdiáiba, mivel hiányzik az olyan kovácsold erő, ami kicsiholná belőlük az ötleteket, sikerre vinné a kikívánkozó kezdeményezéseket. A ma kezdődő Baja Nyár '72, amit a városi tanács, a pártbizottság mellett a tömegszervezetek, tudományos társaságok illetve különböző egyesületek hívtak életre, azután felszabadította az ötr leteket, nagyon sokan jöttek újabb és újabb javaslatokkal, amíg kialakult a négy nap végleges programja. A tudományos tanácskozások és kulturális események a vízhez kapcsolódnak. A vízgazdálkodási eszmecserére háromszáz szakember jelezte részvételét. Üj műveikkel jelennek meg a bajai festők, ma este tartják az Aranyponty ünnepét, pénteken délután Vizen és vízparton címmel fotókiállítás nyílik, bemutatják a régi és a ma használatos halászati szerszámokat, az érdeklődők megtekinthetik a megyei településfejlesztési kiállítást, s összemérik erejüket a horgászok is. A Kamarás-Dunán felállított víziszínpadon fellépnek a bát- monoslori, érsekcsanádi, garai, herceg- szántói és szeremlei népi tánc-együttesek; ugyanitt pénteken 17 órától Disc Jockey Klub szórakoztatja hanglemezműsorral a fiatalokat, majd szombaton este a Kecskemét Katona József színház művészei adnak szórakoztató műsort, akiket a Metró együttes követ. A rendezvénysorozat megmozgatta mind a műszaki tudományos és humán értelmiséget, mind az amatőr együtteseket, s a végeredmény hasznos időtöltést ígér a kikapcsolódni vágyóknak. A gazdag program ugyanakkor azt is bizonyítja, hogy egy város nem a határait jelző névtáblával kezdődik illetve fejeződik be, hanem a körülötte levő emberekkel együtt fejlődik. A Bajai Nyár ’72 a tájegység, az egész környék rendezvénye és eseménye. ÜNNEPI HÉTKÖZNAPOK Aranyponty — húzakoszorúyal
