Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-03 / 129. szám
I oldal 1972. juntas 3, szombat Jog a játékhoz I Önkiszolgáló mosószalontól a gyorstisztítási felár I megszüntetéséig Ha lenne a gyermekeknek valamilyen külön.alkotmánya, a játékhoz való jog feltétlenül az első paragrafusok között szerepelne. És hogy az ilyesmi nem csupán öncélú illúzió, bizonyítja a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetségnek az ENSZ által is deklarált felhívása, amely kimondja: „Minden gyermeknek le- i gyen meg az a lehetősége, hogy játszhasson. A társadalom és az állam gondoskodjék arról, hogy a gyermekek ezt a jogukat élvezhessék.” A hét végén került nyilvánosságra több társadalmi szervünk felhívása, amely lelkes szavakkal mozgósít, buzdít ugyanennek a célnak az elérésére. Az apropót ugyan a gyermeknap adta hozzá, de — annyi más, kisebb-nagyobb tennivalóhoz hasonlóan — itt is bízvást elmondható, hogy nem csupán az év bizonyos szakához, napokhoz, hetekhez kötődik ez az igény, hanem annak kielégítése folyamatos, állandó feladat, Kecskeméten eddig is előtérben volt a játszóterek létesítésére, csinosítására, rendbentartásra irányuló törekvés. Eredményekről is beszámolhatunk, hol többről, hol kevesebbről. A városi tanács vb kommunális költségvetési üzemének két vezetőjével ellátogattunk a város néhány játszóterére, s igyekeztünk állapotukról tárgyilagos, kívülálló bírálóként ítéletet mondani. E sok-sok tapasztalattal záruló séta állomásait villantjuk fel az alábbi sorokban. Vandálok a parkban A Hámán Kató téri iskola előtti játszótér mutatja a legszomorúbb képet. Nép- telen, kihalt, kopár... De vajon miért? A tanács adta .játszófelszereléseket jó pár éve a lakosság helyezte itt el. társadalmi munkában. Sajnos — és ezt bővebben magyarázni felesleges is — a lengő- és billenőhinták nem bírják a túlterhelést. Ennek ellenére a korhatáron túl levő, gyakran már felnőttszámba menő fiatalok is rákaptak a kicsiknek készült alkalmatosságok használatára. Méghozzá hogyan! Hármasával, négyesével ugrálva a szereken. Azok, persze, hogy eltörnek. Arra is volt már példa, hogy tervszerűen — erejüket fitogtatva — valósággal összesodorták a fémalkatrészeket. akárcsak presszóbeli társaik a kávéskanalak nyelét... A kommunális üzem rövidesen kijavítja az elárvult játékszereket: épp most áll szervezés alatt egy — lakatosokból és egyéb szakemberekből alakuló — üzemfenntartó csoport. Persze azt kell mondanunk: ha a lakosság garázda elemeinek a szemlélete nem változik. már eleve meddő a csoport munkája, s értelmetlenné válik a játszótér fenntartása. Vezet a Széchenyiváros A Széchenyiváros három egységből álló játszótéri komplexumát a város vezetői csupán a fejlődés első lépcsőfokának tekintik, s ahogyan tovább épül a városrész, újabbakat is létesítenek maid. Fonákságoktól azért ennek a lakótelepnek a „grundjai” sem mentesek. Elhangzott: a kecskeméti nők fórumán A BÉK pavilonjához szállító járművek például ráhajtanak a gyepre, sőt a játszótérre, megsértik a facsemetéket. (Időközben már megállapodás született, hogy ilyesmire a jövőben ne kerülhessen sor.) Ez a játszókombinát a legszebbek egyike. Labdatér, salakpálya, pingpong- és sakkasztalok ... Azokat a parkrészeket, ahol a kicsinyek játszanak, különösen megkímélik. Ez annak is köszönhető, hogy állandó a szülői felügyelet. Lépten- nyomon kis kertek, labdarózsával. cserjékkel szegélyezve ... Ami hiba: a kamasznép itt sem mindig veszi figyelembe a zömükben idős parkőrök -intelmeit. (Akik egyébként rövidesen karszalaggal ellátott hatósági közegekké „lépnek elő”.) A viszonylag szépen gondozót környék fokozott vé- 1 delme érdekében itt is apellálnunk kell a megfontolt felnőttekre, akik megfékezhetik a csikóösztönöket. De a rakoncátlanok is magukba kell, hogy szánjanak: a játszótér nem a tinédzser-korosztályból lassan már-már kinövőké! A „gazda" gondjai Szólnunk kell a kommunális költségvetési üzem dolgozóiról, akik — a város esztétikai rendjének a gazdái. Éveken át, bizony, sok jogos szó érte a „házuk elejét”, de a közelmúlt változásai soraikban' jót ígérnek: új szellemet, mozgékonyságot, valóraváltását mindannak, ami a „pátriát” féltő gonddal, szeretettel elérhető. Mint mondják, gyakorta érzik a lakosság segítőkészségét. így a szalagház lakói a mögöttes térségen — a „Virágos, tiszta Kecskemétért” mozgalom keretében — jól felszerelt, csinos, napfényes játszótereket alakítanak ki. Sokhelyütt találkoznak azonban még értetlenséggel, közönnyel. Pedig a nem ritkán tapasztalt barbárságok, huligán garázdaságok ellen fellépni valamennyiünk elemi kötelessége. Halk lombok alatt ... Mint például az Erkel utcán, ahol az árnyas, kellemes, és a városközpont közelsége folytán népes játszótéren is fellelhetők a felelőtlen pusztítás nyomai. Az egyik játszókúp kitámasztó csövét valakik elfűrészelték, s — feltehetően „haszonanyagnak” — hazavitték. Függetlenül a társadalmi tulajdon sérelmétől, ezzel az apróságoknak súlyos baleseti veszélyt is okoztak. A város több mint húsz játszótéri egysége közül a Vasút-kert a legnagyobb. Gondozott, tetszetős, vonzó. Városi pihenőpark is, ezért igen látogatott. Közel 12 órán át teljesítenek itt állandó parkőr-szolgálatot. Olyan berendezések elhelyezésére is törekszenek, amelyek megrongálására kevés a lehetőség. Hiszen a vasútállomás közelsége miatt, sajnos, ennek a veszélye is fennáll. Nem parkolóhely! A leninvárosi játszótér homokozói kitakarítva, feltöltve várják a csöppségeket. Csak az ölebeket ne hoznák ide „gazdijaik”! És csak a személygépkocsik tulajdonosai ne tekintenék a pázsitot, a virágágyásokat parkolóhelynek! Az esztétikai szempontokon túl ezt követelné az alapvető higiénia is. .Amikor ott jártunk — egy hétköznap délelőtt fél tízkor — a Halasi út játszóterein „tanyázott” a CH—40—06. a CA—57—22, a CU—72-34... Mint a kommunális üzem vezetői közölték: a tulajdonosokat szabálysértésért feljelentik. Kőrútunkat a Műkertben fejeztük be. A Park Étterem és á művészházak közti területen, meg a Vadaskertet övező fás részen alakul már az Ifjúsági Park. Már kint vannak a játszótéri felszerelések, s labdatér, pónipálya is szolgálja az önfeledt, vidám szórakozást, a susogó fák, a kék ég alatt... Csak senki meg ne feledkezzék gyermekeink legelemibb jogáról, tartsa tiszteletben azt a mindnyájunk által átélt tiszta varázslatot, amit a játék jelent! Jóba Tibor Elvitathatatianul hasznos és külön figyelemre érdemes pártbizottsági kezdeményezés volt a hét elején Kecskeméten, a megyei tanács üléstermében megrendezett nők fóruma. S tegyük hozzá nyomban: két nappal később Kiskunfélegyháza dolgozó nőtársadalmának képviselői üdvözölhették örömmel az ugyanilyen kezdeményezést. Bár az esemény joggal megérdemelne külön méltatást, a sajtó részéről alighanem mégis hasznosabb szolgálat, ha kommentár helyett máris beszámol az ott. elhangzott közérdekű információk közül legalább egyről. Minthogy a mosó- és vegytisztító szolgáltatást illetően számos kérdés és észrevétel elhangzott, kezdjük ezzel a minden nőt, sőt a háziasabb férfiakat is közelről érintő, érdeklő témacsokorral. S a szerteágazó kérdések ismétlése helyett adjuk át — nyomtatásban is — a szót Fodor ÜNNEPI KÖNYVHÉT Vargha Balázs: Játsszunk a szóval A magyar nyelv csodálatos rejtelmeit, szépségeit, ismeretlen területeit derítette fel, tette közkinccsé a két világháború közti irodalom két nagy egyénisége: Kosztolányi és Karinthy. Napjainkban a Televízióban sugárzott Szójátékklub, Grétsy László, Vargha Balázs és Mészöly Dezső műsora újra a nyelvi játékokra irányította a figyelmet. Most a könyvhétre jelent meg Vargha Balázs Játsszunk a szóval című kötete, melyet bár a Móra Könyvkiadó adott ki, bármilyen korú olvasónak ajánlhatjuk, mert tudjuk, hogy mindenki gyönyörködve fogja olvasni. Ezernyi érdekes nyelvi kérdést tárgyal Vargha Balázs: ír a fordítva olvasásról, a régi nyomtatásról, a titkosírásról, hangtani furcsaságokról, a hangutánzó és hangulatfeslő szavakról, szójátékokról, szóképekről stb. Megvizsgálja — mint régen Kosztolányi —, hegy melyek a legszebb magyar szavak: láng, gyöngy, anya. ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír. De „veszedelmes” a túlzottan szép szavak halmozása, melyekről Arany így vallott a Poétái recept című versében: Gyöngy, harmat, lilom, szellő, sugár, villám, hajnal, korom, szélvész, hattyú, rózsa, hullám, délibáb, menny, pokol... ha mind egybeveszed: recipe — és megvan a magyar költészet. Az olvasók számára talán a nyelvi játékok a legvonzóbbak. Az eszperente — csupa e magánhangzóból áll: „Tehenek gyereke, tehenek gyermeke, fekete pettyekkel tele. Sem szerve, mellyel zengzeteket felvegyen, sem szerve, mellyel legyeket elhessegessen.” (Karinthy.) — Az „agybrehm” olyan „agyrém”, mely kapcsolódik Brehmhez, az állatok világához (pl. hogy hívják a kis alligátort? — alig-aligátor.) A szójátékok közül közismert Weöres Sándor bravúros gyermekverse: „Egy / hegy / megy.” Az intarzia olyan szójáték, melynek révén egy nevet mondatba építünk be. Például: Cseres Tibor — A diszpécser esti borozgatásokra gondol. A kancsal rímek mássalhangzói összecsengenek, de a magánhangzók hangrendje ellentétes. Méztől dagadva megreped a szőlő, s a boldogságtól elnémul a szóló. (Kosztolányi) Befejezésül egy kedves játékot ismertetünk: a csa- csipcsit. A végig rímelő sor megfejtése: „Csokonai — rokonai”, melyre így lehet kérdezni— „Nagy költőnk hozzátartozói Cs—R.” Devecseri Gábor: Állatkerti útmutató A nemrég tragikus módon elhunyt költő, Devecseri Gábor még a felszabadulás után jelentette meg játékos gyermekverseit, az Állatkerti útmutatót, melyet kisfiának, Jánoskának ajánlott akkor. Most Borsos Miklós rajzai gazdagítják a kötetet, egy-egy vershez, szakaszhoz kapcsolódva nagyon konkrétan „magyarázza” a verseit, mozgatja meg a-gyerekolvasók fantáziáját. Evekkel ezelőtt Weöres . Sándor gyermekverseinek volt nagy sikere (Bóbita, Zimzizim), Jugoszláviában a magyar kisgyerekek Fehér Ferenc remek ritmusú gyermekverseinek örültek. Most Devecseri Gábor játékos kis versei fognak sok barátot szerezni a költészetnek. Pl.: „Apám, így szól a kis bálna ,f hadd mehessek el a bálba. ! — Nem mehetsz el, fiam, Péter. / nem vagy még egy kilométer.” Székéi Endre Máriának, a K1SZÖV elnökhelyettesének : — Átérezzük a gondot, tudjuk mennyire nehezíti ma még a dolgozó nők második műszakját a mosás. S ismerjük azokat a vélekedéseket is, amelyek a vegytisztítás vállalásának időtartamát és sürgős tisztítani való esetén a 30 százalékos felárat illetik. A Ruhaipari Szövetkezet eme részlegének korszerűtlensége, s emiatti kapacitás- hiánya azonban egyelőre nem tud jobban megfelelni a jogos követelményeknek. A Luther-udvarban remélhetőleg még ennek az évnek a végén mintegy 5—6 millió forint ráfordításával megnyílik az önki- szolgáló mosodaszalon. Olasz és osztrák automata mosógépek beállításával, számításaink szerint, reggel 7-től este 7 óráig való nyitvatartás mellett, naponta körülbelül 50—60 személy végezheti el a nagymosást, s vasalnivaló állapotban viheti haza a ruhaneműt. Ennek, a várhatóan közmegelégedést kiváltó törekvésnek az elérésében, illetve az év végi határidő tartásában bizonyára megértő partnert találtunk az ingatlankezelő vállalatban: a szalon megnyitása előtt ugyanis födémcserére szorul az épület. A másik biztató kilátás: várhatóan 1973. végéig befejeződik a szövetkezet Szegedi úti mosó- és vegytisztító részlegének mintegy 20 millió forintos rekonstrukciója. Ez elsősorban a gépek korszerűsítésére, cseréjére, s csak igen szerény mértékben az épület bővítésére vonatkozik. A rekonstrukció jóvoltából egyrészt megszűnik a jelenlegi túlzsúfoltság, s ami ennél is lényegesebb: megkétszereződik e szolgáltató részleg jelenlegi kapacitása. Ez utóbbi annyit jelent, hogy az 1971. évi 196 ezer tisztítási tétel és az 55 tonna mosott ruha mennyisége megkétszereződhet majd. A rekonstrukció befejezése után lehetővé válik a gyorstisztítás után jelenleg felszámított 30 százalékos fel ár megszüntetése. Végezetül arra a kérdé ' - re, lesz-e és mikor Kecskeméten is ágyneműcsere-akció, hadd mondjam el: les- Ugyancsak a Szegedi úti telep rekonstrukciója után, méghozzá a budapestinél kedvezőbb feltételekkel. A biztosítékul befizetett 300 forint mellett 12 forintba kerül majd a kéthetenkénti ágyneműcsere az egy kis- és egy nagypárna, egy lepedő, és paplanlepedő cseréje — fejezte be válaszát Fodor Mária elnökhelyettes, aki az eseményt követően így vélekedett a fórumról: — A legjobban az lepett meg és szinte meghatott, hogy a megszokott és a kielégítetlen igény miatt jogos elégedetlenség helyett — milyen megértéssel fogadták az asszonyok a válaszomat. Bizonyság ez arra, hogy értékelik az erőfeszítéseinket. És ez még- inkább kötelez bennünket arra, hogy még nagyobb ambícióval munkálkodjunk a szolgáltatásokkal szemben támasztott valós igények kielégítéséért. P. I. Új üdítő italok A Bács-Kiskun megyei Szesz- és Szikvizipari Vállalat kecskeméti telepén eddig kétféle, szintetikus alapanyagokból készített, üdítő italt palackoztak. A bambit és a úgynevezett Utas-t. Az igények egyre inkább a természetes italok felé fordulnak. Ezért a vállalat is keresi a választékbővítés lehetőségeit. A konzervgyárakkal történt tárgyalás alapján két új üdítő italt hoznak rövidesen nagyobb mennyiségben forgalomba: a Hírős Colát és a Jaffát. Üj NDK gépsort szereztek be, ezáltal a palackozás teljesítményét növelni tudják. Egyelőre naponta 5 ezer üveget bocsátanak az említett italokból a kereskedelem rendelkezésére. Segítik az új üdülőtelepek, elsősorban Tőserdő és a Szelidi-tó vendéglátását is. A vállalatnak mind az öt városban van telepe. A kecskemétin kívül a bajait is korszerűsítik. Az elképzelések szerint még az idén lehetővé válik a város szélén levő úgynevezett Baka- kút ásványvizének a palackozása. A víz gyomor és bélbántalmak ellen bevált hatású és fluor tartalma miatt a fogszuvasodást is akadályozza. Négyezer vendég járt Bugacon Bővítik a fővárosi idegenforgalmi programot Az idei üdülési szezonban is napról napra megrendezik az IBUSZ egyik legkedveltebb szórakoztató műsorát, a budapesti gulyás partyt. A múlt évben májustól szeptemberig mintegy 30 ezren vettek részt a Hűvösvölgyben megrendezett hangulatos folklór-rendezvényeken. Az idén tovább bővítették a gulyás party programját, étlapját pedig újabb magyaros ételkülönlegességekkel tették színesebbé. A külföldi vendégek szórakoztatásáról a „csárdásvskola”, a oorverseny és a „magyarnóta-vetélkedő” gondoskodik. A gulyás partyn eddig több mint 20 országból, még Indiából és a Fülöp-szigetekről is fogadtak vendégeket. A fővárosba érkező turisták közül sokan kíváncsiak a bugaci lovasprogramokra. Eddig több mint 4 ezer külföldi vendég tekintette meg a ménest és a csikósok bemutatóját. A hagyományos programok közé most már olyan túrákat is beiktatnak, amelyek hazánk értékes, de kevésbé ismert idegenforgalmi területeit mutatják be.
