Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-24 / 147. szám
A baktériumok is szeretik a meleget f Szép szokás volt gyer‘ mekkorunkban, hogy a földre ejtett kenyeret felemeltük, megcsókoltuk és úgy ettük tovább. Volt ebben a szokásban tiszteletre méltó, hiszen az emberi munkának és az éltető kenyérnek megbecsülését jelentette. Mint oly sok minden a világon azóta ez a szokás is idejétmúlt lett, s nem állítjuk, hogy ez a szokás helyes lenne. Az esetek döntő többségében talán nem szennyeződik a lehullott étel súlyosan fertőző mikroorganizmusokkal, pL baktériummal, de könnyen meglehet az is, hogy fertőződik. Ezt a kis kockázatot is elkerülhetjük, ha főidre hullott ételt egyszerűen nem fogyasztunk. Természetesen kivétel az olyasmi, amit meg lehet mosnij na újra, a fertő: zata nélkül fogy asz tant Saláta, alma r Sok könnyelmű ember akad, aki éppen a vitaminkímélés jelszavával mosatlanul fogyaszt piacról vásárolt gyümölcsöt, vagy salátát, pedig még a saját kertben termelt gyümölcs- és zöldségfélék is mosásra szorulnak. Részben a permetezőszereket kell lemosni róluk, hogy ne okozzanak gyomorrontást vagy enyhe mérgezést. Részben szükséges az alapos mosás azért is, hogy a gyümölcs- és zöldségfélék — általában a nyersen fogyasztott növényi eredetű sni^és utá- 5záP kockáJáték a nejekkel Írjátok be az ábra vízszintes soraiba az alábbi felsorolt neveket úgy, hogy az átló kockáiba kerülő betűk, felülről lefelé olvasva egv magyar dráma □ □ c ] □ □ □ □ címét adják eredményül. ANNA, ÁRON. BÉLA, HUBA, JAKAB, JÁNOS, LÁZÁR. A megfejtéseket június 28-ig, szerdáig küldjétek szerkesztőségünk címére (Kecskemét, Kossuth tér 1). A június 17-i számban megjelent Törött kerék rejtvény megfejtése: A 7- es számú küllőnek. Könyv- jutalmat nyertek: Endre Veronika Kiskunfélegyháza, Mikszáth krt. 33., Kel le Katalin Hercegszántó Mártírok út 10., Molnár Ágnes Városföld, Petőfi u 36., Balogh Károly Solt- szentimre, Virágos u. 29. élelmiszerek felületére jutott fertőző mikroorganizmusokat eltávolítsuk. Alapvetően hibás például hogy a vendéglőkben (de sokszor otthon is) a salátát legtöbbször úgy tálalják, hogy egy fej salátát kettévágnak, így adják a vendég elé. S ha az ember a torzsáját levágja, úgy, hogy az. egyes levelek szabaddá válnak, gyakra piszkos lé és homokszemek kerülnek tányérjára és fogai közé. Ahol pedig a homokszemek megbújnak, amelyek a baktériumokhoz képest olyanok, mint hangyákhoz az elefántok, ott többek között a trágyával a talajra került mikroorganizmusok sokasága húzódha- tik meg. És miközben az ember jó ízűén ropogtatja zöldsalátát és abban a tudatban él, hogy vitamint és tömény egészséget fogyaszt, a paratifusz, a vérhas vagy éppenséggel a járványos májgyulladás kéretlen díszkíséretét is megkaphatja salátájához. A nyers salátát tehát egyes leveleire kell szétbontani, úgy kell meg mosni többször is folyó vízben. Fagylalt Sajnos, majdnem minden évben előfordul nyáron néhány tömeges fagylaltmérgezés. Előidézője szinte sohasem a savany- kás gyümölcsfagylalt, hanem a tejjel, tojássárgájával, tejszínhabbal készült édesfagyfalt. A mérgezéseknek az oka az, hogy a fokozatosan melegedő fagylaltmasszában a kis számú baktérium vagy más kórokozó hirte- telen gyors szaporodásnak indul. Különösen nagy a veszélye ennek, ha a fagylalt tartósan állott szobahőmérsékleten i miközben a kórokozók vidáman szaporodtak benne és azután mélyhűtik. De veszélyes az is, ha a friss fagylalthoz keverik az előző napi maradékot. Egyre több a hűtőszekrény a magánháztartásokban is, a fagylaltkészítőgép sem ritkaság. Ami érvényes az üzletekre, az fokozottan érvényes otthonra. Fagylaltot eltenni következő napra tehát még hűtőszekrényben sem szabad. Hibás takarékosság A hűtőgépek — különösen a —15, —17 fokra hűtő, mélyhűtőteres berendezések — használata nagyon lecsökkentette az ételmérgezések számát. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a jégszekrény vagy akár a mélyhűtés nem azonos a főzéssel. Főzéskdr, sütéskor az akár növényi, akár állati eredetű ételekben szaporodott kórokozók általában elpusztulnak. A hűtés viszont csak a kórokozók szaporodását gátolja meg, de rendszerint nem öli el őket. A romlott étel tehát nem válik fogyaszthatóvá azáltal, ha jéggé fagyasztjuk. Mihelyt felolvad az ételben levő és ismét olyan hőfokot ér el, amelyben a »dermedt" baktériumok szaporodnak, máris gyors romlás következhetik be. Könnyen romló ételeket: tej, tejfel, túró, hentesáruk, nyers hús, tilos nyári szobahőmérsékleten tárolni; kitűnő táptalaj szinte minden mikroorganizmus számára. A húslevest kórházi laboratóriumokban egyenesen táptalajnak használják. A megvizsgálandó váladékból egy szemernyit »oltanak" a húslevesbe és néhány óra múlva, ha a váladék fertőzött volt. a kórokozók milliárdjal hemzsegnek benne. Ezeket tehát lehetőleg csak frissen és azonnal fogyasszuk. Hűtőszekrényben a tejet, vajat, túrót 36 óráig, a vajat és a nyers húst 3—4 napig tárolhatjuk. A friss hentesárukat lehetőleg két nap után, még ha jégen voltak is nyersen már ne együk. Még a jégszekrényben tárolt, egyik étkezésről a másikra el tett főzeléket, tésztafélét is érdemes újra felforralni vagy átsütni, hogy biztonságosan fogyaszthassuk. Ne felejtsük d, hogy a hűtőszekrény is megszűnik hűtőszekrény lenni, ha a gyerekek félpercenként nyltogatják, vagy éppenséggel nyitva felejtik. (SzendeO Júniusi leendők a kertettea A hétvégeken egyre több család igyekszik, hogy szabad Idejét a városi zajtól, füsttől, zsúfoltságtól távol tölthesse eL Mind többen áldoznak azért, hogy egy kis telket vásárolhassanak, ahol nyugodt, kellemes körülmények között pihenhetik ki a munkanapok és a közlekedés zsúfoltsága okozta fáradalmakat Azonban a kert csak akkor tölthet: be igazi szerepét — ha gondozzák la. Az ÚJ telektulajdonosok nagy része viszont csak most ismerkedik a kertészkedéssel. Éppen ezért nagyon fontos, hogy kezdettől fogva igyekezzenek minél szakszerűbb munkát végezni, s ha ezt sikerül elsajátítani, akkor tényleg örömet kikapcsolódást ad a kert Ebben szeretnénk a ker- tészkedők segítségére lennt Az utóbbi hetek csapadékos időjárása kedvezett a gyomok fejlődésének, ezért már az apró gyomokat is kapáljuk ki, ne várjuk meg, amíg magot érlelnek. Gyümölcsösben vagy szőlőben vegyszer használatával könnyíthetjük munkánkat Erre a Gramoxone vagy a Go- mex alkalmas, de vigyázni kelt nehogy széthordja a szél, vagy rákerüljön hasznos növényre, mert azt is károsítja. A gyümölcsösben az őszibarackfákon ilyenkor mutatkoznak a metszés hibát A száraz vesszőket metsszük le, a túl sűrűn álló hajtásokat pedig törjük ki tőbőt ezzel jobb lehetőséget nyújtunk a megmaradóik növekedéséhez. Ha szükséges, végezzünk majd gyümölcsritkítást Így szebb és nagyobb őszi- és kajszibarackokat kapunk. A málnánál távolítsuk el a felesleges sárj altat Ribiszkebokrainkat ne hagyjuk elsűrűsödnt A bokrok közepéből előtörő hajtásokból csak azokat hagyjuk meg, amelyek az elöregedett részek leváltásához szükségesek. A nedvesebb idő kedvez a gombabetegségek elterjedésének. Ezért fokozottabb mértékben kell védekezni az alma- és körtefákat, a ribiszke- és a köszmétebokrokat pusztító lisztharmat-varasodás és levélfoltosság ellen. Nagy gonddal permetezzünk az almamoly, az őszi- és kajszibarack molykártevői, a takácsatkák és a levéltetvek ellen. A szőlőben kezdjük el a hajtásválogatást A meddő, a nem megfelelő helyen fejlődött gyenge hajtásokat tőből távolítsuk el, törjük ki. Tőkéink így szellősebbek lesznek, a hajtások jobban fejlődnek, s majd nagyobb és szebben színeződött fürtöket kapunk Ne feledkezzünk el a szőlő kötözéséről. Ez elősegíti a hajtások fény felé növekedését másrészt megakadályozza, hogy a szél letörje a hajtásokat, de jelentősen csökkenti a pe- ronoszpóraveszélyt is, hiszen a hajtások nem lógnak le a talajra. Rendszeresen védekezzünk a szőlő fő károsító! : a perohoszpóra és a lisztharmat fertőzése, valamint a szőlőmolyok hernyóinak kártétele ellen. A gyümölcsfák, szőlő, zöldségfélék és a dísznövények megerősödését, kórokozó ellenállóságát nagyon jól lehet növelni, ha a 0,2 százalékos Wu- xal lombtrágyázószert teszünk bele a kórokozók és kártevők elleni permet- lébe. (Használata esetén a rózsát például nem is támadja meg a lisztharmat.) Ez a szer jól pótolja a növényeik esetleg hiányzó nyomelemeit is. Sz. M. F. Fogszuvasodás elleni vakcina A fogszuvacodás problémájára mind ez Ideig nem sikerült kielégítő megoldást találni. A betegség gyógyítására számos kísérletet végeztek. Angliában most olyan kísérletek folynak, amelyek során fogszuvasodás elleni vakcinát alkalmaznak. Az eredmény eddig kielégítőnek látszik, a gyógyulás eléri a H> százalékot. A vakcinát első ízben kétéves gyermekek szájába kell beadni. Az oltást — úgynevezett „emlékeztető” adagokban — évente meg ken ismételni. Geofrey Smith angol tudós véleménye szerint a vakcina öt éven belül gyógyszertári forgalomba kerül. HOBM Dr. Gál Sándor sorozata a szövetkezet! nyugellátásról XIII. A rokkantsági nyugdíj Ä termelőszövetkezeti rokkantsági nyugdíjasokai három csoportba sorolhatjuk. Az első csoportba tartoznak azok a termelőszövetkezeti tagok, akik munkaképességüket teljesen elvesztették, mások gondozására szorulnak és megszerezték a szükséges nyugdíjéveket. A második csoportba azok a tsz-tagok, akik a szükséges nyugdíjéveket megszerezték, munkaképességüket teljesen elvesztették, de mások gondozására nem szorulnak, és végül a harmadik csoportba azok. akik ugyancsak megszerezték a szükséges nyugdíjéveket, munkaképességüket legalább kétharmad részben vesztették eL A harmadik csoportba tartozók csak akkor kaphatnak rokkantsági nyugdíjat, ha rokkantságuk előreláthatóan egy éven belül nem szűnik meg. A fentebb emlegetett és a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjév életkoronként a következő: 22 életév betöltése előtt kél nyugdíjév; 22—24 éves korig négy nyugdíjév, 25—22 éves korig hat nyugdíjév 30—34 éves korig nyolc nyugdíjév és 35 év felett 10 nyugdíjév. Erő* kivételt képeznek azok a termelőszövetkezeti tagok, akik üzemi balesetet, vagy foglalkozásból eredő betegség következtében rokkantak meg ök akkor is jogosultak rokkantsági nyugdíjra, ha nyugdíjévét egyáltalában nem szereztek. A rokkantsági nyugdí' csakis a rokkantság tartamára jár, de megszűnését követően, ha az illető tsz- tag újra megrokkan, nyugdíjjogosultsága újra feléled. Ebben az esetben a rokkantsági nyugdíj összegét a korábbi megrokkanásnak megfelelő csoport szerint és az annak megfelelő havi átlagjövedelem alapján kell folyósítani. Ha az igénylőnek a megrokkanás időpontjában nincs annyi nyugdíjévé, amennyi a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges, akkor jogosultsága a szükséges nyugdíj- évek megszerzését követő napon megkezdődik. Például: Kovács István 32 éves korában megrokkan. Ebben az esetben a nyugdíjhoz 8 nyugdíjévre van szükség, de Kovács Istvánnak csak hét esztendeje van. Nyugdíjjogosultsága tehát egy év múlva, a nyolcadik év megszerzését követő napon már meglesz. (A jogszabály szerint ugyanis — ezt korábban ismertettük — nyugdíjévé' szerez az is, aki keresőképtelenséggel járó betegsége rokkantsága miatt nem tud részt venni a közös munkában.) A rokkantsági nyugdíj a jogosultsághoz szükséges nyugdíj évek után az L csoportban a havi átlagjövedelem 43 százaléka; a II. csoportban a havi átlagjövedelem 38 százaléka; a III. csoportban pedig a havi átlagjövedelemnek 33 százaléka. Ha a jogosultnak a szükségesnél több nyugdíjévé van, a nyugdíj mértéke minden további év után, egészen a 25. nyugdíjévig bezárólag a havi átlagjövedelem 2—2 százalékával, a 25. nyugdíjévét meghaladó minden nyugdíjév után pedig a havi átlagjövedelem 1—1 százalékával emelkedik. Ha azonban a rokkantsági csoportnak megfelelő százalékolás szerint (43—38—33 százalék) az első csoportban a havi 530 forintot, a második csoportban a havi 490 forintot, a harmadik csoportban pedig a havi 460 forintot nem éri el a nyugdíj, az összeget az említett összegekre kell kiegészíteni. Természetesen a rokkantsági nyugdíjas öregségi nyugdíjra nem jogosult és nem lehet megállapítani viszont rokkantsági nyugdíjat annak a férfinek, aki 65. és annak a nőnek, aki 60. ék évét már betöltötte (róluk a későbbiekben még bővebben szólunk). Ugyancsak nem jogosult rokkantsági nyugdíjra az sem, aki rokkantságát szándékosan, önmaga okozta, továbbá az sem, aki egyéb jogszabály alapján már rokkantsági nyugdíjban részesül. (Következik: Baleseti rokkantsági nyugdíj)
