Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-21 / 144. szám

C oldal 1972. június 21, szerda Hogyan tovább a szőlő- és gyümölcstermesztésben A szőlő- és borgazdaság termelőerőinek korszerűsí­tése, fejlesztése érdekében — a termelésben, feldolgo­zásban, borászatban, vala­mint a forgalmazásban —, a három vertikális szakasz­ban részt vevő gazdálkodó egységek együttműködési feltételeit meg kell terem­teni. Jelenleg ugyanis a ter­melési alapok fejlődésére, az előnytelen munkamegosz­tásból adódó egyenlőtlen jövedelmi arányok —, rend­kívül fékező hatással van­nak. A termesztést jelentősen befolyásolja az értékesítési ár. Ezzel a témával sokat foglalkozunk nálunk a Ho­mokhátsági Termelőszövet­kezetek Területi Szövetsé­génél is. Árak és költségek Közelebbről bemutatva: a jelenlegi szőlőfelvásárlási átlagárak a 30 mázsa hol- dankénti hozam önköltsé­gén mozognak, amely kö­rülbelül 5 forint mázsán­ként. így a szőlőtermesztés költség- és jövedelemalaku­lása, veszteségessé teszi az ágazatot. Ugyanakkor, ha boncolgatjuk, megállapít­hatjuk, hogy a körülbelül 20 forintos literenkénti fo­gyasztási árból jut tisztes­ségesen a kis- és a nagyke­reskedelemnek mint árrés, forgalmi adó formájában az államnak, és jut a bőr­iparnak. A termelésnek leg­jobb esetben a ráfordítások térülnek meg, amelyből fej­leszteni. termésalapokat karbantartani nincs lehető­ség. Növekszik a mezőgazda­ságban az ipari eredetű anyagok felhasználása, ami a fejlődés törvényszerű kö­vetkezménye. Több műtrá­gya kell a növekvő hoza­mok megteremtéséhez. Ezek ára egyre emelkedik. Ugyanúgy, mint a növény­védőszerek, gépek, eszkö­zök. alkatrészek árai. Kénytelen tehát a terme­lő a ráfordításokat szűkíte­ni, esetleg munkaművelete­ket elhagyni. Ennek követ­kezménye: tovább csökkenő hozam, a nagy költséggel létrehozott ültetvények romlása, a boripari kapaci­tások kihasználatlansága. II. A helyzeten úgy lehet se­gíteni, hogy keresik a gaz­daságok a többcsatornás ér­tékesítés lehetőségeit. Vál­toztatni kellene az ár- és adórendszeren. Szükséges továbbfejleszteni a vertiká­lis együttműködést. Indul­junk ki abból, hogy a sző­lőtermesztés végterméke, a bor, illetve a palackozott bor. Ilyen megközelítésben kell a termelő üzemek ré­szére a borászati-forgalma­zási tevékenységből képző­dő nyereségből annyit visz- szajuttatni, hogy az ágazat jövedelmező legyen. Érdemes együttműködni Már megfogalmazódtak az előrelépést segítő kezde­ményezések a termelőszö­vetkezetek részéről. A Ti- sza-melléki körzetben 3 ezer hold szőlőültetvényre szándékoznak korszerű sző­lő- és borászati társulást létrehozni. Az itteni terme­lőszövetkezetek partnernak kérték fel az állami gazda­ságot és a bőripart is. A jövő útja tehát a tár­sulásos együttműködés, az érdekazonosság elve, a köl­csönös előnyök és kockázat- vállalás alapján. Az összefogás alapján képződő nyereségből az áru­alap és az eszközök ará­nyában részesülnek a tár­sulok. A kooperáció lehető­vé tenné a termelési kapa­citások legjobb kihasználá­sát, a feldolgozás és a for­galmazás költségeinek csök­kentését. Lehetőséget adna arra, hogy a vertikális egy­ségbe kapcsolt üzemek nye­reségét is felhasználják. így teremtődhetne meg a szőlő- és gyümölcstermesz­tés rekonstrukciójához szük­séges anyagi erőforrás je­lentős része is. A tartalékok feltárásával Az adórendszer módosítá­sán kívül népgazdasági ér­dek is az ültetvények ter­melési hatékonyságának ja­vítása, illetve pusztulástól való megóvása miatta fel- vásárlási árak korszerűsíté­se. Az áraknak a jelenlegi termelési szintet figyelembe kell venniük. Az ültetvé­nyek terméseredményeinek növeléséhez szükséges több­letráfordításokat előlegezni kell, mert csak 2—3 év múlva térülnek meg azok a költségek, amelyeket be­fektettünk. Ezt az előlege­zést a termelő üzemek kép­telenek vállalni. A felvásár­lási áraknál kalkulálni kell azzal, hogy 30 mázsa hol- dankénti. illetve 50 mázsa hektáronkénti hozam mel­lett legalább 10—15 szá­zalékos jövedelmezőséget kell elérni a szőlőtermesz­tésben. Ez holdanként 1500—2000 forint netto jö­vedelmet jelent. Ha össze­hasonlítjuk azzal, hogy egy hold búza termesztéséből — 18 mázsás holdankénti ho­zam esetén — közel ennyi a bevétel, akkor nem is kí­vántunk sokat. Az igény: a tömegtermő szőlőfajták­nál jelenleg érvényben levő felvásárlási alapárak mint­egy 15 százalékos emelése. Ez biztosítja a szükséges ráfordítások mellett a jöve­delmezőséget. Ezt az árat elsősorban nem a fogyasztói árak eme­lésével gondolnánk ellensú­lyozni, hanem azoknak a gazdálkodási tartalékoknak kiaknázásával, amelyek se­gítségével a feldolgozó, for­galmazó vállalatok csök­kenthetnék a költségeiket. A korszerűsödés. amely az utóbbi években hatéko­nyabb, termelékenyebb gé­pek, eszközök, épületek, módszerek alkalmazásával bekövetkezett. feltehetően az önköltség kedvezőbb ala­kulását eredményezte. Bizo­nyára van lehetőség a for­galmazás költségeinek, az irreálisan magas nagy- és kiskereskedelmi árrések szűkítésére is. Ha a szükségletek, igé­nyek növekedését figyelem­be vesszük, valamint szá­molunk a hagyományos ül­tetvények terméskiesésével és a korszerű szőlőskertek hozamainak növekedésével, akkor is évente csaknem 2 ezer hold szőlőt és 5—800 hold gyümölcsöst kell tele­pítenünk a megyében. Ezt valamennyiünk érde­kében vállalni és támogat­ni kell. Hnszta János kertészmérnök Így gazdaságos a juhtenyésztés Van néhány termelőszö­vetkezet a megyében, amely változatlanul ragaszkodik a Kiskunságban hagyomá­nyos juhászat fenntartásá­hoz, legfőképpen azért, mert jövedelmezőnek tekin­ti ezt az állattenyésztési ágazatot. Mindkét módszer hasz­nosnak bizonyult. A juhá­szat a tervezetten felül 300 ezer forintos többletbevé­telhez juttatta a Duna Ter­melőszövetkezetet Bár az állomány húshozamú fajta, és a gyapjú melléktermék­nek számít a húsjuhok, pe­kodással, amelyhez állami támogatást is kaptak, meg­teremtették az alapot a ju­hok gazdaságos tartásához. Az öregcsertői Petőfi Tsz több ezer holdas ősgyepet újított fel, amelyet azóta karbantart. Három és fél ezer juh számára terem . i, - - ... ***'•- ■ * ■ •- .. * V é: : , : . ' ' ' ■" ■ j . .f: • . ■ ... Mfé-LÉ ...; Bálázógéppel gyűjtik össze a lucernaszénát az öregcsertői határban. Négy ilyen gépet vásárolt a Petőfi Termelőszövetkezet. (Pásztor Zoltán felvétele) E szövetkezetek csoport­jába tartozik az apostagi Duna, a kunszentmiklósi Kiskunság, az öregcsertői, valamint a szalkszentmár- toni Petőfi és a szanki Ha­ladás Tsz. A magyarázat sokkal egyszerűbb, mini­sem gondolnánk. E gazdaságokban minde­nekelőtt erkölcsileg és anyagilag egyaránt megbe­csülik azokat a szakembe­reidet, akik a juhászaiban dolgoznak. Gulyás Istvánt, az apostagi juhászok szo­cialista brigádjának a veze­tőjét tavaly a Duna Tsz miniszteri kitüntetésre ter­jesztette fel, amelyet a fia­tal szakember meg is ka­pott A brigádban harminc év alatt van az átlagélet­kor. Ez azt bizonyítja, hogy a fiatalabb korosztály szí­vesen vállalkozik erre a munkára, ha látja értelmét. A közös gazdaság a téli hó­napokban továbbképző tan­folyamot szervezett az ál­lattenyésztők számára, ame­lyen a juhászok is gyarapí­tották ismereteiket. Aposta- gon három évvel ezelőtt ve­zették be a juhok mester­séges termékenyítését, ta­valyelőtt pedig a kétéven­kénti háromszori elletést. csenyebárányok értékesíté­se mellett, ebben a szövet­kezetben ezerszáz birkáról egyedenként átlagosan 6,03 kilogramm gyapjút nyír­tak le. Ez egyúttal arra utal, hogy Apostagon és a felso­rolt szövetkezetekben sem a penészes szénán, vagy a kipusztult legelőn koplal- tatják a jószágot, hanem ol­csón termesztett, de jó mi­nőségű takarmánnyal ete­tik. Korszerű legelőgazdál­rajta zöld- és szálastakar­mány. Ezenkívül 180 hold régi és 100 hold új telepí­tésű lucerna fehérjében gazdag szénáját adják a ju­hoknak. Eredménye, hogy min4en évben több ezer exportminőségű vágójuhot értékesíthet a szövetkezet és kiváló egyedekkel fris­sítheti fel tenyészállomá- nyát. így valóban gazdaságos a juhtenyésztés. K. A. Hazai gyártmányú Nivea és Hamol Minden eddiginél na­gyobb napolaj-választékról gondoskodott az idei nyári szezonban a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat, összesen több mint egymil­lió flakon különféle minő­ségű napolajat hoz forga­lomba, köztük első ízben megjelenik hazai gyártás­ból a Nivea és a Hamol is. A Nivea napolajat és na­pozó tejet a Beiersdorf NSZK világcég licence alapján gyártják és mű­anyag flakonokba, valamint aerósolos palackokba töltik. Az osztrák licenc alapján gyártott Hamol napozóolaj és tej két variációban ke­rül az üzletekbe. Ezek a vi­lágmárkák bőséges vitamin­nal, bőrtápláló és bőrrokon anyagokkal dúsítva kerül­nek forgalomba, s nemcsak megakadályozzák a leégést, hanem gondoskodnak az egyenletes szép bámulás­ról is. 13. Szász Dániel a híres trösztvezér titkárát. Borkai Sán­dort faggatta tovább a nagy tárgyalásról. — Ki beszélt velük? ön, vagy maga a vezér? — Oh, kérem, persze, hogy a vezérigazgató úr! Na­gyon ünnepélyes volt. Bevezetőben ismertette azt a nagy erőfeszítést, amit eddig az RT tett a gyors és eredményes kiaknázás érdekében ... Aztán így foly­tatta: Uraim, a svájci Blancart Bankház nagy megér­tést tanúsít problémánk iránt. Az ország érdeke köve­teli, hogy a svájci tőke is érdekelt legyen. A német Lauta Werkével felbontottuk a szerződést Mint tud­ják, a svájci holdingban trieszti, romániai és svéd ér­dekeltségek is benne vannak. A Bauxit RT megszűnt és svájci érdekeltségünkhöz maga a kormányzó úr őfel­ségének kabinetirodája is ... — Kik lettek az igazgatótanács tagjai? — ezt kér­dezték kiabálva az újságírók. — A tröszt elnöke Schröder bankár, alelnöke Vida Jenő, a MÁK vezérigazgatója. Az elnökség tagjai: Chorin Ferenc, Weisz Alfréd, Károlyi István gróf, her­ceg Montenuovo Nándor, Andrássy Mihály ... Az igaz­gató pedig szerénységem..t Hej, ekkor látta volna ön a főnököm arcát! Levette csíptetőjét, boldogságtól piros arccal hunyorgott. Mi, alkalmazottak is örültünk, hiszen egy gazdagabb gazda keze alá kerültünk, s nyilván több lesz a fizetésünk. — Igen, ez természetes, de kérem, folytassa, milyen természetű bejelentéseket tettek még. — Ügy emlékszem, akkor jelentették ki, hogy tekin­tettel az értékesítés ideiglenes nehézségeire, a svájci tőke fedezetet vállal a nyersanyagra. Az alumínium- érc-részvényeket pedig beváltják Bauxit Tröszt részvé­nyekre, s ez előnyös, mert a magyar pénzértékű papí­rok átvedlenek frankra. Az osztalékról nem volt szó. — Értem. De magyarázza meg nekem, hogyan csúsz­hatott át Chorinék kezébe a részvénytársaság? — Nagyon egyszerűen. A főnököm ügyes ember volt. A részvénytulajdonosokat rábeszélte, hogy adják el részvényeiket, mert — bizalmasan megsúgta nekik, he, he, he — hogy a bányák már kimerülőben vannak. A sok tudatlan pedig eladta, és a főnököm Chorin és Vida pénzén felvásárolta őket. — Érdekes. Talán még arra válaszoljon. Mayer úr adott-e ki valamilyen utasítást a felfedezővel. Balátai Jenővel kapcsolatban? — Hogyne. Nagyon rendes volt hozzá. Engem utasí­tott, hogy utaljak ki neki ezer pengőt... ötezret pe­dig kölcsönkért, hogy újabb zártkutatmányokat tudjon kiváltani. Azután kezdett el Balátai Jenő a Vértesben is kutatni. A főnököm szerint ráér visszaadni a pénzt. Ne riasszuk el. Borkai — mondta —. de a tűzhöz se engediiik közel! , — ön mit csinált 1938. március 6-án? — Én? De kérem, hát hogyan tudnék én visszaem­lékezni. öreg, beteg vagyok már, harminc év távlatá­ból ki tudná megmondani, egy bizonyos napon mit csinált? De már Magyarországon voltam. — Köszönöm a türelmét. Bopsánat, még egy dolgot, de aztán ígérem, nem fárasztom többé. Hol lakott eb­ben az időben a vezérigazgató? — Mayer méltóságos úr Budán, a Városmajorban vett magának egy nagyon szép villát. Nagy tekintélye volt már a tőzsdén és az üzleti körökben .. . Most már elárulhatom önnek, vagyona után mérve már akkor milliomos volt. Nem titok, de a harmincas évekre a Tröszt alaptőkéje már kilencmillió svájci frank körül mozgott. Tetétleni egyébként, csak azért mondom, mert szó esett róla, meghalt. Ügyes gazember volt — je­gyezte meg a méltóságos úr —, ugye Borkai? De mi még ügyesebbek vagyunk ... Szász visszahajtotta a szalagot, és a titkárral foly­tatott beszélgetésének utolsó szakaszát újból leját­szotta. Valami fontosat elfelejtettem megkérdezni tőle — morogta dühösen maga elé. Pedig azt hittem, már mindent kihúztam az öregúrból, és ami ezután jön, csak fecsegés lenne. Mindegy — vonta meg a vállát. Hiba nélkül nincs nyomozás. Éppen elég munkát je­lentett neki Herr Borkait a nyugat-németországi Pader- bornban megtalálni. A farkaskutyák majdnem letép­ték róla a nadrágot... Még meg kellett volna kérdeznie Borkaitól, járt-e a Bauxit Trösztnél és milyen ügyben egv Alfred Frisch nevű ember, a Gestapo megbízottja? És mikor tűnt fel, melyik évben. A Bauxit Tröszt megalakulása, ez már világos volt előtte — új fejezetet nyitott Balátai Jenő történetében is. Kapott némi pénzt, valószínű, ezzel bedugta a sok

Next

/
Thumbnails
Contents