Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-21 / 144. szám
C oldal 1972. június 21, szerda Hogyan tovább a szőlő- és gyümölcstermesztésben A szőlő- és borgazdaság termelőerőinek korszerűsítése, fejlesztése érdekében — a termelésben, feldolgozásban, borászatban, valamint a forgalmazásban —, a három vertikális szakaszban részt vevő gazdálkodó egységek együttműködési feltételeit meg kell teremteni. Jelenleg ugyanis a termelési alapok fejlődésére, az előnytelen munkamegosztásból adódó egyenlőtlen jövedelmi arányok —, rendkívül fékező hatással vannak. A termesztést jelentősen befolyásolja az értékesítési ár. Ezzel a témával sokat foglalkozunk nálunk a Homokhátsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségénél is. Árak és költségek Közelebbről bemutatva: a jelenlegi szőlőfelvásárlási átlagárak a 30 mázsa hol- dankénti hozam önköltségén mozognak, amely körülbelül 5 forint mázsánként. így a szőlőtermesztés költség- és jövedelemalakulása, veszteségessé teszi az ágazatot. Ugyanakkor, ha boncolgatjuk, megállapíthatjuk, hogy a körülbelül 20 forintos literenkénti fogyasztási árból jut tisztességesen a kis- és a nagykereskedelemnek mint árrés, forgalmi adó formájában az államnak, és jut a bőriparnak. A termelésnek legjobb esetben a ráfordítások térülnek meg, amelyből fejleszteni. termésalapokat karbantartani nincs lehetőség. Növekszik a mezőgazdaságban az ipari eredetű anyagok felhasználása, ami a fejlődés törvényszerű következménye. Több műtrágya kell a növekvő hozamok megteremtéséhez. Ezek ára egyre emelkedik. Ugyanúgy, mint a növényvédőszerek, gépek, eszközök. alkatrészek árai. Kénytelen tehát a termelő a ráfordításokat szűkíteni, esetleg munkaműveleteket elhagyni. Ennek következménye: tovább csökkenő hozam, a nagy költséggel létrehozott ültetvények romlása, a boripari kapacitások kihasználatlansága. II. A helyzeten úgy lehet segíteni, hogy keresik a gazdaságok a többcsatornás értékesítés lehetőségeit. Változtatni kellene az ár- és adórendszeren. Szükséges továbbfejleszteni a vertikális együttműködést. Induljunk ki abból, hogy a szőlőtermesztés végterméke, a bor, illetve a palackozott bor. Ilyen megközelítésben kell a termelő üzemek részére a borászati-forgalmazási tevékenységből képződő nyereségből annyit visz- szajuttatni, hogy az ágazat jövedelmező legyen. Érdemes együttműködni Már megfogalmazódtak az előrelépést segítő kezdeményezések a termelőszövetkezetek részéről. A Ti- sza-melléki körzetben 3 ezer hold szőlőültetvényre szándékoznak korszerű szőlő- és borászati társulást létrehozni. Az itteni termelőszövetkezetek partnernak kérték fel az állami gazdaságot és a bőripart is. A jövő útja tehát a társulásos együttműködés, az érdekazonosság elve, a kölcsönös előnyök és kockázat- vállalás alapján. Az összefogás alapján képződő nyereségből az árualap és az eszközök arányában részesülnek a társulok. A kooperáció lehetővé tenné a termelési kapacitások legjobb kihasználását, a feldolgozás és a forgalmazás költségeinek csökkentését. Lehetőséget adna arra, hogy a vertikális egységbe kapcsolt üzemek nyereségét is felhasználják. így teremtődhetne meg a szőlő- és gyümölcstermesztés rekonstrukciójához szükséges anyagi erőforrás jelentős része is. A tartalékok feltárásával Az adórendszer módosításán kívül népgazdasági érdek is az ültetvények termelési hatékonyságának javítása, illetve pusztulástól való megóvása miatta fel- vásárlási árak korszerűsítése. Az áraknak a jelenlegi termelési szintet figyelembe kell venniük. Az ültetvények terméseredményeinek növeléséhez szükséges többletráfordításokat előlegezni kell, mert csak 2—3 év múlva térülnek meg azok a költségek, amelyeket befektettünk. Ezt az előlegezést a termelő üzemek képtelenek vállalni. A felvásárlási áraknál kalkulálni kell azzal, hogy 30 mázsa hol- dankénti. illetve 50 mázsa hektáronkénti hozam mellett legalább 10—15 százalékos jövedelmezőséget kell elérni a szőlőtermesztésben. Ez holdanként 1500—2000 forint netto jövedelmet jelent. Ha összehasonlítjuk azzal, hogy egy hold búza termesztéséből — 18 mázsás holdankénti hozam esetén — közel ennyi a bevétel, akkor nem is kívántunk sokat. Az igény: a tömegtermő szőlőfajtáknál jelenleg érvényben levő felvásárlási alapárak mintegy 15 százalékos emelése. Ez biztosítja a szükséges ráfordítások mellett a jövedelmezőséget. Ezt az árat elsősorban nem a fogyasztói árak emelésével gondolnánk ellensúlyozni, hanem azoknak a gazdálkodási tartalékoknak kiaknázásával, amelyek segítségével a feldolgozó, forgalmazó vállalatok csökkenthetnék a költségeiket. A korszerűsödés. amely az utóbbi években hatékonyabb, termelékenyebb gépek, eszközök, épületek, módszerek alkalmazásával bekövetkezett. feltehetően az önköltség kedvezőbb alakulását eredményezte. Bizonyára van lehetőség a forgalmazás költségeinek, az irreálisan magas nagy- és kiskereskedelmi árrések szűkítésére is. Ha a szükségletek, igények növekedését figyelembe vesszük, valamint számolunk a hagyományos ültetvények terméskiesésével és a korszerű szőlőskertek hozamainak növekedésével, akkor is évente csaknem 2 ezer hold szőlőt és 5—800 hold gyümölcsöst kell telepítenünk a megyében. Ezt valamennyiünk érdekében vállalni és támogatni kell. Hnszta János kertészmérnök Így gazdaságos a juhtenyésztés Van néhány termelőszövetkezet a megyében, amely változatlanul ragaszkodik a Kiskunságban hagyományos juhászat fenntartásához, legfőképpen azért, mert jövedelmezőnek tekinti ezt az állattenyésztési ágazatot. Mindkét módszer hasznosnak bizonyult. A juhászat a tervezetten felül 300 ezer forintos többletbevételhez juttatta a Duna Termelőszövetkezetet Bár az állomány húshozamú fajta, és a gyapjú mellékterméknek számít a húsjuhok, pekodással, amelyhez állami támogatást is kaptak, megteremtették az alapot a juhok gazdaságos tartásához. Az öregcsertői Petőfi Tsz több ezer holdas ősgyepet újított fel, amelyet azóta karbantart. Három és fél ezer juh számára terem . i, - - ... ***'•- ■ * ■ •- .. * V é: : , : . ' ' ' ■" ■ j . .f: • . ■ ... Mfé-LÉ ...; Bálázógéppel gyűjtik össze a lucernaszénát az öregcsertői határban. Négy ilyen gépet vásárolt a Petőfi Termelőszövetkezet. (Pásztor Zoltán felvétele) E szövetkezetek csoportjába tartozik az apostagi Duna, a kunszentmiklósi Kiskunság, az öregcsertői, valamint a szalkszentmár- toni Petőfi és a szanki Haladás Tsz. A magyarázat sokkal egyszerűbb, minisem gondolnánk. E gazdaságokban mindenekelőtt erkölcsileg és anyagilag egyaránt megbecsülik azokat a szakembereidet, akik a juhászaiban dolgoznak. Gulyás Istvánt, az apostagi juhászok szocialista brigádjának a vezetőjét tavaly a Duna Tsz miniszteri kitüntetésre terjesztette fel, amelyet a fiatal szakember meg is kapott A brigádban harminc év alatt van az átlagéletkor. Ez azt bizonyítja, hogy a fiatalabb korosztály szívesen vállalkozik erre a munkára, ha látja értelmét. A közös gazdaság a téli hónapokban továbbképző tanfolyamot szervezett az állattenyésztők számára, amelyen a juhászok is gyarapították ismereteiket. Aposta- gon három évvel ezelőtt vezették be a juhok mesterséges termékenyítését, tavalyelőtt pedig a kétévenkénti háromszori elletést. csenyebárányok értékesítése mellett, ebben a szövetkezetben ezerszáz birkáról egyedenként átlagosan 6,03 kilogramm gyapjút nyírtak le. Ez egyúttal arra utal, hogy Apostagon és a felsorolt szövetkezetekben sem a penészes szénán, vagy a kipusztult legelőn koplal- tatják a jószágot, hanem olcsón termesztett, de jó minőségű takarmánnyal etetik. Korszerű legelőgazdálrajta zöld- és szálastakarmány. Ezenkívül 180 hold régi és 100 hold új telepítésű lucerna fehérjében gazdag szénáját adják a juhoknak. Eredménye, hogy min4en évben több ezer exportminőségű vágójuhot értékesíthet a szövetkezet és kiváló egyedekkel frissítheti fel tenyészállomá- nyát. így valóban gazdaságos a juhtenyésztés. K. A. Hazai gyártmányú Nivea és Hamol Minden eddiginél nagyobb napolaj-választékról gondoskodott az idei nyári szezonban a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat, összesen több mint egymillió flakon különféle minőségű napolajat hoz forgalomba, köztük első ízben megjelenik hazai gyártásból a Nivea és a Hamol is. A Nivea napolajat és napozó tejet a Beiersdorf NSZK világcég licence alapján gyártják és műanyag flakonokba, valamint aerósolos palackokba töltik. Az osztrák licenc alapján gyártott Hamol napozóolaj és tej két variációban kerül az üzletekbe. Ezek a világmárkák bőséges vitaminnal, bőrtápláló és bőrrokon anyagokkal dúsítva kerülnek forgalomba, s nemcsak megakadályozzák a leégést, hanem gondoskodnak az egyenletes szép bámulásról is. 13. Szász Dániel a híres trösztvezér titkárát. Borkai Sándort faggatta tovább a nagy tárgyalásról. — Ki beszélt velük? ön, vagy maga a vezér? — Oh, kérem, persze, hogy a vezérigazgató úr! Nagyon ünnepélyes volt. Bevezetőben ismertette azt a nagy erőfeszítést, amit eddig az RT tett a gyors és eredményes kiaknázás érdekében ... Aztán így folytatta: Uraim, a svájci Blancart Bankház nagy megértést tanúsít problémánk iránt. Az ország érdeke követeli, hogy a svájci tőke is érdekelt legyen. A német Lauta Werkével felbontottuk a szerződést Mint tudják, a svájci holdingban trieszti, romániai és svéd érdekeltségek is benne vannak. A Bauxit RT megszűnt és svájci érdekeltségünkhöz maga a kormányzó úr őfelségének kabinetirodája is ... — Kik lettek az igazgatótanács tagjai? — ezt kérdezték kiabálva az újságírók. — A tröszt elnöke Schröder bankár, alelnöke Vida Jenő, a MÁK vezérigazgatója. Az elnökség tagjai: Chorin Ferenc, Weisz Alfréd, Károlyi István gróf, herceg Montenuovo Nándor, Andrássy Mihály ... Az igazgató pedig szerénységem..t Hej, ekkor látta volna ön a főnököm arcát! Levette csíptetőjét, boldogságtól piros arccal hunyorgott. Mi, alkalmazottak is örültünk, hiszen egy gazdagabb gazda keze alá kerültünk, s nyilván több lesz a fizetésünk. — Igen, ez természetes, de kérem, folytassa, milyen természetű bejelentéseket tettek még. — Ügy emlékszem, akkor jelentették ki, hogy tekintettel az értékesítés ideiglenes nehézségeire, a svájci tőke fedezetet vállal a nyersanyagra. Az alumínium- érc-részvényeket pedig beváltják Bauxit Tröszt részvényekre, s ez előnyös, mert a magyar pénzértékű papírok átvedlenek frankra. Az osztalékról nem volt szó. — Értem. De magyarázza meg nekem, hogyan csúszhatott át Chorinék kezébe a részvénytársaság? — Nagyon egyszerűen. A főnököm ügyes ember volt. A részvénytulajdonosokat rábeszélte, hogy adják el részvényeiket, mert — bizalmasan megsúgta nekik, he, he, he — hogy a bányák már kimerülőben vannak. A sok tudatlan pedig eladta, és a főnököm Chorin és Vida pénzén felvásárolta őket. — Érdekes. Talán még arra válaszoljon. Mayer úr adott-e ki valamilyen utasítást a felfedezővel. Balátai Jenővel kapcsolatban? — Hogyne. Nagyon rendes volt hozzá. Engem utasított, hogy utaljak ki neki ezer pengőt... ötezret pedig kölcsönkért, hogy újabb zártkutatmányokat tudjon kiváltani. Azután kezdett el Balátai Jenő a Vértesben is kutatni. A főnököm szerint ráér visszaadni a pénzt. Ne riasszuk el. Borkai — mondta —. de a tűzhöz se engediiik közel! , — ön mit csinált 1938. március 6-án? — Én? De kérem, hát hogyan tudnék én visszaemlékezni. öreg, beteg vagyok már, harminc év távlatából ki tudná megmondani, egy bizonyos napon mit csinált? De már Magyarországon voltam. — Köszönöm a türelmét. Bopsánat, még egy dolgot, de aztán ígérem, nem fárasztom többé. Hol lakott ebben az időben a vezérigazgató? — Mayer méltóságos úr Budán, a Városmajorban vett magának egy nagyon szép villát. Nagy tekintélye volt már a tőzsdén és az üzleti körökben .. . Most már elárulhatom önnek, vagyona után mérve már akkor milliomos volt. Nem titok, de a harmincas évekre a Tröszt alaptőkéje már kilencmillió svájci frank körül mozgott. Tetétleni egyébként, csak azért mondom, mert szó esett róla, meghalt. Ügyes gazember volt — jegyezte meg a méltóságos úr —, ugye Borkai? De mi még ügyesebbek vagyunk ... Szász visszahajtotta a szalagot, és a titkárral folytatott beszélgetésének utolsó szakaszát újból lejátszotta. Valami fontosat elfelejtettem megkérdezni tőle — morogta dühösen maga elé. Pedig azt hittem, már mindent kihúztam az öregúrból, és ami ezután jön, csak fecsegés lenne. Mindegy — vonta meg a vállát. Hiba nélkül nincs nyomozás. Éppen elég munkát jelentett neki Herr Borkait a nyugat-németországi Pader- bornban megtalálni. A farkaskutyák majdnem letépték róla a nadrágot... Még meg kellett volna kérdeznie Borkaitól, járt-e a Bauxit Trösztnél és milyen ügyben egv Alfred Frisch nevű ember, a Gestapo megbízottja? És mikor tűnt fel, melyik évben. A Bauxit Tröszt megalakulása, ez már világos volt előtte — új fejezetet nyitott Balátai Jenő történetében is. Kapott némi pénzt, valószínű, ezzel bedugta a sok