Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-02 / 128. szám
I oldal 1972. Június 2, péntek Kutatások, megrendelésre Beszélgetés dr. Gergely István, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel Mikor jó kutató a kutató? Ha megmarad szűkebb portáján, s az intézet falai között fejti ki ereje legjavát, vagy pedig ha elmegy a „tetthelyre”, az elméleti eredmények felhasználásának színtereire, közvetlenül segítve a gyakorlati megvalósítást? Olyan kérdések ezek, amelyek számtalanszor felvetődnek a gazdaságok és a kutatóintézetek kapcsolatában. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a korszerűbb, megalapozottabb pénzügyi helyzetű gazdaságok egy része nem pusztán a közvetett fel- használás híve, hanem igényli a szorosabb, a szerződésen alapuló kutatási kapcsolatot is. A kormány a közelmúltban országos kiemelt kutatási célprogramokra hozott határozatot, ezek közül három témakör a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hatókörébe tartozik: a talaj termékenységének fokozása, az élelmiszerek választékának bővítése, valamint a hústermelés növelése. Természetes, hogy végrehajtásukhoz nélkülözhetetlen a mezőgazdasági üzemek és kutatóintézetek együttműködése, a gyakorlatban is bevált tudományos eredmények kiterjedt alkalmazása. Dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettest — úgy is, mint az élelmiszer- gazdaság műszaki fejlesztésének irányítóját — kértem meg, válaszoljon néhány kérdésre. — Voltaképpen milyen megbízásokból tevődik össze egy- egy kutatóintézet munkája? — A nevéből, jellegéből következő feladatra, vagyis alaptevékenységre a minisztériumtól kap megrendelést az intézet. Szerződést köthet az e témákhoz kapcsolódó munkákra különféle főhatóságokkal, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal, a Magyar Tudományos Akadémiával és így tovább. Egymás közötti kutatáskoordinációnak nevezzük azokat a szerződéseket, amelyek a különféle programokban való részvételre kötik egybe az intézeteket. Végül ugyancsak szerződés alapján vállalhatnak munkát a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok megbízásaira. — Ezúttal maradjunk pusztán ez utóbbi témakörben. Mi indokolja és mi korlátozza ezt a közvetlenebb, s így talán hasznosabb kapcsolatot? — Nagy fokú változatosság, kiegyenlítettség tanúi vagyunk, ha ezeket a szerződéseket vizsgáljuk — válaszolja a miniszterhelyettes. — Mindenekelőtt azonban hadd szögezzem le: ezek a kapcsolatok igenis korlátozottak, mégpedig több okból. Az egyik legfontosabb tényező az, hogy a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok műszaki fejlesztési alap híján, viszonylag kevés pénzt tudnak előteremteni speciális követelményeikhez igazodó kutatások finanszírozására. Az élelmiszer- és •Po cTqrrA acáo'Knn í> 1*jLa>joJfc».ai 1 eredmények nagyobb részt központi erőforrásokból születnek, ebből következik, hogy e produktumok zöme ingyenes a felhasználó számára. Az, hogy a szerződéses kapcsolatok terepe oly változatos, következik az intézetek jellegéből is. Mert mondjuk, miféle, alapvető feladatához igazodó szerződést köthet valamely tsz-szel az Agro- botanikai Intézet? Ellenkező előjelű példa lehet a Kisállattenyésztési Kutató Intézet, amely lényegében akkor teljesíti alaptevékenységét is, amikor az általa kitenyésztett, különféle hibrideket szerződés útján, megfelelő ellenszolgáltatásért, átadja a gazdaságoknak. Beszélhetünk időbeli kiegyenlítetlenségről is, hiszen valamely új növényfajtát, termesztési-tenyésztési eljárást csak akkor és addig lehet értékesíteni, amíg az újdonság az intézet privilégiuma. Mindent összevetve tehát, azt mondhatom, fontosnak tartom, mégpedig a mezőgazdaság fejlesztése érdekében, hogy a jövőben is bővüljön az intézetek szerződéses kapcsolatainak hálózata. Ezúttal nemcsak a gazdaságokkal kötött szerződésekre gondolok, hanem a más főhatóságokkal létre jövőkre is, hiszen ily módon gyakorolhat pozitív hatást például az iparra is a mezőgazdaság. — Várható-e bizonyos versengés kialakulása a kutatók között? I rítást végeznek. Ilyenek a már említett Kisállattenyésztési Kutató Intézet, vagy az iregszemcsei, a nyíregyházi, s más kutatóbázisok. Az itt születő kutatási eredmények viszonylag gyorsan, beruházások nélkül felhasználhatók. Az új fajták tenyésztésére kötött szaktanácsadási szerződés nem tőkeigényes és gyorsan, sok gazdaságra kiterjeszthető. De csak kevés szerződést köthet az az intézet, amely beruházásigé- nyes, komplex fejlesztési terveket, eljárásokat ad át a vállalatoknak és a gazdaságoknak. Példa lehet erre a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, ebbe a körbe tartoznak az egyetemek is. Ez utóbbi típusban alapelvnek azt tartom, hogy hozzávetőleg a kutatókéval megegyező számban álljanak kölcsönösen előnyös szerződésben rögzített partneri kapcsolatban a termelőszövetkezetekkel, különféle vállalatokkal. A beszélgetésből kitetszik, hogy a bevezető kérdésre korántsem lehet egyértelműen válaszolni. Mivel a kutatóintézeteket az állam tartja fönn, joggal tarthat igényt arra, hogy minden erejüket alapvető feladatuk teljesítésére fordítsák. Mégis, a szaktanácsadás formája, az egyéb szerződések létjogosultsága aligha vitatható. K. N. Négyszáz holdon termesztenek étkezési borsót a termelőszövetkezetben. Megkezdték a hüvelyes növény cséplését. 18 mázsa körül várható holdanként. raszt kormány elismerő oklevelét. A 4500 holdas termelő- szövetkezet elnökével, Kosa Antallal azokról az erőfeszítésekről beszélgettünk, amelyeknek gyümölcseként születtek az eddigi sikerek. — A szakosítással elértük, hogy legfőbb növényeink termesztését teljesen gépesítettük. Egyszerűsítettük a termelési szerkezetet és jelenleg egyetlen gabonagépsorral, két kiegészítő berendezéssel az egész szántóföldi növény- termesztést gépesítettük. Azt a munkát, amit vala— Az intézetek hazai konkurrenciájáról nemigen beszélhetünk, a kutatásban versenyről csakis nemzetközi összehasonlításban lehet szó. Ha pedig, mondjuk, az anyagi érdekeltség elve alapján a szerződéses kapcsolatokban bontakoznék ki versengés, annak következménye csakis egy lehet: az alaptevékenység, a voltaképpeni kutatás szenvedne kárt... , — Ebből tehát az derül ki, hogy nem szabad megfeledkezni az elmélet átplán- tálásának közvetlen útját korlátozó tényezőkről. Mégis, bizonyos növekedés bizonyára várható szerződések dolgában ... — A szerződések mai mennyisége legfeljebb csak évi tíz-tizenöt százalékkal növekedhet — hangsúlyozza dr. Gergely István. — Ha ugyanis ez nem így lesz, csökken annak a munkának az aránya, amelynek eredményét ingyenesen kapják meg a gazdaságok. Magyarán szólva: nem kívánatos anyagiasság uralkodott el a kutatók között. Mind ma, mind a jövőben nagyon vigyázni kell tehát arra, hogy csak reális mértékben építsék ki szerződéses kapcsolataikat az intézetek. Hogy hol van a határ, azt persze, csak esetenként lehet megmondani, de két fő típus mégis meghatározható. Viszonylag nagy lehet a szerződések száma azon intézetekben, amelyek új növény- és állal fajtákat icon alt Reklamációból — jobb cipő Elemzés az Alföldi Cip »gyárban Ösztönzés a minőség jegyében A fogyasztási cikkek közül a cipők minőségéről beszélünk a legtöbbet, sajnos, nem mindig az elismerés hangján. Az Alföldi Cipőgyár termékeiből mintegy 9 ezer párat cseréltek vissza tavaly. Bár ez a szám kevesebb, mint az iparág átlaga, az üzem vezetői mégis elégedetlenek, mert a kifogások nemcsak a vállalat hírnevét rontják, hanem megcsapolják a nyereséget is. A minőség javítása céljából rendszeresen figyelemmel kísérik a fogyasztók panaszait. A napokban fejezték be az üzemben az elmúlt félévben érkezett reklamációk értékelését. Az elemzés célja, hogy feltárják és megszüntessék a hibaforrásokat. A jegyzőkönyvekben szereplő hiányosságokat fajtájuk és gyakoriságuk szerint csoportosították. Szétválasztották a hibákat aszerint is, hogy milyen termékféleségeknél — gyermek- vagy felnőttlábbeliknél — mutatkoztak. Ez előkészíti a fazonok terveinek felülvizsgálatát. Az osztályozás megszabja a hiányosságok előidézőit kutató tevékenység további irányát. A vizsgált időszakban többnyire szakadás, lakkleválás miatt vitték vissza a cipőket, de listát a talpukat idő előtt elhagyott 1 álrxh^lilc .Ttlrz. .aj. r\lr . tette ki a reklamációk csaknem felét. Üjra ellenőrizték a ragasztási eljárást. Szakítógépen próbálták ki a jelenlegi előírások mellett készült cipőket. A tapasztalatok alapján módosították a felületelőkészítést és a kötési időt. A technológiai fegyelem megszilárdítására június elsejétől új, a minőségre ösztönző prémiumrendszert vezetnek be. Különválasztják az egyes műhelyek jutalmazását és a végzett munka minősége szerint differenciálnak a dolgozók között is. Az értékelés alapja a minőségellenőrző lap, amelyen megjelölik a rosszul végzett műveletet, így kiderül, hogy személy szerint ki követte el a hibát. Ez növeli a meó felelősségét, de könnyíti munkájukat, hogy ezután nemcsak a végeredményt ellenőrzik, hanem a szalagoknál gyártás közben is vizsgálják a termékeket. Az ellenőrzés megszigorítása mellett fokozott gondot fordítanak az alapanyagok vizsgálatára. A jövőben emelik a bőrátvevők létszámát, mert a jelenlegi egy dolgozónak túl sok ez a munka. A gyors intézkedéseket a fazonok tovcXibi elemzése után úíabbak követik majd. ió- tékonv hatásukat reméltm- tően a vásárlók is lemér hetik.-E -M. 1 mikor 3—400 ember látott el, ma 30—40-en végzik. Ezzel együtt a főbb növények termésátlagait meg- sekhez nem kaptunk kivitelezőt, saját építőrészleget hoztunk létre. Egy-egy ágazatban próbáltuk megvalósítani a termelés és feldolgozás egységét. A búzatermés egy részét saját malmunkban dolgozzuk fel, sütödénk kát is kaphatnak a vevők. Ha összegében vizsgáljuk la gazdaság árbevételeit, 1964-hez viszonyítva hétszeres az emelkedés. A nettó árbevétel tavaly elérte a 100 millió forintot, erre az évre 3 millióval többet terveztünk. Gondok és tervek A közös gazdaságban többször elhangzik a kérdés a tagok és a vezetők részéről, hogyan lehetne továbblépni,. Sok gond jelentkezik főként amiatt, hogy az iparból ideáramló termékek ára jelentősen emelkedik, növekednek az állami elvonások is. Mindezek figyelembevételével kellett az idei tervet összeállítani. Csak a legfőbb ágazatokat tudjuk átttekinteni. A sokféle tevékenységet végző gazdaságban a terv valóságos dokumentumgyűjtemény, hiszen csak rövid összefoglalása az elképzeléseknek több mint 30 oldalt tesz ki. — Néhányat ragadjunk ki — folytatja az elnök — a kertészeti ágazatunkban a gyümölcstermesztés fejlődik legdinamikusabban.' A korábban telepített bo- gyósgyümölcsűek közül az idén 8 holdon köszméte és ugyanekkora területen a piros ribizli termőre fordul. Nagyobb beruházásunk a szarvasmarhatelep építése, amely az idén fejeződik be. A tehenészetben teljesen gépesítjük a technológiát. Célunk, hogy az állomány a legrövidebb időn belül törzstenyészetté váljék és ezzel együtt folyamatosan korszerűsítjük a tartási módokat. Szeretnénk, ha ez a hatalmas beruházás minél gyorsabban megtérülne. Az állattenyésztés fejlesztését csak a takarmánytermesztés növelésével nldhatiuk meg. Ezt se-; gíti az öntözés. si programban csak jövőre szerepel az öntözés megindítása, de a munkák elő-: rehaladása lehetővé teszi; az üzem kipróbálását. Hatvanöt hektáron telepítet-' tünk cellulóznyárfát. Ennek öntözését is ez évben meg szeretnénk kezdeni. Vállaltuk az öntözőtelen szociális helyiségeinek megépítését. Az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóságtól nyert információ szerint az idén 330 hold öntözését akariák megkezdeni. Ez 10 millió forint értékű beruházást követel, nevezetesen: 13 kilométer azbeszt cementeső földbe fektetését, 500 köbméter beton bedolgozását, 115 köbméter falazat marr- építévét és 65 ezer köbmó- ternyi földmunkát. va, mint amit a városban dolgozó ipari munkások keresnek. Nálunk több a munkaidő, hiszen naponta 12—14 órát is kell dolgozni. Gazdáink igyekeznek elvégezni a rájuk bízott feladatokat. Elsősorban en< nek köszönhetjük eddigi eredményeinket. IC S. Azonos kereset Az országban először Érdemes szólni arról hogy itt épül az országban az első nagyüzemi, városi szennyvizet öntöző telep. A város szennyvize eddig a csukáséri főcsatornába ömlött, ahonnan a Dong- éren keresztül jutott el a Tiszába. Semmi lehetőség nem volt a tisztítására, de- rítetlenül ömlött, vagy csordogált hosszú kilométereken át. Mind a két csatorna vizét és élővilágát tönkretette a mérgezett víz. Hazánkban először próbálkoznak most a városi szennyvíz öntözéssel történő hasznoytásával. A telep építője az Alsó-ti-zavidéki Vízügyi Igazgatóság. A termelőszövetkezet elnöke erről a következőket mondja: — Bár megyei beruházáNincs lehetőség arra, hogy tovább soroljuk a termelőszövetkezet terveit, az eddigiek is bizonyítják, hogy mennyi kezdeményezés született máris. Kosa Antal megjegyzi: — Gazdáink átlagkeresete az elmúlt 8 év során másfélszeresére emelkedett, á iöv“d°lmük nem magasabb . oráni., napra, számítÁ sikerek alapja A kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Termelő- szövetkezet múlt évi gazdálkodási eredményei alapján elnyerte a munkás-paháromszoroztuk az utóbbi i években. Fejlesztettük az állatte- } nyésztést is és mivel az ehhez szükséges építkezé- I van, a kenyerét magunk értékesítjük. Elárusítóhelyeinken nemcsak kenyeret, hanem zöldségféléket, gyümölcsöt és takarmányo-