Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-12 / 110. szám
1972. május 12, péntek S. oldal A megyei tanács elnökének tisztelgő látogatása a kalocsai érseknél Egészségügyi tanácskozások a megyében Dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke Madarász László tanácselnök-helyettes és Fekete János megyei egyházügyi tanácsos kíséretében tegnap tisztelgő látogatást tett dr. Ijjas József kalocsai érseknél, a korábbi érseki látogatás viszonzásául. A találkozó — Katona János vagyok, a bajai III. Béla Gimnázium negyedikese. — Ma volt az első írásbeli vizsga — magyar irodalomból. Milyen témák között válogathattak? — Az egyik téma egy szabadon választott vers elemzése volt. A szöveg- gyűjteményben található költemények közül lehetett válogatni, hazafias, forradalmi vagy antifasiszta témájút. Másik lehetőség: egy tetszés szerinti regény bemutatása. Én a harmadik téma mellett döntöttem : Vörösmarty Mihály „Az úrhölgyhöz” és Illyés Gyula „Az orsók ürügyén” című versének összehasonlítása alapján a nők akkori és mostani társadalmi helyzetéről kellett írni. — Miért választotta az utóbbit? — Ügy éreztem, erről tu- dók legtöbbet, mivel törté- ,j nelmi és politikai oldalról' is meg lehet közelíteni -a kérdést. — Legközelebbi írásbe- < li? — Matematikából, pénteken. Három és fél oldal lett... — A kiskunhalasi Szilá- dy Áron Gimnázium tanulója vagyok; . Bessenyei Borbála. Az első témát választottam — Radnóti Miklós „Erőltetett menet” című antifasiszta versét elemeztem. Nem tartom szerencsésnek a választásomat, legalább is utólag úgy érzem. Rövid a vers, nem tudtam sokat írni róla. Három és fél oldal lett a dolgozatom. Maid a szóbelin elválik — Héjjasi Ilona a nevem, j most írásbeliztem a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gimnáziumban. — Tagozatos osztályba járt? — Igen, biológia-kémia ^ volt a szaktantárgyunk. Eb- , bői csak szóbéliznünk kell’: — s én a biológiát választottam. — S most, az írásbelin? — Simon István „Buchenwaldi rapszódia” című versét elemeztem. Ezzel a témával foglalkoztunk mostanában legtöbbet, s összehasonlítható a vietnami eseményekkel is. Nem tudom megítélni, hogyan sikerült, de nem is szereszívélyes légkörben folyt le. A látogatás befejeztével a megyei tanács elnöke és kísérete megtekintette a műemlék érseki palotát és az érseki könyvtárat. A páratlan értékű könyvtárról, annak becses könyvritkaságairól nagy elismeréssel nyilatkozott dr. Gajdócsi István. tek jósolni. Majd a szóbeli vizsgán elválik. Félünk a matematikától Lapu Mária, aki szereti a verseket, tagja a Berkes Ferenc Kollégium irodalmi színpadának, szintén most írta meg magyar irodalomból a dolgozatát. — Két témából választhattunk; a XX. századi magyar költők művészi hitvallása az egyik, a máOrszágosan is, egyedülálló kezdeményezés igényei öltenek formát, válnak valóra Baján, az ifjú egészségügyi dolgozók fórumának megnyitásával. A megyében élő KISZ-ista korú egészségügyi dolgozók sürgették ugyanis olyan tanácskozás összehívását, amelyen gondjaikat, problémáikat. valamint szándékaikat, elképzeléseiket széles körben vitathatnák meg. sik pedig a könyv szerepe az életünkben — egy tetszés szerinti regény alapján. Az elsőt választottam, mivel arra inkább fölkészültem, s kéznél volt a szöveggyűjtemény is. Ügy tudom, a többiek is hasonlóan döntöttek. Holnap sokkal nagyobb lesz az izgalom: kicsit félünk a matematikától. A hétfői szaktárgyi írásbeli — statisztikából — már könnyebbnek látszik. Lakatos Attlia | Minderre most. e hét pén- i tek-szombatján kerül sor, a I megyei tanács vb egészségügyi osztálya, az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága és a KISZ megyei bizottsága közös rendezésében. A bajai Petőfi-szigeten levő KISZ-tábor lesz a színhelye az ifjú egészség- ügyi dolgozók fórumának. A péntek délelőtti ünnepélyes megnyitót vitaindító előadások követik az MSZMP ifjúságpolitikai határozatáról, továbbá a Központi Bizottság határozata alapján a megye ifjú egészségügyi dolgozói helyzetének javítását célzó tervekről. és azok végrehajtásáról. Délután három szekcióban vitatják meg az elhangzottakat az orvosok és gyógyszerészek, a középkáderek. illetve a gazdasági, ügyviteli, műszaki dolgozók. Szombaton a tapasztalatok összegezésével zárul a kétnapos tanácskozás. Kecskeméten, a megyei tanács kultúrtermében pénteken délelőtt a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. Egészségügyi Osztálya tart munkaértekezletet. Ezen az elmúlt esztendő anya- és nővédelmi munkáját, illetve szülészeti eseményeit értékelik, maid pedig a csecsemőhalálozás 1971. évi helyzetéről tanácskoznak. — Tessék mondani, értekezletük van itt a külföldieknek? — állít meg a tanácsháza folyosóján, a nyitott ülésterem előtt egy barátságos, középkorú vasutas. — Á, nem. A szép dísztermet mutatják meg nekik. Tudja, hogy a kecskeméti barackpálinkás üveg címkéjén a tanácsház látható. Milyen élmény lesz majd, ha otthon, például a baráti körökben elmondhatják, milyen gyönyörű terem van abban a címkén látható kecskeméti középületben! — felelem. JGY KEZDÖ- ■* DÖTT címmel nagyon ízléses, szép kiállítású, de ami még ennél is fontosabb, tartalmas dokumentum- gyűjtemény látott napvilágot a Bács- Kiskun megyei Levéltár kiadvány- sorozatának első köteteként. Az 500 oldalas könyv 1944 —45-ös időkből Bács-Kiskun megye történetét tartalmazza, többnyire dokumentumokat kínálva, de bevezetésként tömör tanulmányba foglalva a 27 év előtti idők különböző területen zajló történéseit. A kötetet Bálint- né Mikes Katalin és Szabó Sándor állította össze és látta el bevezetéssel. A szerkesztés ugyancsak Bálintné vállalása volt és nem kisebb nevű történész lektorálta, mint Karsai Elek. Az igényes munka bevezető tanulmánya (szerző Bálintné Mikes Katalin) három periódusban taglalva foglalja össze, s mintegy értékeli is az említett időszakot. Az első szakasz: Megyénk a felszabadulásig; a második: A felszabadulástól 1945. január 16- ig és a harmadik: 1945. január 16-tól 1945. augusztus 24-ig. A kötet önálló része Szabó Sándor tanulmánya és dokumentum- gyűjteménye: Kiskunfélegyháza város felszabadulásának történetéből 1944— 1945. címmel. A bevezetés az övéhez hasonló közvetlenséggel. — Értem én! — húzódik széles mosolyra a vasutas partnerem szája, majd ra- vaszkás kacsintás közben megjegyzi: — Azért az lenne az igazi, ha kihoznák őket a Voelkertelepre is. Ott akad ám látnivaló! — Én viszont nem értem most. Milyen látnivalóra gondol ? * — Hát... Például a rendetlenségre, nem egy ház körül! — vágja ki magát az alkalmi csevegő társam. — Még ilyet! Talán már jelzi, hogy az anyaggyűjtés kizárólag a Bács-Kiskun megyei Levéltár kecskeméti részlege és a megyei pártarchívum 1945. évi irataira szorítkozott, egyéb forrásokat nem használt fel. Ezzel együtt már első nyers olvasás után is azt kell mondani, hogy szinte teljeset, a megyét csaknem földrajzilag is átfogót és politikai értelemben véve is sokat adott. Éppen ezért már jó korán, még a mű forgalomba kerülése előtt, szívélyesen köszöntjük ezt a nagy vállalkozást, ami nemcsak az akkori időkre emlékezök- nek, hanem a helytörténet iránt érdeklődő fiataloknak is nagy segítségére lesz. A kiadvány részletes értékelésére még visszatérünk. (—r —1) ez is dicsekedni való? ... Netán azért vigyünk oda külföldi vendégeket, hogy helyettünk — mondjuk társadalmi munkában — ők tegyenek rendet? Vallja be, ezt nem gondolta komolyan? Barátom alighanem más válaszra számított, mert a szemében vibráló huncutság hirtelen eltűnt. És pillanatnyi zavarát áthidaló torokköszörülés után csak ennyit mondott: — Igaz is. Ki az a bolond, aki a takargatniva- lójával dicsekszik ... —y —n Korszerű lucernabetakarítás A képen látható önjáró lucerna-rendrearató óránként négy holdon vágja le a pillangóst. Hétszázötven holdon termesztenek lucernát a Városföldi Állami Gazdaságban. Az idén megoldják a termesztés teljes gépesítését egy, a Német Demokratikus Köztársaságban gyártott gépsorral. Négyszeri kaszálással 40 mázsa szénára számítanak holdanként. Az első kaszálás megkezdődött. Saját lucernaliszt- készítő üzemük van, amely évente 300 vagon értékes takarmányt állít elő. !mm% A szintén önjáró, járva szecskázó berendezés felszedi a rendet, szecskázza a takarmányt, majd teherautóba üríti. Nagy előnye, hogy egy munkaműveletet megtakarítanak, a rendsodrást, amely sok szennyező anyagot kever a lucernába. Az NDK-gépsor teljesítménye csaknem kétszer annyi, mint az eddig alkalmazott berendezéseké. ~ Tízéves az islspforpM fiivüal Szerény, csendes jubileumot ünnepel ezekben a napokban a Bács-Kiskun megyei Idegenforgalmi Hivatal. Nemrégiben múlt egy évtizede annak, hogy a megyei tanács határozatával életre hívták ezt a határainkon túl is ismert és népszerű intézményt. Amikor köszöntjük a feladatokhoz az évek során felnőtt, hozzáérett, s országos vonatkozásban is az elsők között rangsorolt hivatalt, mondjuk el azt is, honnet indultak. Hiszen a felszabadulást követően évek teltek el, és szervezett idegen- forgalomról — a hagyományos gócpontokat kivéve — még alig-alig eshetett szó. Szinte a semmiből kellett megalakítani a megye idegenforgalmának bázisát, létrehozni a tennivalókat kézben tartó és összehangoló gárdát. A múlt délibábos, magunkat hamisan mutogató hivalkodásával szemben a mai magyar valóságot feltáró szervezetet kellett kialakítani. Hatékony szervezés, szívós és célratörő munka jellemzi az idegenforgalmunk fellendítéséért tevékenykedő lelkes csoportot. Fizetővendég-szolgálatuk például több hely felett rendelkezik, mint a megyeszékhely reprezentatív szállodája. Megyénk földrajzi helyzete s a főváros közelsége egyben kötelez is. A külföldiek zöme ha már Budapestet és a Balatont felkereste, rendszerint Kecskemétre és Bugacra is ellátogat. S az a valóban vendéglátó szívélyesség, amely itt körülveszi őket, nemcsak a visszatérésre csábít, hanem másokat, többeket is vonzó, széles körű propagandát jelent megyénknek. A törekvések mindinkább arra irányulnak, hogy a közelebbről-távolabb- ról érkező idegen ne csak a „hagyományos” Bugacra emlékezzék, hanem alkalma legyen megismerkedni az ország egyik legkiterjedtebb vidékének egyéb szép tájaival, termékeivel, s dolgozó népének eredményeivel is. Panaszra nem lehet okunk: bőven vannak táji természeti adottságaink, amelyek egyre szervezettebb kihasználása, a turizmus szolgálatába állítása révén az eddigieknél is jelentősebb mérvű idegenforgalom kialakítására nyílhat lehetőség. Ebben a Bács-Kiskun megyei Idegenforgalmi Hivatal bizakodva és megalapozottan számít a közelmúltban megalakult Duna— Tisza közi Intéző Bizottság támogatására, segítségére is. A további sikerek, tájaink és népünk az eddiginél még teljesebb és valósabb megismertetésének reményében köszöntjük a jubilánst, a fennállása tizedik esztendejét ünneplő megyei idegenforgalmi hivatalt. (j. t.) Sikerült? Az első írásbeli vizsga istán A lkai mi csevegés
