Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-11 / 109. szám

♦ Jól startoltak az ipari szövetkezetek Szolgáltatások — az idén A lakossági javításokkal, szolgáltatásokkal egyaránt foglalkozik a minisztériu­mokhoz tartozó, a tanácsi irányítású és a szövetkezeti ipar. Különösen Bács-Kis- kunra jellemző, hogy az egv főre eső szolgáltatási érték többszörösen kisebb, mint a fővárosban, ami jó­részt azzal függ össze, hogy kevés a felvevőhely, a hoz­záértő szakember. A me­gyében ezért még nagyon sokat kell tennie az 59 ipa­ri szövetkezetnek is, amely egyébként az ilyen mun­káknak — a 80 százalé­kát végzi el. Az idei első negyedév eredményei jó startról ta­núskodnak. összesen 21 millió forint értékű lakos­sági javítási, szolgáltatási munkát végeztek, ami 11,2 százalékkal haladja meg a tavalyi hasonló időszak tel­jesítményét, s 1,2 százalék­kal több a tervezettnél is. A növekedésben közreját­szott, hogy a Bajai Vas- és Fémipari Szövetkezet Sze­gedi úti autószervize, amely áttért a két műszakra, a Jánoshalmi Bácska Ipari Szövetkezet pedig rádió-, tv- és háztartási gépjavító műhelyekkel bővítette te­vékenységét Kiskunmajsán, i bet ve Mélykúton. A legnagyobb fejlesztés- ' ' a Kiskőrösi Vegyesipari .r -őre".rezet vágott bele. - • . t készült el a központi, emeletes szolgáltatóházuk, ahol kulturáltabb körülmé­nyek között elégíthetik ki rV. igényeket a rádió- és te­levíziószerelők. fodrászok, kozmetikusok, méretes sza­bók és a cipészek. A nyári utazási szezonra megnyit­ják az évi 60 ezer munka­óra kapacitású autószervizt is, ahol huszonöt dolgozó végzi majd a garanciális, s az egyéb kis- és nagyja­vításokat. A két beruházás 12 millió forintba kerül. Tovább erősödik az a tö­rekvés, hogy helyi, gyors kiszolgálásra alkalmas rész­legek vegyék át a nehéz­kesnek bizonyuló felvevő­hálózat szerepét. Katymá- ron műszakilag már átad­ták, Szabadszálláson pedig a második negyedévben ve­szik birtokba a központi szolgáltatóházat Tompán egymillió forintos ráfordí­tással bővítették az elektro­akusztikai berendezések és háztartási gépek javítórész­legét, s augusztus végére egy kisebb, „törpe” autó­szervizt és vegytisztító mű­helyt is berendeznek. Kecskeméten megszüle­tett az Autó- és Gépjavító­ipari Szövetkezet gépkocsi- szervizének bővítését rögzí­tő szerződés. Ugyancsak a megyeszékhelyen hozzálát­tak az egyik Luther-udva- ri épület, átalakításához, ahol a Ruházati Szövetke­zet őszre meg szeretné nyit­ni az pnkiszolgáló rendsze­rű, külföldi automata gé­pekkel felszerelt mosodát és vegytisztító szalont. Kis­kunhalason pedig a Fa- és Építőipari Szövetkezet kez­di meg rövidesén a házi­asszonyok munkáját meg­könnyítő mosást és vegy- tisztítást. H. F. Hz ifjúsági törvény végrehajtásának feladatai, a településfejlesztési verseny értékelése a megyei tanács ülése napirendjén Tegnap délelőtti Kecs­keméten ülést tartott Bács- Kiskun megye Tanácsa. A tanácsülést dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke nyitotta meg, kö­szöntötte a jelenlevő or­szággyűlési képviselőket és tanácstagokat, valamint a meghívottakat. A napirend elfogadását követően dr. Posváncz László, az ügyren­di bizottság elnöke az idő­közi tanácstagi választá­sokról számolt be. Elfogadta a megyei ta­nács ülése a tájékoztatót, amely a végrehajtó bizott­ságnak a két tanácsülés között végzett munkájáról készült. A harmadik napi­rendi pontként a tanácsok feladatai az 1971. évi IV. törvény (az ifjúsági tör­vény) végrehajtása érdeké­ben című előterjesztést a megyei tanács tagjai előre írásban megkapták. Mada­rául, László, a megyei ta­Dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke megnyitja az ülést. nács elnökhelyettese mi­előtt vitára bocsátották volna az anyagot, ahhoz szóbeli kiegészítést fűzött. Ennek során többek között a következőket mondotta: Madarász László beszéde Tisztelt tanácsülést Az 1971. évi IV. törvény, az ifjúsági törvény egysé­ges jogszabályi keretet ad az ifjúság szocialista neve­lésével kapcsolatos felada­Ev vége a felnőttoktatásban haliga* Öt SZÓT merő­ben. Különleges esemeny színhelye volt az elmúlt szombaton a kecskeméti dolgozók önálló gimná­ziuma: százhárom végzős ballagott mintegy -* 1 ■' diag, rokon, is- bar&t jelenlété- evelező és egy esti tagozatú osztály mel­lett a középfokú faipari technikum negyedikesei is búcsúztak or iskolától, ahol o- elmúlt négy esztendő­ben jó néhány vizsgán túl- -■ tóttal:. A szokásoktól el­i ■rőcv. szombaton nem a szUJ-ők veitek részt >gyer­mekeik ballagási ünnepé- k;án —. hanem sok fiatal köszöntötte a középiskolai tanul—-vyok régére ért sz-Veit. Bárs-Kiskun megye ál* talános és középiskoláiban a folnőttoktatásban részt vevők- száma — az elmúlt r.éfcánv évet figyelembe véve — k°dvezően alakul. Az -általános iskolák fel­nőtt hallgatóinak száma uovan fokozatosan csök­ken: a középiskolákba rmnd többen jelentkeznek. Ebben az esztendőben az általánoc iskolák felnőtt hallgatói '-'őzül négyszázki­lencvenhét hetedikes és ötszázhatvannyolc nyolca­dikos ad számot a tanul­takról. (A kecskeméti fel­nőtt általános iskolások száma százötven.) A gimnáziumokban két­ezer felnőtt tanul — más­fél ezren a levelező, ötszá­zan pedig esti tagozaton. Érettségi vizsgára most kétszázkilencvennégyen ké­szülnek. Legtöbben Kis­kunfélegyházán és Kecs­keméten állnak a bizottsá­gok elé. A dolgozók esti szakkö­zépiskoláiban az idén még nincs negyedik évfolyam. A közgazdasági, vízügyi, kereskedelmi és mezőgaz­dasági szakközépiskolák ti­zenhat harmadikos, hu­szonkét másodikos és há- romsz.ázkilene elsős felnőt­tet bocsátanak osztályozó vi zsgára. A szakközépisko­lák levelező tagozatain vi­szont majd kétszázan tesz­nek érettségi vizsgát. Az emeltszintű szakmun­kásképzőt végzettek szá­mára Kiskunfélegyházán a szakmaközi bizottság mű­velődési házában tanfolya­mot szerveztek, a gimná­ziumi különbözeti vizsgára kapnak előképzést a je­lentkezők. A biológiából és történelemből sikeresen vizsgázók harmadik hetnék a gimnázium osztályába lép­Az idén júniusban „ki­fut” az utolsó dolgozók ré­szére szervezett ipari tech­nikumi — cipő, fa, ruha és mezőgazdasági — negyedik osztály: kilencvenhárman kapnak jó vizsga esetén az érettségi bizonyítvány mellé középfokú technikusi okle­velet. A statisztikai számada­tok és a felnőttoktatás ne­hézségeinek ismeretében részben elégedettek lehe­tünk az eddigi eredmé­nyekkel. Elégedettek, mert néhány éve többen jelent­keznek továbbtanulásra. A szakmunkások aránya — 15,7 százalék — az ország­ban nálunk a legalacso­nyabb. Sajnálatos módon a felnőttoktatásban részt ve­vő dolgozók többször hal­lanak olyan véleményt a vezetőktől, hogy „vagy ta­nuljon, vagy dolgozzon”. A továbbiakban arra kell törekedni hogy a vál­lalatok, üzemek és gyárak egységes — általános és szakmai műveltség fejlesz­tését egyaránt szolgáló — oktatási tervet készítse­nek. Így lesz megfelelő alapja a továbbtanulásnak, mert a dolgozók elképzelé­seit összehangolják a vál­lalatok érdekeivel. S. K. tok végrehajtására; Épít mindazokra a párt- és kor­mány-állásfoglalásokra, me­lyek az előző évek során napvilágot láttak, s egyben előremutat a következő évekre is. A törvény jellegéből az a kötelezettség hárul ránk, hogy szűkebb pátriánk ta­pasztalatait, szükségleteit és lehetőségeit számba véve meghatározzuk feladatain­kat, töltsük meg a törvényt olyan tartalommal, mely céljainknak a legjobban megfelel. Tanácsi szerveink kidol­gozták tennivalóinkat a ha­tározatok végrehajtására; felismerték, hogy az ifjú­ság kérdéseivel való foglal­kozás tervszerű és folyama­tos munkát igényel; vala­mennyi tanácsnál napi­rendre tűzték, illetve tűzik 1972 első felében az ifjúsá­gi törvényből eredő helyi feladatok megtárgyalását. Sorrendben és volumené­ben is a legfontosabb rész­kérdés a tanulás, az isko­láztatás, az ifjúság felké­szítése jövendő élethivatá­sára. Ebben is az egyik leg­problematikusabb, hogy ke­vés a szakmunkás-tanuló lány. Ennek oka elsősorban az, hogy az intézetekben számos olyan szakmát ok­tatnak. melyek leányok számára nem. vagy csak kis mértékben alkalmasak. (Ilyen például a vasipari és az építőipari szakmák több­sége.) Előfordul egyes vál­lalatoknál az elzárkózás. Viszont ma már beszélhe­tünk ellenkező előjelű pél­dákról is. A Pamutnyomó- | ipari Vállalat például a je- I lentkező' leányok részére I ösztöndíjat, albérlet kifize­Madarász László, a megyei tanács elnökhelyettese vita­indító beszédet tart téséhez támogatást és egyéb kedvezményeket nyújt, s ezzel lényegesen eredmé­nyesebbé tette a beiskolá­zást. Ha a vállalatok köré­ben elterjed ez a módszer, akkor a pályaválasztási ta­nácsadás is hatékonyabbá válik. Megyénk határain túl is példamutató az általános iskolai kollégiumok létesí­tésére indított akció eddigi eredménye. Kiemelkedő je­lentőségű a Budapesti Mű­szaki Egyetemmel kötött szocialista szerződésünk, melynek keretében a Mű­szaki Egyetem KlSZ-bizott- sága vállalta két kollégium tanulmány- és építési tér­vének elkészítését, a kis- kunmajsai kollégium és a kiskunfélegyházi szakkö­zépiskola műhelyterem épí­téséhez önkéntes ifjúsági építőtábor szervezését, to­vábbá a továbbtanulásra alkalmas munkás-paraszt fiatalok egyetemi—főiskolai tanulmányokra történő szer­vezett felkészítését. A körzetesítés politikai program A megyei pártbizottság és a megyei tanács 1971. decemberi együttes ülése hosszú időre kijelölte ta­nyapolitikánk alapelveit. Rámutatott azokra a leg­fontosabb tennivalókra, amelyek a jelenlegihez ké­pest javítani hivatottak'' a tanyai lakosság életkörül­ményeit. A sokrétű feladat­komplexumból kiemelkedő helyet foglal el a tanyai fiatalok olyan felkészítése az általános iskolai isme­retanyagból, amely meg­szünteti jelenlegi rendkívül hátrányos helyzetüket a to­vábbtanulásban. Tanyai iskoláinkban nin­csenek meg a feltételek a szakrendszerű oktatás ki­elégítő színvonalra emelé­séhez. Az egyetlen járható út a felsőtagozatos tanyai általános iskolai tanulók olyan körzeti iskolákba irá­nyítása, ahol erre lehetőség van. Azokon a területeken, ahol az úthálózat lehetővé tette, bejárással ki tudtuk elégítenie ezt a követel­ményt. A megye kiterjedt tanyavilágának azonban számos olyan területe van, ahonnan a naponkénti be­járás lehetetlen. Az itt élő tanulók szakrendszerű ok­tatása diákotthoni elhelye­zést tesz szükségessé. A módszerek felismerése után a mai napig 1193 diákotthoni helyet létesítet­tünk. Vannak megyék, ahol ilyen szükséglet alig, vagy (Folytatás a 3. oldalon) Világ proletárjai, egyesöljetek! ETDR magyar szocialista munkáspárt bács-kiskun megyei bizottságának ’napilapja XXVII. évf. 109. szám 1972. május 11. CSÜTÖRTÖK Ara: 90 fillér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents