Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-09 / 107. szám
0. oldal Megyei szemmel Tallózás a statisztikában A Központi Statisztikai Hivatal 20 ezer példányban az érdeklődők rendelkezésé re bocsátotta a Magyar Statisztikai Zsebkönyv 1972. című kiadványát. Mindenképpen természetes, hogy az emberek saját lakóhelyük, megyéjük helyét keresik elsősorban a kiadványban, és ez annál is inkább így van, mert a zsebkönyv erre 20 oldalon bőséges lehetőséget kínál. Ezért hát lapozzuk fel első sorban a megyei adatok című fejezetet és keressük Bács-Kiskun megye helyét, torrendjét az összesen 19 megye között. A külterület népéért AZ ADATOK többsége nem új, de bármikor szemügyre vesszük, mindig nyújt elgondolkodtató érdekességeket. Mindjárt a fejezet elején megtudhatjuk, hogy a megyében az ország lakosságának 5,5 százaléka lakik, ami 1 négyzetkilométerre 68 főnyi népsűrűséget jelent, szemben az országos 111 fővel. Ennél alacsonyabb népsűrűség csupán Somogy, Baranya és Hajdú-Bihar megyékben tapasztalható. AZ AKTÍV KERESŐK népgazdasági ágak szerinti megoszlása még az 1970. január 1-i adatok szerint került bemutatásra. Ezek szerint az iparban és az építőiparban 29,6 százalékos a foglalkoztatottság, szemben az országos 44 százalékkal, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, víz- gazdálkodás megyénkben 48,8 százalékot tesz ki az országos 25,7 százalékkal szemben. Az utóbbi tekintetében Csongrád megye 47,3 százalékkal, Szabolcs- Szatmár megye 47,6 százalékkal „jobb” Bács-Kis- kunnál, de nagyon érdekes, hogy Hajdú-Biharban a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 51,5 százalékos arányt képvisel. AZ ÁLLAMI IPARBAN a foglalkoztatottak száma iparcsoportonként a megye számára feltűnő adatokat tálal, hiszen a gépiparban 34 százalékuk, és az élelmiszeriparban (ez nyilván érthető) 27.2 százalék dolgozik. A gépiparban Győr- Sopron megyében a foglalkoztatottak aránya 38,6 százalék, Hajdú-Biharban 39,3, Hevesben 34,6. A legmagasabb Pest megyében, 51,1 százalék. Az élelmiszeriparban foglalkoztatottak aránya csupán Sza- bolcs-Szatmárban (32,4 százalék) és Békésben (29,1 százalék) magas, míg Somogy (25 százalék) és Tolna (21,4 százalék) megközelít bennünket. A SZÖVETKEZETI iparban foglalkoztatottak száma a megye egész iparában foglalkoztatottakhoz kénest 21,6 százalék (országos 13,1), a magánkisiparban dolgozók százalékos aránya 4,6, szemben az országos 3,3 százalékkal. A MEZŐGAZDASÁG területén a fontosabb növények termésmennyiségének megoszl4sa az 1971-es adatok szerint: Bács-Kiskun kenyérgabonából az ország termésének 2,4 százalékát (3. hely), takarmánygabonából az ország össztermésének 4,9 százalékát (9. hely) és kukoricából Békés megye 10,5 A Szövetkezetek Országos Tanácsa július első napjaiban Szarvason megrendezi a falusi színjátszó együttesek és irodalmi színpadok országos találkozóját. A fesztivált hatnapos színjátszó-rendezői százalékos aránya után, a mi 9,5 százalékunk az előkelő 2. helyet foglalja el. A termésátlagok szempontjából Bács-Kiskun megye búzából egy hektárra vetítve 34,4 mázsát ért el (4. hely), szemben az első helyen levő Baranyával, amely 36 mázsát produkált. Ha az állatállományt vesszük szemügyre, akkor a szarvasmarha-létszám szempontjából a második helyen, és sertés tekintetében országosan az első helyen vagyunk. De ha az állatsűrűséget vesszük szemügyre, akkor bizony a 18. helyen vagyunk, hiszen Bács-Kiskunban 100 hektár mezőgazdasági területre jutó számosállat 34,4, szemben az első helyen levő Zalával, ahol 50,9. A KERESKEDELEM ösz- szefoglaló adatait tekintve, Bács-Kiskun az ország kiskereskedelmi forgalmából 4,9 százalékos arányt képvisel (3. hely), míg a bennünket megelőző Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén egyaránt 6,3 százalékos arányt mutatnak. Addig, amíg az élelmiszerekre és az élvezeti cikkekre költött országos átlag 6974 forint, ez Bács-Kiskunban 5300 forint, a ruházati cikkekre országos átlagban költött 2509 forint, a megyénkb'en 2248 forint, a vegyesipari cikkekre költött 5192 forintos országos átlaggal szemben Bács-Kiskun egy lakosra jutó forgalma 5515 forint, amivel az országban az első helyen vagyunk (Budapestet kivéve, ahol 7104 forint). Még néhány érdekes adat. Az idegenforgalmunk az országosnak 1,9 százalékát teszi ki, a vendégek száma 1971-ben mindössze 77 ezer volt. Ugyanez Borsod-Abaúj-Zemplénben 266 ezer, Győr-Söpronban 225 ezer és Somogybán — bizonyára a Balaton miatt — 386 ezer fő. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ellátottságot szemügyre véve, a 10 ezer lakosra jutó orvosok száma tekintetében a megyék között a 15. helyet foglaljuk el (14,9 fő). Az egy körzeti orvosra jutó lakosok száma országosan 2827 fő, a megyében 2907. Hasonlóan elégtelen a helyzet a kórházi ágyak száma szempontjából is, hiszen Bács-Kiskunban 10 ezer lakosra mindössze 54,6 a kórházi ágyak száma, ennél rosszabb Borsod- Abaúj-Zemplénben (35,9), Pest megyében (26,6) és Hajdú-Biharban (44,1). A bölcsődei férőhelyek száma Bács-Kiskun megyétanfolyam követi, melyen a műkedvelő csoportok vezetői sok hasznos tapasztalatot szereznek. A tanfolyam résztvevőinek bemutatkozik a kiskőrösi Petőfi irodalmi színpad is ben az 1971-es adatok szerint 1424, ami azt jelenti, hogy ezer bölcsődés korú gyermekre 60 hely jut. Az országos átlag 93 hely, hiszen a nagyvárosokban száz fölötti számokat olvashatunk, de Komáromban is 92, Szolnok megyében 87, Tolnában 94 és Vas megyében 88. A NÉPMŰVELÉS egyetlen oldalára pillantva, könnyen felfedezhető, hogy a számadatok nem mutatnak rossz helyzetre, mert megyénkben az egy lakosra jutó mozilátogatások száma 6,9, az országos 7,2-vel szemben, a száz lakosra jutó színházlátogatások száma 38,2, az országos 54,1-del szemben (az országos átlagban, természetesen Budapest és a nagyvárosok is bent foglaltatnak). A száz lakosra jutó könyvtári állomány a megyében 198,5, az országos átlag 238,9. Nálunk rosz- szabb a helyzet Pest megyében (151,4), Hajdú-Biharban (192,4) és Csong- rádban (194,5). Mindössze néhány területet tekintettünk át, mégis az olvasó számára nem lehet más a következtetés, mint újra és újra fellapozni ezt az értékes könyvet. (—r —1) Tömegméretű dalos ünnep színhelye volt vasárnap délelőtt a Katona József Színház. A hagyományos „éneklő ifjúság” találkozók sorában ez volt az utóbbi évek legnépesebb, leginkább teljességre törekvő rendezvénye. Ami pozitívum volt: a sok-sok számból álló kórushangverseny, a kórusok fel- és levonulása eddig példátlanul gördülékenyen ment. Ez lehetővé tette, hogy a hallgatóság friss figyelemmel hallgassa végig és alkosson magának képet a megyeszékhely kóruséletének jelenéről. Ugyancsak pozitívum, hogy az önálló fellépésre pillanatnyilag még kevéssé alkalmas iskolák dalos gyerekei is szóhoz jutottak mint az összkari számok aktív résztvevői. Mindez szinte már magában hordozta a legfőbb fogyatékosságot is: azt, hogy ennek a találkozónak sem volt a szó szoros értelmében vett „közönsége”, egyrészt a dalosokon kívül nagyon kevesen fértek volna el a színház nézőterén, másrészt az eseményt igen csekély propaganda előzte meg. El lehetne meditálni azon, hogy „a dalosok egymásnak énekelnek” szokása, mely az utóbbi években — nyilván éppen a tá- gabb közönség érdeklődésének hiánya következtében — kialakult, mennyiben jó vagy mennyiben káros jelenség. A mostani hangversenynek mindenesetre volt atmoszférája. A kórusok többségénél érezni lehetett az együttének- lés örömét és azt, hogy a fellépést nemcsak a ve; Aligha akad a megyében még egy olyan szövetkezet, amelynek kiterjedtebb külterületi lakosságot, tanyai népességet kellene ellátni, mint a Kiskőrös és Vidéke ÁFÉSZ. — A fejlesztés keretében évenként felújítjuk, korszerűsítjük egy-egy boltunkat — újságolja Péter- vári János igazgatási elnök. — így az elmúlt évben Alsócebén, mintegy 40 ezer forint költséggel, egy üres lakást alakítottunk át tanyai áfész-bolttá. Kisbó- csán új vegyesboltot építettünk, úgy, hogy a szövetkezetünk által rendelkezésre bocsátott anyagból az építést társadalmi munkában a lakosság végezte el. Joggal hálás a tanyavilág, a távoli települések népe a fejlődésnek ezekért a mérföldköveikért. Hát még ha olyan szívmelengető epizódok teszik még emlékezetsebbé, mint éppen Kisbócsán! Az új létesítményt ugyanis azok avatták fel, akik a társadalmi munkát megszervezték, mint például többek között Tóth Pista bácsi. Neki és társainak bizonyára kétszeresen is a szívükhöz nőtt a mindennapi fogyasztási cikkeket kínáló bolt. — A szándékok, persze, egyre sokasodnak — folytatja az elnök. — Hiszen zénylő tanárok, de az éneklő gyerekek is saját ügyüknek érezték. S a nézőtér is úgy reagált, mint egy „valódi” hangversenyen: a tapsok a tetszés mércéjét jelentették. Mi a karéneknek, mint órarend szerinti tantárgynak a célja az általános és középiskolákban? Semmiképpen sem az, hogy énekes anyagot „szállítson” az iskolai ünnepélyekre. Sajnos, igen sok helyen ezt és csak ezt várják a karénektől, s a karvezető tanárnak nincs sem ideje, sem energiája ennél többre. Pedig az iskolai karéneklés valójában az ott folyó zenei nevelés szerves része, kiegészítése — néhol sajnos, pótléka — s a zenével való nevelés legmagasabb- rendű összegzése. Hogy ez zeneileg milyen színvonalon valósul meg — nagyon fontos, de nem kizárólagos fontosságú. Éppen ezért igazságtalanok lennénk, ha csupán a hallottak zenei értékelése, a teljesítmények összehasonlítása alapján próbálnánk képet alkotni az egyes iskolák karvezetőinek nevelő munkájáról. Mivel azonban mégiscsak hangversenyről van szó, essék néhány szó az előadott művek — az évforduló tiszteletére többségükben Kodály-művek — zenei megoldásáról. Nincs helyünk valamennyi együttes méltatására, ezért most csak azokat a számokat emeljük ki, melyekben az előadás értéke az átlagnál magasabb élményt nyújtott a hallgatóknak. A Béke téri általános iskola tanulói dr. Repkény- né Varga Katalin tanárnő betanításában és vezetésével Kodály kétszólamú a lakosságért vagyunk, s igényeiknek a lehetőség szerint igyekszünk is eleget tenni. A közeljövőben — Kiskőrös és Tabdi között — a Szűcsi dűlőben épül majd bolt, s még az idén a Csengődi útban is új vegyesboltot létesítünk. A szövetkezet vezetői jól látják, hogy a külterület, a tanyavilág nem maradhat 3d a kereskedelmi ellátásból. S törekvéseik arra irányulnak, hogy ez minél alaposabb, minél kielégítőbb legyen. Ahol erre mód van, például hűtőszekrények juttatásával is igyekeznek a hús, a tej, az üdítőitalok frissen tartásáról gondoskodni. Hasznos segítségre van az áfész főként a szőlőle közti boltoknak a permetezőszer-ellátásban. — Napjaink tempója, a lakosság más rétegeivel való lépéstartás érződik abban is, hogy a külterületen élők hovatovább — jogosan — presszót is kívánnak. A munka után, vagy annak szüneteiben bizony jólesik egy forró dupla. S örvendetes, hogy a hajdan „hagyományos” fröccs, vagy sör helyett egyre inkább a frissítő kávét igénylik. Egyebek közt ehhez az óhajhoz is igyekszik az áfész anyagi képességeihez mérten fölzárkózni. J. T. gyermekjátékdalait adták elő ötletes, finom, mértéktartóan látványos koreográfiával, színpadi mozgással. Ugyancsak a játékosságát ragadta meg igen jól a „Házasodik a vakond” című műnek Zsiga László- né a Bányai Júlia Gimnázium énekkara élén. Szépen, hangulatosan szólt a János-napi köszöntő a Katona József Gimnázium tanulóinak előadásában (itt külön meglepetés volt a középiskolás kórushoz képest örvendetesen nagy fiúlétszám!), Zsiga László vezényletével. Az Óvónőképző Intézet kórusa, melyet Róbert Gábor vezényelt, a találkozó legjobbjai közé tartozott, különösen a Gólyanóta lendületes, de nem hajszolt tempójú megszólaltatásával. A Kodály Zoltán nevét viselő ének-zenei iskola négy kórussal szerepelt a találkozón. A gimnáziumi leánykar hibátlanul szép tolmácsolásában hangzott el az I. és IV. olasz madrigál, valamint a ritkán hallható Vízkereszt Ittzés Mihály vezénylete alatt. Az iskola Vörös János-ve- zette „Bartók”-kórusát több alkalommal is hallhattuk az utóbbi időben. Elmondhatjuk, hogy ilyen szépen, kiegyenlítetten, tempóiban is jól megfogottan még egyszer sem szólt előadásukban a Pünkösdölő, mint ezen a májusi délelőttön. A záró összkari számok (Békedal, A magyarokhoz) imponáló biztonsággal és egységesen szólaltak meg a mintegy húsé iskola, illetve felnőtt testület dalosainak ajkán. Kiirber Tivadar 1972. május 9, kedd Cikkünk nyomán Duplájára emelték a rendelési időt Lapunk április 21-i számában cikket jelentettünk meg Orvosi vizsgálat sok gonddal címmel. írásunkra dr. Zonda László, a rendelőintézet igazgató főorvosa válaszolt. Levelének első részében elemezte a megyei kórház, a szakorvosi rendelőintézet gondjait, a rendelések túlzsúfoltságát, a helyiség- és káderhiányt. A gépjárművezetők alkalmassági vizsgálatával kapcsolatosan a következőket írja: „Az újságcikk megjelenése előtt az alábbi megoldás látszott megvalósíthatónak: a rendelőintézetben volt eddig elhelyezve a megyei idegbeteg-gondozó rendelője, amelynek vezető főorvosa mAjus 1-én budapesti munkahelyre távozott. Miután megfelelő foglalkozású szakembert e munkakör további ellátására biztosítani nem tudunk, egy volt magánorvosi rendelőt béreltünk ki e célra. A gondozó feladatait egy ideiglenesen megbízott részfoglalkozású szakorvos látja el. Az intézetben felszabadult rendelőhelyiség lehetővé teszi a gépjármű- vezető alkalmassági vizsgálatok rendelési idejének bővítését.” Dr. Zonda László főorvos ezután már a konkrét intézkedéseket közli lapunkkal. Az érdekeltekkel történt megbeszélések, valamint a rendelési idők egyeztetése után, május 15-től kezdődő héttől a gépjárművezetők alkalmassági vizsgálatait az alábbi időpontban végzik: Kecskemét városban lakó gép- járművezetők részére minden héten kedden és csütörtökön délután 2 órától este 7 óráig, Kecskemét járásban lakó gép- járművezetők részére minden héten kedden és csütörtökön délelőtt 8-tól déli 1 óráig. Tulajdonképpen a rendelési idő kétszeresét biztosították ezzel. A rendelőintézet főorvosa megemlíti még, hogy ezzel az intézkedéssel az eddigi zsúfoltság csökkenthető lesz. bár ennél is előnyösebb helyzet kialakítására szakorvos hiányában nincs lehetőségük. A levél alapján szeretnénk közölni, hogy gépjárművezetők alkalmassági vizsgálatát a Kecskeméti Konzervgyárban, a Zománcipari Művekben, a Fémmunkás Vállalatnál és az Izsáki Állami Gazdaságban dolgozó üzemorvosok is elvégezhetik. A közeliövö- ben felhatalmazást kap a Kecskeméti Kéziszerszámgyár üzemorvosa is e vizsgálatok elvégzésére. A, levél a következőkkel fejeződik be: „A fentieket tartottam szükségesnek a szerkesztőség szíves tudomására hozni, megköszönve észrevételeiket, amelyet minden tekintetben jogosnak tartottunk”. A magunk részéről köszönetét mondunk dr. Zonda Lászlónak a gyors és: eredményes intézkedésért. IroMm] színpadok tapaszla'atcseréje Az iskolai énekkarokról Ezer dalos találkozója
