Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-07 / 106. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Amiből a kevesebb jobb lenne Országosan a kiskereske­delmi forgalom az életszín­vonal emelkedésével pár­huzamosan az elmúlt né­hány év során évi átlag­ban S százalékkal növeke­dett. Megyénkben a fejlő­dés ennél is dinamikusabb volt: több mint 11 százalé­kos. Az egy lakosra jutó kiskereskedelmi átlagforga­lom Bács-Kiskun megyé­ben az 1965. évi 7136 fo­rintról az elmúlt évben már több mint 13 ezer fo­rintra — tehát 83 száza­lékkal — emelkedett. Az áruforgalom fejlődé­sével együtt javult az ellá­tás színvonala is. Néhány cikkcsoport (építőanyag, sör. hús. személygépkocsi stb.) kivételével általában csak időszakos, vagy vá­lasztékhiány előfordulásá­ról szólhatunk. A mennyiségi növekedés­sel együtt a forgalom ösz- szetétele is módosult Különösen fokozódott a vegyes iparcikkek iránti kereslet. Ezek forgalmának rendkí­vül gyors fejlődését tanú­sítja, hogy míg részesedé­sük az összes kiskereske­delmi forgalomból 1965-ben alig haladta meg a 36 szá­zalékot. az arány 1971-re 42 százalékra alakult. Eb­ben a 6 esztendős összeállí­tásban a bolti élelmiszerek, illetve a vendéglátás rész­vételi aránya alig változott, csökkent viszont a ruhá­zati cikkeké. Megyénkben is megfi­gyelhető az az országosan tapasztalt tendencia, hogy a mezőgazdasági területek lakóinak vásárlásai gyor­sabb emelkedést mutatnak az ipariakénál. Jól érzékel­teti ezt, hogy az idei első évnegyedben az állami ke­reskedelem 12. a szövetke­zeti pedig 20 százalékkal növelte forgalmát. Bács-Kiskun megye ke­reskedelmi szervei ebben az évben 8.3 milliárd forint értékű — a tavalyinál U.5—12 százalékkal maga­sabb — lakossági áruvá- «orlásrn készültek fel. (A mennyiséget tekintve mint­egy 10 százalékos fejlődés­sel számolnak! Jelentős mértékben nö­vekszik bizonyos élveze­ti cikkek forgalma. Ez nem nevezhető egyér­telműen örvendetesnek. Míg 1960-ban mindössze 194 mázsa babkávé fogyott a megyében, öt év múlva már több mint másfél ezer má­zsát, tavaly pedig ennek a négyszeresét, 6400 mázsa kávét adtak éL- A fejenkén­ti átlagos fogyasztás tehát túllépi az 1 kilogrammot, j A dohányfélék forgalma az utóbbi évtizedben 680 mil­lió darabról 1.1 milliárdra emelkedett. Nem mondunk újat, amikor az alkoholtar­talmú italokat illetően is hasonló növekedésről szá­molunk be. A sörfogyasztás Bács megyében hat év alatt csaknem 80 ezer hektoliter­rel nőtt. s a tavaly eladott 260 ezer hektoliter „folyé­kony kenyér” fejenként csaknem évi fél hektó sör­rel egyenlő. Ragadjunk ki végezetül néhány érdekes adatot a tartós fogyasztási cikkek megyénkbeli statisztikájá­ból. Porszívóból tavaly az 1960. évi mennyiségnek csaknem a kilencszerese — 7300 darab — talált gaz­dára. Több mint megkétszere­ződött a mosógépek for­galma: tavaly 9200 került a megye háztartásaiba. Az 1960. évi 252-vel szem­ben 1971-ben több mint 11 ezer elektromos hűtőszek­rényt adtak eL Személy- gépkocsit 1965-ben 563-at, tavaly pedig 2328-at vásá­roltak. A televízió- és rá­diókészülékek kereskedelmi forgalma is sokatmondó számadat: 1960-ban 1500, illetve 8750. 1965-ben 660( illetve 8710. tavaly 12 300 illetve 31 800 darab kelt él Ami a bútorvásárlásol mértékét illeti, az említet években 70 millió. 127 mii lió, majd 1971-ben 236 mii lió forint értékű bútorra gyarapodtak a családi ott honok. J. T. Szerdán ülést tart a megyei tanács Május 10-én, szerdán délelőtt 9 órakor Kecs­keméten, a megyei tanács székházának nagytermé­ben ülést tart Bács-Kiskun megye Tanácsa. Az ülés napirendje a következő: L Az időközi tanácstagi választásokon megválasz­tott megyei tanácstagok mandátumának vizsgálata. Előadó: dr. Posváncz Lász­ló, az ügyrendi bizottság elnöke. 2. Beszámoló a végrehaj­tó bizottság két tanácsülés között végzett munkájá­ról. Előadó: dr. Cajdócsi István, a megyei tanács elnöke. 3. A tanácsok feladatai az 1971. évi IV. törvény (az ifjúsági törvény) vég­rehajtása érdekében. Elő­adó: Madarász László, a megyei tanács elnökhelyet­tese. 4. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Bács- Kiskun megyei Tanács együttműködési megálla­podása. Előadók: dr. Gaj- dócsi . István és Borsodi György, az SZMT vezető titkára. 5. Az 1971. évi település- fejlesztési verseny értéke­lése. Előadó: dr. Kőrös Gáspár, a megyei tanács általános elnökhélyettese. 6. Bejelentések. Előadó: Csenki Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottsá­gának titkára. Elbúcsúztak a negyedikesek Cdesanyák köszöntése Az édesanyákat köszönt­jük ma a tavasz egyik leg­bensőségesebb ünnepén. Érzéseink, szeretetünk minden melegével jeléjük fordulunk, s az évszak leg­szebb ajándékával, virág­gal árasztjuk el őket. Nincs az a szép szó, vagy gazdag ajándék, amely méltóbban kifejezhetné hálánkat, kö- szönetünket. Ma sem könnyű az édes­anyák helyzete, pedig — nincs szükség bizonyga- tásra — könnyebben, job­ban élünk. De az édes­anyák embert akarnak fa­ragni gyermekeikből, be­csületes, a mai követelmé­nyek között is mindig helytálló embert, s ez nem könnyű dolog. A gyerekek sok örömet, és általában sok gondot is okoznak. Nem azért, mert eleve rosszak, vagy hálát­lanok volnának, egysze­rűen csak azért, mert még gyerekek. A fiatalok neve­lése, jó útra vezetése, noha közös társadalmi feladat, mégis elsősorban az anyák szerető szava, a család ál­taluk megteremtett benső­séges hangulata, tisztessé­get, becsületes helytállást követelő légköre biztosít­hatja gyermekeink töret­len életútját. Az édesanyák élete sza­kadatlan munkában telik el. Kettős helytállás az övék, hiszen nemcsak a munkahelyen várja őket a kötelesség, hanem otthon is. A gyerekeit igazán, a szó nemes értelmében sze­rető anya éppen ezért, a gyerekei érdekében, a gyár­ban, vagy a hivatalban ta­pasztalt munkamegosztást ' törvénnyé teszi a család­ban is. Nemcsak azért, hogy neki könnyebb le­gyen, hanem azért, hogy gyerekei már a legmele­gebb, és életüket lényegé­ben meghatározó közösség­ben megszokják a munkát, a felelősséget, s így fel­készülve az életre, később nekik is könnyebb legyen. Az anyák legnagyobb gondja és legszebb köte­lessége: küzdő, akaraterős emberré nevelni gyerekei­ket. Rossz úton jár a min­den terhet magára vállaló anya, aki sanyarú múltján azzal vesz elégtételt, hogy agyondédelgeti gyerekeit, ezzel megfosztva őkét a küzdés örömétől. Illúziókra nevel, aki válogatás nélkül mindent megad, hiszen az élet nem mindig olyan bő­kezű, mint az édesanyák. Az élettől munkával, ta­nulással ki kell verekedni a boldogulást. A mi társadalmunk leg­szebb vonása, hogy közel állnak egymáshoz az em­berek, a közös cél és a szándék láthatatlan szá­lakkal fűz bennünket ösz- sze, megpróbálunk minél többet tenni egymásért. Az édesanyákat nálunk mind­inkább nagyobb megbecsü­lés övezi, gondjaikon hat­hatós igyekezettel próbá­lunk segíteni. Ma, amikor a hála vi­rágaival köszöntjük az édesanyákat, érezzék még fokozottabban, még mé­lyebben a feléjük áradó szeretetet és megbecsülést. Tegnap, a délelőtti órákban ballagtak megyeszerte a végző középiskolások. Képünk Kecskeméten, a Bányai Júlia Gimnázium új épületében készült, ahol négy osztály vett búcsút egymástól és az iskolától. (Xótb Sándor felvétele) Munkagépek magánkézben 3. oldal Mit érhet egy győzelem? 4. oldal Nyugdíjba megy Gyöngyösi doktor 5. oldal A BÁCS-KISKUN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG NAPILAPJA xxvn. évi. 106. szám 1972. május 7. VASÁRNAP w Arat 1 forint Gyorsan növekszik a kiskereskedelmi áruforgalom

Next

/
Thumbnails
Contents