Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-06 / 105. szám
\ bort, az elmúlt három évben több mint húszmilliót költöttek szociális létesítményekre, illetve egy hét kilométeres bekötőút építésére. Ez utóbbi még folyamatban van. De megépültek a modern öltözők, fürdők, üzemi konyhák — Bugacon és Városföldön egyaránt. Vízmüvet építettek, és csaknem egymillióba került a központi kultúr- ház felújítása. Résztulajdonosa a gazdaság a Gyulán létesült üdülőnek. Jelenleg még 50—60 tanya van a területen. Az évtized közepére mutatóba is alig marad. Évente ugyanis as építkező dolgozóknak, vissza nem térítendő támogatás címén 200 ezer forintot biztosít a fejlesztési, s ugyanennyit a részesedési alapból. Ezekből évente 20—25-en részesülnek, s ellenszolgáltatásként szerződésben vállalják, hogy 10 éven át a gazdaságban maradnak. Üjabban a gazdaság — több dolgozó kérésére — egyemeletes lakóépületek építését tervezi. Sokféle szervezett tanfolyam nyújt módot a szakmai és politikai továbbképzésre. Ezenkívül, 28 személy résztvételével. folyik a sertéstenyésztő szakmunkások oktatása, helyben és a különböző tanintézetekben. Éves átlagban ezerre tehető a dolgozói létszám. Közülük 700-an tartoznak a törzsgárdához. Ehhez nem kell kommentár, mint a- liogy ahhoz sem. misze- zserint tavaly 15 brigád nyerte el a szocialista címet mindhárom üzemegységtől öt-öt, összesen 167 fős létszámmal. Túlteljesítést 3,5 millió forint érA szemes takarmányok fogyasztói mas tartozékával egészítik ki. Ez év szeptemberében sor kerül az első „betelepítésre", s a teljes üzemelés várhatóan egy év múlva indul meg. De ez év elejétől kezdve már működik az évi hétezer hízót kibocsátó „egyfázisú,, hizlalótelep. Ennek lényege az, hogy a sertések világrajöttüktől kész hízóként való elszállításukig ugyanazon a helyen maradnak. Az itteni alapanyagot biztosító 320 kocával mesterséges megtermékenyítést folytatnak. Fizikai munka mellett itt Az OPV-szárító forró levegőt fúvó szerkezete A magyar szürke gulya Szarvasmarhatartással az alakulástól kezdve foglalkoznak, ám a tenyésztési tapasztalatok sikerrel párosulnak a bátor, a mara- disággal szakítani tudó kísérletező kedvvel. A magyartarka és a jersey fajtákból sikerrel nemesítették ki az ún. „magyar barna tejelőt”. Az évi átlagos hozama ennek 3200 liter, ám a zsírtartalom — 4,9 százalékos! — az átlagosnál jóval magasabb. E fajtából jelenleg 624 tehenük van, számuk az év végére eléri a 650-et. Szaporulatának döntő hányadát értékesítik. A húshasznosítású szarvasmarhák szaporítására külön is tartanak 250 teli -*»«*, itt az alapanyag a magyartarka, s a mesterséges megtermékenyítés alkalmával érvényesülnek a húshasznosítás optimális szempontjai. Az ossz tehénlétszám — az idegenforgalmi nevezetességű bugaci magyarszürke állományt is ideszámítva — tavaly már elérte az ezret. S hozzá kell tennünk, hogy az egy tehénre számított tiszta haszon 3000 forint évente. Az ágazaton belül ezt jól egészíti ki az évi 600 szarvasmarha meghizlalása és export útján való értékesítése. A korszerű istállóban jelenleg 25 tehenet „szolgál ki” egy gondozó. A technológia további fejlesztésével, a Carussel-féle fejőrendszer meghonosításával már 50 tehén ellátására lesz képes. 1970-ben felújították a bugaci sertéstelepet, azóta tékben vállaltak, a valóságos túlteljesítés ezzel szemben megközelítette a hatmilliót. Egyre korszerűbb módon A termelésszerkezet itt kialakult strutúrája bevált, ez hosszabb távon is életképesnek bizonyul. Terméelkészült tanulmányterv szerint ezer holdra lehet eljuttatni a szennyvizet, ám ehhez 6—12 millió forint között „mozgó” beruházás szükséges. Végeredményben az u- tóbbi néhány év lendületes fejlődése beláthatatlan távlatokat nyit a Városföldi Állami Gazdaságban. Amellett, hogy a hagyoA 208 férőhelyes modern tehénistálló szetesen nem mondanak le a fokozatos és egyre korszerűbb gépesítésről. Az állattartásban a minőségi mutatók is tovább javíthatók. Termelésbiztonsági, de hozamnövelési szempontból is hasznosnak ígérkezik az az elképzelés, hogy a jelenlegi és az épülő sertéstelep szennyvizét öntözésre hasznosítják. A már mányoktól sem szakadnak el — óvják, és fenntartják például a régi pusztai pásztorkodást jelképező, s a turisták számára is látványosságot jelentő rac- kakanyájat és a szürkemagyar gulyát — a gazdaság vezetőiben elevenen munkál az újért való törekvés, s ez a további e- redmények záloga. (x) Rackanyáj A tömbösített, egyfázisú tenyésztő és hizlaló telep kaszálás után pedig nitrogénműtrágyával javítják. A hasznosításhoz a Szegedi Gabonatermesztő Kutatóintézet adja a konkrét technológiát. Talajtérképek is készülnek az ősgyep újratelepítéséhez. Tízszer annyi sertéshús... ott zárt, ipari .rendszerű tenyésztést végeznek. Egyidejűleg az állományt is kicserélték; négyfajta ke- resztezési kombinációjával alakították ki a legalkalmasabbnak mutatkozó „te- nyészanyagot”. Az 550 a- nyakoca évi 10 ezer malacot produkál. Ennek egynegyedét használják fel tenyésztési célokra — az új, egy éve működő városföldi telepen, amelyet két félegyházi közös gazdasággal, a Vörös Csillag, illetve az Egyesült Lenin és Rákóczi Tsz-szel közösen alakítottak ki. Itt épül ki, 190 milliós beruházással, egy abszolút korszerű, központi vezérlésű tenyész- és hizlalótelep, amely évente mintegy 38 ezer hízó kibocsátására lesz képes. A kombinátot nagy teljesítményű szárító, takarmány- tároló és keverőüzem hára gondozók egyre inkább felügyeletet látnak el. A 12 tagú karbantartó részleg létszáma vetekszik a gondozókéval. Az egész fejlesztési program lényege az,^ hogy a takarmánytermelő terület intenzív állatéltartó képessége hatványozottan növekszik: két éve még ötezer hízót értékesítettek, 1974-ben ennek tízszerese kerül kibocsátásra. Tanyák helyett — kertes házak Nem számítva a Félegyházán létesült KISZ-té-
