Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-03 / 102. szám
1972. májas 3, szerda 5. oldal II munkaverseny nehézségei Egyenlőek-e az egyenlő feltételek? Üj művelődési df«/ emberek központ sükösdon A csipkevarró A Villamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyáregységét 1961-ben alapították. 188 dolgozóval kezdte meg munkáját. Mai nevét és „profilját” 1965- ben kapta meg, s most 1331 félegyházi dolgozik az üzemben. Közel ezer azoknak a száma, akik szocialista brigádokat alakítottak. A 104 brigád munkáját már értékelték, mikor ott jártam. — Sajnos, csak egy ezüstjelvényes brigádunk van — mondta Huszik Gyula, a vállalati munkaverseny-fe- lelős. — Bronzfokozatot már jóval többen — huszonhármán — értek el. — Mi az oka, hogy aranyjelvényt egyetlen brigád sem kapott? — A központunk által megállapított követelmények, feltételek — vagy legalább is azoknak bizonyos részei — lehetetlenné teszik gyakorlatilag, hogy a szakmunkásokból álló brigádok is elérjék a legmagasabb szintet. Az aranyjelvény megszerzéséhez — többek között — be kell nyújtani valamilyen újítási javaslatot, s azt technológiailag, műszaki rajzokkal együtt ki kell dolgozni. A műszaki rajzban járatlan, mérnöki tudással nem rendelkező szakmunkások tehát hátrányos helyzetben vannak. Lapozgattam a munkaverseny-szabályzatot. A szocialista brigádnak a verseny folyamán sokoldalú munkát kell végeznie. Gazdasági, kulturális és társadalmi feladatok megoldását értékeli a bizottság. Amíg az utóbbi kettőről van szó, valóban helytálló az egyenlő elbírálás. Kulturális és társadalmi feladatnak számít, hogy a brigád tagjai gyarapítsák általános és szakmai műveltségüket. A pártszervezet a szocialista brigádokkal összefogva arra törekszik, hogy minden negyven éven aluli dolgozónak — általában a betanított és a segédmunkásoknak — legyen meg az általános iskolai végzettsége. A mű— Az is szép eredmény, hogy a középdöntőig eljutottatok! — mondogatták a gyerekeknek a verseny előtti napokban. Ök persze bólogattak, egyetértettek, és — mindegyikük győzni készült. A „Bajnok kerestetik” mostani vetélkedőjében az egri pajtások voltak a riválisok. Épp olyan buzgalommal készültek győzni, mint a leninvárosi úttörők. Nekik még a hazai pálya is segített, amit — meg kell, hogy mondjam — messze- menőleg igyekeztek kihasználni. Mindjárt az első napon, a kezdő versenyszámban, a 60 méteres síkfutásban kecskeméti győzelem született: Bajtmár István 3 méteres előnnyel futott a célba, mögötte Karagics Mátyás és F. Tóth Péter. Ugyancsak hármas győzelem született a távolugrásban, de a többi versenyszámban is rendre megszerezték az első helyet a kecskemétiek. A kiváló küzdőszellemet bizonyítja, hogy F. Tóth Péter még a magasugrásnál történt sérülése után is harmadikként zárkózott fel két társa után a távolugrásban. A közönség az egrieket buzdította hangosan; _ a mieinknek be kellett ^ érni néhányunk — a kísérők — csendes biztatásával. De tudták a gyerekek, hogy szüleik és iskolájuk is izgul értük; és már az első napon szép eredmény született: 12 ponttal vezettek a leninvárosiak. Másnap délelőtt egymás kezéből kapkodták ki a táviratot, melyet iskolájuk nevelői és tanulói küldtek üdvözletül és biztatásul. Ezután a gyerekek még komolyabbak lettek. Izgultak és készülődtek — ebéd közben is „vizsgáztatták” egymást. És elkezdődött... Az itthoniak hallgathatták a rádiót, mi láthattuk a csapat fegyelmezett összetartását. A finis kiválóan sikerült — maradt 6 pont különbség Bács-Kiskun javára. örvendezésre már csak később jutott idő, mert a vonat fél négykor indult Pest felé. A fiúk a május 14-i verseny eredményeit latolgatták, a lányok élményeiket mesélték. A lányok között az egyéni verseny első helyezettje Neudl Erika lett. Megegyeztünk véle, hogy ezúttal jobban vigyázunk a keresztnevére — tudniillik pénteken a „telex ördöge” és a sietség Enikőnek keresztelte el. Ilyen események után várjuk május 14-ét, a szolnoki vetélkedőt, melynek győztese az országos döntőbe kerül. Sok sikert kívánunk a pajtásoknak! £>. A. MÉSZÖV LAKÁSSZÖVETKEZETI titkársága baján, üjváros (Gázgyárrral szemben) szövetkezeti lakásépítést szervez Érdeklődni lehet: Bajai Járási Tanács II. cm. 38. sz. szobában Matheisz Istvánnál du. 3 órától 5 óráig. 425 szakiak számára pedig kötelezővé teszik, hogy a munkakörükhöz kellő végzettséget szerezzék meg, ha ez még hiányzik. Azt mondtam: egyenlő elbírálás — és látszólag mégis különböző feladatokat — minőségileg különbözőeket — kell a brigádoknak megoldaniuk. Az ellentmondás azzal magyarázható, hogy csak a munka jellegében van a különbség és nem a lényegében. Mert a lényeg: a művelődés, a tanulás. Ha elfogadjuk az iménti érvelést, akkor érthetetlen, miért kell erejükön felüli feladatokat megoldaniuk a szakmunkásbrigádoknak, ha az aranyfokozatra pályáznak? Miért kell műszaki rajzokat készíteniük, holott munkájuk egészen más jellegű? Mi lenne a megoldás? — Már javasoltuk központunknak, hogy dolgozzák át a munkaversenyszabályzatot. Más-más követelményeket kellene megszabni a műszaki, az adminisztratív és a szakmunkás dolgozóknak — mondta Huszik Gyula. „Más-más követelményeket” — mondatták! — Valójában azonban csupán látszatra lennének különbözőek a feltételek, hiszen ettől még mindenki a legnagyobb feladatok elé állítható a saját munkaterületén. így oldottunk fel tehát egy újabb ellentmondást, mégpedig okosan, hozzáértéssel ! Lakatos Attila Az elmúlt hét végén adták át Sükösd lakosságának a mintegy 3 millió forintos költséggel épített új művelődési kombinátot. Ebben az épületben helyezték el a községi párt- bizottság és KlSZ-szerve- zetek irodáit és a földművesszövetkezet presszóját. A község lakossága tekintélyes mennyiségű társadalmi munkát végzett a költségek csökkentése és az épület környékének rendezése érdekében. Iskolások és nagyobb fiúk, lányok szorgalmasan dolgoztak szombatonként az új művelődési központ mellett levő park kialakításán. A felnőttek inkább a régi épület lebontásánál serénykedtek és a talajelőkészítési munkálatoknál. A tervezőket dicséri a kulturális intézmény gondos és célszerű belső elrendezése. A modern, hozzávetőlegesen 260 személyes nagyterem mellett négy szakköri, illetve klubszoba áll a lakosság rendelkezésére. A presszót a földművesszövetkezet tartja fenn. A könyvtárhelyiség mellett külön olvasószoba teszi lehetővé az elmélyült tanulást, a folyóiratok, újságok „átnézését”. Mondják, régen vártak az avatás napjára a sükös- diek. Szerettünk volna lapunkban beszámolni arról, hogy miként vették birtokukba az új épületet, a kettős ünnepen milyen programmal várta az intézmény a falu népét. Tájékozódásunk szerint azonban május 1-én és 2-án csak a presszó működött, semmilyen rendezvényt nem szerveztek. Válaszéinak az illetékesek Április 7-i számunk Ezt a kecskemétiek írják rovatban jelent meg Dobos Istvánná panasza „A MÁ- VAVT is pályaudvar” címmel. Olvasónk kifogásolta, hogy az 1-es jelzésű autóbusz csak a vasútállomásig szállítja az utasokat, akiknek gyalog kell megtenniük az utat a 150—200 méterre levő buszpályaudvarig. A panaszra levélben válaszoltak a Volán 9. számú Vállalat személyforgalmi vezetői. Mint közölték, időnként előfordulhat, hogy üzemtechnikai okokból le kell szállítani az utast a vasútállomásnál, de ez esetben másik járattal indulhat tovább. Egyébként az 1-es busz menetrendjében és forgalmi szabályaiban nem történt változás, így az autóbusszal akadálytalanul lehet eljutni a MÁVAUT-pályaud- varig, • Szemétdomb az utcán mmel jelentettünk meg ty közérdekű panaszt gyancsak április 7-i lap- :ámunkban. „A Ceglédi út ibb lakója” aláírású levél ladói azt sérelmezték, hogy : illetékesek nem fordí- tnak kellő gondot az útinál tisztántartására. Kimásolták azt is, hogy sok kó gyakorta szemetel a izterületen. Konkrétan a es számú házra hívták fel a figyelmet, mivel annak környékén már kisebb dombot alkot a hulladék. A panaszra írásban válaszolt a Kecskeméti Városi Tanács Kommunális és Költségvetési Üzemének megbízott részlegvezetője, Rimóczi Elek. Amint írta, vannak sajnos olyanok, akik fittyet hánynak a város tisztaságára, szemetelnek az utcán, hulladékaikat pedig a közterületre szórják. Az említett Ceglédi úton szerencsére legritkábban tapasztalható ilyen eset. A továbbiakban arról tájékoztatott, hogy dolgozóik rendszeresen takarítják a bel- és külvárosi utakat, utcákat. A munkában gépi erőt is igénybe vesznek, A szóban forgó ház mellett egyébként nem szemét, hanem a vasúti kerítés építése után ott maradt törmelék gyűlt össze, amelyet már el is szállítottak. (Hasonlókról informált szerkesztőségünkhöz küldött levelében Vasvári Árpád olvasónk is, aki a Ceglédi út 9-es számú ház lakója.) A megbízott részlegvezető végezetül közölte, intézkedtek, hogy a jövőben még gondosabban lássák el feladataikat az úttisztítást végző dolgozók, akiknek munkája akkor lesz eredményesebb, ha a lakosság is jobban ügyel a köztisztaságra, A kiskunhalasi Csipkeházban tizennyolc éve varr- ja a leheletfinom műremekeket Fekete Rozália. Melléülve csodálom keze mozgását és munkájáról faggatom. — gyermekkorom óta vonzódSm a finom, aprókéthónapos munkát jelent Az ára pedig a mintától függően 2500—3000 forint Munkánk tulajdonképpen megfizethetetlen —, minden darabra 95 százalékos állami dotációt kapunk. — Mennyit keresnek havonta a csipke varrók? v< W V« w.Uk &-J& ä, ■ ■ lékos kézi munkához — mondja — először várni tanultam. Amikor 1954-ben itt Kiskunhalason csipkevarró tanfolyamot hirdettek — én voltam az első jelenkező. Azóta megszakítás nélkül ez a kenyerem. — A halasi csipke miben- különbözik a többi csipkétől? — A brüsszeli csipkét verik, tehát nem azonos a technikánk. Nem tűt haz- nálnak mint mi, hanem parányi faspulnira rögzített cérnakötegeket „vernek” meghatározott minta szerint különböző távolságokra. A velencei csipkét varrják. Egyfajta öltést változtatnak sűrűbbre-rikább- ra. A halasi csipkénél negyven fajta öltést alkalmazunk! Először átlátszó papírra rajzoljuk ki a mintát, utána cérnával a kontúrokat rögzítjük. A szabadon maradt részeket különböző öltéstípusok alkalmazásával töltjük ki. Munkánk azért alkotás és nem mechanikus tevékenység, mert az öltéstípusok között mi, csipkevarrók választhatnak meg a legjobb odaillőt. Természetesen minden öltéstípusnak neve van: har- matcseppes, hópelyhes, csillagos, zúzmarás, vízfo- lyásos stb. — Milyen fonallal dolgoznak? — Angol gyártmányú 300-as- lencórnát használunk. Aki horgolt már úgynevezett „százas” fonálból, el tudja gondolni, ennek a vastagságát. A csipke ettől válik rendkívül légiessé, az öltésvariációktól pedig különlegesen széppé. — Mennyi idő alatt készül el egy terítő? — Kör alakú, harminc •.centiméter átmérőiű csipke — Körülbelül másfél ezer forintot — Varrónőként többet keresne? — Talán. De én nem tudnék csipkevarrás nélkül élni. Igaz, magamnak még nem készítettem egyetlen darabot sem. Munkáim nagy része külföldön van. Az első kiadású csipkebé- lyegeken — a 60 filléres, 1 és 2 forintos címletűn — az én tulipános, madaras, szegfűs csipkéim láthatók. — Ismer valakit aki gyűjti a csipkét? — Igen. Itt, Kiskunhalason egy mérnök. 1935 óta védjegyezzük a munkáinkat — három hallal —, azóta folyamatosan vásárol nálunk. — Az eredeti tervek, melyeket Dékáni Árpád rajzolt, és Markovits Mária kivitelezett éppen 70 évesek. Űi motívumokat nem alkalmaznak? — A közelmúltban Molnár Béla, a Képzőművészeti Főiskola tanára tervezett részünkre modern térítőkét. De változatlanul keresettek a századforduló után alkalmazott motívumok is. * * * ölében frottírtörülközővel — hogy időnként kezét átdörzsölje — közvetlenül az ablak mellett dolgozik Fekete Rozália csipkevarró. Ha feltekint, egy fiatal, üdezöld fenyőfát lát, megpihen tekintete. Munkájához a szorgalom, a pontosság elengedhetetlen. Boldognak mondja magát, mert a csipkevarrás számára naponta megiijuló öröm. Most lakásra gyűjt, Ha sikerülne jelenlegi egészségtelen, köves otthonát egy szövetkezeti garzonlakással felcserélni. nem lenne több kívánsága. S. K. SIKERÜLT! Két nap Egerben