Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-03 / 102. szám

1972. májas 3, szerda 5. oldal II munkaverseny nehézségei Egyenlőek-e az egyenlő feltételek? Üj művelődési df«/ emberek központ sükösdon A csipkevarró A Villamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegy­házi gyáregységét 1961-ben alapították. 188 dolgozóval kezdte meg munkáját. Mai nevét és „profilját” 1965- ben kapta meg, s most 1331 félegyházi dolgozik az üzemben. Közel ezer azoknak a száma, akik szocialista bri­gádokat alakítottak. A 104 brigád munkáját már érté­kelték, mikor ott jártam. — Sajnos, csak egy ezüst­jelvényes brigádunk van — mondta Huszik Gyula, a vállalati munkaverseny-fe- lelős. — Bronzfokozatot már jóval többen — hu­szonhármán — értek el. — Mi az oka, hogy aranyjelvényt egyetlen bri­gád sem kapott? — A központunk által megállapított követelmé­nyek, feltételek — vagy legalább is azoknak bizo­nyos részei — lehetetlenné teszik gyakorlatilag, hogy a szakmunkásokból álló bri­gádok is elérjék a legma­gasabb szintet. Az arany­jelvény megszerzéséhez — többek között — be kell nyújtani valamilyen újítási javaslatot, s azt technoló­giailag, műszaki rajzokkal együtt ki kell dolgozni. A műszaki rajzban járatlan, mérnöki tudással nem ren­delkező szakmunkások te­hát hátrányos helyzetben vannak. Lapozgattam a munka­verseny-szabályzatot. A szocialista brigádnak a verseny folyamán sokolda­lú munkát kell végeznie. Gazdasági, kulturális és társadalmi feladatok meg­oldását értékeli a bizottság. Amíg az utóbbi kettőről van szó, valóban helytálló az egyenlő elbírálás. Kulturális és társadalmi feladatnak számít, hogy a brigád tagjai gyarapítsák általános és szakmai mű­veltségüket. A pártszerve­zet a szocialista brigádok­kal összefogva arra törek­szik, hogy minden negyven éven aluli dolgozónak — általában a betanított és a segédmunkásoknak — le­gyen meg az általános is­kolai végzettsége. A mű­— Az is szép eredmény, hogy a középdöntőig elju­tottatok! — mondogatták a gyerekeknek a verseny előtti napokban. Ök persze bólogattak, egyetértettek, és — mindegyikük győzni készült. A „Bajnok kerestetik” mostani vetélkedőjében az egri pajtások voltak a ri­válisok. Épp olyan buzga­lommal készültek győzni, mint a leninvárosi úttörők. Nekik még a hazai pálya is segített, amit — meg kell, hogy mondjam — messze- menőleg igyekeztek kihasz­nálni. Mindjárt az első napon, a kezdő versenyszámban, a 60 méteres síkfutásban kecskeméti győzelem szüle­tett: Bajtmár István 3 mé­teres előnnyel futott a cél­ba, mögötte Karagics Má­tyás és F. Tóth Péter. Ugyancsak hármas győze­lem született a távolugrás­ban, de a többi verseny­számban is rendre megsze­rezték az első helyet a kecskemétiek. A kiváló küzdőszellemet bizonyítja, hogy F. Tóth Péter még a magasugrásnál történt sérülése után is harmadikként zárkózott fel két társa után a távolug­rásban. A közönség az egrieket buzdította hangosan; _ a mieinknek be kellett ^ érni néhányunk — a kísérők — csendes biztatásával. De tudták a gyerekek, hogy szüleik és iskolájuk is iz­gul értük; és már az első napon szép eredmény szü­letett: 12 ponttal vezettek a leninvárosiak. Másnap délelőtt egymás kezéből kapkodták ki a táviratot, melyet iskolájuk nevelői és tanulói küldtek üdvözletül és biztatásul. Ezután a gyerekek még ko­molyabbak lettek. Izgultak és készülődtek — ebéd köz­ben is „vizsgáztatták” egy­mást. És elkezdődött... Az itt­honiak hallgathatták a rá­diót, mi láthattuk a csapat fegyelmezett összetartását. A finis kiválóan sikerült — maradt 6 pont különbség Bács-Kiskun javára. örvendezésre már csak később jutott idő, mert a vonat fél négykor indult Pest felé. A fiúk a május 14-i verseny eredményeit latolgatták, a lányok élmé­nyeiket mesélték. A lányok között az egyéni verseny első helyezettje Neudl Eri­ka lett. Megegyeztünk véle, hogy ezúttal jobban vigyá­zunk a keresztnevére — tudniillik pénteken a „te­lex ördöge” és a sietség Enikőnek keresztelte el. Ilyen események után várjuk május 14-ét, a szol­noki vetélkedőt, melynek győztese az országos döntő­be kerül. Sok sikert kívá­nunk a pajtásoknak! £>. A. MÉSZÖV LAKÁSSZÖVETKEZETI titkársága baján, üjváros (Gázgyárrral szemben) szövetkezeti lakásépítést szervez Érdeklődni lehet: Bajai Járási Tanács II. cm. 38. sz. szobában Matheisz Istvánnál du. 3 órától 5 óráig. 425 szakiak számára pedig kö­telezővé teszik, hogy a munkakörükhöz kellő vég­zettséget szerezzék meg, ha ez még hiányzik. Azt mondtam: egyenlő elbírálás — és látszólag mégis különböző feladato­kat — minőségileg külön­bözőeket — kell a brigá­doknak megoldaniuk. Az ellentmondás azzal magya­rázható, hogy csak a mun­ka jellegében van a kü­lönbség és nem a lényegé­ben. Mert a lényeg: a mű­velődés, a tanulás. Ha elfogadjuk az iménti érvelést, akkor érthetetlen, miért kell erejükön felüli feladatokat megoldaniuk a szakmunkásbrigádoknak, ha az aranyfokozatra pá­lyáznak? Miért kell mű­szaki rajzokat készíteniük, holott munkájuk egészen más jellegű? Mi lenne a megoldás? — Már javasoltuk köz­pontunknak, hogy dolgoz­zák át a munkaverseny­szabályzatot. Más-más kö­vetelményeket kellene megszabni a műszaki, az adminisztratív és a szak­munkás dolgozóknak — mondta Huszik Gyula. „Más-más követelménye­ket” — mondatták! — Va­lójában azonban csupán látszatra lennének külön­bözőek a feltételek, hiszen ettől még mindenki a leg­nagyobb feladatok elé ál­lítható a saját munkaterü­letén. így oldottunk fel tehát egy újabb ellentmondást, mégpedig okosan, hozzáér­téssel ! Lakatos Attila Az elmúlt hét végén ad­ták át Sükösd lakosságá­nak a mintegy 3 millió fo­rintos költséggel épített új művelődési kombinátot. Ebben az épületben he­lyezték el a községi párt- bizottság és KlSZ-szerve- zetek irodáit és a földmű­vesszövetkezet presszóját. A község lakossága tekin­télyes mennyiségű társa­dalmi munkát végzett a költségek csökkentése és az épület környékének rende­zése érdekében. Iskolások és nagyobb fiúk, lányok szorgalmasan dolgoztak szombatonként az új mű­velődési központ mellett le­vő park kialakításán. A felnőttek inkább a régi épület lebontásánál serény­kedtek és a talajelőkészíté­si munkálatoknál. A tervezőket dicséri a kulturális intézmény gon­dos és célszerű belső el­rendezése. A modern, hoz­závetőlegesen 260 szemé­lyes nagyterem mellett négy szakköri, illetve klubszoba áll a lakosság rendelkezésére. A presszót a földművesszövetkezet tartja fenn. A könyvtárhe­lyiség mellett külön olvasó­szoba teszi lehetővé az el­mélyült tanulást, a folyó­iratok, újságok „átnézé­sét”. Mondják, régen vártak az avatás napjára a sükös- diek. Szerettünk volna la­punkban beszámolni arról, hogy miként vették birto­kukba az új épületet, a ket­tős ünnepen milyen prog­rammal várta az intéz­mény a falu népét. Tájé­kozódásunk szerint azon­ban május 1-én és 2-án csak a presszó működött, semmilyen rendezvényt nem szerveztek. Válaszéinak az illetékesek Április 7-i számunk Ezt a kecskemétiek írják ro­vatban jelent meg Dobos Istvánná panasza „A MÁ- VAVT is pályaudvar” cím­mel. Olvasónk kifogásolta, hogy az 1-es jelzésű autó­busz csak a vasútállomá­sig szállítja az utasokat, akiknek gyalog kell meg­tenniük az utat a 150—200 méterre levő buszpályaud­varig. A panaszra levélben vá­laszoltak a Volán 9. szá­mú Vállalat személyforgal­mi vezetői. Mint közölték, időnként előfordulhat, hogy üzemtechnikai okok­ból le kell szállítani az utast a vasútállomásnál, de ez esetben másik járattal indulhat tovább. Egyéb­ként az 1-es busz menet­rendjében és forgalmi sza­bályaiban nem történt vál­tozás, így az autóbusszal akadálytalanul lehet eljut­ni a MÁVAUT-pályaud- varig, • Szemétdomb az utcán mmel jelentettünk meg ty közérdekű panaszt gyancsak április 7-i lap- :ámunkban. „A Ceglédi út ibb lakója” aláírású levél ladói azt sérelmezték, hogy : illetékesek nem fordí- tnak kellő gondot az út­inál tisztántartására. Ki­másolták azt is, hogy sok kó gyakorta szemetel a izterületen. Konkrétan a es számú házra hívták fel a figyelmet, mivel an­nak környékén már kisebb dombot alkot a hulladék. A panaszra írásban vála­szolt a Kecskeméti Városi Tanács Kommunális és Költségvetési Üzemének megbízott részlegvezetője, Rimóczi Elek. Amint írta, vannak sajnos olyanok, akik fittyet hánynak a vá­ros tisztaságára, szemetel­nek az utcán, hulladékai­kat pedig a közterületre szórják. Az említett Ceglé­di úton szerencsére leg­ritkábban tapasztalható ilyen eset. A továbbiakban arról tá­jékoztatott, hogy dolgozóik rendszeresen takarítják a bel- és külvárosi utakat, utcákat. A munkában gé­pi erőt is igénybe vesznek, A szóban forgó ház mellett egyébként nem szemét, ha­nem a vasúti kerítés építé­se után ott maradt törme­lék gyűlt össze, amelyet már el is szállítottak. (Ha­sonlókról informált szer­kesztőségünkhöz küldött levelében Vasvári Árpád olvasónk is, aki a Ceglédi út 9-es számú ház lakója.) A megbízott részlegveze­tő végezetül közölte, intéz­kedtek, hogy a jövőben még gondosabban lássák el feladataikat az úttisztítást végző dolgozók, akiknek munkája akkor lesz ered­ményesebb, ha a lakosság is jobban ügyel a köztisz­taságra, A kiskunhalasi Csipke­házban tizennyolc éve varr- ja a leheletfinom műreme­keket Fekete Rozália. Mel­léülve csodálom keze moz­gását és munkájáról fag­gatom. — gyermekkorom óta vonzódSm a finom, apró­kéthónapos munkát jelent Az ára pedig a mintától függően 2500—3000 forint Munkánk tulajdonképpen megfizethetetlen —, min­den darabra 95 százalékos állami dotációt kapunk. — Mennyit keresnek ha­vonta a csipke varrók? v< W V« w.Uk &-J& ä, ■ ■ lékos kézi munkához — mondja — először várni tanultam. Amikor 1954-ben itt Kiskunhalason csipke­varró tanfolyamot hirdet­tek — én voltam az első jelenkező. Azóta megszakí­tás nélkül ez a kenyerem. — A halasi csipke miben- különbözik a többi csipké­től? — A brüsszeli csipkét verik, tehát nem azonos a technikánk. Nem tűt haz- nálnak mint mi, hanem parányi faspulnira rögzí­tett cérnakötegeket „ver­nek” meghatározott minta szerint különböző távolsá­gokra. A velencei csipkét varrják. Egyfajta öltést vál­toztatnak sűrűbbre-rikább- ra. A halasi csipkénél negy­ven fajta öltést alkalma­zunk! Először átlátszó pa­pírra rajzoljuk ki a mintát, utána cérnával a kontúro­kat rögzítjük. A szabadon maradt részeket különböző öltéstípusok alkalmazásával töltjük ki. Munkánk azért alkotás és nem mechanikus tevékenység, mert az öl­téstípusok között mi, csip­kevarrók választhatnak meg a legjobb odaillőt. Természetesen minden öl­téstípusnak neve van: har- matcseppes, hópelyhes, csillagos, zúzmarás, vízfo- lyásos stb. — Milyen fonallal dol­goznak? — Angol gyártmányú 300-as- lencórnát haszná­lunk. Aki horgolt már úgynevezett „százas” fonál­ból, el tudja gondolni, en­nek a vastagságát. A csip­ke ettől válik rendkívül lé­giessé, az öltésvariációktól pedig különlegesen széppé. — Mennyi idő alatt ké­szül el egy terítő? — Kör alakú, harminc •.centiméter átmérőiű csipke — Körülbelül másfél ezer forintot — Varrónőként többet keresne? — Talán. De én nem tud­nék csipkevarrás nélkül él­ni. Igaz, magamnak még nem készítettem egyetlen darabot sem. Munkáim nagy része külföldön van. Az első kiadású csipkebé- lyegeken — a 60 filléres, 1 és 2 forintos címletűn — az én tulipános, madaras, szegfűs csipkéim láthatók. — Ismer valakit aki gyűjti a csipkét? — Igen. Itt, Kiskunhala­son egy mérnök. 1935 óta védjegyezzük a munkáin­kat — három hallal —, azóta folyamatosan vásárol nálunk. — Az eredeti tervek, me­lyeket Dékáni Árpád raj­zolt, és Markovits Mária kivitelezett éppen 70 éve­sek. Űi motívumokat nem alkalmaznak? — A közelmúltban Mol­nár Béla, a Képzőművésze­ti Főiskola tanára tervezett részünkre modern térítőkét. De változatlanul keresettek a századforduló után alkal­mazott motívumok is. * * * ölében frottírtörülköző­vel — hogy időnként kezét átdörzsölje — közvetlenül az ablak mellett dolgozik Fekete Rozália csipkevarró. Ha feltekint, egy fiatal, üdezöld fenyőfát lát, meg­pihen tekintete. Munkájá­hoz a szorgalom, a pontos­ság elengedhetetlen. Bol­dognak mondja magát, mert a csipkevarrás számára na­ponta megiijuló öröm. Most lakásra gyűjt, Ha sikerülne jelenlegi egészségtelen, kö­ves otthonát egy szövetke­zeti garzonlakással felcse­rélni. nem lenne több kí­vánsága. S. K. SIKERÜLT! Két nap Egerben

Next

/
Thumbnails
Contents