Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-06 / 105. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! „Búcsút intünk múló diákévek ízléses meghívók sorakoznak asztalomon. Felesleges hivalkodás nélkül a most végzős diákok tudatják: BÚCSÚZUNK, BALLAGUNK. Mit tudunk róluk mi idősebbek, öregdiákok? Olvasom a széttárt lapokon a neveket. Kettővel- hárommal, ha találkoztam közülük. Más élmények alakították, formálták egyéniségüket, gondolatvilágukat. Másként tervezik jövőjüket. Néhány hónap, néhány esztendő és velünk együtt dolgoznak a gyárakban, földeken, hivatalokban. Megtalálhatjuk-e velük az összhangot, kibontakoztathatják-e — a korosztály jobbjai, az igyekvők.' tehetségesek, a „ko- emberek” — adottságát? 'íj tunk is múlik. A bal- ' „ás napján sem feledkezhetünk meg arról, hogyto- ■ óbbra is jó szívvel, meg- • "tő szigorral kell leendő unkatársaink útját segíteni, képességeik sokoldalú és a közösség javát is szolgáló fejlesztésére ösztönözni. Munkájuk, magatartásuk, tudásuk alapján boldogulhassanak: ez a legtöbb, amit kívánhatunk a Bács-Kiskun megyében ezen a napon ünnepi ruhában, virágcsokorral és rokonszenves meghatottsággal tanáraiktól, az iskolától búcsúzó diákoknak. Soha ennyien nem készülődtek az érettségire, mint ebben az esztendőben. 1900 tanuló szerzett jogot arra szorgalmával, hogy bizottság előtt adjon számot négy esztendő munkájáról. 25 középiskolában ballagnak a megyében. A városokban és néhány nagyközségben — Kun- szcnímiklóson, Bácsalmáson és másutt — szülők, ismerősök ezrei gyülekeznek a déli órákban az „alma mater” köré. A hangulat egvformán ünneoélyes, akár nagy hagyománvok- k a 1 •''•"'delkező, öreg épülettől búcsúznak, vagy modern, új iskolától köszönnek el — mint Kiskun- maisán. a kecskeméti Bánya5 Gimnáziumban, örvend -'♦»son sok munkásem- ber+ naracztembert láthatunk majd a ballagásokon, mert az érettségizők mlnt- egv ötven százaléka fizikai dolee—'k evermeke. És a vfrázi-''-•’^kedéseknek Is fel k^ú készülni, mert minden t'z végzős közül 6—7 leány ... Forgatom a ballagási meghívókat, és olvasom a mottókat Emlékezem, hogy tíz-tizenöt esztendeje ugyanazok a verssorok, idézetek ékeskedtek szinte valamennyi nyomtatványon. Ma — mind más. Így jó ez, így helyes. Látszik, hogy maguk keresik a diákok a példaképeket, a céljaikat kifejező bölcs és szép mondatokat. Kiskunmajsán Kipling verse nyerte meg a tanulók tetszését, a bajai III. Béla Gimnázium diákja Benjamin Lászlóra hivatkoznak: „A rendet keresem én, a szabályt, amely az egy- egy embemyi lét kerekeit forgatja csakúgy, mint a mozgás egyetemét.” A kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium diákjai vállalják az elődök üzenetét — „Súly alatt növekszik a pálma” —, de Hemingway világa sem idegen tőlük. Idézik szép sorait. Ezekkel a szavakkal köszöntjük mi is a ballagó 1900 nagydiákot, áldozatkész tanáraikat, a szülőket. Találják meg számításaikat az életben, s járuljanak hozzá ennek az országnak, a homoki tájnak gazdagításához. „Régi harcok, régi kopott könyvek Derű, mosoly, néha fájó könnyek, Múlik minden, suhannak az évek, Búcsút intünk múló diákévek.” H. N. Dél-dunai értekezlet Tegnap Baján három Duna menti megye — Bács, Baranya és Tolna — pártós állami vezetői* s vízügyi szakemberei ültek össze tanácskozásra. Az értekezleten, amelyet ár. Gajdócsi István, a Bács- Kiskun megyei Tanács elnöke nyitott meg, Szilágyi Lajos építésügyi és város- fejlesztési miniszterhelyettes tájékoztatta a résztvevőket a dél-dunai regionális tervtanulmány előkészítésének helyzetéről. Három igen fontos gazdasági területet érint a tervezés — hangsúlyozta. — Ezek: az észak—déli transzkontinentális víziút kiépítése, amely a Duna—Rajna— Majna csatornát is magában foglalja; az észak—déli energiarendszer (gáz, villany) létrehozása; s végül a megyét is közvetlenül érintő dél-dunai területen vízigényes ipartelepek létesítése. Az utóbbi azért is jelentős gazdasági kérdés, mert míg a Duna felső-magyarországi szakaszán egy négyzetkilométerre 600 ipari foglalkoztatott, addig a déli szakaszon csak 6 jut. A tanácskozáson felszólalt többek között Buda Gábor a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese, valamennyi megye vezetője és szakembere. Az értekezlet azzal zárult, hogy a tanulmányterv után — amely rövidesen elkészül — a konkrét tervezőmunka veszi kezdetét a helyi szakemberek bevonásával. Nyolcvanezer hektáron vetették el a kukoricát A több hetes szárazság után végre felüdült a növényzet. A közelmúltban lehullott és a hőmérséklet emelkedésének hatására zöld színt öltött a határ. A mezőgazdászok főként az őszi gabona állapotát tartják kedvezőnek, hiszen még azokban a körzetekben is erőre kapott a búza, a rozs, a triticale és az őszi takarmánykeverék, ahol a mesterséges csapadék és az eső hiányában a legtöbbet szenvedett a szárazságtól. A Duna mentén, ahol a legtöbb gazdaságban öntözni is lehet, a bőséges műtrágyázás, valamint a mesterséges csapadék hatására itt-ott megdőlt a búza. Az április végi lehűlést a kalászosok általában átvészelték. az alacsonyművelésű szőlőkben azonban több helyen elfagytak a fiatal hajtások. Néhány szövetkezet és állami gazdaság füstöléssel óvta meg ültetvéÁ szolgáltatások helyzetéről tárgyalt a Kecskeméti Városi Tanács V. B. Pénteki ülésén Kecskemét Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága három napirendi témát vitatott meg: a tanácsi kezelésben levő művelődési intézmények felújításáról, s a pénzügyi osztály ellenőrzési munkájáról készült jelentéseket, valamint a lakossági szolgáltatások helyzetéről és a fejlesztés lehetőségeiről szóló előterjesztést. Ez utóbbi téma kapcsán megállapították, hogy az elmúlt évtizedben rohamosan nőtt a lakosság tulajdonában levő tartós fogyasztási cikkek száma, s természetesen a javítás, karbantartás iránti igény is. A lakossági szolgáltatásokat illetően Kecskemét sokáig elmaradott helyzetben volt. A megye öt károsa közt 1960-ban az egy főre jutó szolgáltatások értékét tekintve, a középhelyet foglalta el, 454 forintos átlaggal. Az ezt követő öt év dinamikus fejlődést hozott, s az említett érték is 1970-ben már meghaladta a 900 forintot. A szolgáltatási ágakat vizsgálva, lemaradás tapasztalható a mosás és vegytisztítás igénybevételénél, az országos átlaggal szemben. A közeljövő terveiben szerepel egy szalonmosoda létesítése a Luther-udvarban, a Ruházati Ktsz központi telepének rekonstrukciója után pedig a mosási kapacitás 70 tonnával, a vegytisztítás 48 ezer tétellel bővül. Mosoda létesül. — előreláthatólag a következő tervidőszakban — a SZ°e»'-"1'-i- városi szolgáltató''■'"bér, is. Az elektromos cihv'k javítása tekintetében a GELKA széchenyivárosi szervizüzemének megépítése hoz majd előnyös változást. A vita során megállapították, hogy a város lakóinak a szolgáltatásokkal történő ellátásában aránytalanság mutatkozik. így a Hunyadi- és á Műkertvárosban egyetlen szocilista szolgáltató szektor sincs. Fontolóra kellene venni egy kisipari szolgáltatóház létesítésének az ötletét. A hozzászólók hangsúlyozták, hogy elsőrendű érdek a tömegek, főként a dolgozó nők . munkáját könnyítő szolgáltatási ágak fejlesztése, A luxusszol- gáítatások csak ezután kö- vetke7h“*o»k. Szó esett a javí*' sok időtarta má"'' tr'nő-éTéről. gyakorta ma "as árairól is. Többen sür (Tették egy lakástakarítást végző vállalat létrehozását. I nyeit A Kunbajai Állami Gazdaság magasművelésű szőlőiben sem tett kárt a fagy, mert az üzemben megszervezték a figyelő- szolgálatot és védekeztek. A csonthéjas gyümölcsösök virágzása megyeszerte befejeződött. A korai érésű alma a virágzás végén tart. A szőlő jól fakadt és a fürtképződés kedvező képet mutat a legtöbb gazdaságban, ahol az ültetvény megmenekült az április végi fagytól. A pár napos esőzés kissé hátráltatta a vetést. A felázott talajra nem volt tanácsos rámenni a gépekkel. Emiatt a kukorica vetésterületének csaknem az egy- harmadán még hátra van a nagy munka. Május elejéig 80 ezer hektáron vetették el a kukoricát. A tervezettnél jóval nagyobb területen, több mint másfél ezer hektáron kelt ki a borsó, hat és fél ezer hektáron eredt meg a tavaszi vetésű lucerna, valamint a vöröshere. Lényegében befejeződött a cukorrépa vetése, sajnos, az előirányzottnál kevesebb, mindösz- sze 2700 hektárnyi területen. Mivel a következő napokban országszerte, így Bács- Kiskun megyében is kisebb esőzések várhatók, ajánlatos meggyorsítani a legfontosabb takarmány, a kukorica vetését. Az előző évhez képest valamivel kedvezőbb a helyzet A kukorica magágyát az őszi és tavaszi szántással mindenhol előre elkészítették, s a tavalyinál több erő- és munkagéppel rendelkeznek a gazdaságok a gépesített kukoricavetéshez. A mélykúti Alkotmány Tsz-ben, ahol április végére mintegy 600 hektáron befejezték a kukorica vetését, a növényvédő repülőgép munkáját is igényije vették a talaj tápanyag-feltöltéséhez, valamint a vegyszeres gyomirtáshoz. A szövetkezet egész évre bérelt egy repülőgépet a növényvédő állomástól, s ezzel a szőlő- ültetvények ápolását is elvégzik. K. A. Képünkön repülőgépről permetezik a gyomirtó vegyszert a mélykúti Alkotmány Tsz földjén. (Tóth Sándor felvétele) Megkezdődött az MTESZ VIII. küldöttközgyűlése Pénteken az Építők Szakszervezete kongresszusi termében megkezdődött az MTESZ VIII. küldött- közgyűlése. Az elnökségben helyet foglalt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, továbbá nzdasági és tudományos létünk több vezető személyisége. A küldöttközgyűlést, amelyen csaknem ezren vesznek részt, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, az MTESZ társelnöke nyitotta meg, majd dr. Valkó Endre, az MTESZ főtitkára számolt be a szövetség négyéves tevékenységéről és további feladatairól. Dr. Valkó Endre beszámolóját követően Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja köszöntötte a kongresszust, majd megkezdődött a beszámoló fölötti vita. Ä BÁCS-KISKUN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG NAPILAPJA xxvn. évf. 105. szám 1972. május C, SZOMBAT A rat 90 fillér
