Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-05 / 104. szám
1972. május 5, péntek 3. oldal Törzsi szertartás a tanyaudvar gyepén. Körülüljük a „lakodalmi sátor” alatt a kecskelábú asztalokat. A sátor mennyezetén ott világít a négy villanykörte, nem annyira praktikus okokból, hiszen fényes nappal van, hanem a nagy jelkép gyanánt. A tiszakécskei Sárhalom dűlő tanyavilága most kötött örök, eltéphe- tetlen frigyet a civilizációval. A villamosművek párttitkára az imént billentette át a trafódobozban elhelyezett kapcsolókart, s a 24 tanyában nyomban feltündököltek a csillárok. Munkában a villanyszerelő- brigád pár perc múlva pedig megvilágosodtak a képernyők — „beúsztak” a heves pingpongmérkőzés képei. Áttüzesedtek a villanyvasalók, felpörögtek a mosógépek, centrifugák, porszívók forgórészei. Több olyan tanyasi ember akad errefelé, aki pár nappal ezelőtt 25—28 ezer forintot költött berendezésekre. Mert Prométheusz tüzének ára van... A tanyánkénti hozzájárulás is belekerült öt-hatezerbe. De ki törődik most a költségekkel? Töméntelen bor az asztalokon, a gyerekek és a kocsivezetők részére citromos üdítő ital, tyúl^húsos csigatészta leves, birkapörkölt, rétes követi egymást, maga a kenyér is csodálatosan foszló és friss, igen, hagyományos rituálé ez, teszik a dolgukat a lányok, az asszonyok anélkül, hogy különösebben megbeszélték volna a teendőiket, s anélkül, hogy kapkodnának, szaladgálnának, csodálatos ez a szavak . nélküli összeszokottság, mert hiszen a tanyasi élet a naponkénti egymásra utaltság nélkül elviselhetetlen volna, s eddig még a televízió sem teremtette meg az egyedülvalóság szigeteit. Ez még maga a törzsi közösség __ A z, amelynek tagjai húzzák a talpalávalót is, ide nem kellett „füstös bandát” fogadni, itt a népdal még csakugyan a nép dala, s nem plebejus-eredetű in- tellektuelek nosztalgiájának kifejezője ... De talán fél év sem kell hozzá, hogy itt, a három megye határának találkozása közelében, a dűlőutak tücsökciripelé- ses csendjében 90—100 decibeles hangerővel harsan- janak fel a villany gitárok. Korszakváltáshoz érkezett el Sárhalom. * De az egész kécskei tanyavilág is ... S a városi komfort öleléséből csak néhány órára kiszakadva, olcsó dolog a hagyományos életforma múlása miatt sopánkodnom. Legkevésbé ugyanis épp a tanyasi emberek hajlandók ragaszkodni a villany nélküli életritmushoz. Miskó István nagyközségi tanácselnök mindezt világosan látja. A tennivalók bűvöletében él, amikor a villamosítási, fejlesztési programról beszél, szavai szinte áttüzesednek, még a hűvös statisztikai adatok is élettel telítődnek. A tiszakécskei csaknem 4000 lakóházból nem egészen 2200 van a belterületen. A külterületi tanyaközpontokban 325 ház van, a villany itt már rég jelen van, s köze- lesen a központi vízellátás gondja is megoldódik. A csaknem másfél ezernyi szétszórt tanya sorsa már nem ilyen egyértelmű. Ebből ugyanis 460 az, amelyet érdemes és kell is villamosítani — legkésőbb 1975-ig. Mintegy ezer tanya van lassú halálra ítélve .. Jelenleg legalább is ez az álláspont. Iszonyú munka a nem egészen félezer tanya bekapcsolása. Magasfeszültségű vezetékből 19, kisfeszültségűből 69 kilométert kell megépíteni, 11 transzformátorállomás közbeiktatásával. Mindez belekerül 11 millióba, amiből a lakossági hozzájárulás hétmillió forint. Évente tehát a fejlesztési alapból egymilliót kell áldozni tanyavillamosításra. * Megéri-e? Tanyai kőrútunk során erre kapunk igenlő választ. Először Ó- és Űjbögre megyünk. Üjabban Tisza- bög az egymásba olvadt két tanyaközpont elnevezése. Az itt élő mintegy 3500 lakos mindegyike központi hálózatból kapja rövidesen a vizet. Indulás előtt a tanácselnök kitöltetlen csekk- kötegeket vesz magához. — Ez minek? — A családonkénti hozzájárulás 3500 forint. Havi 100 forint a törlesztés. Ezt minden hónapban rendre befizetik. A csekkeket Bállá Gyula bogi iskolaigazgatónak adja át. Az idős pedagógus csaknem 40 évvel ezelőtt itt kezdte pályafutását. Az iskolába nem egy olyan gyerek jár, akinek már a nagyapját, vagy a nagymamáját is tanította. — Kécske legszegényebb vidéke volt ez akkor — emlékezik. — Akinek volt egy kecséje, az már gazdag embernek számított. És most a felsősök nem is biciklivel, hanem kismotorral jönnek az iskolába. Évente több új utcának kell nevet adni. Van húsbolt, italbolt, presszó és óvoda. Az utóbbit az állami gazdaság és a tanács hozta létre, egy megszűnt iskolából alakították ki. Az óbögi állomás felé vezető utcán az idén már betonjárdát is csinálnak. — A felvásárló kijön a terményért — mondja a szomszédban Z. Tóth Jó- zsefné fiatalasszony. — Hatszáz négyszögölön öntözés nélkül is megterem 15 Antal Istvánná italboltvezető — könyvtárosi minőségben Tanyasi óvoda Éjbögön Pereghalomban 15 család kapott villanyt. Tavaly karácsonykor avatták ... Egy olyan ház van, ahol még nincs tévé. Idős Angyal Jánosékhoz térünk be. Az országgyűlési képviselő szüleihez. — Kerestem a fiam a képernyőn — mondja a házigazda. — Amikor legutóbb volt az országgyűlés. De bizony nem sikerült látnom ... S itt döbbenünk rá először, a kécskei tanyavilágnak ezen a részén, hogy a villany nemcsak nagyobb fényt, tévét, háztartási gépeket jelent. Hanem kisüzemi termelőenergiát is. Mert még az idősebbek is sorra-rendre vásárolják a villanymotorokat, fúratják a kutakat, s nem féltik már a háztáji paprika- és paradicsomkertet az aszálytól. Biztonságosan lehet termelni. Amellett a lakásba is be lehet vezetni a vizet, be lehet rendezni a fürdőszobát. ezer forint értékű áru. Öntözéssel pedig sokkal több. húszezer forint értékű legalább. Nagyon megéri a villany. Nemcsak nekik éri meg. Az országnak is, mindenkinek. Számolgatunk... 460 villamosított tanya, ugyanannyi hold háztáji. Holdanként egy vagon zöldség messzemenően garantálható. öntözéssel és trágyázással. Jelentéktelen, putriszerű istállókban négy-öt szarvasmarha is szorong. De már az ólakban is ott a villany. ♦ Gyengébb állagú, omla- dékonyabb tanya is akad a villamosítottak között. Mi lesz velük, ha idősebb gazdáik eltávoznak?... Nem valószínű, legalább is nem lesz általános, hogy új épül helyettük. A tanyák többsége azonban tartós, masz- szív benyomást kelt. A nagyobb gond itt is az, hogy a fiatalabb generáció nagyrészt szétszóródott a vároTévéantenna és gémeskút — a jelen tanyai szimbóluma Visszatérünk a faluba. Az ókécskei parasztházak sorában tündöklő fehérségével hívja fel magára a figyelmet a REMIX új gyáregysége. S egyszerre itt világosodik meg számomra, miért vált Tiszakécskén lét- fontosságúvá, szinte sorskérdéssé a tanyával való törődés. Azért, mert a belterületen élőket egyre inkább a moder ipar vonja a bűvkörébe. Ez a folyamat feltartóztathatatlan, megállni nem lehet, nem is volna szabad. De a mezőgazdaság sem maradhat munkáskezek nélkül, főleg nem az intenzív kertészeti kultúra. S ennek mindinkább a tanyán élők lesznek a letéteményesei. Ám ez csak úgy lehetséges, ha a tanya nem a számkivetettséggel, a társadalmi és a kulturális sivataggal jelent egyet, hanem a jómóddal, a komforttal és főleg az emberi önkiteljesítés lehetőségeivel Ezért minden fellengzősség nélkül állíthatjuk: a kécskei tanyákra a villannyal együtt maga a szocializmus tört be- Hatvani Dániel sokban. Nem várható, hogy visszatérnek ide. Tehát, ha most lendületet is hoz a villany, ez egyértelműen távlat nélküli? toldották meg, s itt van a kihelyezett könyvtár is. Antal Istvánná italboltvezető egyúttal a könyvtárosi teendőket is ellátja. Nem hiszem, hogy így lenne. A megváltozott és az ezután is folyton javuló körülmények a szakképzett fiatalok számára is vonzóvá tehetik a tanyát. Mint ahogy máris azzá tették — Tiszabögön és Kerekdombon. Az utóbbi külterületi tanyaközpontban már emeletes, távfűtéses társasházakat építenek. A főutcán pedig most fektetik le a vízvezetéket. Kövesút épül a tanyavilágban. Ha elkészül, megindítják a buszkörjáratot. De egyre több a magángépkocsi is ... És még több lesz, ha a villanyenergia termelőkapacitását is kihasználják. A hét tanyasi iskola közül kettő kívül esik a villamosítási zónán, ezekre a gyors elnéptelenedés sorsa vár. De ezeket sem bontják le, népfrontklub lesz falaik között. Az ilyesmit igénylik a tanyasi emberek. Mert tévé lesz itt is, ha más nem, minivizor. Minden alkalmat meg kell ragadni, hogy az életképes tanyai közösségek ne bo- moljanak fel. A sárhalmi italboltot klubhelyiséggel — Ide furatom a csőkutat — mutatja Kovács István tsz-gazda (Tóth Sándor felvételei) A kécskei tanyaszocializmus
