Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-31 / 126. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! XXVII. évf. 126. szám 1972. május 31. SZERDA Ara: 90 fillért Hazánkba érkezett Fidel Castro Szókul a gabona Aratásra készülnek a Duna—Tisza közén Az ország melegebb tá­jain, a széles Alföldön, he­lyenként már szőkül a ga­bona, máshol haragoszöld a „búzafenger”. Fejlődésüket, érésüket ál­landóan szemmel tartják a mezőgazdák. Bács-Kiskun megyében, ahol a májusi esőktől egyenletesen fej­lődtek a kalászosok, nem számítanak túl korai ara­tásra. A magasabb, homo­kosabb részeken színt vál­tottak a rozsok, az őszi ár­pák, érésük azonban június közepén várható. Énnek el­lenére az állami gazdasá­gokban és termelőszövet­kezetekben már mindenütt megkezdték az aratási elő­készületeket. A vidék több mint 220 ezer hold kalászos földjén a kombájnok munkáján kí­vül az idén szükség lesz a rendrevágó aratógépekre is. Sokhelyütt kuszáit, dőlt a gabona, amely megnehe­zíti, lassítja majd a beta­karítási munkát. Mivel a gépek is nagy erőpróbának lesznek kitéve, a betakarí­tás sikere attól is függ, hogy milyen lesz a gépek üzemképes állapota, s fo­lyamatos lesz-e az alkat­részellátás. Aratást megelőzően legu­tóbb nagygazdaságban gép­szemléken ellenőrzik a fel­készülést. A Bajai Állami Gazdaságban június első napjaiban ellenőrzik a gép­parkot. A betakarító esz­közök számbavételével egy időben elkészítik a kom­bájnok „menetrendjét” is. Bács-Kiskun megyében az idén is félezer arató-cséplő gép állhat majd munkába. Másfél évtized a takarékszövetkezeti mozgalomban Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának és Fock Je­nőnek, a Minisztertanács elnökének meghívására kedden délelőtt hivatalos baráti látogatásra Buda­pestre érkezett Fidel Cast­ro Ruz, a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a Ku­bai Köztársaság forradalmi kormányának elnöke. Fidel Castro kíséretében Budapestre érkezett többek között dr. Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága titkárságának tag­ja, a forradalmi kormány minisztere, Jósé A. Naranjo Morales, a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának tagja, élelmiszer- ipari miniszter, Serafin Fernandez Rodriguez első kapitány, belkereskedelmi miniszter, Mauro Garcia Triana, a külügyminiszté­rium szocialista országok igazgatósága vezetője és Floreal Chomon Médíavil- la, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete, aki a magyar fővárosban csat­lakozott a kísérethez. A testvéri kubai nép kül­dötteit meleg baráti szere­tettel. ünnepélyesen fogad­ták a Ferihegyi repülőté­ren. A hazánkba első ízben látogató Fidel Castro üd­vözlésére több ezer főváro­si lakos g^űlt össze. Sora­ikban ott voltak a hazánk­ban tanuló kubai diákok, fiatal szakmunkások is. A vendégek fogadására megjelent Kádár János, a Magvar Szocialista Mun- kásoárt Központi Bizottsá­gának első titkára. Fock Jenő. a Minisztertanács el­nöke. Fehér Laios. a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. Komócsin Zoltán, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. Németh Károlv. a budanes- j-? »T olcő + ­kára, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai. Pullai Árpád, az MSZMP Köznonti Bizottsáeának tit­kára, a kormány több tag­ja, dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára, Gyenes András, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága külügyi osztályának vezetője, Me­rült Vilmos, a Magyar Nép- köztársaság kubai nagykö­vete, valamint a politikai élét több más vezető sze­mélyisége. a néphadsereg számos tábornoka. A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára köszöntötte a fogadására összegyűlt bu­dapestieket. Kádár János és Fock Jenő társaságában elhaladt a magyar és ku­bai zászlócskákkal, virág­csokrokkal integető főváro­siak sora előtt. Ezután a vendégek dísz­motorosok kíséretében szál­lásukra hajtattak. A nyitott gépkocsiban helyet foglaló dr. Fidel Castrót és Kádár Jánost a főváros fellobogó­zott utcáin a budapestiek tízezrei köszöntötték meleg szeretettel. Dr. Fidel Castro Ruz, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a kubai forradal­mi kormány elnöke kedden délben a Hősök terén meg­koszorúzta a magyar hő­sök emlékművét. Délután Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának, elnöke az Ország­házban fogadta dr. Fide.1 Castro Ruzt, akit a láto­gatásra elkísért dr. Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Komm tini sta Párt Közpon­ti Bizottsága titkárságának tagja, a forradalmi kor­mány minisztere és Floreal Chomon Mediavilla, a Ku­bai Köztársaság budapesti nagvkövete. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára, és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke kedden délután az MSZMP KB székházában fogadta dr. Fidel Castro Ruzt, és kf «éret ét. F.zután a Megvár Szocia lista Munkáspárt Központi Bizottságának székhazában megkezdődtek a hivatalos magyar—kubai tárgyalások. Magyar részről a tárgyalá­son részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke, dr. Aj- tai Miklós, a kormány el­nökhelyettese, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Szurdi István belkereske­delmi miniszter, Marjai Jó­zsef külügyminiszter-helyet­tes, Oláh István vezérőr­nagy, honvédelmi minisz­terhelyettes és Meruk Vil­mos, a Magvar Népköztár­saság kubai nagykövete. • A MÉSZÖV küldöttérte­kezlete után születésnapot ünnepelt a takarékszövet­kezeti választmány. Az ülé­sen részt vevő szövetkezeti tagok felidézték a másfél évtizedes múltat, illetve a soltvadkerti és a kelebiai takarékszövetkezetek meg­alakulásának körülményeit. 1957, azaz az első taka­rékszövetkezetek megalaku­lását jelző dátum után nem sokkal olyan statisztikák készültek,- amelyek jól tük­rözték az első hónapok, évek eredményeit, de egy­ben meghatározták a továb­bi feladatokat is. Pontosab­ban azt az igényt, hogy mi­nél több községben hozza­nak létre takarékszövetke­zetet, kirendeltséget, illetve kihelyezett pénztárt. A vá­lasztmányi ülésen ezzel kapcsolatban valaki meg is jegyezte: „Azelőtt ha meg­takarítottunk néhány szá­zast, mentünk a városba, vittük a pénzünket a bank­ba. Ha meg éppen vásárol­ni akartunk, 'Vonatra ül­tünk, utaztunk a kölcsönért. Most mindezt helyben el­intézhetjük ...” A fentebb említett „most” másfél évtizedet jelöl. Az első szövetkezetek megala­kulása után ugyanis egyre több községben — általában az akkori földművesszövet­kezeti irodák mellett — függesztették ki a táblát: „Takarékszövetkezet”. Bács-Kiskun megyében jelenleg 24 takarékszövet­kezet, 34 kirendeltség és 3 kihelyezett pénztár műkö­dik. A 15 év alatt elért eredmény a statisztikából kiragadott egyetlen adattal is bizonyítható: csaknem 140 ezer lakosnak 800 millió forint kölcsönt nyújtottak a takarékszövetkezetek. A szövetkezetek fő fel­adata a rész jegy alap-növe­lés és tagszervezés, a betét- gyűjtés, a kölcsönfolyósítás és a hálózatbővítés, illetve korszerűsítés. Az elmúlt évben a rész­jegyalap meghaladta a hét­millió forintot. A szövetke­zetek jelenleg több mint 57 ezer tagot számlálnak. Ez azt jelenti, hogy egy-egy működési körzetben a la­kosság 23 százaléka tagja a takarékszövetkezetnek. 1971-ben a betétnöveke­dés elérte a 81 millió forin­tot, s így az év végén több mint 408 millió forintos be­tétállománnyal rendelkez­tek a szövetkezetek. Ilyen nagyarányú növekedésre a takarékszövetkezetek mű­ködése óta nem volt példa. Az elmúlt évben kibocsátott jogszabály alapján ugyanis megszűnt a takarékszövet­kezetek közötti kölcsön- alap-átcsoportosítás. S mi­vel a zökkenőmentes köl­csönnyújtás alapfeltétele az, hogy egész évben kellő pénzalap álljon a szövetke­zetek rendelkezésére, a fen­ti jogszabály a fokozottabb betétgyűjtésre ösztönözte a takarékszövetkezeteket. En­nek érdekében a falu bank­jai a korábbiakhoz viszo­nyítva sokkal jobban meg­szervezték a betétgyűjtést. A takarékszövetkezetek hitelakcióira általában a rövidlejáratú kölcsönök jel­lemzőek. Ez a hitelpolitika különösen ott érvényesül, ahol kötelező az úgyneve­zett keretgazdálkodás. A rövidlejáratú hitelek ugyan­is lehetőséget nyújtanak ar­ra, hogy a takarékszövetke­zetek rövid idő alatt minél több lakos jogos igényét ki­elégítsék. Az elmúlt évben több mint 22 ezren 160 mil­lió forintot kértek kölcsön. A hitelek megtérülési ideje az előző évi 341 naphoz vi­szonyítva 1971-ben 326 nap volt. A választmány által meg­határozott feladatok között az egyik legfontosabb a tag­létszám növelése. A tervek szerint az idén 57 ezerről 62 ezerre fejlesztik a tagság létszámát. Az eddigi ered­mények arra engednek kö­vetkeztetni, hogy a betétál­lomány az év végére eléri a félmilliárd forintot. Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy a hitelcélok követke­zetes betartásával a lehető­ségek szerint minden eset­ben ki kell elégíteni a tag­ság indokolt hiteligényét. A takarékszövetkezetek az idén 160 millió forint köl­csönt tudnak nyújtani. T. L. Új rendszerű CASCO 3. oldal Szellemi „tőkefelhalmozás“ Bácsalmáson 4. oldal Miért jelentkeztek pártoktatásra? 6. oldal Áz ügyész tollából 6. oldal Ezerhatszáz hold öntözését seQÍti Épül a tiszai öntözőfürt nyomásközpontja a tisza- kécskei Üj Élet Termelőszövetkezet területén. Ha el­készül. 1600 holdat lehet majd öntözni a nagyközség határában. Ebből 1300 hold jut az Üj Élet, 300 hold a Béke Termelőszövetkezet területére. Képünkön a Villamosalkatrész-szerelő Vállalat munkásai a kap­csolóberendezéseken dolgoznak*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents