Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-30 / 125. szám

1972. május 30, kedd i. oyal A légit,Br fülledt maradt EGY KÖZÖS GAZDASÁG irodája, ahol nők és férfiak, beosztottak és veze­tők dolgoznak vegyesen, az érzelmi kap­csolatok szövődésének épp oly alkalmas terepe, mint bármelyik más munkahely. Ám ez az általánosságban mozgó tény­megállapítás miként kerül a történetünk elejére? Hiszen egy szövetkezeti főköny­velő fegyelmi úton történő elbocsátásá­ról van szó, s az indokolás szerint erre azért került sor. mert a főkönyvelő munkája több kisebb és egynéhány sú­lyosabb kifogásolnivalót hagyott maga után, az elkövetett hibákat nem igyekez- zett korrigálni, s általában nem állt a mai szakmai követelmények szintjén. Ha ilyen egyszerű a képlet, különö­sebb meditálásra nincs szükség, a veze­tőség — a tagság érdekeit tartva szem előtt — helyesen cselekedett, a főköny­velő pedig majd keres és nyilván talál is magának új állást. CSAKHOGY a képlet távolról sem ilyen szimpla. Az ügy kirobbantásáig a főkönyvelői munka megítélésénél nem játszott szerepet, hogy a szakmai saint mennyire felel meg a követelményeknek. Még csak az sem, hogy az illető egyik ifjú női beosztottjával szemben gyengéd érzelmeket táplál, s ennek viszonzása sem marad el. Csak akkor telt be a po­hár, amikor a nyereség elosztásánál lát­hatóan kedvezni akart a hölgynek. A „honorálásra” irányuló szándék minde- nekfelett az elnök felháborodását váltot­ta ki. Ám a felháborodás a ..nemes” jel­zőt még idézőjelekkel megtámogatva sem érdemli meg. Nem. mert a főköny­velői kedvezés az elnök által „pártfo­golt” nődolgozó rovására történt volna.., Márpedig az elnöki gavalléria semmilyen körülmények között sem szenvedhet csorbát. ... Az érzelmi kapcsolatok szövődésé­nek épp oly alkalmas terepe, mint bár­melyik más munkahely — jellemeztük fentebb a szövetkezeti irodát. A munka­helyi férfi—nő kapcsolatok problemati­kus jelenségénél vagyunk tehát. Igen ám, de az emberi vonzalmak túlontúl erősek ahhoz, hogy az elvont erkölcsi normákat szegezzük ellenük. Konkrét vonatkozásban úgy áll a helyzet, hogy az alá- és fölérendeltségi viszonyok kö­zepette a szerelmi kapcsolatokat eleve a torzulás veszélye fenyegeti. Főleg ak­kor, ha a felettes férfiak magatartásába feudális hűbérúri elemek szövődnek; akik szükségét érzik annak, hogy szerel­mi szolgáltatásokat honoráljanak, még­hozzá nem is a saját jövedelmükből, ha­nem a tagság által kiverejtékezett nye­reségből. MINDEZEKEN TÜL az elnöki kakas­kodás meglehetősen mucsai színezetű machinációkkal társult. Az elmúlt ősszel ugyanis a szövetkezeti revizori vizsgálat feltárta a főkönyvelői munka egynéhány hiányosságát. S ezek az átlagosnál egy- ben-másban súlyosabbak voltak, A revi­zori csoport ezért kérte, hogy az elnök adjon írásbeli jelentést a hibák kijavítá­sát célzó elképzelésekre vonatkozóan. Az elnök ezt nem tette meg, ehelyett nyilvá­nosan kiállt a főkönyvelő mellett méghoz­zá úgy, hogy egyúttal kétségbe vonta az ellenőrök tárgyilagosságát. De most, hogy napirendre került a főkönyvelő menesz­tése, az elnök nagy garral citálni kezdte a revizorok pontokba szedett megállapí­tásait. A korábban megKérdőjelezett té­nyek most egyszeriben ütőkártyákká vál­tak a kezében. Nem is történhetett ez másképp, hiszen a kenvértörés valóságos okainak a háttérben kellett maradniuk, minthogy azok magát az elnököt is alá­aknázott terepre vitték volna. A szomorú és az elgondolkodtató az, hogy mindehhez a választott vezetőség készségesen és szó nélkül asszisztált. Ho­lott a főkönyvelő kegyvesztettségének igazi okait a vezetőségi tagok is épp úgy ismerték, mint az érdekeltek! Elszalasz­tottak egy kedvező alkalmat, amikor élhettek volna a demokratizmus adta jo­gaikkal. De még annyira sem tellett a merszükből, hogy elnöküket néhány ké­nyelmetlen kérdéssel sarokba szorították volna. A FŐKÖNYVELŐ eltávozott, a légkör azonban továbbra is áporodott, fülledt maradt. Ám nem a munkahelyi erotika tette és teszi azzá, hanem az eköré tö­mörülő szolgaiság, a hűbéresi talpnyalás, a falak között megrekedt középkor. Hatvani Dániel Rács-Kiskun megye a rádióban és a televízió műsorában A magyar előadóművé­szet hónapja keretében Er­kel Ferenc Bánk bán című operáját sugározza kedden a Kossuth adó 9 óra 02 perckor. Délután 4 óra után néhány perccel Matkó-Hel- véciáról jelentkezik dr. Manga János. „Az élő nép­dal” sorozatnak ezt az adá­sát szombaton délelőtt megismétlik. (Itt jegyezzük meg, hogy az elmúlt héten is szerepeltek a matkói nó­tafák, hangszeres népmű­vészek a rádióban.) Szerdán A mezőgazdaság nagy öregei sorozatb^-n dr. Mészöly Gyula akadémi­kust mutatja be — este háromnegyed kilenckor — a Kossuth hullámhosszán Simon Ferenc. Buda Ferenc finn fordí­tásait csütörtökön 13.58-kor közvetíti a rádió. A verse­ket Ronyecz Márta, Latino- vits Zoltán, Majláth Mária és Vallai Péter mondja el. Ugyanaznap este 19.35-kor — szintén a Kossuthon — Kemény Endre, a kecske­méti szimfonikus zenekar karnagya vezényli a Ma­gyar Rádió és Televízió nagyhírű együttesét 20.00 órakor a Ki mit tud során a képernyőn mu­tatkozik be — némi huza­vona után — a tiszakécskei Szitakötő bábcsoport. A sok szép műsor közül különösen közel érezzük magunkhoz és úgy érezzük: külön is említeni kell a Pe­tőfi adó vasárnap — 9.26- kor kezdődő — Magyar múzsa című műsorát. Ju­hász Ferenc, Sőtér István, A termelőszövetkezeti ta­gok nyugdíjbiztosítása kö­telező. Alapja a termelő­szövetkezeti tagság fennál­lása és az ebből eredő biz­tosítási jogviszony. A biz­tosítási jogviszonyt pedig annak a hónapnak az első napjától számítják, amely hónapban az illető kitöl­tötte, aláírta és a termelő- szövetkezet vezetőségéhez benyújtotta a belépési nyi­latkozatot. Például, ha Ko­Sánta Ferenc vallomását hallhatjuk Petőfi Sándor­ról. vács István 1961. április 13- án írta alá a belépési nyi­latkozatot és még ezen a napon benyújtotta a téesz vezetőségének, akkor a ter­melőszövetkezeti tagsága az említett időponttól kezdő­dik, de a nyugdíjjogosult­ság szempontjából már 1961. április 1-től számít­ják az idejét. Meddig tart ez a számolás és mikor, milyen időponttal záródik? A jogszabályok értelmé­H. N. Dr. Gál Sándor sorozata a szövetkezeti nyugellátásról II. Ki jogosult nyugdíjra? Sorol a kukorica a harkakölönyi halárban. A meleg és a csapadék hatá­sára kikelt a gyom is. Robi András, az Egyesülés Tsz traktorosa napok óta azon fáradozik, hogy minél előbb végigpermetezze a szövetkezet 950 holdas takar­mánytermő földjét, s a vegyszer megakadályozza a gyom további fejlődését. (Pásztor Zoltán felvétele) Pályaválasztási tanácsadás Szakmaismertető Az ipari szakmunkáskép­ző intézetek — egy hosz- szabb távra szóló program keretében — szakmaismer­tető kiállítások rendezésével kívánnak segítséget nyújta­ni megyeszerte a pályavá­lasztás gondjaival küzdő fiataloknak, szülőknek és pedagógusoknak. Ezeken megismerhetik az intéze­tekben oktatott szakmák legfőbb sajátosságait, a ta­nulók elméleti és gyakorla­ti oktatásának körülménye­it. Tájékoztatásul közöljük a kiállítások helyét és idő­pontját: Kecskeméten a 623-as sz. Szakmunkáskép­ző Intézet május 29-én nyi­totta meg a naponta 8 órá­tól 16 óráig megtekinthető ben a biztosítási jogviszony annak a hónapnak az utol­só napjáig tart, amelyben az illető dolgozónak a tag­sági viszonya megszűnik. Vegyünk ismét egy példát: az előbbi Kovács István 1969. október 8-án kilép a téesz-ből, tagsági viszonya ezen a napon megszűnt, de biztosítási jogviszonya csak október 31-én szűnik meg. (Az a dolgozó, aki terme­lőszövetkezeti nyugdíjas, nem tartozik ide, mert még tagja a közös gazdaságnak, s ebből eredően biztosított is). A biztosítási jogviszony alapján a tag öregségi, vagy rokkantsági nyugdíj­ra, kártalanítási segélyre és baleseti járadékra, hát­ramaradt hozzátartozói — a tag halála esetén — öz­vegyi nyugdíjra, végkielé­gítésre, árvaellátásra és szülői nyugdíjra jogosul­tak. Azt a termelőszövet­kezeti tagot pedig, aki az öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjra való jogosultsá­got nem szerezte meg, egyéb feltételek fennállása esetén (ezeket a feltétele­ket a későbbiekben fogjuk ismertetni) öregségi, vagy munkaképtelenségi járadék, hátramaradt házastársát pe­dig özvegyi járadék illeti meg. Kimondja a jogsza­bály azt is. hogy az öregsé­gi és rokkantsági nyugdí­kiállításokat rendes állandó jellegű bemutatót a Pályaválasztási és Mun­kapszichológiai Tanácsadó előcsarnokában (Kálvin tér 1.). A kiskunfélegyházi 608. sz. Szakmunkásképző Inté­zet ezekben a napokban 14 órától 18 óráig négy kiállí­tó teremben mutatja be szaktanárainak közreműkö­désével az intézetben okta­tott szakmákat. Kiskőrösön, a 621. sz. Szakmunkáskép­ző Intézetben május 31-én 11 órakor nyitják meg a kiállítást, amely június 8- ig látható. A kalocsai 619. sz. Szakmunkásképző Inté­zet június 5-e és 18-a között naponta 9-től 16 óráig, a bajai 609. sz. Szakmunkás- képző Intézet június 8-a és 19-e között naponta 8-tól 14 óráig tartja nyitva szak­mai kiállítását, a 618. sz. jas, illetve az öregségi és munkaképtelenségi járadé­kos termelőszövetkezeti tag házastársa után házastársi pótlékra is jogosult. Csalá­di pótlékra azonban csak azok az öregségi, vagy rok­kantsági nyugdíjasok jogo­sultak, akiknek gyerekei, illetve eltartásban élő uno­kái vannak. A járadékosok tehát családi pótlékot nem kaphatnak. Érdekes rendelkezése a termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó jogszabályoknak az, hogy ezeknek a rendel­kezéseknek az alapján kell elbírálni annak a volt tag­nak és hozzátartozójának a nyugdíjjogosultságát is, aki kizárólag termelőszö­vetkezeti tagsággal szerzett nyugdíj évek, és annak is, aki téesz tagsággal és egyéb jogcímen szerzett nyugdíj évek alapján igény­li azt. Például: ha Kovács István tíz évig volt terme­lőszövetkezeti tag, majd két évet az iparban dolgozott, s ekkor érte el a 65. élet­évét, nyugdíját a tsz-ta- gokra vonatkozó előírások szerint kell megállapítani. De ha ugyanez a Kovács István viszont csak hat évet dolgozott a téeszben, s négyet az iparban (s el­érte a 65. évet), az egybe­számítás szintén a terme­lőszövetkezeti tagokra vo­natkozó nyugdíjjogszabály nek a megyében kiskunhalasi Szakmunkás- képző Intézet is május utol­só napjaiban nyitja meg kapuit az érdeklődők előtt. Ezekre a kiállításokra el­sősorban a pedagógusok, továbbá a jelenlegi 5., 6., 7. osztályos tanulók és szü­leik fjgyelmét hívjuk fel. Az ipari szakmunkásképző intézetek még számos szak­mában tudnak továbbtanu­lási lehetőséget biztosítani olyan fiataloknak is, akik­nek helyhiány, vagy ered­ménytelen felvételi vizsga miatt nem sikerült az álta­luk kiválasztott iskolába bejutni. Az intézetek egye­di kiállításainak anyagából még ez év őszén vándorki­állítást szerveznek, amelyet a megye városaiban mutat­nak majd be. Gazsó Endre szerint lehetséges, az ille­tő tehát tsz-nyugdíjat kap. Ez alól az általános­nak mondható rendelkezés alól egyetlen esetben lehet­séges kivétel, éspedig ak­kor, ha olyan termelőszö­vetkezeti tag kéri nyugdí­jazását, aki tagsági viszonya előtt az iparban már több mint 10 nyugdíjévét szer­zett és az előírt korhatárt is betöltötte. Ilyenkor az il­lető ipari nyugdíjat kap de a szövetkezetben szerzett nyugdíjévéit figyelmen kí­vül hagyják. Föl kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy az előbb említett, különböző biztosítási jogviszony alap­ján szerzett nyugdíjevek egybeszámítására csak és kizárólag a termelőszövet­kezeti tagokra érvényes nyugdíj rendelkezések alap­ján van lehetőség. Közért­hetőbb fogalmazásban pél­dául: ha az említett Kovács István négy évi téesz tag­ság után elmegy egy ipari üzembe dolgozni, s ott hat év múlva betölti a 60. élet­évét, nem kérheti ipari nyugdijának megállapítá­sát a két szám (a négy és a hat) összeadása alapján. További négy év múlva kapja csak meg az ipari nyugdíjat. (Következik: Évek és fet­tételek I.) Vegyszeres gyomirtás

Next

/
Thumbnails
Contents