Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-26 / 122. szám

Májusi őrjárat a „Virágos, tiszta Kecskemétért” A Petőfi Népe április 22-i számában jelent meg az a felhívás, amelyben a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, a KISZ városi bizottsága és a Hazafias Népfront városi elnöksége kéri fel a város lakóit, üzemeit, társadalmi és gazdasági szervezeteit, intézményeit a „Virágos, tiszta Kecskemétért” Indu­ló mozgalomban való rész­vételre. Megmozdult-e a város népe a felhívásra? Tett-e már is valamit a megye- székhely rendjéért tiszta­ságáért, amivel tanújelét adja annak, hogy nemcsak olyan emlékezetes alkal­makkor tesz ki magáért, mint amilyen a 600. szüle­tési évforduló volt, hanem egy „szürke” munkásesz­tendőn át — sőt azon túl is — tartó nemes mozgal­mat bontakoztat ki? Előzmények Gyakorlati előzmények már voltak, ősszel és ta­vasszal mintegy 300 hold nagyságú védőerdőt telepí­tettünk a város körül, a hí­res balatonfüredi tervező­csoport nagyvonalú elgon­dolásai szerint. Szintén eb­ben az időben ültettünk el a város belső területein kerek számban 4000 fát és 4170 cserjét. Dr. Mező Mihály,' a vá­rosi tanács elnökhelyettese most a legfrissebb „doku­mentumot” mutatja. A je­lentést arról, melyek a mozgalom eredményei — május 17-i állapot szerint. A március 28-án kiszállí­tott és átadott 239 fát — gömbakácot, hársat, töl­gyet, nyárt, nyírt — és 104 cserjét az alábbi vállalatok ültették el: Finommecha­nikai és Fémmunkás Vál­lalat, Reszelőgyár, SZIM, Gépelemgyár, BIK Válla­lat, s a MüM. 607. sz. Iparitanuló Iskola. Saját erőből és anyagból rendezték telephelyük kör­nyékét: Vízmű Vállalat, Automatizálási Főiskola, Fémmunkás, Tejipar, Bács megyei Tervező, Bács me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat, MEZŐGÉP, MÉZŐ- BER, ének-zenei általános iskola és a Katona József Gimnázium. A lakosság is parkosít, virágosít; eddig a követke­ző utcák a legrendezetteb- bek: Munkácsy, Ady End­re, József Attila, Nyíl, Kő­híd, Vágó, Füzes, Lorántffy Zsuzsánna Kerkápoly, Borz, Bánffy, Kenderessy, őz ut­ca, s a Volkertelep. A Munkácsy utcától. Ám győződjünk meg sa­ját szemünkkel! Ezzel az elhatározással indultak egyik délután városnéző körútra a felhívást kibo­csátó szervek képviselői: dr. Mező Mihály elnökhe­lyettes, Németh Ferenc vá­rosi KISZ-titkár és dr. Csűri Ferencné városi nép­fronttitkár. Gépkocsijukon velük tartott a riporter is. Mit láttunk a majd két óra hosszás „májusi őrjára­ton”? Munkácsy utca: Méltó a jelentésben is elfoglalt el­ső helyéhez. Virágos sza­lagpark mindkét felől. — Szűcs néni területe — jegy­zi meg dr. Csűri Ferencné a 9. sz. ház előtt. kapunál szalad. A nép­fronttitkár gépelt szöveget mutat. Pogány Sándor ta­nácstag precíz jelentése, hogy körzetében utcánként, lakosonként, s összesen hány négyzetméter zöldte­rület, virágos szalagpark építését vállalták. Minden ház előtt. — Cimbalmos utca 5 ... Bánffy utca 23., 26. — dik­tálják felváltva útitársaim a házszámokat — ahol máris szemrevaló az utcai front. — De kár itt a Ken­deressy és Galamb utca sarkán ez a szemét, mikor az utcában milyen szépen formálják már itt is, ott is a szegélyt. A Bethlen körút egyik széles parkszigeténél jegy­zi meg Mező Mihály: — Rengeteg rózsatövet kilop­kodnak ... Talfája köz: Szépen lehetne már ren­dezni mindkét ' dalon. Mikszáth Kálmán krt.: Ha­sonlóképpen. — Mintha még afféle „esztrádműsor” zajlana az állami lakások táján: Csináld te, aztán majd én is. — Tisza utca 1. 2.: már megkezdte. A páros oldalon mintha előbbre tartanának. — A Polónyi Gyula utcában is megy a szépítés — 1—7—9. szám... A Nyitra utca pá­ros oldala rendbetéve ... Amit a IV. kerületen át­szaladva megjegyeztünk. A Barneválnál belül szép rend. Előtte még hiányzik a járda, de nem sokáig. A szegélyanyag már a hely­színen. Kifelé a Ceglédi úton kellemes látvány két­féléi a virágos, kertes bel­sőségé házak sora, tiszta­sága. Mennyivel más len­ne, ha a kerítésen kívül is olyan szívderítő környezet fogadná a városba tartó vendéget, mint az udvaro­kon van. Elmondható ez a nyomási iskoláról is. Nem lehetne szebb, vonzóbb az előtér? A gyerekek bizto­san szívesen segítenének... Az E—5-ös átkelő szaka­szán, a Kuruc körúton já­runk. Itt — kivéve az „üzemi oldalt” — nem na­gyon mozognák még. De hát ha a Boldogulás Tsz — a virágos téesz! — házele­je is olyan dísztelen, elha­gyatott még, mit várjunk?! Az autó már a mind im- pozánsabbá alakuló Budai Kossá sétány. Szerencsés ötlet volt díszcserjékkel felcserélni a virágokat, amelyek csak senyvedtek itt a nap- és széljárta kö­zépső sétányon. Ezek a növények virulnak, egész­ségesek. De két oldalon, a házak előtt kevés még a zöld szegély, a gondozott, üde sáv. A Műkertig Műkerti új lakótelep, I. utca: Legtöbb helyen ala­kul már a kis park, virág­ágy, ha az utca elején még más is a benyomás. — A 8. szám előtt ingujjra vet­kőzött férfi rózsát perme­tez. A felhívásról hallottak — a többi lakó kis kert­parcellái is díszlenek már —, de ... — Amúgyis szeretem a virágot. Azelőtt mezőgaz­daságban dolgoztam. Mi­kor ideköltöztünk — int az emeletes házra —, egy nagy bányagödör volt a virágágyak helyén.. Én voltam itt az első „veréb” — erősíti ezzel is az emlé­kezés hitelét Széli Ferenc. — A 13., 15., 17. előtt még „csend van”. Másfelé zöld, zöld, cserjék, nefelejcsek. V. utca: egyik oldalon a kerítéseken belül kész kér - tecskék; a másikon is el­kezdték — kerítés nélkül is. — Kemény Zsigmond utca cigánylakások. Ahogy már itt is kivehető, itt is lesz verseny, kinek a por­tája a legszebb. Húszperces szieszta a Műkertben, ahol Mező Mi­hály és Németh Ferenc egymással versengve va­rázsolja elénk, hol mi lesz a maholnap megvalósuló Ifjúsági Parkban. Ez külön cikket érdemel. A gyárnegyedben nagy a verseny A város új gyárnegyede. Habselyem. Szépen parko­sítanak. Atellenben hatal­mas, fásított terület, nő­nek, zöldellnek a cseme­ték ... Aztán a Szegedi úti üzemek. Valóságos kis er­dőben a kenyérgyár, a tej­üzem ; sávokban ültetett fák, cserjék, füvesített te­rep. A tejüzemhez vezető út viszont méltatlan az élelmiszeripari komp­lexumhoz. Nehéz volna el­dönteni, hogy a MEZŐ­GÉP vagy a SZIM parkos, fás, sétányos, pados „háza- tája szebb-e. Nem tesz­nek-e túl az Erdőgazdasá­gon maholnap? A Matkói útra alig is­mernének akik egy-két éve látták. Gyümölcsfák, fűz­fa, hereparcella, krumpli, virágos ágyások, cseme­ték az utcán, a házak előtt. Mindegy: egészséges, gon­dozott ez a tarkaság... Par­kosítanak a szövetkezeti bolt előtt. 1. Szép kis belső parkja van a fiatal Alu- pigment üzemnek ..: Nem messze — mármint autóval — a Göngyölegel­látó hatalmas területe. Rend van, de biztosan több fát is ültetnek még, mert amennyi van, még éppen- csak..; Izsáki út. Gyönyörű a Vízmű egész birodalma. Mintakörnyezet. Siettetjük is a kocsit, nehogy „agyon­dicsérjük” ezt az egyet. Mert a Fémmunkás is zár­kózik ám a szépekhez: vi­rágos ablakok tekintenek a feltöltött, részben már fü­vesített előtérre. Bent is park, virágok, cserjék. S rend. Pedig nem egyköny- nyen mozgatható gyártmá­nyokat anyagokat tartanak szabad ég alatt is. Katona József Gimnázium: rende­zik mellékutcai környékét. Fordulat Leninvárosban Leninváros. Nem győzik dicsérettel kísérőim milyen rend lett itt rövid idő alatt. A kukák „eltűntek”, úgy helyezték el őket, hogy ne rontsák a városképet. A pázsit megnyírva sok he­lyen, szemetet „úgy kell keresni”. A parkok egy- egy szelvényén a fű- és talajkopás jelzi, hol szok­ták ápolni autóikat egye­sek. — De jó volt, hogy a Petőfi Népe közölte azt a levelet — a rendszámok­kal — céloz egyik cik­künkre az elnökhelyettes. S hogy itt se legyen min­den fenékig tejfel, észre­veszünk egy teherautót is két épülettömb közötti par­kon. — Szép a ZIM utcai frontja, de még csak az „elején”, kintebb még van mit csinostíani. Széchenyi körút: kívül, belül esztétikus a MEZŐ- BER környezete. — Ezt a következő szakaszt Bozsó elvtárs vállalta... — Ezt nevezem! — tört fel az el­ismerés a Kodály tér lát­tán ... Summázat. Ha bár eső után. kellemes napsütésben jártuk is be a várost, te­hát a természet is segített a nagytakarításban, egy tagadhatatlan: szépül, vi- rágosodik, parkosodik a város. A lakosság elkezd­te... Kíváncsian várjuk, mi­lyen változásokról számol­hatunk be következő, majd már nyári őrjáratunk után? Tóth István A biztonságos közlekedést segítené elő • • • Ne legyen sóder szállítás az E—5-osön Köztudomású, hogy az or­szág közúti tranzitforgal­mának mintegy 40 százalé­ka az E—5-ös úton bonyo­lódik le. Délről — Szeged irányából — a bolgár, a ju­goszláv, az albán, keletről — a 44-es útról a gyulai határátkelőhely megnyitása óta — a román, török ka­mionok, nagy teherbírású gépjárművek szállítják az árut Budapest, illetve He­gyeshalom, Rajka irányá­ban. A teherszállító jármű­veken kívül — s ez is köz­tudomású — az E—5-ös út­vonalon személygépkocsik, belföldi teherautók, motor- kerékpárok, lovas kocsik, kerékpárok, vontatók is közlekednek. Jelenleg a leg­nagyobb gondot a Békés megyébe irányuló sóder­szállítmányok okozzák. Több Békés megyei közös gazdaság a Dabas környéki sóderbányából két pótko­csis vontatóval hosszú kon­Fából fakarika Sokszor bebizonyítottuk már, hogy tudunk fából vaskarikát csinálni, s úgy látszik ehhez az eljáráshoz túlságosan hozzászoktunk. Jelenleg ugyanis ott tart a magyar ipar, hogy ugyanebből a fából fakarikat nem tud készíteni. Nem hittem el, hogy Kecskeméten, de sehol a me­gyében nem lehet fakarikát kapni. Olyat, amellyel a gyerekek játszani szeretnének. Nekünk, az úgyneve­zett javakorabeli embereknek még nagyon könnyű dolgunk volt: fogtunk egy kimustrált hordóabroncsot, rossz biciklikereket és már ment is a játék. De a vá­rosi ember gyereke honnan akasszon le egy abron­csot? Fakarikát pedig nem lehet kapni. Nem hittem el. Telefonáltam valamennyi olyan kecskeméti üzletbe, ahol játékárut, sportárut kínálnak. A leginkább illeté­kesnek a Rákóczi úti játékboltot tartottam, ahonnan a következőket válaszolták kérdésemre: — Legutóbb tavaly májusban vagy áprilisban volt néhány, de az­óta nem kaptunk. A helyzet ugyanis az — tájékoz­tatott kedvesen valaki —, hegy a fakarika importáru. Tudomásul vettem az információt és a következő­kön kezdtem gondolkozni: honnan vásárolhatjuk mi a fakarikát? Talán dollárért hozzuk be valamely ka­pitalista országból? És mit szólnak az illető ország­ban ahhoz, hogy mi, a fejlődő szocialista iparunkkal, a támogatott kisiparral nem vagyunk képesek éven­ként ötszáz vagy ezer fakarikát készíteni. Vagy itt is valamiféle rongyrázás tapasztalható? Nevezetesen, hogy játsszanak csak a gyerekek „külföldi” karikával, mert az előkelőbb. De tudom, hogy a gyerek nem a címkét nézi, hanem azt, hogy gurul az a valami, vagy nem. Persze tudom, hogy meg lehet lenni fakarika nélkül, és tudom, hogy mások sokkal idegesebbek, dühöseb­bek, mert körüljárják Kecskemétet és sehol sem kap­nak sem magyar, sem külföldi cumisüveget. Igaz vi­szont, hogy síküvegből minden igényt ki tudunk elé­gíteni, de a pár hetes, hónapos gyerek nem tud sík­üvegből szopni, mint ahogyan a pár éves gyerek sem tud gondosan fűrészelt, fillérekért kapható léccel gu- rigázni. Lehet, hogy mégis tud valaki hazánkban, megyénk­ben fakarikát készíteni, de az nem korszerű, nem eléggé fa és nem eléggé karika, nem felel meg a szabványnak, nem alkalmas arra, hogy az együttélés szabályaira neveljen? Inkább az a valószínű, hogy annyira filléres cikk, amit már nem is érdemes gyár­tani, s érdekes, hogy keresik a boltokban. Igen, gyár­tani könnyű és egyszerű. Engem a körülmények ha­talma kényszerített arra, hogy házilag állítsak elő egyet: végy egy vékony fenyőlécet, áztasd meg vízben, majd tartsd gáztűzhelyed takarékra állított lángja fölé, s amikor gőzölögni kezd, tested erejével hajlítsd. Meglátod, egy idő után gurulni is fog! — dorgál — vojokban szállíttatja ezt a vizes nyersanyagot Dabas- tól Kecskemétig a2 E—5-ösön, majd Kecske­méttől a megyehatárig a 44-es útvonalon. Mondani sem kell, hogj maguk a Bács-Kiskun me­gyei termelőszövetkezetet vontatói, lovas kocsijai, i egyéb lassú járművei mái eddig is rendkívüli torlódás idéztek elő az E—5-ösön E torlódásnak nemegyszer súlyos, olykor tragikus ki menetelő baleset volt a kö vetkezménye. A sóderszáll' tások megkezdésével eg idejűleg azonban kilomé térnél hosszabb közieked js dugók keletkeznek, csők kentik az út átbocsátó ké pességét, fokozva a baleset veszélyt. Nyár elején va gyünk, nem sokára számi tani kell a bővülő teherfor­galom mellett a külföld autós idegenforgalomra is Mi lehetne a megol­dás? Nyilvánvalóan az hogy csökkenteni kell a: E—5-ös útvonalon a lasst járművek számát. Első lé pásként — s ezt hangsú­lyoznunk kell — ki kell til­tani a Békés megyébe irá­nyuló sódert szállító két- pótkocsis vontatókat. Van-< erre lehetőség? Igen, van Ezzel kapcsolatban már ; megyei pártbizottság gazda ságpolitikai osztálya javas latot juttatott el a KP1V illetékes szerveihez, akii bizonyos fokú intézkedése! megtételére tettek ígéretet, Az ígéret azonban nen elég! Gyors, és hathatós in tézkedésre van szükség amely lehetővé teszi a: E—5-ös útvonalon a bizton ságos közlekedést. Éppel ezért javasoljuk, hogy a E—5-ös út tehermentesítő se céljából a sóderszállít' járművek Kecskemét érin tésével a következő útvona Ion közelítsék meg a sóder bányát: Kecskemét—La dánybene—Tatárszent- györgy—Gyón—Dabas. E: csupán néhány kilométerre növeli meg a távolságot, a: út állapota ezt még a leg nagyobb esőzések idején i lehetővé teszi, ugyanis en nek az útnak a burkolati kifogástalan. Az E—5-ös és a ladány benei út kereszteződésébe: egy Vontatóval, traktorra átmenőforgalomban közle kedni tilos táblát keilen: elhelyezni. A balesetek elkerülése az emberélet megóvása va lamennyiönk közös ügye éppen ezért a KPM illeté keseinek gyorsan, még a: idegenforgalmi idény meg kezdése előtt intézkedniöl kellene! Ezt nemcsak a; E—5-ös út túlterheltsége balesetveszélyessége indo kolja, hanem az a körül mény is, hogy a 86 kilomé térré levő fővárost is a szó kásosnál lassabban lehe csak megközelíteni. Gémes Gábor Szebb, praktikusabb gyermekruhák A választékbővítés érde­kében 7 millió forint érté­kű gyermekruhát rendelt a második félévre az Export, a Szolidaritás, valamint a kiskunfélegyházi szövetke­zettől a Népművészeti és Háziipari Ksz Vállalat. Az első nagyobb tételek már meg is érkeztek a vállalat fővárosi és vidéki boltjaiba. A ruhák tervezői figyelem­be vették a megkérdezett bölcsődei gondozónők és „gyakorló” kisgyermekes anyák véleményét is. Így a 2—5 éves fiúknak nem a régifajta vállpántos, ha­nem vállon gombolós nad­rágokat terveztek. A kislá­nyok kötényruhái, blúzai jól kezelhető, szintetiki anyagokból, hímzéssel, i letve rátétes díszítéss készültek. A nyári szezonra ige szép kétrészes játszóruhá is kaphatók 50—80 forinté áron. Ezeket a 2—4 éve fiúcskáknak és kislányok nak ajánlják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents