Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-23 / 119. szám

fedélyefi, a tagok becsület­tel elvégzik munkájukat, s megérdemelten kapják meg érte a járandóságot. Nem is keveset, mert az 1971. évben egy 10 órás munka­napra jutó kereset összege 116 íorint. Ha már itt tartunk, áll­junk meg egy pillanatra, tegyünk egy kis összeha­sonlítást. Tíz évvel ezelőtt a tagok évi jövedelme mint­egy 7 ezer forint volt, ta­valy pedig már a Petőfi Tsz gazdái 26 ezer 700 fo­rint átlagfizetést kaptak egész évi becsületes mun­kájukért. Természetesen volt, aki ennél jóval töb­bet, de olyan is akadt, aki ennél jóval kevesebbet mondhatott magáénak. A gazdaságban talán a tehe­nészek jövedelme a legna­gyobb, van közöttük, aki a múlt évben 65 ezer forin­tot keresett. A traktorosok között sem ritka a 40—14l ezer forintos jövedelem, a fogatosok 30—32 ezer, míg a csibenevelők 32—35 ezer forintot kapnak évente. Rövid áttekintést adtunk eddig a termelőszövetkezet múltjáról, s most, alig né­hány hónappal a múlt év zárszámadása után álljunk meg a jelennél. Mint elöl­járóban említettük, 20 év­vel ezelőtt 450 hold 25—30 gazdája vette fel Petőfi ne­vét. Most 1417-en vallják különösen magukénak ezt a nevet és 10 ezer 700 hold földet. Ebből 1400 holdat átadtak a tsz-közi vállalko­zásnak, 9300 holdat pedig maguk művelnek. Közös vagyonuk 108 millió 892 ezer, a tiszta vagyon pedig néhány érdekességre is rá­bukkanhatunk, olyanokra, melyek bizonyítják a fejlő­dést. A tíz évvel ezelőtti nagyarányú fejlesztés kez­detén az egyik fő célkitű­zés volt a szántóföldi nö­vénytermesztés maximális gépesítése. Ennek elérését bizonyítja, hogy míg 1961- ben mintegy 1000 hold megművelését 300-an vé­gezték, addig a múlt évben 6192 holdon mindössze 180-an dolgoztak. A több mint 2 ezer holdon ter­mesztett kenyér- és takar­mánygabona termésátlaga a múlt évben 19.40 mázsa volt, 1961-ben pedig mind­össze 11 mázsás átlagot ta­karítottak be. A múlt év­ben 2 ezer holdon termesz­tettek kukoricát 34,5 má­zsás átlagterméssel. Tíz év­vel ezelőtt ebből a fontos Kényelmes étteremben fogyaszthatják el a dolgozók az ízletes és bőséges ebédet. tőkésítését különben a tsz- közi vállalkozás családi műveléssel foglalkozó üzemága bonyolítja le a Az idén 350 ezer csibét nevelnek és értékesítenek. Büszkék lehetnek a szép tojótyúkállományra is. pincegazdasággal. Az öreg szőlők és gyümölcsösök he­lyett a tsz-közi vállalkozás­ban korszerű nagyüzemi szőlőket és gyümölcsösöket telepítettek, de ez a 650 hold szőlő és 700 hold gyü­mölcsös nem pótolja telje­sen a kipusztult öreg sző­lőket. A közös gazdaság egyik büszkesége a teljesen tbc­mentesített tehenészet. A 285 magyar tarka tehén múlt évi fejési átlaga elér­te a 3180 litert, s naponta átlag 25 hektoliter tejet szállítanak a bácsbokodi tejüzembe. A szarvasmar- ha-hizlalási eredményeik is szépek. Az állatok havi súlygyarapodása, az itt al­kalmazott abrakos hizlalá- si módszerrel eléri a havi 40—42 kg-ot. Évente átlag 100—120. jórészt extrém minőségű hízott marhát ér­tékesítenek. Napirenden szerepel a szarvasmarha­tenyésztés fejlesztése. A jö­vő év végére már szeretné­törzsállománnyal rendelke­zik, a szaporulat egy ré­szét az állomány felfrissíté­sére használják, más ré­szét pedig értékesítik. Az idén már több mint 600 bárányt szállítottak ex­portra. A termelőszövetkezet ve­zetői a tervek elkészítésé­nél mindig nagy gondot fordítottak a lehetőségek­re és a gazdaságosságra. Hat évvel ezelőtt megtették az első lépéseket, lerakták a baromfitenyésztés alap­jait. Először liba.-, kacsa­tenyésztéssel foglalkoztak, de hamarosan kiderült, hogy érdemesebb áttérni a pecsenyecsirke-nevelésre. Az első „csirkés” évben, 1967-ben 47 ezer. 1971-ben pedig már 450 ezret ne­veltek. Az idén 100 ezerrel csökkentették ezt a számot, mert kellett a hely a még újabbaknak: a törzsbarom­fiaknak. A múlt évben lé­tesített keltetőállomás „nye­li” a tojásokat, s a IS da­rab 10 ezres keltetőgép szükségletét elégíti ki a 25 ezer darabos törzsállo­mány. Az idén már 1 mil­lió naposcsibét értékesítet­tek a saját szükséglet ki­elégítése mellett. Jutott be­lőlük Kunfehértóra, Bátmo* nostorra. Császártöltésre, és még jó néhány község ter^ melőszövetkezetébe. A Petőfi Termelőszövet­kezet helyzetét, tevékenysé­gét vizsgálva, nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni, hogy ezeket a szép eredménye­ket mezőgazdasági muriká­val érték el. Nincs a „szak­mától” idegen melléküzem- ági tevékenységük, azok a mesteremberek. akik itt dolgoznak, nem bérmunkát végeznek, hanem a maguk portáján a közös gazdaság fejlesztésén szorgoskodnak. A termelőszövetkezet gé­peit javítják a szerelők, az építőbrigád pedig szintén a mezőgazdasági termelést se­gíti szakmai munkájával. dolgozott a közösben; tmwi hárman egyetemi diplomá­val, 11-en felsőfokú, 10-en pedig középfokú végzett­séggel rendelkeznek. A fizi­kai dolgozók közül már 180-an szereztek szakmun­kás-bizonyítványt. A szak­ember-utánpótlásról sem feledkeznek meg, ketten ta­nulnak egyetemen, és egy felsőfokú technikumi ösz­töndíjast vár vissza a gaz­daság. öten középfokú technikumban. tanulnak, mint levelező hallgatók munkájuk elvégzése mel lett. A Marxista Esti Egye­temnek egy, a középiskola nak pedig három hallgató­ja van a gazdaságból. Hár­man tanulnak könyvelő tanfolyamon, 2 fő mezőgaz­dasági gépszerelő iskolába 7-en mezőgazdasági szak­munkásképzőben tanulnak, és 12-en ipari tanulóként ismerkednek jövendő szak­májukkal. Az emberekről való gon­doskodás sok példájával ta­lálkozhatunk ebben a gaz­daságban. Az egyik az. hogy 1965-ben üzemi kony­hát létesítettek, ahol 6 fo­rintért igen jó és bőséges ebédet adnak, naponta át­lag 300 dolgozónak. Azok­nak, akik nem tudják a tá­volság miatt igénybe ven­ni az éttermet, külön ko­csival szállítják ki az ebé­det. Az I-es és a IXI-as üzemegységben az igények­nek megfelelő kultúrterem, hideg-meleg vizes fürdő áll rendelkezésre. A Il-es üzemegységben fürdő még nincs, de a kultúrterem he­lyet ad a pihenni vágyók­nak. A termelőszövetkezet saját autóbusza nemcsak munkába és hazaszállítja a tagokat, hanem a hétvége­ken Harkányba és az or­szág más tájaira tesznek vele kirándulást. Évente 10—15-en utazhatnak kül­földre, és még ennél is töb­ben vehetnek részt belföldi üdülésen. A munkába megfáradt idős tagok re'' sem feledkeznek meg. é háztáji földeket általába közösen művelik, s évent átlag 150 ezer forintot fo dítanak a rászoruló id;' emberek segélyezésére. Április 4-én a tagok me' becsülését bizonyító es mény történt a gazdasá ban. Ekkor kaptak ugya is 361-en törzsgárdaje' vényt, oklevelet és a ve’ járó pénzjutalmat. Hárma kapták meg húszéves tag ságuk után. 41-en 15, a többiek pedig 10 és 15 év közötti tagságuk után az 1500—1000. ill. 500 forintos pénzjutalmat. A jánoshalmi Petőfi Ter­melőszövetkezet tapasztalt, a körülményekhez alkal­76 millió, 623 ezer forint értéket képvisel. A múlt évben 85 millió forint hal­mozott termelési értéket tel­jesítettek, s. ebből 11 millió 641 ezer forint volt a nye­reség. A gazdaság fő profilja a szántóföldi növénytermesz­tés, valamint az állatte­nyésztés. Feladataikat egy­re nagyobb arányú gépesí­téssel oldják meg, nem utolsósorban azért, mert az előbb említett 1417 tagból 8C4 nyugdíjas és járadékos, á 9 ezer 300 hold művelé­sében és az állattenyésztés­ben „mindössze” 623-an dolgoznak. Az egykori egyetlen traktort már ré­gen kiselejtezték, helyette jelenleg 41 gumikerekes és lánctalpas műveli a földe­ket. A munkagépeket talán meg sem lehet számlálni hirtelen, a gabonaföldeken viszont aratás ideién 10 sa­ját SZK—3-as kombájn for­golódik. A hét tehergépko­csi mellett még bőven akad munkája különösen a ház­táji gazdaságokban — a 43 fogatnak is. A növénytermesztés je­lenlegi helyzetét vizsgálva takarmányból is mindössze 13 mázsás volt az átlaguk. Igen fontos növényük a napraforgó, évek óta átlag 300 holdon termesztik. A holdankénti 8 mázsás ter­més nem sorolható a gyen­ge eredmények közé. 76 A termelőszövetkezet ál­latállományának takarmá­nyozásában jelentős szerepe van a pillangósoknak, kö­zöttük a lucernának. Eddig ez a takarmánynövény jó földeket „foglalt el”, de most a gazdaság vezetői egy új módszer megvalósí­tásán fáradoznak. A jó föl­deket átengedik a kalászo­soknak és a kukoricának, és a lucernát fokozatosan áttelepítik a homokos terü­letekre. Bebizonyosodott, hogy a lucerna a homokon is elég jó termést ad, vi­szont az jelentős haszonnak számít, hogy a korábban lucernatermesztésre hasz­nált földeken más — még ennél is kifizetőbb növé­nyeket tudnak termelni. Je­lenleg az 550 hold átlag 25 mázsás átlagtermését hat hideglevegős szárítóberen­dezéssel szárítják, de már sát. Az állatok ellátására ezenkívül évente átlag 150 holdon termesztenek külön­böző egynyári, fővetésű szá­lastakarmányt, A tömegta­karmány nagy részét má­sod- és tarlóvetésből bizto­sítják. Számottevő jövedel­met jelent még a közös gazdaságnak a szántóföldi zöldségtermesztés. Hosszú évek óta átlag 300 holdon termelnek paradicsompap­rikát, hagymát, zöldborsót és egyéb zöldséget. János­halma határában a terme­lőszövetkezet területén még sok hagyományos öreg sző­lő is található. Az összte­rület még számottevő, 1056 hold a közös és 113 hold a háztáji. Nagy részüket idős emberek művelik, akiknek már nehezére esik a mun­ka, vagy egyáltalán nem is tudnak már dolgozni. így azután nem csoda, ha tíz év alatt az eredeti terület­nek most már csak alig fele van meg, de ez is egy­re fogy, az idős emberek munkából való kiesése miatt. Könnyen lehet, hogy néhány év múlva már nem is szerepel szőlő a nyilván­tartásokban. A termés ér­Fedett csarnokban javítják a szerelők a termelőszövetkezet gépeit, nek 400 tehenet fejni, leg­alább 200 hízott marhát ér­tékesíteni. és terveik kö­zött szerepel a saját maguk által nevelt tenyészüszők értékesítése is. A több száz hold rét, le­gelő megfelelő lehetőséget teremt a juhtenyésztésre. A gazdaság jelenleg ezres A fejlődés .fői mérhető azzal is. ha rövid számve­tést készítünk a szakembe­rekről. azokról, akik terve­ző, szervező, irányító mun­kájának jelentős szerepe van az eddigi eredmények elérésében. Míg 1961-ben mindössze egyetlen, közép­fokú képesítésű szakétnél tervezik a még ennél is korszerűbb, még kevesebb embert foglalkoztató forró levegős berendezés vásárlá­mazkodó vezetőinek követ kezetes irányító munkája, ; tagság szorgalma, munka fegyelme és a vezetők irán­ti bizalma a biztosíték ar­ra, hogy ez a gazdaság az évek óta tartó fejlődés út­ján továbbra is töretlenül halad . előre. v <X)

Next

/
Thumbnails
Contents