Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-04 / 103. szám
197t. május 4, csütörtök 7. oldal A DÉMÁSZ Nagykőrösi Üzemigazgatósága, Kecskemét-Szikrai ÁG részére új, 20 kV-os távvezetéket épített Kecskemét—Nyárlőrinc között, a Szolnoki KPM földút mellett, a szolnoki betonüttól kb. 50—300 m távolságra. A nagyfeszültségű vonalat az Áramszolgáltató Vállalat 1972. ápr. 28-án feszültség alá helyezte! Ettől az időponttól a vezeték megközelítése, érintése életveszélyes és tilos. 2280 A DÉMÁSZ értesíti a lakosságot, hogy Helvécián a Fehértói dűlőn létesített kisfeszültségű légvezetéket 1972. április 25-én feszültség alá helyezte! Fenti időponttól a vezeték és tartó szerkezeteinek érintése életveszélyes és tilos. 2287 MÉSZÖV LAKÁSSZÖVETKEZETI TITKÁRSÁGA BAJÄN, ÜJVÁROS (Gázgyárrral szemben) szövetkezeti lakásépítést szervez Érdeklődni lehet: Bajai Járási Tanács II. em. 38. sz. szobában Matheisz Istvánnál du. 3 órától 5 óráig. 425 FIGYELEM! AZONNAL FELVESZÜNK IRODAHÁZ ÉS MUNKÁSSZÁLLÁS TAKAR1TÄSÄRA B | ___F| f J7| a J v alamint MARABU- kazánokhoz salakozit BAGS megyei ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT, Kecskemét, Klapka u. 34. Munkaügyi Osztály 18 Felhívjuk a tisztelt gépkocsitulajdonosok figyelmét, hogy autószervizünk munkanapokon két műszakban — 6—21 óráig — vállalja a szocialista országokból behozott gépkocsik garanciális, garancián túli és szervizszolgáltatását BAJAI VAS ÉS FÉM KTSZ Szegedi út Ügyek és ügyfélék A lakáshivatalhan —...Kerem, asszonyom, értse meg, a lakásbizottság nem méltányolhatja a kívánságát. Sok száz igazán rászoruló ellen vétenénk. Annak a háznak csak egy kis javítás kellene, pedig ehelyett lakatlanul hagyja és a nővére családjának életét nehezíti... — éppen ezek hangzottak el, amikor a minap a városi tanács lakásügyi irodájába léptem. A helyiségben — ölében hófehér öltözetű, egy év körüli babával — jól megtermett, pirospozsgás fiatal- asszony ül szemközt Hajdú Sándorral, a hivatal ügyintézőjével. Pár lépéssel odébb Perestói József, a társadalmi lakásügyi bizottság elnöke áll. Ö mondta az előbb idézetteket. — Kis javítás... Köny- nyű azt mondani! De honnan vegyem hozzá a pénzt? Testvéreim egy fillért sem adnak hozzá. Különben is egészségtelen, vizes, én oda vissza nem viszem a most is kórházban levő gyermekemet! Elég bajom az nekem, hogy a nővérem nyakára szorulok, mert kilencen vagyunk abban a szé- chenyivárosi kétszobásban. De ő mondta, hogy addig maradhatunk, amíg nem lesz valahogy. Mért nem ad hát a tanács lakást? — sorolja a fiatalasszony, mígnem a kisbaba sírásba kezd. Az anya feláll, ringatással próbálja csitítani a picit. Hajdú Sándor közben az ügy részleteivel ismertet meg: A fiatalasszonyt múlt évi ikerszülése előtt még márciusban, két gyermekkel elhagyta a férje, aki egyébként rokkant ember. Az asszony nem sokkal ezután gyermekeivel együtt elhagyta a Máriahegy 91/c. szám alatti kis szoba konyha éléskamrás házat, amelyben lakott, s amelyet 151 négyszögöles telken hat testvérével együtt a szüleitől örökölt. Azóta lakatlan a kis ház, melynek konyhá424 ja köves, szobája földes és mintegy 50 centiméter magasságig csakugyan vizes a fal. De padlózásra, körülja- vításra feltétlenül érdemes, masszív az épület, amelynél sokkalta rosszabb állagúak nagy számban akadnak a városban. Nem szólva arról, hogy sertés- és apró- iószágtartásra, zöldségtermesztésre is lehetőséget kínál a kis porta ... — És hasztalan érvelünk, magyarázzuk ügyfelünknek az ő esetében járható utakat, nem akarja tudomásul venni. Lakáskérelmet egy éve nyújtott be. Azóta már panasszal fordult a párt Központi Bizottságához és most legutóbb a megyei tanács elnökéhez — summázza Hajdú Sándor. A baba megnyugodott már, s így megint a fiatal- asszony folytatja: — Máshová nem is írtam, csak erre a két helyre. De én a Bogovicsfaluba vissza nem megyek. Hogyan jöjjek be onnan, ha a most is kórházban levő gyermekemet pédául éjszaka fogja el a görcs? Ott még csak telefon sincs! Adjanak a városban egy szövetkezeti lakást! Engedélyt kapok a közbeszólásra, így hát megjegyzem: — A szövetkezeti lakásért belépőt kell fizetni... — Akkor hát fizetek — így az ügyfél. — Rendelkezik valami kis pénzzel? Hisz’ a négy gyerek... — Persze ... Úgy ezer ... vagyis jobban mondva, van tizenháromezer forintom! A váratlan fordulatra az ügyintéző veszi át a szót: — Asszonyom, a ház javítására, melyben csak a bútorát hagyta, meg a szoba felpadlózására ennek a pénznek a fele is elég volna és így maradna tartaléka is... A fiatalasszony szemmel láthatóan egyre indulatosabb. Rendületlenül hajtogatja, ő a Máriahegyre vissza nem megy, mert messze van, mert nincs telefon, mert ott a ház előtt fociznak a suhanc gyerekek, őt nem értik meg a szomszédok és így tovább. Végül is felindultan, köszönés nélkül távozik. * — Látja egy ügy a sok közül — jegyzi meg kis sóhaj után Hajdú Sándor és elém teszi a fiatalasszony ügyiratkötegét. Közben magyarázza: Munkahelye 1967 óta négy volt, de munkaviszonya összesen is nagyon rövid időtartamú. Ezért nem részesülhetett gyermekgondozási segélyben sem. Panasszal fordult azonban a munkaügyi miniszterhez, aki tekintettel a hivatkozott rendkívül nehéz anyagi helyzetére, hozzájárult, hogy méltányossági alapon három gyermek után megkapja a segélyt. Még ezelőtt a gyámhatóság utalt ki a részére ezer forint rendkívüli segélyt... A kecskeméti lakosok panaszbeadványai, bármely szervhez is folyamodnak azokkal, végül is itt kötnek ki, nálunk — sorolja mintegy hangosan gondolkozva az ügyintéző. — És ez érthető, hiszen mi vagyunk hivatottak a kivizsgálásra és a szükséges intézkedés megtételére. De ebben a lakásügyben ... Hallotta, ugye, hogyan foglalt állást a társadalmi lakásügyi bizottság elnöke is? Én láttam azt a lakatlanul hagyott, piroscserepes kis házat. De sokan szívesen vennék!... Megértem ezt a fiatalasszonyt és tisztelem, hogy aggódik a gyermekeiért. Nem értem viszont a hajthatatlan makacsságát, amellyel végül mégis a gyermekei ellen vét. Mert képzelje el, kilenc ember zsúfolódik a széchenyiváro- si kétszobás, szövetkezeti lakásban. Tépve egymás idegeit... Perny Irén Napfényes babakorzó A keceliek egyik büszkesége a pár hónapja átadott egészségház. A tanács költségvetési üzeme építette fel — mintegy másfél milliós költséggel — az egészségügy új hajlékát, amelyben a körzeti orvosi rendelőkön kívül gyermek-, anya- és csecsemővédelmi tanácsadó is helyet kapott, az emeleten pedig a ia.nács Irodahelyiségei vannak*. Valódi tavasz volt még, amikor felvételünk készült, s az anyukák csöppségeikkel a rendelésre várva, a verőfényben sütkéreztek. A nagyközségi tanács egyébként rövidesen fedett kocsitárolót létesít számukra az épület szépen parkosított udvarában. (Pásztor Zoltán felvétele) Ösztönző példák A mezőgazdasági termelés korszerű gépeinek, berendezéseinek alkalmazása ma már a munka szinte tudományos szervezettségét kívánja. A szakosítás általános jellegűvé vált. A növénytermesztésben törekednek a munkafolyamatok teljes gépesítésére. A növényzet tápanyagellátását műtrágyával oldják meg, a korszerű növényvédelemmel pedig a különféle kártevők elleni védekezést. Az állattenyésztésben fokozatosan kialakult az iparszerű hústermelés, a telepek hatékony állategészségügyi technológiai rendszere. A termelés szakosításában az állami gazdaságok vezetnek a megyében is. A bajai kukoricatermesztési rendszert a város állami gazdasága dolgozta ki. A termelés fejlesztését a szocialista országok gépgyártására alapozták. A Városföldi Állami Gazdaság pedig a bábolnaival fogott össze és egy amerikai kukoricatermesztési rendszert alkalmaz. Az üzemek egy része — figyelembe véve természeti és közgazdasági adottságaikat — bátran kezdeményez. Nem egyszer a korszerű technika alkalmazásához nincs meg az optimális üzemi méret. Ez esetben összefognak a szomszédos gazdaságokkal. Az amerikai kukoricatermesztési gépsor megfelelő, gazdaságos üzemeltetéséhez 790 hektáros kukoricatábla szükséges. Nem beszélve arról, hogy egy-egy ilyen berendezés több millió forintba kerül. A korszerű nagyüzemi zöldségtermesztés megvalósításának egyik akadálya a gépek, berendezések magas ára. Ezért is fogtak össze a Tisza menti közös gazdaságok a fejlesztésért. Több évre szólóan kidolgozták közös zöldségfejlesztési programjukat. Mindebből következik, hogy a haladás megkívánja az üzemek közötti összefogást. A napokban megjelent írásunkban, amely a páhi termelő- szövetkezetek gazdálkodásának jelenlegi helyzetére utalt, szó volt arról, hogy az előrelépés egyik legfőbb akadálya az együttműködés hiánya. Hasonló jelzéseket a megye számos községéből kaptunk a pártbizottságoktól és az alapszervezetektől. Legtöbb helyen személyi okok nehezítik az összefogást. Esetenként egy-egy szövetkezet elnöke presztízsféltésből zárkózik el még a gondolattól is. Emiatt a gazdálkodás színvonala — a korlátozott lehetőségek miatt — évekig nem változik. A gazdálkodás stagnálásából kilépni manapság nem lehetséges másképpen, csak a termelőerők koncentrálásával. Néhány üzem vezetői már jól látják ezt és az ő példájuk ösztönző lehet. Az együttműködés során megmarad a szövetkezetek önállósága, csupán egy-egy ágazat közös fejlesztéséről van szó. Ennek szükségességét pedig sok helyen a szövetkezeti gazdák már felismerték, legtöbbször csak a vezetőik kezdeményezésére várnak K. S. 00361285
