Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-20 / 117. szám

r 1 oldal 1972. május 20, szombat Politikai szerződést javasol az FKP PÁRIZS A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak háromnapos tanácsko­zása után Georges Marchais, az FKP főtitkárhelyettese újságírók előtt kijelentette: gyorsított ütemben kell folytatni a tárgyalásokat az FKP és a szocialisták kö­zött, s mindent meg kell tenni annak érdekében, Jiogy a tárgyalások mielőbb egy közös kormányprogra­mon alapuló politikai szer­ződés megkötésére vezes­senek. E kormányprogram döntő pontjai az FKP vé­leménye szerint a követke­zők lennének: a néptöme- gek alapvető követelései­nek kielégítése, mélyreható demokratikus reformok megvalósítása politikai és gazdasági téren, a függet­lenség, a béke és a széles körű nemzetközi együtt­működés elvein alapuló külpolitika folytatása. Az FKP kész azonnal meg­kötni egy ilyen politikai szerződést, most minden attól függ, vajon a szocia­lista pártvezetőség haj- landó-e határozottan és vi­lágosan erre az útra lépni. Georges Marchais hang­súlyozta, hogy a kommu­nisták a lehető legszélesebb népi egység megvalósítását akarják, és ez nem áll el­lentétben azzal, hogy elle­neznek minden szövetsé­get a „centralistának” ál­cázott jobboldali erőkkel. Börtönlázadás Dublinben DUBLIN Péntekre virradó éjjel fellázadtak Írország legna­gyobb börtönének, a dub­lini Mountjoy fegyháznak a foglyai. A betiltott Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) úgynevezett ideigle­nes szárnyához tartozó kö­rülbelül harmincöt rab le­fegyverezte az őröket, meg­kaparintotta a cellák kul­csait. Ezután újabb három­százötven fogoly csatlako­zott hozzájuk. A fellázadt fegyencek el­len a hatóságok több mint ezer rendőrt és katonát vetettek be. A rendőröknek meg kellett küzdeniük a börtön előtt összegyűlt há­romezer tüntetővel is, akik a lázadókat támogatták. A börtönlázadást a rend­őrségnek és katonáknak könnyfakasztó gáz segítsé­gével hat óra elteltével si­került megfékezniük. Tovább tüntetnek TANANARIVE Pénteken több mint százezer tüntető vonult Ta- nanariveben az elnöki pa­lota elé Tsiranana elnök azonnali lemondását köve­telve. A tüntetők jelszavai között szerepeltek olyanok is, amelyek az ipari, mező- gazdasági és kereskedel­mi intézmények államosí­tását követelték. Ramanantsoa tábornok, akit Tsiranana elnök csü­törtökön teljhatalommal ruházott fel, azzal oszlat­ta szét a tüntetőket, hogy az elnök lemondása előtt ki kell kérnie a szigetor­szág összes tartományának véleményét A Bmiesral elfogadta a szerződéseket Brandt új választásokat javasol A szövetségi tanács döntése nyomán Heine- mann szövetségi elnök kedden aláírásával tör­vényerőre is emeli a szer­ződéseket, amelyek hiva­talosan majd a ratifikációs okmányok kicserélésével lépnek életbe. Pénteken délben Falin szovjet nagykövetnek, majd a három nyugati nagyhatalom diplomáciai képviselőnek is átnyúj­tották a parlament külpo­litikai nyilatkozatát, amely mintegy magyarázatául szolgál — nyugatnémet szemszögből — a két szer­ződésnek. Ezzel egyidőben Conrad Ahlers kormányszóvivő sajtóértekezletén ismertet­te Brandt kancellár nyi­latkozatát. A nyilatkozat — amely Scheel külügy­miniszter közreműködésé­vel készült — hitet tesz az enyhülési politika folyta­tása mellett, f A nyugatnémet kormány — ígérte a kancellár — a NATO soron következő bonni minisztertanácsi ülésén — síkraszáll az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sokoldalú előkészítése mel­lett. A ratifikációs okmányok kicserélése után a szövet­ségi kormány megállapo­dik a lengyel kormánnyal a nagykövetek cseréjében — mondotta Brandt. A kormány tervbe vette azt is, hogy Magyarországgal és Bulgáriával a teljes nor­malizálás jegyében felve­gye a diplomáciai kapcso­latokat és folytassa a vé­leménycserét Csehszlová­kiával az erőszak kizárá­sáról szóló szerződés meg­kötése céljából. A külpolitikai célok kör­vonalazása után a kancel­lár mondanivalójának lé­nyegére tért át: az NSZK belpolitikai . válságának megoldására. Megállapítása szerint a ratifikálási vita és szava­zás alkalmával megmutat­kozott, hogy igen szűk többség alakult ki a par­lamentben. Érthető ezért az az óhaj, hogy „világos többség ala­kuljon ki. ezt pedig a je­len helyzetben csak új parlamenti választások ré­vén lehet elérni” — hang­zott a kancellár nyilatko­zata. „Ezért a szövetségi kor­mány ismételten felszólít­ja az ellenzéket, járuljon hozzá a mielőbbi parla­menti választások időpont­jának megállapításához... a kormánypártok bármi­kor készek tárgyalni ezek­ről a kérdésekről.” Péntek délután sajtóér­tekezletén Rainer Barzel ismét kitért az ajánlat elől és helyette demagóg módon lemondásra szólította fel a kormányt. Az ellenzék hajlandó új választásra, — mondot­ta — de előbb orvosolni kell a gazdasági bajokat. Kontum a támadások központja Új fegyver a népi erők kezében SAIGON A dél-vietnami szabad­ságharcosok pénteken haj­nalban újabb támadást in­dítottak a központi fennsí­kon fekvő Kontum város ellen. A támadást erőteljes tüzérségi előkészítés előz­te meg. Saigoni forrásoktól kapott értesülésekből ki­tűnik, hogy a népi erők eközben először használták 130 milliméteres gyorstü­zelő ágyúkat. A népi erők tüzérségi egységei pénteken hajnal­ban tűz alá vették a hetek óta ostrom alatt tartott An Loc tartományi székhelyet. A Saigontól nyolcvan kilo­méterre északra fekvő vá­ros stratégiai pontjaira négyezer akna csapódott. A saigoni kormánycsapa- tok kísérletet tettek az An LqcHo'z vezető ' 13.“ műút felszabadítására, de kény­telenek voltak visszavaniil­ni, mivel a város környé­két bombázó B—52-esek tévedésből a saigoni állá­sokat is bombázták. A B— 52-esek éjszakai támadása súlyosan megrongálta ma­gát a 13. számú műutat is. Saigonban kiadott leg­újabb hadijelentés szerint az elmúlt 24 órában 64 esetben volt ütközet saigo­ni” kornjahycsapatok és a dél-vietnami felszabadtíó erők. között., (AFP, UPIj Wallace még nem adta fel WASHINGTON George Wallace alaba- mai kormányzó, aki ellen hétfőn merényletet követ­tek el és azóta félig bé­nán fekszik, fontolóra vet­te, hogy a televíziós ka­merákon keresztül folytat­ja kampányát a demokra­ta párt elnökjelöltségének megszerzésére. Szinte bizonyosra vehe­tő, hogy a kormányzó egészségügyi állapota nem fogja lehetővé tenni a nyilvános fellépéseket a júliusban esedékes demok­rata konvenció előtt. Tehát ha az orvosok beleegyez­nek, Wallace esetleg nyi­latkozatsorozatot készít a televízió számára. Politikai megfigyelők véleménye szerint Wallace nézetei túlzottan szélsősé­gesek ahhoz, hogy a de­mokrata párt elnökjelölt­ségét megszerezhesse. Min­denesetre valószínűnek tartják: ha valóban foly­tatja kampányát, befolyá­sos erőt jelent majd a Miamiban tartandó elnök­jelölő konvención. (Reuter, UPI) Amerikai nagykövet Bengáliában Az Egyesült Államok nagyköveti szinten felvet­te a diplomáciai kapcso­latokat a Bengali Népi Köztársasággal — jelentet­te be az amerikai külügy­minisztérium. Az első amerikai nagykövet Bang- la Desh-ben Herbert Spi- vack eddigi daccai főkon­zul lett. Bengália wa­shingtoni nagykövetévé Muhammed Enayet Kari- mot nevezték ki. Kreisky nyilatkozata — Az európai bizton­sági értekezlet összehívá­sa fontos lépés lenne a nemzetközi feszültség csökkentésének útján — je­lentette ki Bruno Kreisky osztrák kancellár csü­törtökön Zürichben az osztrák—svájci kereskedel­mi kamara ülésén. Állást foglalt amellett, hogy az érdekelt országok képvise­lői tartsanak előkészítő ta­nácskozást, s ezen dolgoz­zák ki az európai bizton­sági értekezlet napirend­jét. Robbanás a Pentagonban Bomba robbant péntek reggel az amerikai hadügy­minisztérium épületének egyik női mosdójában. Sé­rülés nem történt. A robba­nás előtt néhány perccel egy telefonfülkében a kö­vetkező üzenetet találták: „Támadást intéztünk ma a Pentagon, az amerikai ka­tonai parancsnokság köz­pontja ellen. Olyan idő­pontban cselekszünk, ami­kor egyre szaporodnak az amerikai légi és haditen­gerészeti támadások Viet­nam ellen, amikor ameri­kai-hajókkal: és aknákkal blokád alá vették a Viet­nami Demokratikus Köz­társaság kikötőit és ami­kor Washington a háború további eszkalációját ter­vezi.” Mit szólnak a kínaiak Tokiói gazdasági körök­ből származó értesülés szerint a japánok közös konzorcium létrehozását tervezik az Egyesült Álla­mokkal és Tajvannal a Szenkaku-szigetek mentén elhelyezkedő olaj lelőhelyek kiaknázására. A tajvani rezsim közölte, támogatja az elgondolást, s a jelek szerint az ellen sincs kifo­gása, hogy Dél-Koreát is bevonják a konzorciumba. Ezek után csupán az a kér­dés, mit szól mindehhez a Kínai Népköztársaság, amely bejelentette igényét a Szenkaku (kínai nevén Tjaoju) szigetekre. E szige­tek május 15-én Okinawá- val együtt japán fennha­tóság alá kerültek. Otromba tréfa Az Egyesült Államokból a francia partok felé tartó Queen Elizabeth II. luxus­hajóra tűzszerészeket küldtek, pokolgépet azon­ban nem találtak. Egy is­meretlen telefonáló közöl­te, hogy a hajón állítólag h«t pokolgép van elrejtve és a Queen Elizabeth II.-t felrobbantják, ha a hajó­társaság nem fizet 350 000 dollárt. A hang azóta nem jelentkezett. A luxushajó tulajdonosa, a Cunard tár­saság a 350 000 dollárt egy New York-i bankban le­tétbe helyezte, de most már majdnem teljesen bizonyos, hogy ostoba tréfáról van szó. Ghaleb Jugoszláviába látogat Murad Ghaleb egyiptomi külügyminiszter május 22— 25. között látogatást tesz Jugoszláviában — jelentet­te be Belgrádban a kül­ügyminisztérium. ^ Az A1 Ahram pénteki száma szerint Tito jugo­szláv elnök a közelmúltban ismét biztosította Szadat egyiptomi elnököt arról, hogy Jugoszlávia területe nyitva áll az Egyiptomba irányuló hadiszállítmányok előtt. összeomlottak a vádak Az Angela Davis ellen felhozott vádak teljes mér­tékben összeomlottak — je­lentette ki csütörtökön San Jóséban újságírók előtt Henry Winston, az Egye­sült Államok Kommunista Pártjának elnöke. Winston hangsúlyozta: a kirakatper elleni tiltakozás összefonó­dik a demokráciáért vívott harccal, az agresszió és a háború politikáját ellenző tömegmozgalommal. Ange­la a kormány reakciós po­litikájával szembeszegülő erők jelképe lett. A SZOVJET—AMERIKAI KAPCSOLATOK TÖRTÉNETÉBŐL Camp David, Becs, Glassboro A moszkvai rádió 1959. augusztus 3-án helyi idő szerint 12 óra 30 perckor közleményt olvasott fel: „Az Amerikai Egyesült Ál­lamok elnöke meghívta a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökét, hogy 1959 szeptemberében tegyen hi­vatalos látogatást az Egye­sült Államokban. N. Sz. Hruscsov a meghívást örömmel elfogadta”. A rá­dióközlemény a hideghá­ború hosszú esztendői után Potsdam óta az első sze­mélyes találkozót jelentet­te be a két nagyhatalom vezetője között. HOLDRAKÉTAN WASHINGTONBAN Hruscsov holdrakétán utazott az Egyesült Álla­mokba — írták a washing­toni lapok. Szeptember 14- én ugyanis, moszkvai idő szerint 0 óra 02 perc 34 másodperckor a Föld kísé­rőjének felszínére csapó­dott az első emberkéz al­kotta — szovjet gyártmá­nyú — holdrakéta. Szeptember 15-én helyi idő szerint 12 óra 21 perc­kor ereszkedett le a Wa­shington melletti katonai repülőtérre az akkori idők legnagyobb polgári utas- szállító gépe, a TU—114-es, fedélzetén a szovjet mi­niszterelnökkel. Két hét utazás, két hét tanácskozás kezdődött. Hruscsov részt vett New Yorkban az ENSZ-közgyű- lésen, előterjesztette itt a szovjet kormány leszerelé­si javaslatát. Ellátogatott több nagy városba, ismer­kedett az amerikaiak éle­tével. Fogalommá azonban az a titkos, zárt ajtók mö­götti megbeszélés vált, amely Eisenhower elnök Washingtontól 100 kilomé­terre északra levő hesvi nyaralójában folyt. A Jjis helység neve: Camp David. A Camp David-i szellem viszont politikai szakki­fejezéssé lett: a nehéz kér­dések kölcsönös jó szán­dékkal történő megvitatá­sát nevezik így. U—2 ÉS DALLAS Camp Dávidét azonban hamarosan elfeledtette egy repülőgép. A Szovjetunió területe fölött lelőtték Po­wers kapitány vezette U— 2-es kémrepülőgépet. Az Egyesült Államok kormá­nya megtagadta az eset miatti bocsánatkérést és továbbra is ragaszkodott ahhoz a jogához hogy fel­derítő repülőgépeket küld­jön a Szovjetunió légteré­be. Emiatt nem tartották meg a tavaszra tervezett párizsi csúcsértekezletet. 1960 őszén a négyévente szokásos elnökválasztási harcból Nixonnal szemben Kennedy került ki győz­tesen. 1961. JÚNIUS 3—4. Politikai gesztusként a Szovjetunióban szabadon bocsátották a másik, ugyan­csak nevezetessé vált kém­repülőgép, az RB—47-es két pilótáját. 1961. márciu­sában diplomáciai csator­nákon megkezdődöt az elő­készítés, június 3-án és 4- én pedig Bécsben létrejött az újabb csúcstalálkozó. A kérdések, amelyekről szó volt, a legfontosabbak vol­tak: mi legyen a német békeszerződéssel lehetne-e csökkenteni a fegyverkezési kiadásokat, megvalósítha­tó-e valamilyen lépés a le­szerelés érdekében? De miként a nagyhatal­mak csúcstalálkozói befo­lyásolták a nemzetközi lég­kört, a politikai feszültség visszahatott ezekre a ma­gas szintű eszmecserékre is. Előbb Berlin körül tá­madt feszültség, majd a kubai válság okozott ko­moly nehézségeket. Ami­kor pedig ismét beköszön­tött az érezhető politikai enyhülés, Dallasban eldör­dültek a lövések, amelyek kioltották Kennedy életét. DÉLKELET-ÁZSIAI ÁRNYÉK Az elnök halálával a kezdődő eszmecsere meg­szakadt. Johnson a konzer­vatív déli államok képvise­lőjeként került az alelnöki, majd onnan az elnöki szék­be — épp úgy, mint egy­kor Truman. A Szovjet­unió megpróbálkozott a kapcsolatok fenntartásával. 1966-ban új konzuli egyez­mény született. Előbb Gro- miko külügyminiszter tár­gyalt Johnsonnal, maid 1967 júniusában Koszigin miniszterelnök a New Jer­sey állambeli Glassboroban találkozott az elnökkel. Ez az eszmecsere azonban a korábbinál lényegesen fa­gyosabb légkörben folyt. Árnyékot vetett rá az egy­re éleződő vietnami hely­zet és a közel-keieti vál­ság. Az egyre súlyosbodó vietnami eszkaláció, a de­mokratikus Vietnam elleni bombatámadások olyan fe­szültté tették a világhely­zetet, hogy semmivé vál­tak azok a csúcstalálkozó- terves, amelyeket most el­sősorban amerikai részről szorgalmaztak. (Következik: Az út Moszk. yáig) ' ‘

Next

/
Thumbnails
Contents