Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-18 / 115. szám
8. oldal 1973. május 18, csütörtök Pontot teltek a míitra A részletes tudósítást megelőzve, természetesen gyors hírben jelentette az MTI bonni munkatársa szerdán kora délután: a bonni Bundestag ratifikálta a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződést. Nyilvánvalóan gyors híre volt ez a világ minden jelentősebb hírügynökségének. Feltehető, hogy sok rádióállomás műsorát megszakítva, azonnal bemondta az eseményt. A „porondharcoknak”, az alkudozásoknak, a huzavonának, a sokszor késhegyig menő politikai küzdelemnek, amely a szerződések körül Bonnban az elmúlt három hétben lezajlott, tanúja, sőt: a televízió révén szemtanúja volt az egész világ. Érdekes lenne tudni persze a porond, a kulisszák mögött lezajlott eseményeket is. Ezeknek jó részét, a titkos tárgyalások, a bizalmas alkudozások, a függöny mögötti belföldi és külföldi intervenciók igaz történetét valószínűleg már csak a következő nemzedék tudja meg, amikor a történészeket beengedik a kincstári levéltárak „zárt" osztályaira, s előkerülnek a ma még hétpecsétes titokként őrzött dokumentumok,. Magukat a szerződéséket azonban, azok gyümölcsöző, pozitív következményeit nemcsak a következő nemzedék fogja élvezni, hanem mi magunk is, akik most élünk, dolgozunk itt a földön, különösen Európában. Igaz, mi harcoltuk is ki, és ezen a többes szám első személyen elsősorban a Szovjetuniónak és szövetségeseinek következetes, szívós és türelmes békepolitikája értendő. Elismerés illeti természetesen a partnert is: noha Willy Brandi és kormánya új keleti politikájával, az ostpolitik-kal csupán a történelem parancsoló szükségességének útjára lépett, tehát azt tette, ami természetes, de jól tudjuk, hogy az NSZK-ban két évtizeden át mennyire irtóztak a hatalmon levők a politikai realitások, szükségszerűségek, a természetes út elfogadásától. Nem volt tehát könnyű harca Brandt- éknak sem, hogy elfogadtassák az egyedüli helyes utat, hogy megértessék nemcsak a volt ellenfeleknek, de magának a Német Szövetségi Köztársaságnak éppúgy érdeke az európai enyhülést jelentő keleti szerződések ratifikálása. Pontot kell tenni a múlt lezáratlan kérdéseire és meg kell alapozni a biztosabb jövőt” — mondotta a ratifikációs szavazás előtt Walter Scheel bonni külügyminiszter, fűzzük hozzá: a biztosabb jövő következő, úgyszintén kikerülhetetlen állomása, az európai biztonsági konferencia megrendezése. Ennek megvalósulásához jelentősen hozzájárul a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet • szerződések NSZK-beli törvényerőre emelésa* Helyeit táitsaiss 24 éra aialt SAIGON Dél-vietnami szabadság- harcosok szerdán a felföldi Pleiku közelében óriási lőszerraktárat robbantottak fel. A raktárban 105 milliméteres ágyúlövedékeket és aknákat tároltak. A detonáció kisebb- nagyobb robbanások sorozatát idézte elő. Mint a UPI közléséből kitűnik: tizenkét óra alatt a népi erőknek két hadianyag- raktárat sikerült felrobbantaniuk. Kedden a Cam Ranh támaszpont lőszer- raktára semmisült meg. Az amerikai hadvezetőség B—52-es repülőgépek rajait irányította Pleiku és Kontum térségébe. A saigoni hadsereg főparancsnoksága szerdán bejelentette, hogy a „kommunista erők, a legutóbbi 24 órában Dél-Viétnam egész területén fokozták harci tevékenységüket. Kedden hat órától szerda hat óráig ezek az erők hetvenszer intéztek támadást a saigoni csapatok állásai ellen. Az említett időszak alatt a leghevesebb harcok Saigontól nyugatra, Pleiku «közelében, Da Nangtól délre és a tengerparti tartományokban folytak. A legfrissebb jelentések szerint a dél-vietnami népi erők tüzérségi egységei szerdán nagyerejű rakéta- támadást intéztek Kontum repülőtere ellen. Az első jelentések beszámolnak arról, hogy az Egyesült Államok egyik C—130-as óriási szállítógépe találatot kapott. A repülőgép hétfőnyi személyzete életét vesztette. Wallace dinar gyízött Északt Leginkább a farmerek szavaztak rá WASHINGTON George Wallace alabamai kormányzó, aki ellen hétfőn merényletet követtek el, fölényes győzelmet aratott a michigani és marylandi próba választásokon. Michigan államban a szavazatok 48 százalékát (244 ezer szavazat) szerezte meg, McGovern 25, Humphrey pedig 19 százalékot szerzett. A marylandi próbaválasztások ugyancsak Wallacenak hoztak sikert: csaknem 170 000 szavazatot szerzett, az összesen leadott voksok 43 százalékát. Humphrey és McGovern 22—23 százalékot kapott. Wallace eddig csak déli államban tudott győzni. Elsősorban a farmerek szavaztak rá, de sok szavazathoz jutott a városi körzetekben is. Az AFP megjegyzi, hogy a keddi próbavalasztások • eredményének ismeretében az alabamai kormányzó bátorítást kapott a kampány folytatásához, csupán az kérdéses, hogy vajon sikerül-e idejében felépülnie. A Silver Springs-i kórház hivatalos közlése szerint Wallace állapota javult: „Állapota többé nem kritikus.” Arra a kérdésre, Wallace meggyógyulhat-e bénaságából, az orvosok nem válaszolta!!. A ißiisüi effipila a szerződéseket (Folytatás az 1. oldalról) jövő heti moszkvai útját olyan lehetőségként értékelte, amely módot nyit a konfrontációt felváltó együttműködés kialakítására és óva intett ebből a Szempontból is a keleti szerződések elutasításától, ami szávai szerint megnehezítené Nixon küldetését. A nyilatkozat létrejötte Rainer Barzel erőfeszítéseinek is tulajdonítható — fejtette ki. Sajnálattal jegyezte meg — amit a szélsőjobboldali padsorokban kisebb zajongás fogadott, hogy Barzel törekvéseit saját pártjában nem honorálták kellőképpen. Scheel szavai után név szerinti szavazásra bocsátották a szovjet—nyugatnémet szerződést. A szerződést a koalíció 248 képviselője szavazta meg, nemmel szavazott 10 és 230 tartózkodott. A nyugat-berlini képviselők is leszavaztak (bár szavazatuk nem számít bele az eredménybe), közülük 12 mondott igent és tízen tartózkodtak. Ezután a képviselők a lengyel—nyugatnémet szerződésről kezdték meg a szavazást- , . , ..L.. A parlament ezután 248 szavazattal elfogadta a lengyel—nyugatnémet szerződést is. A szavazatarány itt annyiban módosult, hogy a nemmel szavazók száma 17 volt, a tartózkodóké pedig 231; A nyugat-berliniek közül ismét 12-en mondtak igent, :, tízen pedig tartózkodtak. A Bundestag a kormány- koalíció és az ellenzék parlamenti csoportjai által közösen kidolgozott határozatról is szavazott. 491 képviselő igennel szavazott, 5-en tartózkodtak a szavazástól. Hazánk és az NDK vezetőinek táviratváltása Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága első titkárának, Walter Ulbricht- nak, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsa elnökének és Willi Stoph miniszterelnöknek táviratban fejezte ki jókívánságait az országaink közötti barátsági, együttműködési, és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötésének 5. évfordulóján Kádár János, a Magyar Szociális ta Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Az NDK vezetői hasonló értelmű táviratot intéztek a magyar államférfiakhoz. Magyarország YVHO-tanácstag Magyarország tagja lett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) végrehajtó tanácsának. Genfben, a Nemzetek Palotájában szerdán a szervezet 25. közgyűlésének plenáris ülésén választották meg a végrehajtó tanács nyolc új tagját, közöttük hazánkat is. Castro Szófiába érkezett Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt első titkára, a forradalmi kormány miniszterelnöke szerdán befejezte algériai hivatalos. baráti látogatását és Algériából elutazott Szófiába. Castro több országot érintő körutazás keretében Bulgária után Lengyelországba, az NDK-ba, Csehszlovákiába. hazánkba is ellátogat. Európai kőrútjának befejező állomása a Szovjetunió lesz. Még három hete van hátra? A japán sajtó liberális demokrata párti körökből származó értesülése szerint Szato miniszterelnök június 10-én lemond. Ezt követően hívják össze a liberális demokrata párt elnökválasztó konvencióját. A hatalmon levő liberális demokrata párt elnöke ugyanis egyszemél.yben betölti a miniszterelnöki tisztséget is. Politikai megfigyelők a pártelnöki és miniszterelnöki tisztség számos várományosa közül Fukuda külügyminisztert, illetve Tanaka kereskedelmi és iparügyi minisztert tartják legesélyesebbnek. Agnew futóvendég volt Spiro Agnew amerikai alelnök mindössze háromórás „villámlátogatást” tett Saigonban. Kormánykörök szerint azért nem tölthette az éjszakát is a fővá-< rosban, mert a „kommunisták” rakétatámadást in-; díthattak volna Saigon ebien. Egyiptomi vadászgépek ] a sinai sivatag fölött I k Az izraéli katonai parancsnokság kedden bejelentette, hogy egyiptomi vadászgépek felderítő repülést hajtottak végre a Sinai sivatag felett. Az egyiptomi tájékoztatási minisztérium sajtónyilatkozata ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az egyiptomi erők mindig is meg fognak tenni minden olyan intézkedést. amelyet az ország védelme szempontjából szükségesnek ítélnek mindaddig, míg megszűnik az arab területek izraeli megszállása. A SZOVJET-AMERIKAI KAPCSOLATOK TÖRTÉNETÉBŐL Jó delei a vasliiiüf? Az Egyesült Államok vezető külpolitikai publicistája, Walter Lippmann 1944-ben megjelent könyvében (címe U. S. külpolitika) a Szovjetunió és az USA közötti, viszony háború utáni alakulásának perspektíváival is foglalkozik. Egy egész fejezetben elemzi a két nagyhatalom politikai lehetőségeit a fasizmus leverése után. A fejezet címe: „Hosszú béke vagy harmadik világháború?” A „SZAKADÉK- ELMÉLET” Lippmann helyesen mérte fel az erőviszonyokat, amelyek a hitleri Németország legyőzése után a világon létrejöttek. A kérdés felvetése is jogos volt. Hiszen napjainkban is érezzük, milyen hatással van a nemzetközi enyhülésre a szovjet—amerikai párbeszéd előrehaladása vagy megszakadása. A hidegháború éveiben kapcsolatról, • párbeszédről nem beszélhetünk. Inkább csak néhány javaslat hangzott el. amelyek ha meghallgatják őket, ha érdemben foglalkoznak velük, talán pozitív lépések sorozatát indíthatták volna el. A tárgyalási ajánlatok rendre Moszkvából érkeztek — és Washington magatartása miatt feneklettek meg. Áz Egyesült Államok egyre inkább az erőpolitika, majd az ezt felváltó „szakadék-elmélet” alapján építette ki nemzetközi kapcsolatait. Az amerikai politika — bízva atombombájában, majd az atommonopólium megszűnte után —, a fegyverkezési versenyben szerzett egyéb előnyeiben, azon igyekezett, hogy a világot a háború szakadékénak szélére szorítva, a katasztrófa fenyegetésével csikarjon ki engedményeket. ELVETÉLT CSÜCSTALÄLKGZÖ Á hidegháborús időszak egy elvetélt csúcstalálkozó a korszakra igen jellemző történetét hozta, 1952 karácsonyán a New York Times közölte azokat a válaszokat, amelyeket Sztálin adott James Restonnak,. a lap munkatársának kérdéseire. Reston az iránt érdeklődött, hogyan lehetne a békét tartóssá tenni és Koreában megszüntetni a háborús helyzetet. Sztálin megfontolásra ajánlott egy találkozót Eisenhower elnökkel, Dulles külügyminiszter egy nap múlva már válaszolt is (ha nem is közvetlenül) az indítványra. Amennyiben a Szovjetuniónak javaslatai vannak —^mondotta — szabályos diplomáciai úton juttassa el őket Washingtonnak. Később is megfigyelhető, hogy a Szovjetunió — a Fehér Ház-beli őrségváltások útán — (tudván azt, hogy az amerikai politika stílusa nagy mértékben függ személyektől is), többször is tárgyalásokat javasolt az új elnöknek. Így volt ez Kennedy, majd Johnson ésetében is, és ebbe a sorba illeszkedik Nixon elnök mostani moszkvai meghívása is. CHURCHILL ELLENÁLLT Washington elutasítóan fpgadta a gondolatot. Elsősorban nem is az amerikai, hanem az angol fővárosban futott zátonyra. Churchill már az első pillanattól igen rossz szemmel nézte a csúcstalálkozó gondolatát. Ügy vélte, hogy ez annak a szerepnek lebecsülése volna, amelyet Anglia játszott a háború végén. Saját személyi súlyának csökkenésétől félt. Meglehetősen heves vita támadt emiatt az angol parlamentben, mert a munkáspárti honatyák emlékeztettek arra, hogy a toryk éppen azzal szerezték meg a legtöbb szavalatot, hogy Churchill — ügyes kortesfogásként — a nagyhatalmak államfőinek találkozóját szorgalmazta a kampány során és így szerzett magának híveket. A tárgyalási ajánlattal egyidő- ben érkezett Angliába a szovjet kormány 90 ezer fontos adománya az angliai árvízkárosultak javára. Emiatt a közvélemény még fokozottabban támogatta volna a közeledés irányába tett lépéseket. Ám 1953-at írtak ... Hasonlóképpen csak rövid időre ébresztett reményeket Bulganyin szovjet államfő három évvel később Washingtonnak címzett két üzenete. Az üzenetek a két ország között barátsági szerződés megkötését javasolták, kiegészítve ezt a szocialista országok és az atlanti paktum államai között megkötendő szerződéssel. UJJLENYOMATPOLITIKA Valamit fejlődtek mégis efeben az időben a szovjet :—amerikai kapcsolatok.’ Gyakran keresték fel amerikaiak a Szovjetuniót, és néha szovjet művészeknek, tudósoknak is sike-j rült az Egyesült Államok-' ba vízumot kapniuk. 1956- ban 110 szovjet állampolgár (nem számítva a hi-’ vatalos személyeket) keJ reste fel Amerikát, a Szov-' jetunióba több ezer amerikai látogatott, a Newsweek július 11-én közölte például, hogy csupán két hét alatt ötszáz amerikai ka-j pott szovjet vízumot. Nagyon megnehezítette a küldöttségek cseréjét az, hogy az Egyesült Államokban — annak ellenére, hogy a bevándorlási törvény cikkelyeit módosították, a szocialista országokból érkező utasoktól ujjlenyomatokat vettek. Emiatt például a Mojsze- jev-együttes lemondta 1955-ös látogatását. A Washington Post című lap erről az eljárásról azt írta: „olyan filozófiát testesít meg, amelynek lényege sem oda, sem ide. A lényeg az elzárkózás. Ennek a politikának az az alap- gondolata, hogy a vasfüg-;* göny jó dolog.” (Következik: Beszélgetések a kandalló mellett.) ^ t
