Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-13 / 86. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVII. évf. 86. szám 1972. április 13, CSÜTÖRTÖK Arat 90 fillér Tovább kell javítani a vállalati gazdálkodást Hz 1971. évi munkát értékelte a HVDSZ aktívaértekezlete pénzügyileg is problémát okozott a készletek túl­zott növekedése, Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A napirenden szereplő témák közül elő­ször — a pénzügyi osztály előterjesztése alapján — a tanácsi vállalatok 1971. évi gazdálkodásáról szóló je­lentést tárgyalta meg. A jelentés a tanácsi vál­lalatok elmúlt évi eredmé­nyes tevékenységéről adott számot. Ez megmutatkozott mind a termelési és érté­kesítési eredményekben, mind a termelékenység nö­vekedésében, amely az in­tenzív gazdálkodásra való törekvést mutatja. A termelés bővülése meg­haladja a létszámnöveke­dést, az élő munka ha­tékonysága tovább javult. Sajnálatos, hogy az esz­közhatékonyság — a ter­melésben részt vevő álló- és forgóeszközök kihaszná­lása — az előző évhez ké­pest, ha kismértékben is, de csökkent. Az eredményeket tekint­ve mintegy 10—12 vállalat azdasági tevékenysége volt kiemelkedő, s bár ezt g sokan megközelítet- ■ megfigyelhető a válla- 'k differenciálódási fo- mata is. Különösen a ebb üzemek nehezen Inuk megfelelni a nö- :vő követelményeknek, önállóbb gazdálkodás •ételeinek. Egyes válla­lnál son a jelenlegi helyzet megjavítására. A továbbiakban a családi ünnepek társa­dalmi rendezésének ta­pasztalatairól szóló beszámolót vitatta meg a végrehajtó bizottság. Megállapította, hogy a már működő családi és társa­dalmi ünnepeket szervező irodák rövid fennállásuk óta máris igen hasznos és eredményes munkát végez­tek ennek az új „szolgálta­tásnak” ellátására. A tapasztalatokat széle­sebb körben is terjeszte­ni kell, s a tanácsok törekedjenek arra, hogy tovább növeljék a rendezvények színvona­lát. Dr. Greiner József, a megyei pártbizottság titká­ra, a végrehajtó bizottság tagja a munka politikai je­lentőségét hangsúlyozta, Reile Géza tanácselnök pe­dig a kecskeméti iroda kezdeményezéseiről adott számot. Több javaslattal élt Pétiké János az igazga­tási és hatósági bizottság nevében. E napirendet követően a közlekedéspolitikai koncepció megyei célki­tűzéseinek végrehajtásá­ról szóló tájékoztatót tárgyal­ták meg. A megyei párt-vb javaslatához és határozatá­hoz kapcsolódva, olyan ál­láspont született, hogy ezt a nagyon fontos témát, a közlekedésbiztonsági té­makörökkel együtt, a közel­jövőben külön megyei ta­nácskozáson vitatják meg. A végrehajtó bizottság ezután bejelentésekről tár­gyalt. T. P. Tegnap Kecskeméten ak­tívaértekezletet tartott a Helyiipari és Városigazdál­kodási Dolgozók Szakszer­vezetének megyebizottsá­ga. A tanácskozáson részt vett dr. Kocsó lllésné, a HVDSZ-központ közgazda- sági osztályvezetője, Princz László, az SZMT titkára és Vágó Iván a megyei tanács ipari osztályának vezetője. A VI. kongresszus óta eltelt időszak munkájáról szóló beszámolót Palsovics József a megyebizottság titkára ismertette. Először az 1971. évi választások során az apparátus szerke­zetében végrehajtott vál­toztatásokat értékelte. Az 1971-es év két kie­melt feladatot rótt a me­gyebizottságra és az alap­szervezetekre: a vállalati középtávú tervek vélemé­nyezését, valamint az öt évre szóló kollektív szer­ződésnek és mellékleteinek Vegyszerrel védik a búzát amely a saját fejlesztési források csökkenését; s a nagyobb forgóalap szüksé­gességét vonta maga után. Jórészt kihasználatlanok maradtak a vállalati mű­szaki fejlesztési alapok. A 28,3 milliót kitevő alapból mindössze 4 millió volt a felhasználás, tehát a vál­lalatok nem éltek az ilyen irányú lehetőségekkel. A végrehajtó bizottság, a jelentésben felsorolt ta­pasztalatokat is figyelembe véve, a pénzügyi fegye­lem megszilárdítására, a munkaszervezés előtérbe állítására, a hatékonyabb gazdálkodásra hívja fel a tanácsi vállalatok vezetői­nek figyelmét. Nem lehet egyetérteni egyes tanácsi vállalatoknak azzal a törekvésével, hogy A jó gazda gondosságával védik az őszi gabonát a kártevőktől Pálnionosto- rán. Permetezőgépekkel naponta több mint ötven hektár Bezosztáját vegy- szereznek. A tavalyinál nagyobb területen, összesen 1036 hektárnyi búza gyomirtását végzik el Dikonirttal a Keleti Fény Termelőszövetkezetben. j (Pásztor Zoltán felvétele) Most dől el az idei zöldségtermés sorsa profiljukból igyekeznek kiiktatni a szolgáltatást, vagy legalább csökkenteni igyekeznek azt. A választó- polgárok képviseletében a megyei tanács a jövőben is fellép az ilyen törekvések ellen. A végrehajtó bizottság véleménye szerint nincs megoldva a városokban e vállalatok tanácsi irányítá­sa, gazdálkodásuk szakmai segítése és ellenőrzése. Dr. Gajdócsi István megyei ta­nácselnök javaslatára meg­vizsgálja a vb az irányítás hatékonyságát, hogy meg­felelő határozatot hozhas A rendkívüli szárazság egyelőre még nem érezteti hatását a piaci zöldség­forgalom alakulásában. De nagy kérdés, hogyan lesz tövább ? Az MTI munkatársának érdeklődésére a MÉM szak­emberei elmondották: az áttelelő spenót, sóska, kel és saláta már nagyon nél­külözi a nedvességet, ezt az áttelelő állományt azon­ban csak a legritkább esetben termesztik öntözé­ses körülmények között, mert a mezőgazdászok ál­talában arra számítanak, hogy a téli csapadékkal ki­fejlődnek, felnevelődnek. Ritkán szokták öntözni a korai vetésű borsót és az elsők között kiültetett bur­gonyát. Ezek felnevelésé­hez ugyanis általában szin­tén elegendő a télről meg­maradt nedvesség, ami most majdnem teljesen hi­ányzik, hiszen a föld felső 30—40 centis rétege kiszá­radt. A szakemberek hang­súlyozzák, hogy amennyi­ben esőt kapnak ezek a kultúrák, egykettőre meg­indul a növekedés, és így a növények pótolhatják a lemaradást. Az elsőnek kiültetett pa­radicsom- uborka- és pap- rikapalántákat a gazdasá­gokban csaknem mindenütt olyan helyre telepítik, ahol mód van a mesterséges csapadékpótlásra. A palán­tázás hozzávetőleg tíz nap múlva kezdődik meg or­szágszerte. A jelenlegi szárazság te­hát egyelőre a zöldségter­mesztésnél átmeneti gondo­kat okoz, egy nagyobb esőzés a következő napok­ban még mindent jóváte- het. Az idei zöldségellátás nagyrészt a következő he­tek esőzéseitől függ, — munkavédelmi, újítási és törzsgárdaszabályzat — elkészítését. A közép­távú tervekről szólva el­mondotta: zömében egyez­tették az elképzeléseket a szakszervezeti bizottságok­kal. Ezt tükrözi, hogy rész­letes intézkedéseket dol­goztak ki a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására. Bővítik a szo­ciális létesítményeket pél­dául a Bácska Bútoripari Vállalatnál és a Kiskun­sági Ruhaipari Vállalatnál. A bérfejlesztéseket óvato­san kalkulálták az üze­mek — átlagosan 3 száza­lék — a tényszámok en­nél magasabbak. A kollektív szerződések elkészítésénél az alapszer­vezetek körültekintően jár­tak el. A dolgozókkal meg­vitatták a terveket, elő­terjesztették a szükséges kiegészítéseket, módosításo­kat, s ezeket beépítették a szerződésbe. Vontatottan halad viszont a mellék­letek kidolgozása, s nega­tívumként említette, hogy egyes gazdasági vezetők nem számolnak be a kol­lektív szerződés végrehaj­tásáról, holott erre minisz­teri rendelet is kötelezi őket. A beszámolót élénk vita követte. Szalai József a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat igazgatója a szakszervezet termelést segítő tevékenységére mon­dott el egy üzemi példát: a vállalatnál a szakszerve­zettel közösen munkaszer­vezési ötletnapot rendez­tek, s a jó előkészítés eredményeképpen a fizikai dolgozók 68 javaslatot nyújtottak be, amelyből 62 megvalósítható. Dr. Vilong Balázs, a vállalat szb-tit- kára javasolta, hogy a tisztségviselők képzését le­hetőleg levelező úton, rö­vid konzultációkkal oldják meg, így kevesebb a mun­kából való kiesés. Java­solták még a felszólalók, hogy a gazdasági vezetők ügyeljenek az átszervezé­seknél arra, hogy lehető­leg ne bontsák meg a szo­cialista brigádokat, mert ez sokszor elkedvetleníti a dolgozókat Hiányolták azt is, hogy a konfekcióipar­ban a jelenlegi bérezési rendszer nem ösztönzi a továbbképzést. Nincs diffe­rencia a szakmunkás és a betanított munkás között. A hozzászólásokra Pal­sovics József és dr. Kócsó lllésné adott választ. P. M. A pártirányítás erősítéséért A kecskeméti járási párt- végrehajtóbizottág meg­vizsgálja a pártszervezet, illetve pártcsoport létreho­zása feltételeit a járásnak abban a húsz szövetkeze­tében, ahol nem működik kommunista szervezet. A szövetkezetek múlt évi zárszámadása és politikai tevékenysége tapasztalatai­nak összegezése nyomán hozott határozat a párt­irányítás, a párt vezető szerepe erősítését célozza az érintett tsz-ekben, szak- szövetkezetekben, ktsz-ek- ben. Egészségnevelési ankét Kecskeméten Szerdán Kecskeméten, az SZMT székházában a fia­talok nevelésével foglalko­zó szervek — az Egészség­ügyi Felvilágosítás Megyei Központja, a KISZ, a TIT, a Vöröskereszt, az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete — rendezé­sében egészségnevelési an- kétot tartottak. A tanácskozáson — ame­lyen a megye járási és vá­rosi főorvosai, művelődés- ügyi osztályvezetői, vörös­keresztes titkárai, az ifjú­sági Vöröskereszt felelősei, a KÖJÁL munkatársai, összesen mintegy százan vettek részt — jelen volt többek között dr. Soóky László, a Magyar Vöröske­reszt Országos Központjá­nak főtitkárhelyettese, Gera Sándor, a megyei pártbizottság osztályveze­tőié és Kürti Erzsébet, a Pedagógusok Szakszerveze­te közoonti vezetőségének munkatársa. Bodor Jenő, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályvezetője nyitotta meg az ankétot, hangsú­lyozva azt a fejlődést, amely az utóbbi évek ne­velési politikájában végbe­ment. Szólott a gyökeres tartalmi átalakulásról, amelynek során az erre hi­vatottak egyre jobban tö­rekednek a fiatalság szo­cialista emberré nevelésé­re. Ezt követően dr. Füle Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályve­zetője „A pedagógus helye, szerepe az ifjúság egészsé­ges életmódra nevo1ésé- ben”, dr. Székely Lajos, a Fővárosi Egészségnevelési Csoport vezetője „Az egészségnevelés feladatai a tudományos technikai for­radalom korszakában”, dr. Hegedűs György, az OKI tudományos munkatársa pedig „Az ifjúsági egész­ségnevelés környezeti lehe­tőségei és feltételei” cím­mel tartott előadást, ame­lyet élénk és tartalmas vi­ta követett J. T.

Next

/
Thumbnails
Contents