Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-12 / 85. szám
Podgornij Ankarába utazott Sükösdi újítás MOSZKVA (MTI) Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden, Cevdet Su- nay török köztársasági elnök meghívására hivatalos látogatásra Ankarába utazott. A hivatalos törökországi látogatásra a szovjet államfőt elkísérte Kurban Ali Ogli Halilov, az Azer- bajdzsáni SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Szemjon Szkacskov, a szovjet minisztertanács külgazdasági kapcsolatok állami bizottságának elnöke, Vaszilij Kuznyecov, a külügyminiszter első helyettese, Viktor Kulikov hadseregtábornok, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyettese, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke, Ivan Szemicsaszt- nov, a külkereskedelmi miniszter első helyettese. „A legfontosabb az együttműködés' Közművelődés a nagyközségekben Korszerűsítik és magasművelésű ültetvénnyé alakítják át az évekkel ezelőtt telepített szőlőt a Hosz- szúhegyi Állami Gazdaságban. Korábban a támrend- szerhez szükséges karókat olyan gödrökbe helyezték, amelyeket a szőlőművelő brigád tagjai maguk ástak ki. E haladatban munkának a megkönnyítésére házilag szerkesztettek egy, úgynevezett víznyomással fúró gépet, Az állami gazdaság sükösdi I. kerületében 100 holdas olasz rizling szőlőt alakítanak át Lenz—Moser rendszerűvé. A kijelölt területen 1700 karót helyeznek el az újított munkagép segítségével. Folytatódik az erdőtelepítés Megjutalmazták a legjobb szakembereket és gazdaságokat A megye huszonegy nagyközségének művelődési problémáiról tárgyaltak tegnap Solton a népműveléssel foglalkozó szakemberek. Az értekezletre a nagyközségek művelődési házainak igazgatóit hívták meg, hogy kicseréljék tapasztalataikat és meghatározzák: mi a legsürgősebb tennivaló. Bevezetőül Bánáti Tibor megyei szakreferens beszélt a közművelődési intézmények munkájának összehangolásáról. „Az iskola és a közművelődés felől kell megközelítenünk a kérdést — mondotta. — Fontos, hogy korán kialakuljon a gyerekekben a továbbtanulási igény, s a lehetőségek közötti válogatás készsége. Ugyanakkor a kulturális intézményeknek ismerniük kell az iskola nevelési, oktatási céljait, s ehhez kell alakítaniuk munkájukat.” Több, mint százezer embert érintett ez a tanácskozás. Az ő sorsukról, lehetőségeik kibontakoztatásáról van szó. Manapság az iskola már kevésnek bizonyul ahhoz, hogy minden szükséges ismeretet kialakítson. „A permanens művelődés korszakát éljük” — mondotta a soltl tanácskozók egyike. A tanulás, művelődés nem szűnik meg az iskola befejezésével, hanem állandó folyamattá válik. Nyolc nagyközségünkben már — kísérletként — meg is valósították az együttműködés egy lehetséges formáját. A község iskolájának egyik pedagógusát bízták meg a művelődési ház vezetésével. Tázláron alakították ki először ezt a formát, hogy véget vessenek az évenkénti igazgatócserének. Ott bevált a módszer. Most az a legsürgősebb teendő, hogy minden község helyi adottságainak megfelelően, részletesen kidolgozzák az együttműködés formáit. Természetesen nem csupán a művelődési intézményekről van itt szó. A munka csak úgy lehet eredményes, ha a politikai és a gazdasági szervek az eddiginél sokkal nagyobb mértékben támogatják, s pénzzel is jobban ellátják a községekben a közművelődést. Solt nagyközség közművelődéséről Maróti Dezső tanácselnök és Madár István, a művelődési ház igazgatója tájékoztatta a megjelenteket. A városok, falvak, ott- 1k nők és a munkahelyek környezetét szebbé, üdébbé varázsoló fák, parkok, ligetek szerepe egyre növekszik. Az ENSZ nemzetközi erdészeti és mező- gazdasági szerve, a FAO vizsgálatai szerint néhány évtizeden belül a csend, a ió levegő és a tiszta víz lesz legdrágább az egész világon, hiszen már napjainkban is ezrével szedi áldozatait a szennyezett víz és a levegő. A fának mint ipari nyersanyagnak nem csökkent a szerepe a műanyagok tömeges felhasználásának időszakában sem. Erre utal az a statisztikai adat, hogy 1971-ben 6,4 millió köbméter fát termeltek ki a hazai erdőkben. Kétszer annyit, mint a két világháború közötti években. Bács-Kiskun megye erdőgazdaságai tavaly is sok tízezer köbméter rát adtak át az iparnak továbbfeldolgozásra. Az erdőgazdaságok, a mező- gazdasági szövetkezetek, állami gazdaságok tavaly is igen eredményesen dolgoztak annak érdekében, hogy hazánk ne legyen fában szegény ország. Bács- Kiskun megye 1971 végére már elérte, hogy erdőinek, fásított területeinek aránya meghaladja a 13 százalékot. Az országos átlag 16 százalék, de az alföldi megyéké 5—9 százalék között van. Március közepétől április közepéig országszerte minden évben megrendezik a fásítási hónapot. Bács-Kiskun megyében ennek az időszaknak csaknem a legvégén, április 11-én tartották meg Kecskeméten, a fásítási szakasz eredményét értékelő tanácskozást. Dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese méltatta az erdősítés jelentőségét Bács- Kiskun megye nagyobbik felét kitevő Homokhátság terméketlen talajának hasznosításában. Mintegy 70 ezer hektár olyan terület van a megyében, amely mezőgazdaságilag nem művelhető, ezért erdősítése indokolt. 1972-ig 32 ezer hektáron telepítettek erdőt. A munka folytatódik a negyedik ötéves tervben is, hiszen 1975-ig 10 300 hektár erdőt ültetnek és 4 ezer hektár nyárfa-telepítést végeznek Bács-Kiskun megyében. A megyei tanács elnök- helyettesének megnyitó szavai után dr. Tóth Károly, a Szegedi Erdőrendezőség kecskeméti felügyelőségének vezetőie beszélt az erdősítés eredményeiről, valamint az erdő szerepéről a fagazdálkodásban, a környezet, a talaj, a természet védelmében. Ezután Bartucz Emil. a Szegedi Erdőrendezőség igazgatója adta át a kitüntetéseket az 1970— 71-ben legeredményesebben telepítést és fásítást végző gazdaságok. intézmények, szövetkezetek képviselőinek. Fásítási emlékplakettet kapott a jánoshalmi tsz-közi vállalkozás, a Helvéciái Állami Gazdaság, a balotaszállási Kossuth Tsz és a Kiskunhalasi Állami Gazdaság. Miniszteri dicsérő oklevélben részesült a Kiskunsági Erdő- és Fagazdaság, a balotaszállási Aranyhomok Termelőszövetkezet, tíz mezőgazdasági és erdészeti szakember. Oklevelet és pénzjutalmat kapott huszonhét erdészeti és mezőgazdasági szakember, akik az elmúlt két évben a legtöbbet fáradoztak az erdősítés és cel- lulóznyár-telepítés érdekében. K. A. Megszűnt az ÁFOR monopolhelyzete Új töltőállomások létesülhetnek A gazdasági mechanizmus követelményeihez igazítja a gépjármű-üzemanyagok forgalomba hozását a nehézipari miniszter most megjelent rendelete. Az eddig érvényben volt, még 1967-ben kiadott rendelet szerint az új töltőállomások létesítése ugyanis az ÁFOR-tól függött, mert csak a vele megkötött szerződés alapján kezdhették meg a beruházásokat. Ez az ÁFOR számára monopolhelyzetet teremtett. A negyedik ötéves terv végére a becslések mintegy félmillió személygépkocsival számolnak. Ezek elláAz enyhe tél után egészségesen fejlődik az Alföld apró- és nemesvad állománya. A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság területén valamint a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság körzetében keresik régi, megszokott ellőhelyüket a szarvastehenek, az őzek. Az őzbikák dörzsölik agancsukat, s a gímszarvasoknál már megkezdődött a „koronázás”. A télen elhullatásához azonban a meglevő töltőállomások száma kevés, legalább 400 újra volna szükség. Létesítésükhöz állami támogatást is adnak. Az új rendelet most ezt a folyamatot serkenti. Korszerűsíti a forgalmazást azáltal, hogy megszüntette az állomások létrehozását megelőző szerződéskötés-kötelezettséget és ezzel megszüntette az AFOR monopolhelyzetét is. Zöld utat nyitott a vidéki ÁFÉSZ-eknek és TÜZÉP- vállalatoknak a töltőállomások létesítéséhez, ameny- nyiben az anyagi és biztonságtechnikai feltételek megvannak. tott fejdísz helyett újat, szebbet növesztenek az erdők királyai. Általában 120 nap alatt fejlődik ki az olykor 9—10—11 kilogrammos agancs. A homoki erdőkben, távol a természetes vizektől, most nagyobb figyelmet, gondosságot igényel a vadvédelem. A rendkívüli szárazságban eltűntek a pangó vizek, most mesterségesen kell gondoskodni az állatok itatásáról. (MTI) L. A. Szállítják a félegyházi salátát A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz 17 hektáros kertészete fontos szerepet tölt be a kiskun város lakosságának ellátásában. A 7500 négyzetméteres fóliaágyakból, alagutakból 180 ezer fej friss salátát szállítanak az üzletekbe és a ME- ZÖTERMÉK átvevőhelyére. A saláta után egyéb zöldségféle következik, mivel cecei paprikapalántákat ültetnek a megüresedett fóli: ágyakba. (Pásztor Zoltán felvételen XXVII. évf. 85. szám Ara 90 fillér 1972. április 12, szerda A'Ma^yar szocialista munkáspárt b/ycS: Kiskun megyei bizott^ágámai/lapja Itatni kell a vadakat
