Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-30 / 101. szám
Szocialista brigádok vetélkedője — művészeti díjak „Ehe a szépnek, éhe a szónak” Május Visz a vonat. Megyek a tavasz után. Füvek, fák, bokrok, illatok után. Mintha növényavatási ünnepségre készülődne a természet, a földhányások karzatán galambok gyülekeznek, büszkén fölmagasodva a fák kibontják zöld sely- mű lobogóikat, a vetések hallgatag, rendezett sorokba tömörülnek, üdvözlő beszédet sugalmaz a szél, s díszlépésben gyűrűzik a folyó a még oly távoli tengerek felé is. Hiányzott a tavasz, hiányzott idegeinkből, mindennapjainkból, hiányzott a tavasz a gyárak, házak, játszóterek változó, de örökérvényű háttereként. Hatalmas élő organikus szervezetét lassan támasztotta fel március, nevelgette a kamasz április, s íme, május boldog, s boldogító ifjú felnőtté érlelte. Falutól városig terjed, országtól országig a füvek, virágzó fák, termést fölnevelő szántások, szemet gyönyörködtető parkok, erdők panorámájának nemzetközi szolidaritásában. A virágok érzelmeket rejtegetnek, derűt és jókedvet évszázadokon át módosuló szirom- és levélformáikkal, ők egyszerűen, öncélúan szépek. A kerti virágok hasznossága az esztétikum. A megújulás harmóniájában építkezik a táj, reggeltől, kora hajnaltól a déli harangszóig, harangszótól alkonyatig. Menynyi csicsergés, játékosság, madárfütty, lomb-meditáció, s ugyanakkor rejtve a szárakban, gyökerekben mennyi megfeszített, szorgos munka, küzdelem a napfény, eső kedvező körülményeiért, ápoló, Vlagyimir Majakovszkij: Májusi dal gondos munkáskézért. Csak általa valósul meg élet a Földön. A határozott céllal történő erőkifejtés a leglényegesebb mozzanat, az emberré válás ősidői óta, változatlanul. Boldog az az ember, aki szereti a munkát. Aki megtalálja hivatását és konok elszántsággal, kalapácsot, vésőt vagy bármilyen munkaeszközt markoló kezével monumentálisán a hétköznapok fölé nő. Az ímmel-ámmal végzett munka silá- nyitja az embert, az örömmel végzett munka fölmagasztalja. Az a titkos folyamat, amely a növények száraiban, leveleiben végbemegy, végbemegy bennünk is, hogy célratörő lendülettel megszervezzük az egyéni adottságok számára kedvező körülményeket, a tanulást, a tudás tápsóit bejuttatva a fiatal évek fogékony talajába, s lengessük a homályos, rossz ösztönű vágy vadhajtásait. Milyen pótolhatatlan támasztéka az embernek a vállalkozások nagyszerűsége, az elvégzem—megelégszem—újrakezdem folyamata ... Visz a vonat. Megyek a tavasz után. Füvek, fák, bokrok, illatok után. Május van, május elseje. Minden évben eljön friss bizsergés, lelkesedés parádézik a szemekben, zászlók szöknek a magasba, ünnepi meghatottságban állnak a fák és tisztelegnek az ég előtt, mintahogy az emberek tisztelegnek a munka eszméje eltöt. Pardi Anna Kezünkben lobogó tűz örömet oszt. Mindenre lobogót tűz: Pirost, pirost, rf" pirost. A télen át csupasz fa, nézd, újra friss. Megyünk az új tavaszba. Én is, te is, mi is. kát. Ezért állapította meg az MSZMP megyei bizottsága, hogy „gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális feladataink végrehajtása nagy mértékben függ a munkás- osztály szocialista tudatosságának, tudásának, műveltségének színvonalától”. A szakszervezetek nagyon sokat tehetnek a szükséges társadalmi folyamatok gyorsításáért. Tesznek is. Különösen az utóbbi időben növekedett kezdeményező készségük. Korábban is írtunk a szocialistabrigád-vetélkedőkről. Lapunk más helyén számolunk be a tegnap első ízben átadott művészeti díjakról. A SZAKSZERVEZETEK megyei Tanácsa ezzel az elismeréssel az alkotókat arra ösztönzi, hogy mai Május gyolcsvászna libben, Edes tavaszba mosdó meg-meglegyint. friss tereken Vidáman, ifjú hitben Ütemre lépni most jó megyünk, nekünk, megyünk, neked, megyünk. nekem. (Fordította Gáspár Endre) — Melyik angol drámaírónak a művét mutatta be ez év januárjában a kecskeméti Katona József Színház? — Soroljon fel néhány népszerű televíziós politikai műsort. — Hogyan lehet elrendelni a túlórát? Elsősorban munkások számára sokszorosított kiadványból idéztem ezeket a kérdéseket. A mű címe: Segédanyag szocialista- brigádvetélkedőkhöz 1972. Alcímek: A szak- szervezet társadalmi szerepe — Helyismeret — Irodalom — Művészet. A kérdéseket a Szakszervezetek Bács Kiskun megyei Tanácsának kulturális agitációs és propaganda munkabizottsága, valamint a megyei népművelési tanácsadó állította össze. ÖRÖMMEL forgatom, olvasgatom a színvonalas kiadványt. Mennyi munkával, fáradsággal járt, amíg sikerült ezeket a kérdéscsoportokat kialakítani. Örömmel vállalták ezt a többletmunkát, mert egyre általánosabban elfogadott az a felismerés, hogy a munkás- osztály csak akkor felelhet meg történelmi küldetésének, ha tagjai szüntelenül gyarapítják ismereteiket, eligazodnak a világ dolgaiban, szabad idejüket kultúráltan töltik el. „Éhe a szépnek, éhe a szónak” ösztönzi őket. Érdemes elgondolkodni a kecskeméti Magyar Alföldben hatvan esztendeje megjelent A tudás hatalom című íráson. „Vesszen a szegénység, a butaság, öltsenek testet a dolgozó emberek előtt a föld örömei. Ha mindnyájan észleljük a nyíló virágok illatát, ha az őszi avar zizegéséből kiérezzük a ritmust, a muzsikát, ha a milói csonka Vénusz művészetén úgy el tudunk merengeni, mint most a kapitalista társadalmon, akkor nem lesz messze tőlünk az egyenlőség és testvériség.” Tegyük hozzá : nem széplelkeket akart nevelni ez a forradalmi hangú újság: sztrájkokra. harcra ösztönzött a szomszédos hasábokon. Tudván tudták, hogy „szegénységbe süllyedt néppel nem lehet megváltoztatni a világot, de értelmes és öntudatos munkásokkal bearanyozhatjuk az emberiség életét”. A MI MEGYÉNKBEN az általános műveltség terjesztése, a sajátos, a forradalmi hagyományokat vállaló munkásöntudat kialakítása különösen fontos feladat. A vidéki ipartelepítés eredményeként több tízezer ember csak a legutóbbi évtizedben vállalt gyárban, nagyüzemben munJuhász Gyula: A munka En öt dicsérem csak, az élet anyját, Kitől jövendő győzelmünk ered; A munkát dalolom, ki a szabadság Ütjára visz gyász és romok felett. A gyárkémény harsogja diadalmát S a zengő sínen kattogó vonat. A béke ö, a haladás, igazság, Mely leigázza a villámokat. Nagy városokban, végtelen mezőkön A dala zeng és zúgni fog örökkön. Míg minden bálvány porba omol itt. En öt dicsérem csak, az élet anyját, Kinek nővére Szépség és Szabadság S kinek világa most hajnalodik. életünk gon.djait, örömeit fejezzék ki szóban, képekben, muzsikával, keressék a személyes kapcsolatot a gyárak dolgozóival. Tapasztalataikkal segítsék az üzemi kulturális tevékenységet. „A tömeggel együtt majd felszállsz” — jövendölte József Attila. A most élő és az utánunk következő írók, színészek, festők, zenészek sem feledhetik, hogy mit sem ér a legjobb könyv, a legszebb dal. szobor, előadás értő, igényes és szépre áhítozó olvasók, hallgatók, befogadók nélkül. Ezért méltattuk egy cikkben a szocialista brigádok vetélkedőjét és négy tehetséges, az ismeretek terjesztésében is példamutatóan tevékenykedő művész kitüntetését. L 6á»:!ÍM .. — in — nagy örömmel fogadta és nagyszerű kompozícióban fejeztej ki, hogy e táj népe a hagypmányos szőlőművelés, kertészet mellett újabban az iparban maradandó értékeket hoz létre; a könyvtarak, a népművészeti hagyományok támogatása _ napjainkban közügy. A mű szépsége természetesen csak végleges helyén bontakozik ki: itt érvényesül a márvány-mozaiklaook bársonyos fénye, a modern épülethez illő szerkezetes elrendezés, az alkotás sajátos — egyszerre gyönyörködtető és kifejező — színharmóniája, a témához illő monumentalitás. A vázlatkartonról készített két — a címoldalon a mű egy részletét, itt a teljes kompozóciót ábrázoló — felvétel is érzékelteti az alkotás mozgalmasságát, dekorativitását. KÄDÄR GYÖRGY Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművészt kérték fel arra, hogy a megye gazdaságát, kultúráját jelképező nagyméretű mozaikot készítsen az új tanácsház előterébe. A megbízatást
