Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-28 / 99. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XXVII. évf. 99. szám 1972. április 28. PÉNTEK i I Ara: 90 fillér Tanácskoztak a témabizottságok O Kitünteteti A Hazafias Népfront kongresszusának második napja Csütörtökön fél kilenc órakor kezdődött a Hazafias Népfront V. kongresz- szusának második tanácskozási napja az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A plenáris ülésen folytatódott a vita a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által beterjesztett jelentésről és a főtitkári referátumról. Egyidejűleg munkához láttak a kongresszus témabizottságai. A népfront gazdaságpolitikai feladatait elemző bizottság munkáját Szabó Kálmán, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora és dr. Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára, a város- és községpolitikai szekcióét Dallos Ferenc nyugalmazott miniszterhelyettes, a művelődéspolitikai témabizottságét Darvas József író és Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes, az alkotó szocialista hazafi ság és nemzetköziség kérdéseivel foglalkozó szekcióét Mód Aladár, az ELTE tanszékvezető professzora és Darvast István, a Magyar Hírlap főszerkesztője, a népfrontmozgalom munkastílusát és munka- módszereit elemző szekcióét pedig Bodonyi Pálné, a Budapesti Népfrontbizottság titkára és Izsáki Mihály, a Komárom megyei Népfrontbizottság titkára vezette. A plenáris ülést Barati József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára nyitotta meg. Részt vett az ülésen és az elnökségben foglalt helyet Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Németh Károly, a budapesti pártbizottság első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Tímár Mátyás, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. Bejelentette Barati József, hogy a szerkesztő bizottság elkészítette a kongresszus állásfoglalásának tervezetét, s azt szétosztották a küldöttek között. Ezután folytatódott a vita az Országos Tanács jelentéséről. Ebédszünet után Bugár Jánosné elnökletével folytatódott a tanácskozás. A délutáni ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja, és Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára is. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára emelkedett szólásra. Bács megyei küldöttek a kongresszuson Gáspár Sándor beszéde Megtisztelő megbízatásom — mondotta bevezetőben —, hogy átadjam önöknek, ■ önökön keresztül a Hazafias Népfront valameny- nyi aktivistájának, tisztség- viselőjének a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága üdvözletét. Kádár elvtárs nagyon sajnálja, hogy nem tudott részt venni a kongresszus munkájában, így megkért, hogy az ő nevében is köszöntsem a kongresszust és eredményes, jó munkát kívánjak. Pártunk Központi Bizottsága egyetért a Hazafias Népfront politikai tevékenységével, az elvégzett munka értékelésével, helyesli és támogatja mindazokat a célokat, feladatokat, amelyeket a beszámolóban, a határozattervezetben kitűztek. Pártunk népünk egészével együtt kiemelkedő jelentőségűnek tekinti a népfrontmozgalom szerepét a szocializmus építésében. A Hazafias Népfront léte és mindennapos tevékenysége összefonódik szocialista építő munkánk azon alapelvének valóraváltásával, hogy minden erőt össze kell fogni nagy társadalmi céljaink megvalósítására. Az elmúlt harminc év tapasztalata cáfolhatatlanul bizonyítja, hogy a társadalmi összefogás nemcsak az elnyomás éveiben, s nemcsak a nagy forradalmi változások időszakaiban szükséges. A párt. a munkásosztály számára a nemzeti összefogás nem taktika, hanem mindig létkérdés volt és marad. A népfrontpolitikát egy egész történelmi korszak politikájának tekintjük, a szocialista építés alapelvének. Szövetségi politikánk tartalma: szövetség a szocializmusért. E szövetség annál erősebb, minél jobban és hatékonyabban érvényesül a munkásosztály vezető szerepe és tevékenysége, hiszen céljai és érdekei kifejezik a társadalom minden rétegének szükségletét, érdekét. A munkásosztály, a párt vezető szerepének érvényesülése egyben feltétele is szövetségi politikánk sikeres megvalósításának, és teltétele annak a társadalmi kiegyenlítődési folyamatnak is, amelynek során a munkásosztály világnézetével, forradalmi példájával és tetteivel, szervezettségével és fegyelmével, áldozatvállalásával és odaadásával egyre jobban be- ; folyásolja valamennyi osztály és réteg világnézetét, magatartását és azokkal együtt megváltoztatja élet- és munkakörülményeiket. Ez ugyanakkor forrása, kiindulópontja és feltétele annals is, hogy a társadalom különböző osztályai és rétegei közötti különbségek fokozatosan csökkenjenek, megszűnjenek. Szövetségi politikánk másik fontos feladata a különböző osztályok és rétegek érdekeinek egyeztetése, ellentmondásaik, konfliktusaik feloldásának segítése, azaz a társadalmi összhang megteremtése és állandó újrateremtése. Ez nem könnyű feladat Mindezek alapján csak helyeselni lehet hogy a kongresszuson központi kérdésként szerepel a szocialista nemzeti egység erősítése. Hazánkban állandóan erősödik és fejlődik a szocialista nemzeti egység. A dolgozók széles tömegei vesznek részt a különböző munkamozgalmakban. Csupán a szocialista brigádmozgalomnak több mint egymillió résztvevője van. E mozgalmak egyesítik és egyben felszínre hozzák a fizikai és. szellemi dolgozókban rejlő hatalmas energiákat, alkotó erőket. Népünk nemzeti egységének szép példáit adja kimagasló tetteivel, amikor természeti katasztrófák sújtanak, amikor ki kell fejezni segítőkészségünket egymás iránt, vagy osztálytestvéreink iránt. De egységes népünk nagy többsége akkor is, amikor bírálni kell a szocializmustól ÍFolytatáz a 3, oldalon) A Bajai Finomposztó Vállalatnál május elsejét köszöntő üzemi ünnepséget rendeztek csütörtökön délután. Ekkor jelentette be Kossár Lajos igazgató azt is, hogy a vállalat kollektívája a könnyűipari miniszter és a textilipari dolgozók szakszervezete főtitkárának dicséretét és az ezt bizonyító oklevelet érdemelte ki. Az elismerést a tavalyi eredmények alapján kapták meg. Ugyancsak tegnap rendezték az ünnepséget Budapesten az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat központjában abból az alkalomból, hogy a vállalat elnyerte a kohó- és gépipari miniszter elismerő oklevelét. Az ünnepségen részt vettek a kiskőrösi üzemegység képviselői is, akik közül Zentai Antal szerelő jó munkája elismeréseképpen pénzjutalomban részesült. Ünnepséget rendeztek csütörtökön délelőtt Duna- vecsén. Az országos versenyben első helyen végzett Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulatnak ez alkalommal adták át a Mezőgazdasági, Erdőgazdasági és Vízügyi Dolgozók Szak- szervezete, valamint az Országos Vízügyi Hivatal elismerő oklevelét és az ezzel járó pénzjutalmat. Tegnap délután Lajos- mizsén, a községi művelődési házban a Vízgépészeti Vállalat III. számú gyáregységének dolgozói emlékeztek meg május elseje a munka ünnepe jelentőségéről, és átvették a Kiváló gyáregység kitüntetést, amellyel az Országos Vízügyi Hivatal és a szakszervezet jutalmazta eredményes munkájukat. Pénteken az országos versenyben második helyezett Kiskunmajsa és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat rendez ünnepséget a nagyközség művelődési házában. A MEDOSZ, az Országos Vízügyi Hivatal és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság képviselői adják át a kiváló társulati munkát elismerő oklevelet és a negyvenezer forintos jutalmat. Baján, a fegyveres erők klubjában Hadházi László, az Országos Vízügyi Hivatal főosztályvezetője ma adja át az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóságnak a Szocialista vállalat kitüntetést és a kiváló vállalat oklevelet. A munkában kitűnt dolgozók között huszonötezer forint jutalmat osztanak ki. Uj fajták a termesztésijén A megyei tanács mezfV gazdasági és élelmezésügyi osztálya, valamint a MAE megyei szervezete tanácskozásra hívta össze csütörtökön a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok szakembereit, a kutatóintézetek munkatársait. Kecskeméten, a városi tanács dísztermében tartott rendezvényen megjelent dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Matos László, az MSZMP megyei bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője. Dr. Mészöly Gyula, a MAE megyei elnöke köszöntötte a résztvevőicet, majd megnyitójában a mezőgazdasági termelés fejlődéséről, a nagy hozamú, intenzív, gépesíthető fajták és a növénynemesítés jelentőségéről beszélt. Ezután dr. Gergely István mezőgazdasági és élelfnezésügyi miniszterhelyettes tartott előadást. Elmondta, hogy a műszaki tudományos fejlődés lehetővé tette a hatékonyabb fajták alkalmazását. Meggyorsult a fajtaváltás is, az utóbbi 10 évben 160 szántóföldi, 92 zöldség-, 68 gyümölcs- és 14 szőlőfajta került a köztermesztésbe. Legnagyobb előrelépés a búza és a kukorica nemesítésében és termesztésében következett be. Megoldásra várnak még a rozs, az őszi árpa, a burgonya, a cukorrépa, a borsó és a lucerna nemesítési, termelési problémái. Gond a kertészet fejlődésének megrekedése, nincs elegendő jó minőségű vetőmag, megoldatlan a növényvédelem, alacsony a gépesítés színvonala. Ezen a területen — többek között — el kell érni 1975-ig. hogy a forgalomba kerülő magvaknak 70 százaléka nemesített legyen. Különösen nagy jelentőségű a fajtakiválasztás a gyümölcs- termesztésben, hiszen egy- egy telepítés 40—50 évre szól. Az állattenyésztésben az új fajták bevezetését bonyolulttá teszi, hogy az állomány nagy része a háztáji és a kisegítő gazdaságokban van. Az egymás után kialakuló szakosított, nagyüzemi sertés- és szarvasmarha-telepeken azonban elengedhetetlen a fogyasztási és feldolgozási igényeket legjobban kielégítő, gazdaságosai} tenyészthető fajták bevezetése. Előállításuk a termelő gazdaságokban és a kutatóintézetekben keresztezéssel történik. Befejezésül a miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy minden olyan ágazatban, ahol a nemesítők korszerű, intenzív fajtát adtak át a termesztő üzemeknek, növekedett a termelés színvonala, és minőségi javulás következett be. Az előadást élénk vita követte. Többek között hozzászólt Gádor József, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának vezetője is, aki a homoki szőlők termesztésének és telepítésének gondjait ismertette. D. E. I Újítók seregszemléje 'Az újítómozgalom már eddig is jelentős mértékben járult hozzá a megye gazdasági célkitűzéseinek teljesítéséhez, a technikai fejlesztéshez, a termelési tervek végrehajtásához. 1962 és 1966 között több mint 15 ezer újítást nyújtottak be a dolgozók. Az elfogadott, illetve bevezetett újítások ebben az időszakban 66 millió forint hasznot hoztak a népgazdaságnak. Az ezt követő négy évben 10 ezer újítást nyújtottak be, ezek gazdasági eredménye azonban már nagyobb volt, elérte a 110 millió forintot Az utóbbi években visszaesett az újítómozgalom. Már pedig a dolgozók ilyen jellegű tevékenységét nem nélkülözhetjük, különösen azért nem, mert az MSZMP X. kongresszusa gazdasági célkitűzései középpontjába a hatékonyság növelését állította. Igaz, ehhez olyan tartalékokkal rendelkezünk, mint a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítése, a munkaerővel, anyaggal, gépekkel, állóeszközökkel való hatékonyabb gazdálkodás, kooperációs kapcsolatok fejlesztése, a munkafeltételek javítása stb. A tartalékok feltárása azonban nem valósítható meg a dolgozók bevonása, a szocialista munkaverseny, s ennek szerves tartozéka, az újítómozgalom fellendítése nélkül. Fontos megyénkben is, hogy nagyarányú aktivitás bontakozzon ki a dolgozók körében, amelynek célja a vállalati, üzemi munkaszervezésben rejlő tartalékok feltárása, a szervezési tevékenység folyamatos fejlesztése. A szakszervezetek megyei tanácsának rendezésében holnap megyei újítási kiállítás nyílik, amely e célkitűzések megvalósítását kívánja előmozdítani. A kiállítás egyébként hírt ad az újítómozgalom megyei eredményeiről, s jó alkalmat nyújt az újítóknak a tapasztalatcserére. Éppen ezért helyes, ha a vállalatok gazdasági vezetői, párt- és szakszervezeti bizottságai csoportos látogatást szerveznek a kiállításra, amelynek megtekintése és az azt követő szakmai napok hasznos tapasztalatokat nyújtanak a dolgozók, az újítók, valamint az újítómozgalom irányítói részére. 1 y i \ K. P.
