Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-27 / 98. szám
Kooperáció a határon túlra A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE _____________összeállította: Nagy Ottó A megyeszékhely szövetkezeteinek pénzgazdálkodásáról, általában a gazdasági helyzetéről a zárszámadás alapján lehet áttekintő képet kapni. Ebben az évben Kecskeméten kilenc termelőszövetkezet, egy tsz-közi társulás, öt szakszövetkezet készített zárszámadást. I kecskeméti mezőgazdasági itl ezetek egy esztendeje Barátság Tsz-ben volt, hizlalással az Üj Tavasz Tsz próbálkozott. A város kilenc mezőgazdasági termelőszövetkezetének közös művelésében 24 ezer hold föld van, amelynek zöme, 17 ezer hold szántó. A szövetkezetekben dolgozó gazdák száma a két zárszámadás közötti időszakban tovább csökkent. 1970-ben még 2285 tsz-tag dolgozott egész éven át, 1971-ben pedig 1620. A mezőgazdasági szövetkezetekben tevékenykedők számának csökkenése arra vezethető vissza, hogy néhány gazdaságban a segéd- és melléküzemágak egy része megszűnt, s akadtak, akik emiatt kiléptek a tsz-ből. A városban működő üzemek, s általában az ipar munkaerő-elszívó hatása még mindig érvényesül, főként a kedvezőtlen adottságokkal rendelkező termelőszövetkezetekben. Egyszerűbb vetésszerkezet Emiatt a közös gazdaságok egyszerűsítik vetésszerkezetüket, s főként azokat a növényeket termesztik, amelyeknek művelése gépesíthető. Erre vezethető visz- sza többek között az, hogy a megyeszékhely termelő- szövetkezetei tavaly 1900 holddal növelték a takarmánytermő területet. A kertészeti ágazatban a korábbi években tapasztalt fejlesztés teljesen megállt és a termesztett zöldségnövények száma is csökkent. Csupán azokat a zöldségféléket termesztették, amelyeknek kézi munkaerő-szükséglete alacsony, és művelése jól gépesíthető. 1970. december 31-én 2813, a múlt év végén pedig 2790 szarvasmarhát tartottak a kecskeméti termelő- szövetkezetekben. A qsökkenés nem jelentős, sót ebben az évben a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben és a Kossuth Tsz-ben növelik az állományt. Sertéstenyésztés csupán a Magyar—Szovjet Feldolgozó tevékenység Kecskemét szövetkezeteiben a mezőgazdasági tér- f meléssel szorosan összefüggő élelmiszeripari feldolgozó tevékenységet fejlesztik. Erre utal a Magyar— Szovjet Barátság Tsz malma, sütőüzeme, a Kossuth Tsz húsfeldolgozója, savanyítója, a Vörös Csillag Tsz, a Haladás és a Nemeskadar Szakszövetkezet közös erőből létrehozott szeszfőzdéje. Mindezeken túl igen helyesen a gazdaságok gyarapítják szállító járműveik számát, s olyankor, amikor kevesebb a munkájuk, bérszállítást is vállalnak. A megyeszékhely mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek halmozott termelési értéke egy év alatt 15,1 százalékkal, 245 millió 660 ezer forintról 282 millió 678 ezer forintra emelkedett. Ennek a tekintélyes összegnek több mint a fele a szövetkezetek alaptevékenységéből származik. A növénytermesztés bevétele 1971-ben lényegében az előző esztendei szinten maradt, vagyis a kilenc termelőszövetkezetben éppen csak hogy meghaladta a 66 millió forintot. Figyelemre méltó körülmény viszont, hogy az állattenyésztés bevétele 10 millió forinttal több az 1970-es esztendeinél, vagyis 1 év alatt 26 százalékkal emelkedett, és 1971 végén elérte a 47 millió forintot. A kilenc szövetkezet évről évre kevesebb összeget fordít anyagvásárlásra. 1939-ben még 114,5 millió forintot költöttek ilyen célokra, 1971-ben már csak 93 milliót. Ez azzal magyarázható, hogy a gazdaságok jelentős része kevesebb műtrágyát, gépet, munkaeszközt vásárol, mint korábban. A bérköltség 1969-ben 70 millió 590 ezer forintot tett ki, 1970-ben már csak 64,5 milliót. A csökkenés részben a segédüzemek tevékenységének korlátozásából adódik. Ezenkívül a szövetkezetekben szigorúbb az ellenőrzés, vagyis a valób elvégzett munkáért fizettek ki részesedést. Gyarapodott a közös vagyon A termelőszövetkezetek közös vagyona egy év alal 326.3 millióról 331,8 millió forintra emelkedett, a te hermentes tiszta vagyon pedig meghaladta a 215 millió forintot. 1970-ben még 186,7 millió forint vök ez az összeg. A beruházott vagyon 184,9 millióról 200,6 millió forintra nőtt 1971-ben. Elismerésre méltóan gazdálkodott többek között tavaly is a Magyar- Szovjet Barátság és a Törekvés Termelőszövetkezet. Csökkent a veszteség A város termelőszövetkezetei közül a Béke és a Vörös Csillag veszteséggel zárta az 1971-es évet. A mérleghiány összesen 3 millió 668 ezer forintot tett ki. 1970-hez képes nagymértékben lecsökkent, hiszen akkor a 16 millió forintot is meghaladta a veszteség. A Béke Tsz-ben a követelményeknek nem megfelelő, és csak ráfizetéssel művelhető ültetvények alacsony hozama idézte elő a hiányt. A Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben a rendkívül magas hiteltörlesztési ösz- szeg okozott zavarokat a gazdálkodásban. Az öt kecskeméti szakszövetkezet nyereséggel gazdálkodott az elmúlt esztendőben, összes területük 3493 hold, amelyből 1913 holdat közösen művelnek. A szőlő és a gyümölcsös csaknem 380 holdat tesz ki. Közös vagyonuk 1969 és 1971 között 23,8 millióról 36.3 millió forintra emelkedett. A halmozatlan termelési érték 8,3 millióról 22,1 millióra nőtt ugyanezen idő alatt. A tiszta vagyon 10 millió forinttal gyarapodott. Fejlődik a közös művelés Valamennyi szakszövetkezet a közös tevékenység fejlesztését szorgalmazza, mivel a tagság elöregedése és a kisüzemi módon művelt ültetvények termőképességének romlása folytán a tagság évről évre kisebb összeggel tud hozzájárulni a közös alap gyarapításához. A szakszövetkezetek gyors fejlődése főként a feldolgozó, valamint a mezőgazdasági termelést kiegészítő tevékenység növekedésével magyarázható. Vadgazdálkodás íöbb mint egymillió holdon Tények és tervek Szőlő- és gyümölcstermesztés az állami gazdaságokban Az ésszerű vadgazdálkodás hozzátartozik nemzeti vagyonunk védelméhez. A Magyar Vadászok Országos Szövetségének megyei intéző bizottsága nemrég összegezte — többek között — a megye vadásztársaságainak ellenőrzése alatt álló több mint 1 millió hold terület vadállományának alakulását Az apróvadak közül a fácán mesterséges tenyésztését évről évre fejlesztették. 1968-ban még csak két vadásztársaság foglalkozott fácánneveléssel, az idén már huszonhét. 1970- ben 18 ezer darabot lőttek ki ebből az értékes vadból, ezzel szemben 20 ezret neveltek fel. Megyénk természeti adottságai kedveznék a fogoly szaporodásához. Még egyetlen vadásztársaság sem foglalkozik a fogoly mesterséges tenyésztésével. élő fogoly befogása csak iól szervezett, képzett és gyakorlott munkacsapattal eredményes. Több vadásztársaság egy-két rosszul sikerült kísérlet után végleg lemondott erről. Az eddig ismert zárt telepek magas önköltséggel dolgoznak, a fogolytojás eladási ára magas. A fogolv mesterséges tenyésztését elsősorban a több éve fácánt már eredményesen tenyésztő vadásztársaságoktól várják. A mszeinyúl-áiiomány az utóbbi években Jelentősen csökkent A megyében is mintegy 30 százalékos állománynövelés volna szükséges. Zárttéri szaporítása nagyüzemi keretek között még nem lehetséges. A Lajosmizsei Arany homok Vadásztársaság kezdeményezésére több éve folynak már tárgyalások a MAVAD-dal nyúl- kert létesítésére. Eddig még nem sok eredményt hoztak ezek a megbeszélések. Érdemes volna ezt a témát alaposabban megvitatni. A MA VOSZ központi költségvetésében 900 ezer forint szerepel kísérleti célokra. Az idei év az első, amikor a vadásztársaságok több élő nyulat fogtak be és értékesítettek, mint amennyit kilőttek. Igen fontos az élőnyúlexport, mert számottevő bevételt jelent. A nagyvadak közül az őz az, amely a vadász- társaságok tevékenységével összefüggésbe hozható. 1946-ban 760 volt a megye állománya. Jelenleg már 10 ezer körül mozog. A létszám növekedése amiatt ilyen rendkívül gyors, mert a vadászok döntő többsége nem használhatott eddig golyós fegyvert. Vadásztársaságaink tehát nem tudtak megfelelő selejtezést, ivararány-szabá- lyozást folytatni. Különböző tárgyalások eredményeképpen a korlátozások csökkentek. A megyében található jelentős számú szarvas, dámvad- és vaddisznóállomány általában az állami kezelésbe vont vadászterületeken él. Egyetlen vadász- társaság hatáskörében van szarvasállomány. A vadásztársaságok munkáját elősegíti, hogy jó kapcsolatot alakítottak ki a mezőgazdasági üzemekkel. Az együttműködés elősegíti a védőberendezések alkalmazásának elterjesztését, amely a hasznos vadállomány szaporulatának megmentését szolgálja. A mezőgazdasági üzemek anyagi segítségével a vadgazdálkodást, elsősorban a fácántenyésztést nagyobb ütemben lehetne fejleszteni. A magtári hulladékok a téli vadetetésnél hasznosíthatók. A mező- gazdasági üzemek a vadbefogásoknál járművel is tudnak segíteni. . A felsoroltakon kívül még sokféle lehetőség nyílik az együttműködésre. Grönlandban azelőtt is találtak hasznos ásványokat: uránt, rádiumot, beril- liumot és más egyebet. A kutatók mindig úgy vélték, hogy a sziget roppant jégpáncélja még mérhetetlen kincseket rejt. A geológusok szerint valahol a glecs- cserek alatt valóságos kő- olajfolyók csörgedeznek. A múlt esztendőben több mint ötven külföldi és dán A megye 13 állami gazdaságának összes árbevételéből a kertészeti főágazat részesedése tavaly 45 százalék volt, a bruttó termelési értéknek 39. a nyereségnek 31 százalékát adta. Az eredményességet tehát a kertészkedés határozta meg, és ez az irányvonal az elkövetkező években mindinkább erősödik. Az eddig felsorolt adatokhoz hozzátartozik, hogy amíg a kertészet termelési értéke 11, árbevétele 23 százalékkal növekedett, a tiszta nyereség több mint a felére csökkent. Ennek okai a közgazdasági szabályozók változásai, az átlagosnál nagyobb mértékű elemi károk terméscsökkentő hatása, a szőlő- és bortermelés nagymérvű vesztesége, amit némileg ellensúlyozott a borpalackozás és az almatermesztés. A kertészeti tevékenységben kiemelkedő szerepe van a szőlészetnek és borászatnak. A megyében 10 állami társaság végzett kutatásokat. A sziget déli részén platinalelőhelyre, Nyugat- Grönlandban pedig gazdag vasérckészletekre bukkantak. Sőt egyes tudósítások szerint olajat is találtak a jég alatt. A „fekete arany” készletet 5—7 milliárd tonnára becsülik. Venezuela, amely igen gazdag olajban, 2,3 milliárd tonnás készlettel rendelkezikgazdaság folytatott szőlő- termesztést, 15 558 holdon. Azokban a gazdaságokban, ahol évek óta előrelátóan dolgoztak, a rossz időjárás ellenére tavaly is jövedelmező volt az ágazat, így Hosszúhegyen 43,4, Kunbaján 35,8, Kiskunhalason 34,6 mázsát takaríthattak be holdanként. Visszaesés volt a szikrai, izsáki, kiskőrösi, kunfehértói és városföldi gazdaságokban, ahol nagyrészt termesztés- technológiái hiányosságok miatt szüreteltek keveset. Méreteiben és színvonalában is korszerű bortároló és feldolgozó létesítmények alakultak ki a gazdaságokban. A tárolótér tavaly 575 ezer 195 hektoliter volt, a tízórás műszakban 24 700 mázsa szőlőt dolgoztak fel és 1036 hektoliter bort tudtak palackozni. Az értékesítés meghaladta a félmillió hektolitert Már az elmúlt évben ellentmondás volt tapasztalható a korszerű létesítmények nagy kapacitása és a viszonylag elmaradt termelési technológiával, nagy hozamingadozással működő termesztési ágazat között. Néhány helyen a feldolgozókat csak 50%-ban tudták kihasználni. A szőlő- és a bortermelés eredményességének fokozását a termelési alapok emelésével, a hozamok növelésével, stabilizálásával kívánják elérni. A cél érdekében a megyei szak- szolgálati állomással közösen munkálják ki a gazdaságok szakemberei a legmegfelelőbb technológiát, amelyben az agrotechnika elemei okszerűen kapcsolódnak egymáshoz. Az anyagi forrásokat nem a termékválaszték szélesítésére. hanem a termelőalapok javítására fordítják, végrehajtása pedig a mezőgazdasági üzemek pénzügyi teherbírásának függvényeként történik. A meglevő feldolgozók teljes kihasználásának módszeréhez a Kiskunhalasi Állami Gazdaság szolgáltatja a követendő példát. Kooperációs kapcsolataiban a vele szerződéses viszonyban állók termelésének szakmai segítése, a közös anyagi érdekeltség dominál. A gyümölcstermesztéssel 11 állami gazdaság foglalkozott 7689 holdon, a megelőző évhez képest 4 millió 486 ezer forinttal jobb eredménnyel. Az ágazat jövedelmezőségében meglehetősen nagy volt a szóródás, amelynek oka a termőhelyi és az ültetvényadottságok kihasználatlansága, a technológiai hiányosságok. Előreléptek vi szont a fizikai munka — trágyázás, árumozgatás és kemizálás — gépesítése terén. Néhány gazdaságnál a hűtőtárolók megépítésével kialakult a vertikum. A feldolgozók és tárolók rendelkezésre állnak, d° idényjellegű kihasznált.«'"' - guk növeli a költségeket. A gyümölcstermesztő« ben ugyancsak a szakszolgálati állomás munkájának igénybevételével kívánnak előrelépni az állami gazdaságok; Kincsek a jég alatt Nemzetközi kooperáció részesévé vált a kiskunfélegyházi Fém- Vas és Gépjavító Ipari Szövetkezet, amely a weimari mezőgazdasági gépgyárral kötött szerződést. A megállapodás értelmében az NDK-ban tervezett cukorrépakombájn gyártásába kapcsolódnak be más külföldi partnerek társaságában. A félegyházi üzemben készítik a gép szedőfejeit. A napokban elkészült az alkatrész prototípusa, amelyről elégedetten nyilatkozott a keletnémet megrendelő is. Így májusban megkezdődik a sorozatgyártás. A kooperáció keretében az év végéig több mint 3 ezer alkatrészt szállítanak az NDK-ba mintegy 3,5 millió forin értékben.
