Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-27 / 98. szám
X. oldal 1972. április 27. csütörtök Megkezdődött a Hazafias Népfront V. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) országos testületeknek, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, az Országos Elnökségnek, egész mozgalmunknak a további munkához. Kállai Gyula megnyitója után Bencsik Isitván, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára tartotta meg referátumát — kiegészítésként az Országos Tanács írásos jelentéséhez. Bencsik István beszéde — A kongresszusi előkészületeink során — a községi, tanyai, városi, városkerületi, járási, megyei, fővárosi népfrontbizottsági választásokon, amelyeken mintegy félmillió ember vett részt — ismét alkalmunk volt felmérni: hogyan haladtunk előre vállalt programunk megvalósításában, miképpen teljesítettük a Hazafias Népfront IV. kongresszusának állásfoglalásait, ajánlásait; miképpen fejlődött a mozgalom. Megállapíthatjuk: a Hazafias Népfront-mozgalom tekintélye, befolyása növekedett az egész országban. Ma már elismerik a Hazafias Népfront állandó jelenlétét, közéleti életünk alakításában elfoglalt szerepét, tevékenységét. A népfront választói gyűlésein nyilvánvaló lett, hogy népünk helyesli és támogatja a szocialista célkitűzéseket. Egyetért a párt és a kormány határozataival, amelyek a népgazdaság fejlődését, a művelődés fokozását célozzák. Ugyanakkor nagyon őszintén és szenvedélyesen felvetették az előrehaladást gátló hiányosságokat is, nemcsak bíráltak, hanem konkrét javaslatokat is tettek. Mindez azt is jelenti, hogy növekedtek az állampolgárok igényei is a mozgalommal szemben. Ez mindannyiunkat arra kötelez, hogy megfeleljünk a várakozásnak, és mind a lakosságot közvetlenül érintő kérdésekben, mind az országos problémák megvitatásában hallassuk véleményünket, amely az állampolgárok reális igényeit, javaslatait fejezi ki. Emlékeztetett a szónok arra, hogy az MSZMP X. kongresszusának határozata leszögezte: a párt a megnövekedett lehetőségekkel élve erősíti eddigi szövetségi politikáját. Kitért az ipari munkások és a mezőgazdasági dolgozók fokozottabb bevonására a népfrontmunkába, majd arról beszélt, hogy a nemzeti egység alapja a munkás—paraszt szövetség. 1 — Igen fontos — hangsúlyozta Bencsik István, hogy mozgalmunk további formálásában szocialista államunk e két nagy osztálya, tartóoszlopa együtt vegyen részt. Társadalmunknak dinamikusan változó életkörülményei közepette, a gyorsan alakuló helyzetben előfordul, hogy a munkások közül sokan nem ismerik a paraszti gondokat és a parasztok keveset tudnak a munkások életéről. Mindez félreértésekre, téves következtetésekre vezethet. Ahhoz, hogy a munkás—-paraszt szövetség szubjektí- ve is tovább erősödjék, együtt kell politizálniuk, őszintén, kötetlenül kell beszélniük közös gondjaikról. Utalt a népfront kongresszusi levelére, amely megállapította, hogy a magyar értelmiség is hagyományosan fontos szerepet tölt be a Hazafias Népfrontban. Az értelmiség a korszerű tudásanyag döntő részének letéteményese, hordozója és továbbfejlesztője. Társadalmi befolyása jelentékeny, tekintélye elvitathatatlan, s mindez a jövőben csak növekedni fog. Taglalta a főtitkár a társadalomnak a kor és a nem szerinti megoszlásából eredő problémáit is, azzal, hogy e tekintetben különböző hangsúlyú és eredetű kérdésekről van szó. — A nők társadalmi helyzetének, jogainak teljes érvényesítéséért folytatott harcunkban az a teendő, hogy a már régóta elfogadott és szankcionált elveknek szerezzünk érvényt, részint ezek objektív feltételeinek biztosításával, részint pedig a csökönyösen élő, visszahúzó, maradi nézetek leküzdésével. A Hazafias Népfront keretében megalakultak a mozgalom nőbizottságai. A nőbizottságok rövid pályafutásuk alatt máris eredményes munkát végeztek. A nők számaránya a népfrontbizottságok mostani újjáválasztása során az 1968-as 24 százalékkal szemben 31 százalékra növekedett. — A fiatalok problémáit nem lehet egyszerűen nemzedékek közötti különbséggel magyarázni. Ilyenek mindig is voltak. Most azonban arról is szó van, hogy a társadalmi, tudományos, technikai gyors változások korában olyan hatások érik a fiatalokat, amelyek merőben újak, korunk termékei. Egyik alapkérdés, hogy ilyen helyzetben mit tegyen a népfront az ifjúságért? Erre a kérdésre csak úgy tudunk megfelelni, ha maguk a fiatalod részt vesznek a válasz megfogalmazásában, ha köztünk, velünk dolgoznak. Ezért kellett „megfiatalítani” bizottságainkat és kell majd az egész népfrontmunkát. Az ifjú korosztály arányszáma 13 százalékról 20 százalékra növekedett a mostani nép- frontválásztásokon. Tisztelt kongresszus! — A Hazafias Népfront neve már önmagában elkötelezettség. Azt jelenti, hogy a szocializmus megvalósítása érdekében munkálkodunk a nemzeti egységen és az állampolgárok- hazafias érzelmeire hivatkozunk, amikor zászlónk alá szólítjuk őket. A szocialista hazafiság a szocializmust építő nép hazaszeretete. Nagy szerepet játszik benne az az érzelmi kapcsolódás, amelyet a szülőföld, a nép, a haladó történelmi és kulturális hagyományok, _ az anyanyelv szeretete erősít. Az érzelem viszont csak akkor válik igazán hatóerővé, ha gondolatokat érlel, cselekedetekre késztet, tettekre, amelyek a szép hagyományok beteljesítését jelentik. Szó esett a referátumban arról is, hogy a párt politikájának szerves részeként az elmúlt években tovább szélesedtek a szocialista demokrácia keretei, bővüllek az állampolgárok lehetőségei a közügyekben való részvételre. A Hazafias Népfront fő céljai közé sorolja, hogy közreműködésével gazdagabb tartalmat nyerjen a szocialista demokrácia, a lakosság ismerje jogait és felelősségének tudatában éljen megnövekedett lehetőségeivel. — A tanácsok népképviseleti, önkormányzati jellege lehetővé teszi, hogy a népfront az eddigieknél sokkal következetesebben betöltse a tanácsok tömegpolitikai bázisának a szerepét. Ebben a kérdésben is nagyot léptünk előre. A népfrontbizottságok többsége ma már részt vesz a fontosabb intézkedések, tervek kimunkálásában a lakosság véleményét tolmácsolva. A népfront és a tanács együttműködése kedvezően befolyásolja a helyi politika alakulását, ösztönzője az emberek öntevékeny közreműködésének, a társadalmi munkának. Tiszteit kongresszus! — írásos jelentésünk részletesen taglalta négyéves munkánkat. Kongresz- szusi levelünk a jövendő feladatait is körvonalazta. A Hazafias Népfront V. kongresszusa hivatott azonban dönteni arról, hogy az általunk felvetett kérdésekben hogyan haladjunk előre. — A Hazafias Népfrontmozgalom gazdaságpolitikai város- és községpolitikai, művelődéspolitikai, a hazafiság és a népek barátsága ápolásával kapcsolatos feladatairól részletesen, majd külön szekcióban tárgyalnak a kongresszus küldöttei. A beszámoló ezután csupán néhány főbb feladatot taglalt: , — Népgazdaságunk egészségesen fejlődik, az életszínvonal egyenletesen emelkedik. A gazdasági reform megfelel szocialista gazdaságunk általános törvényszerűségeinek, s azon fejlődési szakasz sajátosságainak, amelybe elérkeztünk. — A fejlődés, népgazdaságunk negyedik ötéves tervének megvalósítása jó irányban halad előre. Ugyanakkor látjuk a fogyatékosságokat is és megállapíthatjuk: sok még a teendő, amelyekben a nép- frontmozgalom is segíthet Tapasztaljuk, hogy _ az . egyéni, a csoport, a társadalmi érdekek összhangja nem mindig érvényesül helyesen. Nem ritka az önzés. Akadnak olyanok, akik úgy képzelik, hogy az egyén boldogulása individualista alapon történik. Holott a szocialista társadalom nem tűri az „aki bírja marja” elvének érvényesülését, hiszen a szocializmust az egész népnek építjük. > — Véleményünk szerint az önző nézetek azért üthették fel a fejüket, mert sokszor egyoldalúan hangsúlyoztuk az anyagi ösztönzés jelentőségét. Nem kaplak cil<'g nagy n.vomatéAz Országos Tanács jelentése a négyéves munkáról A jelentés a népfrontmozgalom testületi életét és a Hazafias Népfront fő munkaterületeit elemzi. A IV. népfrontkongresszus fogalmazta meg azt az igényt, hogy a megnövekedett feladatok jó ellátása érdekében formálni, élénkíteni kell a területi életet. A mozgalom minden szintjén sikerült előrehaladást elérni, s ezzel növelni a belső demokratizmust, egyben a munka hatékonyságát is. A két kongresszus között az országban 3692 népfrontbizottság működött 116100 taggal, több százezer aktivistával. A népfrontbizottságok és -elnökségek tevékenységében tükröződött az általuk képviselt közösségek összetétele, messzemenően figyelembe vették a helyi igényeket és lehetőségeket. A sajátos arculat megtalálása mellett kellő hangsúlyt kaptak az országos feladatok, tennivalók is. Ugyanakkor még mindig nagy különbségek, eltérések is mutátkoznak az egyes kategóriákon belül is a munka színvonalát, hatékonyságát illetően. Számot ad a jelentés arról, hogy bővültek a Hazafias Népfront nemzetközi kapcsolatai, amelyek jelenleg 20 ország 30 pártjára, népfront-, illetve népfront jellegű mozgalmára terjednek lei. A fővárosi és megyei népfrontelnökségek napirendjén az elmúlt négy esztendőben több mint ezer téma szerepelt. A IV. kongresszus után — annak állás- foglalásai alapján — jöttek létre az Országos Elnökség mellett működő munkabizottságok. A társadalmi bizottságok betöltötték a létrehozásukat indokoló tanácsadó, orientáló szerepet. Kiemelkedő eredményt ért el az Országos Elnökség melletti város- és községpolitikai, a mezőgazdasági, a honismereti bizottság és az 1970 októberében alakult országos nőbizottság. A területi munka szervezésére, a helyi feladatok, tennivalók feltárására hasonló testületek jöttek létre a megyei elnökségek mellett is. Változatlanul — és hasonlóan — értékes tevékenységet folytattak az egyes feladatok megoldására alakított akcióbizottságok is, I amelyeknek szerepe, jelentősége a2 utóbbi időkben mindinkább növekedett. Fő munkaterületeit illetően a Hazafias Népfront cselekvő részese a társadalompolitikának, a gazdaságpolitikai agitációnak, az alkotmányos-közjogi tevékenységnek, a város- és községpolitikának, a művelődéspolitikának, a békemozgalmi és barátsági munkának. A nőpolitikái párthatározat megjelenése — 1970 — óta a népfrontelnökségek irányításával több mint 1800 nőbizottság alakult, 3640 taggal. Ezenkívül csaknem ezer nőt beválasztottak a népfrontbizottságokba, elnökségekbe. A nöbizott- ságok egyelőre elsődlegesen az asszonyok helyzetével kapcsolatos lakóterületi gondok feltárásával foglalkoznak. Kiszélesedett a népfront tevékenységi köre az ifjúságpolitikai párthatározat nyomán is. Fontos helyet és szerepet kapott a mögöttünk levő években is az alkotmányos feladatok köre a népfrontmunkában. Minden népfronttestület két-három alkalommal tárgyalta a képviselői és tanácstagi választásokkal kapcsolatos tennivalókat, s emellett országosan még több mint négyezer esetben beszéltek külön is az alkotmányos munka tapasztalatairól, feladatairól. Az 1971. évi országgyűlési képviselői és tanácstagi választások során — amikor a mozgalom aktivistái hatékonyan részt vettek a módosított választási törvény ismertetésében, a legalkalmasabb jelöltek kiválasztásában, a gyűlések lebonyolításában — 2 millió 427 ezer lakos vett részt a népfront által szervezett mintegy 70 ezer jelölő gyűlésen. A jelölő gyűléseken és csoportos beszélgetéseken 172 569 közérdekű javaslat hangzott ,el. Ezek sorsáról, a megvalósítás lehetőségeiről sok helyen a népfrontbizottságokat újjáválasztó gyűléseken is számot adtak. A város- és községpolitika az egyik fő területe a tanácsok és a népfrontbizottságok tartalmi együttműködésének. Nemcsak az országos feladatok megoldásánál, hanem a városokban, a községekben is nagymértékben növekedett azoknak a szakembereknek, lelkes népfrontaktivistáknak a tábora, akik cselekvőén részt vállaltak, részt akarnak venni a tervek kidolgozásában és megvalósításában egyaránt. Űj lehetőségek keresése, az új formák és módszerek bevezetése volt a jellemző az elmúlt négy évre a népfrontmozgalom művelődéspolitikai tevékenysége tekintetében. A közművelődés színvonalának általános emelésén belül az volt a cél, hogy minél több üzemi munkás és termelőszövetkezeti tag kapcsolódjon be. A népfront a hazafias nevelés sokoldalú segítéséért a honismereti mozgalom keretében széles körű társadalmi együttműködést alakított ki a tömegszervezetekkel és mozgalmakkal, a tanácsokkal, a tudományos oktatási és közművelődési intézményekkel. Az írószövetséggel közösen meghirdetett „Olvasó népért”-mozgalom lendületet adott a kibontakozáshoz. Ez a beiratkozott könyvtári olvasók, kölcsönzők számának növekedésében, a könyvállomány gykrapodásában, a könyvtárak korszerűsítésében egyaránt megmutatkozott. Határozottan kibontakozott a népfront politikai ismeretterjesztő tevékenysége. A megyék többségében a pártbizottságok felkérték a népfrontot: szervezzék a lakosság, s ezen belül a pártonkívüliek rendszeres tájékoztatását. Az ismeretterjesztés formái változatosak. A politikai népfront-összejövetelek, viták állandó részvevőinek száma mintegy 100 ezerre tehető, s körülbelül ugyanennyien vannak az alkalmi érdeklődők is. A nemzetközi munkában jelentős eredményeket ért el legutóbbi kongresszusa óta a Hazafias Népfront. Az előző kongresszus a népfront egyik fő küldetéseként határozta meg a nemzetközi események ismertetését, a népek közötti barátság, szolidaritás erősítését. Békemunkánk, szolidaritási és nemzetközi agitációs tevékenységünk hazai és nemzetközi síkon egyaránt annak jegyében formálódott az elmúlt években, hogy a béke és a háború erőinek küzdelme fokozott aktivitást követel valamennyi jóakaratú embertől, a nemzeti békemozgalmaktól. A társadalom legszélesebb rétegeiben meglevő, nap mint nap megnyilvánuló politikai aktivitást érzékeltetik az elmúlt négy év adatai: 1968 óta 4500 nagygyűlés, 17 000 szolidaritási esemény, 11 000 réteggyűlés és 6500 egyéb politikai megmozdulás történt hazánkban a helyi népfrontbizottságok és tömegszervezetek együttes szervezésében: a vietnami szolidaritás jegyében. A négy esztendő munkájának eredményei a Hazafias Népfront Országos Tanácsának értékelésé szerint a társadalmi munkások százezreinek önzetlensége, áldozatkészsége folytán jöttek létre. Az 1968—1972. közötti időszakot a népfrontmozgalom tevékenységének gazdagodása, hatókörének növekedése, tekintélyének erősödése jellemezte. Nagy nemzeti célunk, a szocialista Magyarország létrehozása további odaadó munkát igényel. A célok meghatározása a Hazafias Népfront V. kongresszusának feladata. (MTI) semmiféle díjazást nem várnak. Ezután is sokszor lesz erre a segítségre szükség. Ennek lehetőségét egyetlen adat is jól érzékelteti) 1971-ben a fizikai társadalmi munka értéke megközelítette az egymil- liárd forintot! A mozgalmon belül azonban ma már a legmagasabb rendű szellemi tevékenységtől kezdve a kétkezi fizikai munkáig társadalmi munkások szakmájuk, vágy éppen hobbyjuk szerint azokban a szférákban fejtik ki tehetségüket, amelyekben a legjobb kedvük telik. Munkájuk erkot ugyanakkor az emberi munkának azok az eszmei és érzelmi vonásai, amelyek tulajdonképpen az egyén szellemi és érzelmi világának egyik legszebb élményét jelentik: az alkotás örömét. A tisztességgel elvégzett munkában még sok más nagyon is emberi jelenség közrejátszik, olyan, ami olykor a pénznél is fontosabb. Ilyen a becsület, a felelősség, még a jóra sarkalló hiúság is. Szép példáját adja ennek a szocialista brigádmozgalom, amely most készül seregszemléjére. — A Hazafias Népfront sokat tehet a közgondolkodás alakításáért. Mozgósítsuk a közvéleményt alkotó termelő, tisztességesen élő és dolgozó emberek tiszteletére. Harag és megvetés sújtsa azokat az ügyeskedőket. akik a közösség kárára akarnak megtolla- sodni. — A népfrontmozgalomban a tevékenység túlnyomó többsége társadalmi munkában történik. Népfrontbizottságaink, az elnöksége!? mellett működő j különböző bizottságok tag- i iái munkaidejükön túl ön- | ként vállalt tevékenysé-j get folytatnak és ezért
