Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-26 / 97. szám

W72. április 26, széria 5. oldal Ot karika — öt verseny KISZ-esek a sportpályákon Irodalmi est Tájon Verseli a tanyai iskolában A szép, napsütéses ta­vasz kedvezett a sportoló fiataloknak, akik a gyá­rak, üzemek sportpályáin már több mint egy hónap­ja rendszeresen atlétizál- nak, futballoznak, külön­böző túrákon, honvédelmi versenyeken vesznek részt. A Kommunista Ifjúsági Szövetség titkárságának ko­rábbi határozata alapján a huszadik nyári olimpiai já­tékok jegyében ugyanis március 15-től úgynevezett öt karika — öt verseny sportakció kezdődött. Mint azt az akció lebonyolításá­ra létrejött nyolctagú szer­vező bizottságtól megtud­tuk, eddig Bács-Kiskun megyében 15 ezer nevezési lapot osztottak ki. A gyárakban, üzemekben, termelőszövetkezetekben működő KlSZ-alapszerve- zeteknél a versenyre már „minden jegy elkelt”. A fiataloknak atlétikai verse­nyen, valamilyen labdajá­tékban, túrán, honvédelmi versenyen és egy általuk kiválasztott sportversenyen kell részt venni. Ezt a sor­számot teljesítménylapon a sportegyesület, a szakszer­vezeti bizottság, a KISZ, a természetbarát-szövetség, Környezetünk védelméért Az Építőipari Minőségvizsgáló Intézet levegőtiszta­sági osztálya azokat a normákat dolgozza ki, amelyek alapján majd életbe léphet a környezetvédelmi bír­ságolási rendszer. A levegőtisztasági osztály új mozgó­laboratóriuma járja majd be az országot, hogy meg­állapítsa az ipari létesítmények környezetében a szi­lárd és gáznemű szennyezők mértékét. A beszállított levegőmintákat az intézet laboratórumában műszerek­kel vizsgálják meg. Képünkön: -Levcgőszennyezcttség-mérés mozgó labo­ratóriumban. (MTI Foto — Csikós Gábor felv. — KS) teljes testi-lelki valóságá­val a jelenben él Fehér Jó­zsef. Emberek között, ele­ven kapcsolatban mindaz­zal, ami családok számára a mindennapi beszerzést, kisebb-nagyobb gondot je­lenti. Meditálni, a háta mögött levő évtizedeken merenge­ni itt nincs idő. Ha talán esik, fú s nincs kedve vá­sárolni az embereknek, így időnként hosszabbak a csöndes percek itt az üzlet­ben, belopózik Józsi bácsi szívébe is egy kis szomo­rúság. Mikor a kis park bokrait, s a közeli falra fel­futó borostyánt vigasztalan eső veri... Hogy de régen volt, de sok, mindenen át­ment 1892 óta ... Egymást váltják, montázsszerűen csúsznak össze az emlékké­pek ... Pozsony-Bratislava, — ahol a helyi kommunis­ta pártban folytatta, amit „pontosan 1918. május else­jén délután” kezdett el, amikor több magyar har­costársával belépett a bol­sevik pártba. Pozsonyban szakszervezeti vonalon dol­gozott, tagja volt az elnök­ségnek . 1: Akkor még volt felesége, kislánya, akit ké­sőbb a német fasiszták... Sose látta többé őket... Azóta elég otthontalan. 1945-ben kiutasították Po­zsonyból. Átjött, s itt foly­tatta a munkát Nagymaro­son új — kommunista párt­tagsági könyvet kapott, mert a régit a Hlinka-gárd- isták összetépve hajították utána ... Szolnok megye, majd Csongrád megye a hazája, állami gazdaságok­ban dolgozik, ötvenhatban — kis híján az életébe ke­rült, hogy kiállt a mi vi­lágunk mellett... A ME- DOSZ hűséges aktívája volt s maradt mindmáig ... Po­zsonyban írt először újság­ba, s azóta fáradhatatlan sajtólevelező. Ma is. Mikor a vasbolti ele­1,1 venségből a pihenés óráiba csöppen, sokszor nagyon érzi a magányt. Ilyenkor megy oda, ahol sokan vannak. Jár-kel, megfigyel s ha valami meg­ragadja, vagy felháborítja — megírja tüstént. Ami személyes panasza, arról csak a sorok közt elbújtat­a tájékozódó futó szakszö­vetség és az MHSZ igazol­hat} a. A fiatalok lelkesen ké­szülnek, s sorra szervezik a nagyszabású versenyeket A Bajai Finomposztó Vál­lalat KISZ-szervezete pél­dául április 27-én női lab­darúgó körmérkőzést ren­dez. Május 2-án a bajai Petőfi-szigeten összetett honvédelmi versenyre ke­rül sor. A KISZ Kiskunhalasi Járási Bizottsága kezde­ményezésére Dózsa György megyei sakkversenyt indí­tanak, melynek döntőjét Jánoshalmán rendezik meg. A kalocsai járásban falu­napokat tartanak a fiata­lok, s minden vasárnap más községben összetett sportvetélkedőt rendeznek. A versenyzők az igazolt sorszámokat június 20-ig küldik el a KISZ városi és járási bizottságainak. Július elején kerül sor a nyilvános sorsolásra, me­lyen a főnyereményen — azaz a müncheni olimpiá­ra való utazáson — kívül számos külföldi út és vásárlási utalvány talál gazdára. T. L. Tajó kis pont a térké­pen.. Halas és Kiskunmajsa között félúton mikróbu- szunk bekanyarodott a ho­mokos dűlőútra. „Addig megyünk, míg elébünk nem bukkan az iskola” — mondta a sofőr. Sok homok és fa teszi kellemessé a környezetet. Leáll a motor, és a városi embernek szinte furcsa a csend. Az iskolát kert övezi. Elöl fű és gondozott, zöld bokrok, hátul veteményes­kert. Odabent négy lány és egy fiatalember készülődik a műsorhoz; a kecskeméti ÉPSZER Vállalat irodalmi színpadának töredéke. Verseket és népdalokat hoztak a tanyasiaknak. Gyülekeznek az emberek. A szürkületben látszik amint kettesével-hármasá- val jönnek a tanyák felől, keresztül a földeken. Idős, helybeli pedagó­gussal beszélgetek. Csak négyen tanítanak az isko­lában : ketten az alsó ta- gazatot, ketten a felsőt. Jól érzik itt magukat; ismerik Reggeltől estig Az utcában a friss föld­del betöltött hajdani víz­levezető árokba árvácskát ültettek. A világosra vakolt nagyablakos sarokházban az utolsó simításokat vég­zik a szakemberek: helyé­re kerül minden villany- : körte, függönykarnis és virágcseréptartó. Lajos- mizsén, a Kossuth Lajos utca 37-ben fogadott ez a kép a népfrontklub és öregek napközi otthonának megnyitója előtti órákban. Alig egy hónappal eze­lőtt vásárolta a nagyköz­ségi tanács a meglehető­sen elhanyagolt épületet, melynek kettős feladatot szántak. Hét közben 8-tól 16 óráig ide várnak har­minc idős embert. Este pedig — hétfőn, szerdán és pénteken — 17—22 órá­ig és vasárnap délelőtt a népfrontklubé a ház. A bensőséges megnyitó ünnepen dr. Havasi Lász­va szóL Hogy igaz, igaz, szép és mozgalmas veterán múlt az övé, de mégiscsak más annak a sugárzása, „ha valaki nem abban a városban, nem azon a tá­jon él, ahol született és ne­velkedett”. — De ezt a kis keserűsé­get mindig feledteti, hogy itt is, mint elő?ő munka­helyeimen, őszintén szeret­nek — közli most szinte suttogva, meg ne hallják a vásárlók. Felvidulva újsá­golja. — Most márciusban, pedig nem is számítottam rá, itt a boltban egyszerre köszöntöttek fel 80. szüle­tésnapomon és József nap­ján... Egy üveg likőrt is kaptam ajándékba... Ezt már szinte restellked- ve árulja el, s hogy zava­rát leplezze, sietve ellép pár pillanatra. Észrevette, hogy egy férfi erősen rán­colt homlokkal kutat vala­mi után. Kedvesen felvilá­gosítja. Mikor visszajön, kacsint egyet. — Mikor itt van az em­ber, el kell felejtenie, hogy nyolcvanéves. Tóth István ló, a nagyközségi tanács elnöke hangoztatta, hogy a költségvetési üzem dol­gozóit éppen úgy megilleti a dicséret, a gyors és pon­tos munkáért, mint a kis­iparosokat. A társadalmi munkával készült bejárati vaskaput — Murinai Fe­renc autószerelő munkája — Bagaméri Mihály autó­fényező festette be. Szilá­gyi József kőműves vá­laszfalakat helyezett át, Muhari Sándor pedig el­vállalta a külső vakolat, lábazat elkészítését. Űj ab­lakokat, ajtókereteket he­lyezett el Péli József asz­talos, Török Ferenc műkő­ből ablakpárkányokat ké­szített. Valamennyien „el­ső szóra” vállalták a fe­ladatot. A kisiparosok ál­tal végzett társadalmi munka értéke meghaladja a 100 ezer forintot. A nő­bizottság tagjai függönyö­ket szabtak, varrtak és ki­takarították a helyiségeket. „összefogtunk — sike­rült,” — mondta Dani Ká­roly bácsi a népfrontklub elnöke és a házigazda örö­mével vezette körül a meg­hívott és spontán érkezett vendégeket. Bemutatta a verandát — de jókat üldö­gélnek majd itt a kedves öregek! — a társalgót, a klubszobát és a bárhelyi­séget. A konyhát természete­sen a klub tagjai éppúgy használhatják, mint a nap­közi otthonba járók. A nagyközségi tanács tiszte­letdíjas gondnokot alkal­mazott, aki a helyiségeket rendben tartja, elvégzi a szükséges egyéb tenniva­lókat is. A megnyitó még tartogatott néhány kelle­mes meglepetést: a Kos­suth Szakszövetkezet egy televíziót, az AGROTÁP Szövetkezeti Vállalkozás egy rexasztalt küldött a klubnak. Ezekben a napokban reggelenként már jönnek az öregek, esténként vi­táznak, beszélgetnek a klubtagok. Keresik a kap­csolatot a megye képzőmű­j vészeivel is, mert terve­zik kiállítások, találkozók 1 .rendezéséi. ________S.J£. a környék embereinek a gondolatait is. Hozzájuk szoktak. Mióta a villanyt erre vezették — mondja —, már húsz családnak van tévéje, de ők is szívesen látogatják az iskola ren­dezvényeit. A filmvetíté­seket az iskola legnagyobb tantermében szokták tarta­ni. Mire a műsor elkezdő­dik, már ötvennél többen ülnek az iskolapadokban és a székeken. Elől a gyere­kek hátul az öregebbek. Elvégezték a napi munkát, este megetették az állato­kat, úgy jöttek az iskolá­ba. Nehéz dolga van annak, aki odaáll elébük. Nem csak testi fáradságukat kell legyőznie az előadónak, ha­nem a kapcsolatot is meg kell találnia a tanyai élet nehéz életkörülményei kö­zött kialakult gondolati és érzelemvilágukkal. Szigorú kritikusok ők, de talán a leghálásabb közönség. Aki odaáll elébük, mint­ha egy osztály elé állna, melynek padjaiban külön­böző képességű emberek ülnek. Ügyesen kell a mondandót megfogalmazni, hogy senki ne csalódjék. Színes, változatos legyen a műsor, hogy mindenre oda tudjanak figyelni. S főkép­pen : senkit se állítson megoldhatatlan feladatok elé. • Úgy vélem, ezek akár közhelynek is számíthatná­nak manapság. De hogy a gyakorlatban mennyire nem azok, a táj ói irodalmi est bebizonyította. Nem a versek kiválogatá­sa volt hibás, nem is az előadásuk. Buda Ferencnek édesapjáról szóló verse kö­zel állt hozzájuk, Várnai Zseni gondolatai sem ide­genek számukra, ez bizo­nyos. Csakhogy az „egye­nes” beszédhez szokott fü­leknek nehéz megszokni a költészet áttételes világát. A fáradt arcokon eleinte látszott az igyekezet, a népdalokat különösen öröm­mel fogadták, de Juhász Ferenc Szarvassá változott fiúja rejtvény maradt, előttük. Senki nem segített megoldani nekik. A tíz-tizenkét éves gye­rekek a szigorú, illedelmes értetlenség arckifejezésével hallgatták a lányokat, akik szép és nemes szándékkal jöttek, de a várt eredmény elmaradt. A fáradtabb fel­nőttek némelyikének le­lecsukódott a szeme, s ez nem is csoda. Egy egész órán keresztül csupán ver­sekre figyelni — pihenten sem lehet. Még ha igen ki­váló művész is az előadó. • Látszott az embere­ken, hogy csalódottan áll­tak fel. Hazafelé menet nem a költészet ébresztette gondolatok motoszkálhat­tak a fejükben, hanem az, hogy „kár volt eljönni ha­zulról”. Lehet, hogy néhány ha­sonló tapasztalat után el se jönnek — hacsak nem változtatunk a módszere­ken. Elvileg könnyű a meg­oldás: színvonalas, minden­ki számára érthető, válto­zatos — az érdeklődést mindvégig fenntartó — mű­sor. A gyakorlat azonban sok-sok munkával jár, és néha kellemetlen tapaszta­latokkal. _JQe ha „megszívleljük tanulságokat, legközelebb már a közönség is a mi ol­dalunkra áll. Lakatos Attila Új könyvekről — néhány sorban Ez alkalommal a Gondo­lat Kiadó néhány kiadvá­nyára hívjuk fel a figyel­met. A BRUNO WALTBR LEVELEI című kötetben a világhí­rű karmester dokumentum értékű leveleit jelentették meg, köztük az olyan je­lentős, mindenfelé jól is­mert alkotókhoz írottakat mint Thomas Mann, Albert Schweitzer, Arturo Tosca­nini, Pablo Casals. Ezek a levelek segítenek az olva­sónak abban, hogy a nagy humanistát, a kiváló mű­vészt jobban megismerjék. Egy másik világhírű al­kotó „műhelyébe” látogat­hatunk el, ha elolvassuk JANOUCH: BESZÉLGETÉ­SEK KAFKÁVAL című könyvét. E műnek az előbbihez hasonlóan szin­tén dokumentum értéke van: megismerhetjük be­lőle Kafka gondolkodását, látását, ízlését, s vélemé­nyét a világ legkülönfélébb dolgairól. A könyvből sok­sok apróságot, „hétközna­pi” egyszerűséget is megtu­dunk arról az íróról,“ aki­nél kevesen voltak na­gyobb hatással (századunk eddigi történetében) a vi­lágirodalomra. Minden bizonnyal sok ol­vasót vonz majd ez a könyv, elsősorban azok kö­zül, akik az alkotások megismerésén, megszereté- sén túl az alkotók élete, személye iránt is érdek­lődnek. A CSILLAGÁSZATI ÉVKÖNYV a TIT Országos Választ­mányának szerkesztésében jelent meg. Ez az évről év­re megismétlődő kiadvány bőséges tájékoztatást ad a csillagászat legújabb ered­ményeiről és közli a Tudo­mányos Akadémia és a TIT csillagászati szakosz­tályainak és csillagvizsgá­lóinak működéséről szóló beszámolókat Az idei évkönyv szá­munkra azért is érdekes, mert a „Korszerű szput- nyikfényképező távcsövek” című fejezetben a Baján működő szputnyikfigyelő állomás korszerű technikai berendezésének részletes leírását kapjuk. Az ismertterjesztést, a történelmi tájékozottságu­kat szolgálja ANATOLE FRANCE: JEANNE D’ ARC ÉLETE című műve. A nagy fran­cia író ebben a hatalmas monográfiában a legendás hírű parasztlány az „orle- ansi szűz” (ezen a néven vált világhírűvé) életét és különös — világviszonylat­ban is egyedülállóan érde­kes és kalandos — harca­it írja le szemléletesen, művészien, és igazán „re­gényesen”, de mindvégig úgy, hogy közben nem sza­kad el soha a realitásoktól, a történelmi események igazi valóságától. Varga Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents