Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-26 / 97. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A sorok megjelenésekor már készül elfoglalni helyét az Építők Rózsa Fe- Ferenc Művelődési Házában az a félszáz küldött, aki megyénket képviseli a Ha­zafias Népfront holnap kezdődő, sor­rendben ötödik kongresszusán. Gondo­latban ott vagyunk velük, s az jár az eszünkben, hogy igazán nincsenek út- ravaló híján. A múlt hónapban lezaj­lott megyei küldöttértekezleten alapo­san felkészülhettek. Felmerül azonban az is bennünk, hogy vajon aki szót kap közülük a kongresszuson, mit fog elmondani, ami egyrészt sajátosan Bács-Kiskun me­gyei mozgalmi munka, akció, tapasz­talat, ugyanakkor tartalmában, a meg­valósulás körülményeiben országos érvé­nyű következtetésekre tarthat számot. Sze­rénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy a tanyakérdés megoldásának történelmi folyamatában tudunk felmutatni más­hol is hasznosítható módszereket, ered­ményeket. Hogy csak az oktatás korszerűsítésé­nek példáit vegyük alapul. Elég lesz az ezernyi tényből, adatból néhány jellem­zőnek a megemlítése annak érzékelte­tésére, miként vált rövid esztendők so­rán országos méretűvé az az akció, ame­lyet megyénkben kezdeményeztek a ta­nyai iskolák villamosítására. Hogy mi a jelentősége ennek ilyen országrész­nyi megyében, ahol a lakosság 28 szá­zaléka még ma is tanyákon él. Hogy mit emel a még mindig nagy hátránnyal in­duló pusztai iskolásgyerek továbbta­nulási esélyein a villany; amely e sze­repe mellett „pedagógusfogó” is, hiszen kulturált körülményeket visz a lakásá­ba, kezdve a tévétől végezve a háztar­tási gépekkel. A felszólaló küldöttnek éppen a bő­sé g nehezíti majd a dolgát, amikor a társadalmi megmozdulás arányát kíván­ja szemléltetni. Hogy is győzné felso­rolni az egyes emberektől származó pél­dákat is, és akkor hol van még a vál­lalatok, szövetkezetek, intézmények, ta­nácsi, s társadalmi szervek, tanulók, kol­lektívák, beláthatatlan sora, akik és amelyek Bácstól az ország különböző tájaiig — két kezük munkáját, pénzü­ket, anyagjukat adták a kezdeményezés sikerébe. Hasonlóképpen országossá növeked­tek a Bács megyéből indult tanyai kol­légiumi akció hullámai. Ami néhány hónap leforgása alatt ebben a megyé­ben történt, s kezdeményezésünk hatására másfelé is, szintén nehezen lenne bele­foglalható egy felszólalásba. A kezdemé­nyezés térhódítását, annak leglényege­sebb mozzanatait viszont néhány jelleg­zetes számmal, képpel szemléltetni le- het- ' ätirseuSl^t­Az akciók mögött mutathatjuk ki azt az egészséges lokálpatrióta szellemet, amelynek érlelésében a népfrontmozga­lomnak oroszlánrésze van. Akár az isko­lavillamosítás, akár a tanyai kollégium ügyének győzelemre vitele a társadalom összefogásával, annak gyakorlati bizo­nyítéka is lesz majd, hogy településé­hez, szülőföldjéhez legjobban bizonyos alkotó, cselekvő tevékenység kapcsolja az embert. Közösséget, egyént egyaránt. Ha küldöttünk ez akciókról beszél, egy megye példáival tudja felelősen fel­hívni az országos vezetők figyelmét, a népfront legmagasabb fórumán olyan tapasztalatokra, tennivalókra, amelyek hazánk más megyéiben is elmaradhatat- lanul időszerűek. S ha már a népfrontfórumok jelentő­ségénél tartunk, az előző gondolatsort hadd fejezzük be Darvas József véle­ményével, amelynek a Magyar Nemzet vasárnapi számában közölt interjú sze­rint így adott hangot: „Vagy itt van a tanyai kollégiumok mozgalma. Le kel­lene ülni a leginkább érdekelt — Bé­kés, Csongrád, Szolnok, Bács stb. — megyéknek és összehangolt tervekkel je­lentős, határozott lépést kellene tenni előre.. Ha jó az ötlet, már pedig e rövid fel­vetés további egy-két mondatából kitű- nőleg is hasznos, miért ne lehetne meg­hívó, s a javasolt megyékközi népfront- fórum kezdeményezője már a kongresz- szuson Bács megye? T.L Ruházati cikkek exportja Soltról A Bács-Kiskun megyei KISZÖV-höz tartozó 59 ipari szövetkezeten kívül több telephely is található a megyében, amelyeknek a központja — a miniszté­mányú varró- és egy va­salógép érkezik hozzájuk. Az elmúlt évben össze­sen 30 ezer, öltönyhöz való, illetve külön férfipantallót készítettek. Az ugyancsak tiak így nem kis szerepet játszottak abban, hogy az Űj Egység nevű ruházati szövetkezet elnyerte „Az ország kiváló ipari szövet­kezete” címet. A május Az új üzemcsarnok földszintjét már birtokba vették a solti lányok és asszonyok. (Pásztor Zoltán felvétele) Útra beitek a küldöttek a Hazafias Népfront V. kongresszusára Tegnap délután 3 órakor a megyei népfrontszékház­ban gyülekeztek küldöttek, akik Bács-Kiskun megye képviseletében vesznek részt a Hazafias Népfront ma kezdődő V. kongresz- szusán. A találkozó egyrészt ismerkedés volt, hiszen jó pár küldött új ember a mozgalomban, másrészt itt kaptak Farkas József me­gyei titkártól tájékoztató eligazítást a háromnapos esemény főbb mozzanatai­ról, a munkaprogramról. Az egy óra hosszás be­szélgetés után szálltak autóbuszra a küldöttek, hogy Pesten elfoglalják szálláshelyüket, s ma fris­sen ébredve kezdjék el nyolcszáza dmagukkal — 19 megye, s a főváros küldöt­tei, valamint 400 meghí­vott, s 13 ország delegációi között — felelősségteljes munkájukat. Ehhez kívánunk sok si­kert az útrakelteknek, akik­nek nevét lapunk harma­dik oldalán közöljük. riumi ipar vállalataihoz hasonlóan — a fővárosban, vagy másutt van. A Buda­pesti Járműipari Szövetke­zetnek Kalocsán működik a lakókocsikat készítő egy­sége, a szegváriak bedol­gozó kesztyűvarró részleget tartanak fenn Lakitele­ken, s végül, a Budapesti Űj Egység Ruházati Szö­vetkezetnek Solton találha­tó egy üzeme. Az ilyen megoldások szintén hozzá­járulnak az iparfejlesztés­hez, újabb munkaalkalmak jönnek létre. Solton jelenleg százhar­minc lány és asszony varr ja a pantallókat, valamint a női ruhákat, és vala­mennyien tagjai is a szö­vetkezetnek. Ez az üzem — beleszámítva a tervezett százas létszámnövelést — hovatovább több embert foglalkoztat, mint a buda­pesti központ. A fejlesztést új — központi fűtésű, für­dőkkel, öltözőkkel ellátott — emeletes üzemcsarnok építésével és berendezésé­vel alapozták meg. Ázidén további húsz. NDK gyárt­itt gyártott, kis sorozatú gyermek- és női kabátokat az NSZK. Líbia és Hollan­dia vásárolta meg. A sol­Kecskeméten is lesz könyvutca 7 Ulest tartott a megyei könyvbarátbizottság Kedden délelőtt Kecske­méten ülést tartott a me­gyei könyvbarátbizottság, s egyebek között megtár­gyalta az idei könyvhét megyei rendezvényeit, azok lebonyolításának módjait. Mint ismeretes, az idei esztendőt — a könyvnyom­tatás feltalálásának félév­ezredes évfordulója alkal­mából — az UNESCO, az ENSZ kulturális szervezete, nemzetközi könyvévvé nyil­vánította. A május 27-től június 2-ig tartó hazai könyvhét is a nevezetes jubileum jegyében kerül lebonyolításra. Ennek megfelelően az idén nemcsak Budapesten, hanem jelentősebb vidéki központokban is könyvut­cát alakítanak ki. Az öt megyei jogú városon kívül e tekintetben Kecskemét jut kiemelkedő szerephez. Ez, kecskeméti viszonylatban, azt jelenti, hogy a könyv- terjesztő vállalatok mind­egyike külön sátort állít fel, sőt a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat két sátorral is szerepel. Külön sátort állít fel az új me­gyei, azaz Petőfi Nyomda is, amely a saját termé­keit rakja „gyékényre”. A bizottság ülésén olyan ál­lásfoglalás született, hogy a sátrak felállításának szín­helyeként a Kossuth-tér, illetve a Kossuth-szobor környéke látszik legalkal­masabbnak. Az egyik könyvsátrat a Széchenyivá- rosban állítják fel. Az ünnepi megnyitót má­jus 27-én, a Kossuth-téren, a „sátrak utcája” előtt tartják. (Esős idő esetén erre a városi tanács dísz­termében kerül sor.) Ugyanaznap este a megye- székhely egyik tanintézeté­ben ünnepi irodalmi est lesz, ahol a meghívott fő­városi írók — Tatay Sán­dor, Varga Domokos, Zsol­dos Péter —, valamint a Duna—Tisza közi írócso­port költői: Buda Ferenc, Kiss Benedeik, Raffai Sa­rolta és Hatvani Dániel lépnek fel. A szerzők mű­veit Ronyecz Mária és Bo­dor Tibor színművész tol­mácsolja A megye több városában és nagyközségében is tar­tanak író—olvasó találko­zót a könyvhéten, így főleg Baján, Kiskőrösön és Kis­kunfélegyházán. A megye íróvendégei között szere­pel Ladányi Mihály, Sánta Ferenc, Rónaszegi Miklós és Fekete Gyula. A talál­kozón részt vesznek még — az említetteken kívül — a megyében élő szerzők: Gál Farkas, Goór Imre, Kunszabó Ferenc, Varga Mihály és Zám Tibor. MAGYAR SZOCIALISTA .MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MfcGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVII. évf. 97. szám 1972. április 26, SZERDA Ara: 90 fillér A nép fórumán „Bedolgozó44 üzemek 6-ra időzített, a központ­ban rendezendő ünnepsé­gen ők is ott lesznek. H. F.

Next

/
Thumbnails
Contents