Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-21 / 93. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek? A MAG Y AR SZC'C I A L ISTA MUNKÁS PÁRT 8 ÁCS-KISKUN M EGYE! BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Véget ért az országgyűlés tavaszi ülésszaka Elfogadták az egészségügyről szóló törvényt Csütörtökön délelőtt 10 órakor az egészségügyről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az egészségügyről szóló törvényjavaslatot a kormány nevében dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter terjesztette elő. Dr. Szabó Zoltán expozéja Az egészségügyi miniszter bevezetőjében utalt arra, hogy egészségügyünk alaptörvénye ma is a XIV. törvénycikk, amelyet a magyar országgyűlés 1876. április 3-án fogadott el. A törvény a maga idejében korszerű volt, rendelkezései nem egy kérdésben haladó szellemben szabályozták a közegészségügyet. Az uralkodó osztályok és az államhatalom azonban csak részben, hiányosan valósította meg a benne foglaltakat. — A Magyar Tanácsköztársaság állaníi feladattá nyilvánította az egészségügyet: megvalósította irányításának egységét; a betegségi biztosítás kiterjedt minden munkásra és alkalmazottra, biztosította számukra az ingyenes kórházi ellátást. Elsőrendű feladattá vált az anya- és gyermek- védelem, s az egészségügyi intézkedések egyik fő célja a megelőzés volt. Az ellenforradalom azonban visszavonta a Tanácsköztársaság alapvető egészség- ügyi intézkedéseit. — A felszabadulás, a munkáshatalom és a proletárdiktatúra nyitotta meg az utat ismét ahhoz, hogy az egészségügy valóban népegészségüggyé” váljék. — Egészségügyünknek és egészségpolitikánknak azok az eredményei, amelyeket a dolgozó ember jóléte és boldogulása szolgálatában elértünk, méltó és elismert vívmányai szocializmust építő társadalmunknak, jelentős tényezői népünk életszínvonalának, — mondotta a miniszter, majd részletesen szólt a második világháborúban súlyos károkat szenvedett magyar egészségügy újjászervezéséről, az ehhez nyújtott értékes szovjet segítségről, immár állami feladattá vált egészségügyünk elmúlt két évtized során elért eredményeiről. Ezek sorában megemlítette, hogy a munkásosztály fokozottabb egészségügyi ellátása érdekében fejlesztettük az üzemegészségügyet és _ az ipari területek egészség- ügyi intézményeit. Széles körű gyakorlattá vált a megelőzés, továbbá az ellátás és a megelőzés módszereként — mind általánosabbá válik a gondozás. Az anya- és gyermekvédelem feladatait sokoldalú szakszolgálat és intézmény- hálózat látja el. Nagy vosi ellátásban részesül — mondotta ezután. — Ezt figyelembe véve, és az alkotmány szellemével összhangban, a törvényjavaslat az egészségügyi elláaz emberiesség elvárható és tiszteletre méltó egyéni kötelezettségei tükröződnek — mondotta. — A járóbeteg-ellátás egésze, a fekvőbeteggyógyintézeteknek pedig csaknem háromnegyed része a tanácsok fenntartásában és közvetlen irányításával működik — folytatta. A tanácsok fennállásuk óta sokat tettek, jelentős eredményeket értek el a lakosság egészségügyi ellátásának fejlesztésében. Példaként említette azokat a jelentős eredményeket, amelyeket a községi tanácsok a falvak körzeti orvosi ellátásában elérték. — Az új tanácstörvény Megyeszerte készülődnek a munka ünnepére mértékben fejlesztettük a járó- és fekvőbeteg-ellátást Államosítottuk a gyógyszertárakat, s a gyógyszerigényt túlnyomóan a hazai termelésből elégítjük ki. Aláhúzta a miniszter, hogy egyre szélesebb körű és mind korszerűbb a lakosság egészség- ügyi műveltsége. — A szocialista társadalom és a szocialista egészségügy fejlődésének eredményei, társadalmi és gazdasági előrehaladásunk szükségessége, s egyben lehetővé is teszi új egészség- ügyi törvény megalkotását. Hangoztatta a miniszter, hogy az új törvényjavaslat magában foglalja a Magyar Népköztársaság egészségpolitikájának alapelveit, egészségügyünk alapvető célkitűzéseit. Kimondja, hogy az egészségügy állami feladat, amely egyben az egész társadalom ügye is. — A Minisztertanács ez év februári rendeletével gyakorlatilag az ország egész lakossága betegségi biztosításban, ingyenes ortáshoz való jogot állampolgári joggá nyilvánítja. A továbbiakban arról beszélt a miniszter, hogy a törvényjavaslat rendelkezései előírják az egészségügy, az orvosok, gyógyszerészek, egészségügyi dolgozók kötelező feladatait, s meghatározott esetekben a hivatalos személyeket megillető jogi védelmet biztosítják számukra. Ugyanakkor — a kötelező ellátási feladatok végrehajtásában — védik az állampolgárok személyiségét, jogbiztonságát, s kényszert csak a társadalom érdekében engedélyeznek. — Újak a javaslatnak azok az előírásai, amelyek az eltartottak megbetegedése esetén az eltartók kötelességeit szabják meg. A rendelkezések meghatározzák azokat a kötelességeket is, amelyek elsősegélynél vagy más indokolt esetben a veszélyeztetettek környezetében tartózkodóktól elvárhatók. Ezekben a rendelkezésekben is társadalmunk humanizmusa, tovább fejlesztette az egészségügy terén is a tanácsok önállóságát, növelte feladataikat és felelősségüket. Ám a gyógyítás és a korszerű orvostudomány minden szükséges feltételét a tanácsok külön- külön a maguk hatáskörében nem biztosíthatják, ez nem -is volna lehetséges. Ezért az egészségügyi ellátás, a gyógyítás különleges felkészültséget igénylő feladatait a tanácsi és a központi intézmények rendszere egészének kell megoldania. Ehhez viszont szak- tevékenységük összehan- (Folytatás a 3. oldalon) A VILÁG dolgozói nagy seregszemléjének napja május elseje. Az ország és Bács-Kiskun megye valamennyi városában, községében és legkisebb falujában is megkezdődtek már az előkészületek a munka előtti méltó tisztelgésre. Ebben az évben kétnapos lesz az ünnep, sőt számos vállalat, üzem kollektívájának, a szabad szombat révén, három nap jut a szórakozásra, pihenésre, sportolásra, kirándulásra: a szabad idő értelmes, emberhez méltó eltöltésére. KECSKEMÉTEN, megyénk székhelyén például reggel hét órakor a mun- kásőrzenekar pattogó indulókkal ébreszti a város lakosságát, majd a Vasút- kertben az ifjúsági fúvós- zenekar térzenéjét hallgathatják a kecskemétiek. Délelőtt tíz órakor itt mond ünnepi köszöntőt Némedi Sándor, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának titkára, azután a kecskeméti iskolák tanulóinak kulturális programja következik — ugyancsak a Vasútkertben, az erre a célra készített színpadon. Délután két órakor sport- bemutató lesz a KTE-pá- lyán, majd a vasútkerti színpadon a városi művelődési központ kulturális programjában gyönyörködhetnek az ünneplők. Fellép itt többek között a Ciróka bábegyüttes, a matkói citerazenekar és asszonykórus, lesz divatbemutató és táncdalénekesek műsora. BAJÁN is egész napos rendezvénysorozattal ünnepük május elsejét Reggel nyolc órakor húsz kerékpárosból álló zászlós díszbemutató fut végig Baja utcáin, köszöntve a város lakosságát A katonazenekar a belváros terén és a Sugovica mentén ad térzenét Kiemelkedő eseménye lesz a napnak, hogy Kincses Ferenc, a városi tanács elnöke jelképesen átadja a Petőfi-szigetet a KISZ-fiataloknak, akik védnökséget vállalnak a sziget és berendezései fölött A munka ünnepén e bajaiak többsége bizonyára a Petőfi-szigeten szóra kozik majd, az itt rendezendő majálison és a délután három órakor sorra- kerülő — a nap csemegéjének számító — női labdarúgómérkőzésen. KISKUNFÉLEGYHÁZÁN az üzemekben, munkaheÜlést tartott a népfront megyei elnöksége Egy hónappal előbbi megválasztása óta, tegnap délelőtt Kecskeméten, dr. Bodóczky László elnökletével megtartotta első ülését a Hazafias Népfront Bács-Kis- knn megyei Elnöksége. Az elnökség megvitatta és jóváhagyta az 1972. évi munkatervet, majd a második napirend keretében döntött a tavaszi békerendezvények lebonyolításának munkaprogramjáról. lyeken a párt és a szakszervezetek szervezésében emlékeznek meg május elsejéről. A Vegyipari Gépgyár például — a megemlékezésen túl — vendégül látja dolgozóinak családtagjait, bemutatják nekik az üzemet és a gyár vezetői beszélgetnek a vendégekkel. A Lenin Termelőszövetkezet munkás—paraszt találkozót szervez. A város üzemeiből mintegy kétszáz dolgozót hívtak meg Bugacra, ahol a tsz- gazdákkal együtt töltik a munka ünnepét. A tanácsháza épülete előtt szabadtéri színpadon kulturális műsor zajlik le, ennek keretében különböző együttesek, zenekarok lépnek fel, este filmet vetítenek. A gyerekek szórakozásáról is gondoskodnak Félegyházán: szabadtéri rajzversenyen, rollerversenyen mérhetik össze ügyességüket, tudásukat. A sportversenyek közül a háztömb körüli kerékpározás ígérkezik érdekesnek. KISKUNHALASON már április 28-án kezdődik az ünnepi program. Román, szovjet, csehszlovák és magyar lovasok részvételével nemzetközi lovasbemutatóra és versenyre kerül sor. A döntőt május 1-én tartják, s ekkor adják át a győzteseknek a vállalatok, üzemek által felajánlott díjakat is. Az ünnep reggelén felvonulnak az üzemek, intézmények dolgozói, este pedig a ligetben felállított szabadtéri színpadon kul- túrcsoportok, énekesek, táncosok, iskolák együttesei szórakoztatják a kiskunhalasiakat. KALOCSÁN május 1-én délelőtt tíz órakor ünnepi nagygyűlés lesz a Városkertben, a szabadtéri színpadnál. Utána a városi népi együttes mutatja be új műsorát, majd a vállalatok, intézmények vendégül látják dolgozóikat az egész napos majálison. Délután a népi zenekarok és a honvéd fúvószenekar térzenét ad. Szintén ezen a napon gazdag műsor, majális várja az érdeklődőket a Szelidi-tónál. Itt délelőtt a népi együttesek, táncosok, szólisták mutatkoznak be, délután pedig a járásban működő tánczenekarok pol-beat számokkal szórakoztatják az ünneplőket. KISKÖRÖSÖN, az Ifjúsági Parkban délelőtt tíz órakor Csemák József, a Hazafias Népfront községi elnöke köszönti a lakosságot, majd felvonulás következik, amelyen iskolák, üzemek, vállalatok dolgozói vesznek részt. A felvonulás után egész napos program kezdődik az Ifjúsági Parkban. A népünnepélyt közösen szervezték az intézmények, a szövetkezetek, ipari üzemek, a KISZ és úgyszólván az egész lakosság.
