Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-16 / 89. szám

/ílág proletárjai, egyesöljetek! Verőn XXVII. évf. | 89. szára i 1972. április 16., VASAFNAP Ara: 1 forint A BÁCS-KISKUN MEGYE1PÁRTBIZOTTSÁG NAPILAPJA A hazafiak nagyszerű győzelme Felszabadították Án Loc-ot SAIGON A dél-vietnami népi fel­szabadító erők szombaton elfoglalták An Loc tarto­mányi székhelyet — kö­zölte tegnap délben a Reu­ter iroda szabadságharcos körökre hivatkozva Saigon­ból. A népi felszabadító erők mintegy tíz nappal ezelőtt otromgyűrűt vontak a vá­ros köré, három nappal ezelőtt pedig — mint je­lentettük — páncélosok tá­mogatásával ostromot indí­tottak a város birtokba vételéért. Pénteken további ezer ejtőernyőst vetettek be a város felmentésére. Ameri­kai harci repülőgépek pe­dig az ostrom kezdete óta úgyszólván szünet nélkül szőnyegbombázásokat haj­tanak végre An Loc körül. A szombat reggeli hírügy­nökségi jelentések szerint a hazafiak a hajnali órák- (Folytatás a 2. oldalon) Szerdára összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. paragrafusa (2) bekezdése alapján az ország- gyűlést 1972. április 19. napján (szerdán) délelőtt 11 órára összehívja. Szakszerű legelőgazdálkodás, Vetik a kukoricát Bajai zárt rendszerű termesztés 15 ezer holdon A Bajai Állami Gazda­ság a Bács-Kiskun megyei Szakszolgálati Állomással közösen összegyűjtötte és feldolgozta egy évtized ku­koricatermesztési tapaszta­a kukorica zárt rendszerű termesztését. A bácskai hagyományok, helyi adottságok feltárásán és ésszerű kiaknázásán túl, az a nagy érdeme a bajai a kukoricát, amelynek ve­tését több gazdaság ezen a héten megkezdte. Mindennap száz holddal növekszik a kukoricával be­vetett terület most a bajai olcsó takannánytermesztés A tej és tejtermékek igen fontos élelmezési cikkek, amelyeknek forgalmazásá­ban egy időben átmeneti zavarokat lehetett tapasz­talni. Ez főként a nem ki­elégítő termelési színvonal­lal magyarázható, amely szorosan összefügg a szarvasmarha-állomány lét­számának alakulásával és hozamával. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány 1971. decem­ber 23-i ülésén — a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztése alapján — megtárgyalta a szarvasmarha-tenyésztés helyzetét és különböző in­tézkedéseket foganatosított. 1975-ig a tehénállománynak legalább 10, a tejhozamnak 20, a marhahizlalásnak pe­dig mintegy 11 százalékkal kell növekednie. Mindehhez a gazdaságoknak szilárd ta­karmányalapot kell terem­teniük. A követelményeknek meg­felelő takarmánytermesztés a vetésszerkezeti arányok felülvizsgálatával kezdődik, a szakszerű betakarítással, tárolással folytatódik és a korszerű ismereteken ala-1 puló takarmányozás gya-1 korlati végrehajtásával j végződik. Bács-Kiskun megyében | az Állattenyésztési Fel-1 ügyelőség irányításával évek óta céltudatos munka folyik a szakszerű legelő- gazdálkodáson alapuló, ol­csóbb szálastakarmány-ter- mesztés előmozdítására. A megye 173,5 ezer katasztrá- lis holdnyi legelőterületéből egyelőre 15 ezer holdon vé­geznek a mai követelmé­nyeknek megfelelő legelő- gazdálkodást. A 15 ezer hold legelő, amelynek 50 százalékát rendszeresen ön­tözik. 25 ezer szarvasmarha nyári takarmányát termi meg. A gazdaságoknak fél éven keresztül csupán az úgynevezett tejelő abrakot, illetve a súlygyarapodást elősegítő napi fél-egy kilo­gramm abrakot kell egye­denként a szarvasmarhá­nak adniok. A többit a jó­szág a legelőn szerzi meg. A legeltetés hasznosságát támasztja alá annak kiváló élettani hatása, amelyet is­tállózott tartás mellett sem­miképpen sem lehet meg­valósítani. A vaskúti Bácska Tsz 200 holdas telepített, illetve fel­újított legelőjén 566 tehén és növendékmarha számára termeszti meg az olcsó szá­las takarmányt. Kitűnően hasznosítja a felújított ős­gyepet az érsekcsanádi Bú­zakalász. a Homokhátságon pedig a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin—Rákóczi Termelőszövetkezet A Csa­nádi és a félegyházi közös gazdaság több mint 2 ezer szarvasmarhát tart az öntö­zött váltólegelőn és ősgye­pen. A kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Termelő- szövetkezet állattenyésztő telepének szomszédságában ez idén tavasszal létesít 100 holdas legelőt amely az 1971-ben telepített 40 hol­das öntözött legelővel együtt 300 tehén és növendékmar­ha téli és nyári szálasta- karmány-szükségletét fede­zi majd. A két bácskai és a két homokhátsági szövetkezet szakszerű legelőgazdálko­dással és kiegészítő abrak adagolásával tehenészeté­ben és szarvasmarha-hizlal­dájában a nyári hónapok­ban naponta 12—14 literes tejhozamot, illetve 0,7—1 kilogrammos súlygyarapo­dást tud elérni. A Magyar— Szovjet Barátság Termelő- szövetkezet a jövőben a megyeszékhely tisztított szennyvizét is hasznosítja a most épülő öntözőmű segít­ségével. A szomszédos Vá­rosföldi Állami Gazdaság­gal összefogva a negyedik ötéves tervben megépülő te­lepen 1200 hold legelőt, pil­langós és szálastakarmány- termő földet öntöz. Horváth Tibor, a bajái Vörös Fény Tsz főmezőgazdásza, és Lóibl Sándor növénytermesztési agronómus ellenőrzi a vetőgép munkáját. latait. A megye állami gaz­daságaiban alkalmazott technológia elemeit rend­szerbe foglalta, s ezekre alapozva kezdeményezte ta­valy hat és fél ezer holdon Ilyen ez a piac kezdeményezésnek, hogy az itthon gyártott, illetve a szocialista országokból be­szerezhető gépek felhaszná­lására alapozta a technoló­giát. A múlt évi sikereken felbuzdulva a módszernek számos követője akadt Ebben az esztendőben a bajai járás három állami gazdasága és hat mezőgaz­dasági szövetkezete össze­sen tizenötezer holdon ter­meszti e zárt rendszerben Vörös Fény Tsz-ben, amely) 728 katasztrális holdon ter­meszti az értékes takar-1 mánynövényt az állami gaz-j daságban kidolgozott rend­szerhez társulva A vető­mag martonvásári és jugo­szláv hibrid. Az erőgép szovjet a munkagép román gyártmányú, és szemenként helyezi a magot a vetőágy­ba A pneumatikus rend­szerű vetőgép egyúttal a ta­laj fertőtlenítését is elvégzi. K. A. Napirenden az üzemek r n egeszsegugye So/(%fcwi a Vöröskereszt megyei szervezeténél — Elég szépek — állapítja meg a vásárló házi­asszony. A kecskeméti piacról képes tudósítást köz­lünk az 5. oldalon. Az 1972. évi egészség- ügyi világnap és a munka­védelmi év keretében a megyei tanács vb egész­ségügyi osztálya, a KÖJÁL, az SZMT és a Vöröske­reszt megyei vezetősége közös akciót indított an­nak érdekében, hogy a május az üzemegészség­ügy hónapja legyen. Az akció célja a munka­ártalmak és az üzemi bal­esetek okainak feltárása, hatékony intézkedések ezek kiküszöbölésére, a munkavégzés feltételeinek javítása, továbbá céltuda­tos, összehangolt nevelő és félvilágosító tevékenység az általános egészségkul­túra terjesztésére. Mindezt nagyban előse­gítheti egészségügyi kiál­lítások rendezése, az egész­ségügyi tárgyú könyvek üzemi árusítása, ismeret- terjesztő előadások, anké­tok, filmvetítések, vetélke­dők szervezése és még számos hasonló kezdemé­nyezés. Hasznos feladatot tölthetnek be az egészség­ügy: témákat taglaló be­szélgetések is az üzemek-1 ben. Különösen fontos sze-.| rephez jut majd a zöm­mel nőkéi foglalkoztató, valamint az 500 dolgozó­nál kisebb létszámú üze-; mekben az akció. Azon a megbeszélésen^ amelyre — a sajtó képvi­selőinek részvétedével — a Vöröskereszt megyei szer­vezetének székházában ke­rült sor, Ágoston András megyei titkár hangsúlyoz­ta, hogy bár „hivatalosan’’ májust jelölték ki üzem­egészségügyi hónapnak, ez a fontos akció mégsem kampányszerű, tehát nem korlátozódhat csupán 31 napra. Valamennyi érdekelt üzem vezetőjének meg­küldték az üzemegészség- ügyi hónap programját. Ez a hasznos útbaigazítás azonban csak keret, ame­lyet a munkahelyek veze­tőinek, irányítóinak és dolgozóinak kell majd mi­nél gazdaságosabb, a cél jelentőségéhez illő tarta­lommal megtölteniük. Ea —r •

Next

/
Thumbnails
Contents