Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-14 / 87. szám

8. oldal 1972. április 14, pántok A kötelező betegségi biztosítás kiterjesztéséről A rádióban, és tv-ben többször hangzott el, a kü­lönböző napilapokban pe­dig többször jelent meg tá­jékoztatás arról, hogy 1972. április 1. napjától a kötele­ző betegségi biztosítás ki­terjed a kisiparosokra, a magánkereskedőkre, az egy­szerűbb mezőgazdasági szö­vetkezetek tagjaira, az egyénileg gazdálkodókra és a jövedelemadó íizetésére kötelezett személyekre is. Nem érdektelen azonban az sem, hogy a kötelező be­tegségi biztosításba újon­nan bevont személyek és családtagjaik miképpen ér­vényesíthetik jogaikat és a társadalombiztosítási járu­lékok befizetésénél milyen eljárást kell követni. Mivel pedig a jogszabályok eltér­nek az általános rendelke­zésektől, ide vonatkozóan az érdekelteknek a következő­ket kell szem előtt tarta- niolv: A szolgáltatásokra jogosultság igazolása A kisiparosok és magán- kereskedők a szolgáltatá­sokra jogosultságukat sze­mélyi igazolvánnyal, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek (szakszövet­kezetek, szakcsoportok) tagjai, az egyénileg gazdál­kodók. valamint az általá­nos jövedelemadó fizetésére kötelezett személyek pedig „Biztosítási igazolvány”- nyal igazolják. Valamennyi réteg családtagjainak igény- jogosultságát családtagi „Biztosítási igazolvány”- nyal kell igazolni. A biztosítási igazolvá­nyok kiállítása a kisiparos és a magánkereskedő csa­ládtagja esetében a társa­dalombiztosítási igazgató­ság (kirendeltség), a szak­szövetkezeti tag és család­tagja esetében a szakszö­vetkezet, az egyéb biztosí­tottak (egyénileg gazdálko­dók, jövedelemadó fizetésé­re kötelezettek) vonatkozá­sában pedig az illetékes ta­nácsi szakigazgatási szerv feladata. Az eddig önkéntes beteg­ségi biztosításba tartozó kisiparosok és magánkeres­kedők családtagjai a szol­gáltatásokat továbbra is az önkéntes biztosítási igazol­vány alapján vehetik igény­be. Abba ugyanis a társa­dalombiztosítási igazgató­ság (kirendeltség) az igény- jogosult családtagokat is bejegyezte. A jogszabály életbelépte­tésével járó kezdeti nehéz­ségek elkerülése céljából a kötelező betegségi biztosí­tásba 1972. április 1-vel be­vont személyek a további intézkedésekig biztosítási igazolvány nélkül, személyi igazolványuk alapján is igénybe vehetik a szolgál­tatásokat. A családtagok részére készpénzszolgáltatás (anya­sági, temetési segély) és költségesebb gyógyászati se­gédeszköz az egyéb feltéte­lek fennállása esetén is csak a családtagi viszony­ról kiállított nyilatkozat alapján adható. Ezt a szol­gáltatást felvevő személy (a biztosított vagy a család­tagja) adja. A nyilatkozatot a társa­dalombiztosítási igazgató­ság (kirendeltség) által ké­szített nyomtatványon kell megtenni akkor, amikor a családtag a szolgáltatásra igényt jelentett be. Ütiköltség-megtérítéshez nyilatkozatot nem kell be­kérni, mert az egészségügyi szerv orvosa által aláírt és lepecsételt útiköltség-utal­vány a jogosultság korábbi igazolását feltételezi. A szolgáltatások igénybe­vételéhez tudni kell még azt, hogy a természetbeni szolgáltatások (orvosi keze­lés, gyógyszer stb.) igény- bevételére vonatkozóan az Egészségügyi Minisztérium a közeli napokban körlevél útján tájékoztatást ad az il­letékes egészségügyi szer­veknek. Ennek értelmében az említett szolgáltatások átmenetileg biztosítási iga­zolvány nélkül is igénybe vehetők. A biztosítottak járulékfizetése A kötelező biztosításba bevont személyek önkéntes biztosítási járulékfizetési kötelezettsége 1972. március 31-vel megszűnik. Ha az önkéntes biztosítási folyó­számlákon túlfizetés mutat­kozna, azt az igazgatóság (kirendeltség) jóvá fogja írni. Az 1972. április 1-től Fi­zetendő járulékok összegére, esedékességére és a befize­tés módjára vonatkozóan a kötelező betegségi biztosí­tásba újonnan bevont sze­mélyek időben tájékoztatást fognak kapni. Az önkéntes betegségi biztosításban használt pos­tai befizetési lap a járulék összegének változása miatt az 1972. április 1-től esedé­kes járulékok befizetésére már nem használható. Nem kell lebélyegeztetni a pos­tán sem — a jövőben — az önkéntes betegségi biztosí­tási igazolványt. Az a kis­iparos és magánkereskedő, akinek alkalmazottja van, a saját jogú betegségi bizto­sításból adódó járulékát al­kalmazottainak járulékai­val együtt fizetheti. Az eddig önkéntesen biz­tosított helyesen teszi, ha a rendelkezésére bocsátott, de még fel nem használt postai befizetési lapokat megsemmisíti, mert annak az 1972. április 1. után ese­dékes járulékok befizetésé­nél való véletlen felhaszná­lása csak zavarokat idézhet elő a társadalombiztosítási ügyviteli szervek munkájá­ban. A kötelező betegségi biz­tosításba 1972. április 1-től bevont személyek által, il­letve személyek után fize­tendő járulékok havi össze­gére az érdekeltek tájékoz­tatást fognak kapni azoktól a szervektől, ahová a járu­lékokat majd be kell fizetni. Hozzászólás u'án... A Kiskunhalasi Városi Tanács egyik ülésén Maróti Ferenc tanácstag szóvá tet­te, hogy a Felső-öregszőlők­ből a Rekettyéi földúton szállítják a dömperek a téglagyár számára a homo­kot. A nehéz járművek tönkretették a lakosság ál­tal társadalmi munkában helyreállított utat. A mű­szaki osztály felkereste a téglagyár illetékeseit, 1 s megállapodtak abban, hogy az üzem kötelezettséget vállal a megrongált út helyreállítására és annak rendszeres karbantartására. Egy évvel ezelőtti szavak nyomán Kommunista felelősséggel a lakásprogramért Csaknem egy év telt el azóta, hogy a kecskeméti városi párt-végrehajtóbi­zottság kommunista aktíva­értekezletre hívta össze a város üzemeinek, vállala­tainak vezető képviselőit a megyeszékhely 1975-ig szóló lakásépítési feladataniak megvitatására. Közismert ugyanis, hogy a mostani tervidőszak a 15 éves lakás- építési program befejező szakasza, amikor is orszá­gosan 400 ezer, Kecskemé­ten pedig 4,5 ezer lakás megépítése a feladat. Ez, a lakásépítés vala­mennyi formáját magába foglaló tervszám közismert. Az is, hogy az előző terv­időszakban megépült laká­soknál 25 százalékkal töb­bet kell tető alá hozni. Már­pedig ez minden lehetsé­ges erő összefogását, közre­működését igénylő nagy és nehéz feladat. A 4500 la­kásnak ugyanis mindössze egyharmada épül tanácsi beruházásból, kétharmada OTP-hitellel és állami ked­vezmény igénybevételével, magánerőből. Nem volt véletlen tehát, hogy a párt kecskeméti vég­rehajtó bizottsága a lakás­gondok enyhítése céljából összefogásra hívta fel az üzemeket, vállalatokat, in­tézményeket. A tanácsko­záson kialakult vitában ak­kor gondok és nehézségek felemlítése mellett számos ígéretes törekvés is megfo­galmazódott Vajon mi valósult meg a törekvésekből azóta? — tet­tük fel a kérdést néhány vállalatnál. S hogy legyen mihez viszonyítani, a mos­tani válaszok előtt idézzük a múlt év májusában tar­tott kommunista aktívaülés jegyzőkönyvébe rögzített megnyilatkozásokat. íme. az ÉPSZER Válla­latot képviselő Nyilas Gábor műszaki igazgató felszólalásának lényege: „Vállalatunk elsősorban a törzsgárda tagjait kíván­ja a lakásépítésben segí­teni. Az idén (1971-ben) 700 ezer forintot irányoz­tunk elő a lakásépítés tá­mogatására. Ezenkívül Baján és Kecskeméten 16—16 lakást építünk meg dolgozóinknak saját ka­pacitással.” — Mind a bajai, mind a kecskeméti 16 lakásos ház elkészült azóta, már tavaly birtokba vették dolgozóink — tájékoztatott a fejlemé­nyekről Nyilas elvtárs. — Szakszervezetünk bizottsá­got hozott létre a lakásépí­tés körülményeinek, előz­ményeinek feltárása céljá­ból, nyilvántartja az igény­lőket (mintegy hatvanan vannak) és az érdekeltek szociális körülményeit is. Ehhez alkalmazkodva tör­tént és történik a 20-tól legfeljebb 45 ezer forintig terjedő kamatmentes köl­csön odaítélése, segítség­ként az előterjesztés befize­téséhez. Az idén 500 ezer forintot tartalékolunk a lakásalap­ra, amelyet az apródonként visszacsordogáló kölcsön­részletek is növelnek. Az a törekvésünk, hogy még az idén induljon meg a 20 la­kásos társasház építése a Budai úton. A Czollner- közben pedig az OTP-vel közösen újabb 40 lakásos házat szeretnénk tető alá hozni, ennek azonban még nem készült el a kivitelezé­si terve. ígéretes az a kez­deményezés, amely a szo­cialista brigádvezetőink ér­tekezletén indult el. Célja az ÉPSZER Vállalat saját lakótelepének létrehozása. Négy-hat lakásos társashá­zak építéséről van szó, a Hu­nyadivárosban kijelölt terü­leten. Szombaton és vasár­naponként önkéntes elha­tározásból dolgoznának fel­építésén szocialista brigád­jaink. „A tervidőszakban 52 la­kást szeretnénk a dolgo­zók részére megépíteni, egy 36 és egy 16 lakásos épületet. Az építési'költ­séget a dolgozók vállal­ják, a vállalat kamat­mentes kölcsönt biztosít részükre” — mondta az aktívaülésen Benkó Zol­tán igazgató, az Észak- Bács-Kiskun megyei Víz­mű Vállalat képviseleté­ben. Ezúttal Danics László szb-titkár tekint vissza az azóta történtekre: — Törekvésünk némileg módosult azóta. Egyik párt­taggyűlésünkön, ahol igaz­gatónk a negyedik ötéves terv irányszámairól számolt be, elhangzott a „tíz év alatt 100 lakás” építésére vonatkozó javaslat, amely azóta jelszavunkká lett. Eb­ből az idén 16 szolgálati la­kást hozunk tető alá, saját kivitelezésben. Máris elké­szítettük azonban újabb 42 lakás tervét. Ezek építését 1974-ben tervezzük befejez­ni. Elsősorban törzsgárdánk tagjainak szánjuk a lakáso­kat, akik szövetkezeti ala­pon jutnak hozzá mintegy 220 ezer forintért a kétszo­bás otthonokhoz. Lakásala­punkon gyűjtögetjük a pénzt kamatmentes hiteltá­mogatásra, a szociális in­dokoltság szerint változó összegben. Előfordul, hogy az előtörlesztést vissza nem térítendő hitelként juttat­juk. A kiskunfélegyházi te­lepünkön két, a kecskeméti szennyvíztelepünkön pedig négy szolgálati lakás meg­építésével számolunk. ..... az eddigi 250—300 e zer forintos összeg az, amit a dolgozók lakás­építéséhez vissza nem té­rítendő támogatásként adni tudunk. Fontosnak tartanám a félkész épí­tési akció bővítését, mert a lakásépítésnek ez a for­mája minden erőt meg­mozgat. Mi például szak­ipari munkával is segít­jük az építkező dolgo­zóinkat.” Mit tesz hozzá imént idézett szavaihoz most Fe­hér Béla, az Irodagépipari és Finommechanikai Válla­lat1 igazgatója? — Tartottuk a szavunkat. Tizenkét dolgozónk kapcso­lódott a félkész akcióba, valamennyiüket támogatta a vállalat a 38 ezer forintos belépővel. Emellett szak­ipari munkával segítettünk a 12 lakásos épület közö­sen használt helyiségeinek, például lépcsőházának ki­alakításában. A lakásokat több hónapos határidőcsú­szással a múlt év végén birtokba vették dolgozóink. Négy-öt Kecskemét környé­ki dolgozónk családiház­építését fuvarral segítettük. A közelmúltban vállala­tunk két régi épületének bontásanyagát tíz dolgozónk kapta meg jutányosán. Ki­sebb összegű, kamatmentes hitelekkel is igyekszünk tá­mogatni dolgozóink lakás­építését és a tatarozást is. Eddig tizenketten vették igénybe. Az első törleszté­sek 1973. januárban válnak esedékessé, s így folyama­tosan bővülnek a támogatás lehetőségei. S még valamit: pártvezetőségünk kezdemé­nyezésére portásunknak társadalmi összefogással, vállalati kollektívánk hozta tető alá a kis házát. Három vállalatnál kérdeztük meg, mi történt a kommunista aktívaérte­kezlet óta. S mindhárom válaszból több csendült ki, mint csaknem egy eszten­dővel ezelőtt. Bizonyára másutt is hasonló a nagy társadalmi gond megoldá­sáért érzett és tettekben is megnyilvánuló munkahelyi felelősség. Perny Irén Hétköznapi apróságok A munka vallomása Beszélgetünk a lakiteleki Szikra Tsz elnökhelyette­sével, Dékány Istvánnal. A szövetkezet közgyűlésé­nek egyik határozata ke­rül szóba, s hogy egészen pontos felvilágosítással szolgálhasson, az elnökhe­lyettes a keze ügyében le­vő bizonylatokba, jegyző­könyvekbe lapoz. Tekintetem kíséri az iratoldalakat, s megálla­pítom magamban: akárki gépelte is ezeket, nagyon precíz, a munkáját szerető ember lehet. Miután Dé­kány elvtárs letette az ira­tokat, hangosan is kimond- tam a véleményemet: — De szép munka! — Nagyon jó gépírónk van ám! Igazán szívvel, szeretettel végzi feladatát —< mondta elismerő egyet­értéssel az elnökhelyettes. — Megtudhatnám a ne­vét? — Hogyne. Annál is in­kább, mert csakugyan rá­szolgált a miniszteri dicsé­retre amelyet április 4-én kapott kézhez. Bencsik Jó- zsefnénak hívják. _________—y —n Ú j szolgáltatások Kalocsán Két új területre terjesz­ti ki szolgáltató tevékeny­ségét a közeljövőben a ka­locsai Asztalos és Építőipa­ri Ktsz. Az egyik új pro­fil az olajkályha-tulajdo- nosoknak szerez örömet, hiszen hiba esetén eddig csupán a bajai szervizhez fordulhattak segítségért. Ezután helyben történhet meg a javítás. Ugyancsak nem volt gazdája a városban a kö- zületeknél — ABC-áruhá- zekban, hentesüzletekben stb. — működő hűtőpultok, nagyméretű hűtőszekré­nyek javításának. A szö­vetkezet a jövőben Kalo­csán és a környező közsé­gekben is vállalja ezeknek a készülékeknek a karban­tartását, javítását. A fela­dat ellátására már kiké­pezték a szakembereket és vásároltak egy esztergagé­pet, ____________ J ól takarékoskodnak Pár éve született meg Ballószögön az elhatáro­zás, hogy — tanács­tagok, népfrontbizottsági tagok, tömegszervezeti ak­tivisták bevonásával — mozgalmat indítanak, hogy legalább minden második családnak takarékbetétje legyen. Az akció sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a betétkönyvek száma öt év alatt több mint 250 százalékkal emel­kedett, s a betétállomány az akkori 914 ezerrel szemben jelenleg megkö­zelíti a két és fél millió forintot. „Alulról” jövő jelzés... Porczogival sokáig nem volt semmi probléma. Tulajdonkép­pen nem is nagyon vették ész­re, hogy a hivatal kötelékébe tartozik. Mindennap reggel nyolc előtt tíz perccel már a munkahelyén volt, pontban ti­zenkettőkor ebédelni ment egy közeli kis étkezdébe és dél­után fél ötkor olyan észrevét- lenül hagyta el az épületet, i mint amikor a cigarettafüst ki- i illan a szobából. I Néhány héttel ezelőtt aztán munkaértekezlet volt a hivatal­nál. Porczogi az utolsó sorban ! ült; nem is nagyon figyelt az előadóra, csak a beszéd végén , felcsattanó tapsra kapta fel a j fejét, s főíeg a beszámolót kö- vető felszólítás tette figyelmes- 1 sé# — Most pedig, kedves kartár­sak, mindenki mondja el meg­látásait, illetve építő javasla­tait! Porczogi, mint gyakorlatlan értekező, bírta a legrövidebb ideig a felszólítás utáni mély hallgatást. — Kartársak — rebegte meg- illetődve — én csak azt szeret­ném mondani, hogy a szobám ajtaja fölött már hónapokkal ezelőtt megrepedt a vakolat.. . Akkor figyeltek fel rá először a hivatalban. Többen összesúgtak körülöt­te: ki ez a szószátyár figura? Eddig a kutya se ismerte, most meg éppen ő nyüzsög a legjob­ban. Na lám, miből lesz a cse­rebogár! Egy bét múlva aktakarban­tartási értekezletet tartottak a hivatalban, Porczogi megint nem bírta kivárni a többieket: — Kartársak: az ajtóm felett még mindig repedt a vakolat — hebegte zavartan. Most már a méltatlankodás moraja zúgott végig a termen: mit piszkálódik már megint ez a mitugrász? Egyáltalán, hogy hívják és hol dolgozik? Vala­mi Porczogi... Na, érdemes az ilyennek megjegyezni a ne­vét! Nem sokkal később, az egyik munkakezdés előtti bélyegzés­technikai megbeszélésre már persze senki nem invitálta Por- czogit, ő azonban mégis el­ment. S feszült figyelemnek gondolván az előadást követő némaságot, megint csak első­nek kért szót: — Kartársak: az a repedés az ajtóm felett azóta meg nagyobb lett — dadogta. Most épp a feléje áramló csend volt félelmetes, mely mintha egy sárkány barlangjá­ból érkezett volna. De Porczo- git ez se zavarta. Pedig a fo­lyosón akkor már megindult utána a sárkány is, osztályve­zetője személyében, kénköves tüzet fújva haragjában, amiért valaki piszkálgatni merészelte barlangjában . . . Így aztán, alig hogy Porczogi a szobájába lé­pett, maga után behúzva ajta­ját, az újra kivágódott! Abban a pillanatban szakadt le egy darab vakolat az ajtó fölül, épp a küszöbön álló osz­tályvezető fejére, aki az ütés­től aléltan rogyott össze. Azok pedig, akik azért követték őt messziről, hogy végre egy kis botránynak legyenek tanúi, most elhűlten látták a visszá­jára fordult fejleményeket. Egy kolléga végre összeszedte ma­gát, s ráförmedt a reszkető Porczo^ira: — Szégvellje magát! Nem tu­dott előbb szólni, hogy magá­nál repedt a vakolat?! Németh Géza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents