Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-14 / 87. szám
ViTSf proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVII. évf. 87. szám 1972. április 14, PÉNTEK Ara: 90 fillér 1 i □ Akcióprogram családi és társasházra Megyei lakásépítkezési tanácskozás Kiskunhalason 2570 fiatal igényel helyet Hétközi kollégiumok a megyéken Tegnap Kiskunhalason a városi-járási pártbizottság ozékházában rendezték meg a megyei lakásépítke- tanácskozást, amelyen az Építési és Városfejlesztési Minisztérium, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatósága, a SZÖVOSZ, az OKISZ illetékes főosztályvezetői, osztályvezetői, a megyei párt- bizottság, a megyei tanács, az SZMT, a KISZ a Hazafias Népfront megyei bizottság képviselői, az MTESZ, a KISZÖV, az OTP megyei fiókja, a városi, járási nagyközségi tanácsok, a megyei vállalatok, szövetkezetek vezetői vettek részt. Az értekezletet dr. Kőrös Gáspár, a megyei tanács általános elnökhelyettese nyitotta meg, majd Sándor Béla, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője a magánlakás-építés helyzetéről, a megyei párt és tanács vb által kidolgozott akcióprogramról tájékoztatta a megjelenteket. — Megyénkben eddig is kiemelkedő jelentősége volt a magánlakás-építke- z esnek — hangsúlyozta az előadó. — Bács-Kiskunból indult ki a KISZ, valamint a Hazafias Népfront által kezdett lakásépítési akció az 1960-as évek elején. A tanácsok szervezetten foglalkoztak a területelőkészítéssel, közművesítéssel, s a különböző magánlakás-építési formák meghonosításában kiemelkedő munkát végzett az OTP, egyre növekszik a lakásépítő szövetkezetek szerepe. Az elmúlt 25 év alatt 42 300 lakás épült, ebből 32 000 családi és társasház. A magánlakás-építés a jövőben is kiemelkedő jelentőségű marad, hiszen a negyedik ötéves tervben ebben a formában épül fed a megyében a lakások 75— 80 százaléka. Éppen ezért a családi- és társasház- építkezések előkészítését és támogatását szervezettebbé kell tenni. Nagyobb gondot kell fordítani a megfelelő területfelhasználásra, a települések esztétikai küllemének formálására. Emellett fontos feladat az építkezések korszerűbbé, gazdaságosabbá tétele. Az akcióprogram éppen az ezzel" kaocsolatos tennivalókat összegezi. A feladatok három fő kérdés köré csoportosíthatók : — A tömeges magánlakás-építés intézményes állami, társadalmi támogatásának megszervezése _ a tanácsok, az OTP, a lakásépítő szövetkezetek és a társadalmi szervek részvételével. — A korszerűbb telepítés előtérbe helyezése a telekméretek ésszerű csök- 1 -mtése, a korszerű lakás- építési módok (átrium-házak, fésős-beépítés, stb.) tömeges alkalmazása. — A magánlakás-építés technológiai és szerkezeti fejlesztése korszerű építőanyagok gyártásával, változtatható alaprajzú lakástípusok kialakításával, a lakások belső elrendezésének javításával, lakhatóságának növelésével. A tanácskozást tartalmas vita követte, melynek során felszólalt Bozsó Ferenc, a Bács megyei Tervező Vállalat igazgatója, Bercsényi József, a ME- I SZÖV takarék- és lakásszövetkezeti titkárságának vezetője, Juhász Dezső, a Kiskunhalasi Városi Tanács elnökhelyettese, Bogdán György, az OKISZ építési osztályának vezetője, Csu- pity István, Jánoshalma nagyközség tanácsának elnöke, Banos József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa, Nánai András, Harta nagyközség tanácselnöke, Sas Gyula tervező, Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára, Gádorost Ferenc, az Építési és Város- fejlesztési Minisztérium lakás- és kommunális főosztályának osztályvezetője, Fekete László, a KISZÖV elnöke, Gyóni Lajos, az OTP vezérigazgatósága építésihitel főosztályvezetője, Éliási László, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának osztályvezetője. A vitát dr. Körös Gáspár zárta le. Minden felszólaló hangsúlyozta — mondotta többek között —, igen időszerűnek tartotta a magánlakás-építés problémáinak megtárgyalását. Többen elmondták, hogy a lakások funkciója tekintetében és a házaknak a településekbe való esztétikai beilleszkedésével kapcsolatban bizonyos szemléletváltozásra van szükség mind A termelés szervezése mind szélesebb körű ismereteket, az állandóan vál- zó gazdasági élet szinte valamennyi területéről sokoldalú és megalapott információkat igényel. A megye élelmiszer-gazdasága eddig nem rendelkezett olyan szervezett fórummal, amely az egyre inkább fokozódó igényeket széles körben ki tudná elégíteni. Szükségessé vált tehát, hogy olyan szervezet jöjjön létre, amely elősegíti az élelmiszer-gazdaság különböző területein működő üzemek, vállalatok, intézmények munkájának összehangolását, tevékenységének, gondjainak megismerését. Az élelmiszer gazdaság tevékenységének, termelésének ilyen jellegű támogatására csütörtökön Kecskeméten a megyei tanács székházában új szervezet az építtetők, mind a tervezők részéről. Szó esett a láncház beépítési módról, amely most van kísérleti szervezés alatt két helyen a megyében. Javaslat hangzott el többek között arra vonatkozóan, hogy indítsunk szocialista versenyt az építőipari vállalatok, szövetkezetek között a negyedik ötéves terv lakásprogramjának teljesítésére, valamint arra, hogy az akció- programot terjesszük ki a meglevő házak korszerűsítésére is, amelyre egyébként ugyancsak folyósít hitelt az OTP. Kőrös elvtárs a javaslatokat megköszönte, s kérte a tanácskozás résztvevőit, segítsék elő a magánlakásépítési terv végrehajtását. alakult meg. Az eseményen jelen volt és felszólalt dr. Matos László, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője. A Bács-Kiskun megyei Agráripari Koordinációs Tanács alakuló ülésén dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese mondott bevezetőt. Az új szervezet feladatkörét a következőkben határozta meg: a kölcsönös tájékoztatás, amely szem előtt tartja a megye célkitűzéseit és elősegíti a termelés fejlesztésének összhangját. Egyúttal szorgalmazza az élelmiszer-gazdaság minden területén az együttműködési megállapodásokat és a különböző formájú és célú társulásokat. Ide tartozik az is. hogy a legkorszerűbb termelési módszereket, fejlesztési elképzeléseket szé1960-ban született a határozat: a szakrendszerű oktatást általánossá kell tenni. Erre két lehetőség kínálkozott: a megszüntetett tanyai iskolák felsőtagozatos diákjait autóbusszal naponta a közeli községek, városok általános iskoláiba kell szállítani, vagy az elkészült hétközi kollégiumokban elhelyezni. Az iskolabuszok kisebb zökkenőkkel — főleg az időjárás okozta késésekkel — megoldották a gyerekek ki- és beszállítását. A városokból jól megközelíthető tanyacsoportokban élő családok 11—14 éves gyermekeinek iskolába járása így rendeződött. Azokon a helyeken, ahol elszórt településeken élnek a termelőszövetkezetekben, les körben ismerteti a megalakult tanács. Az ülésen számos javaslat hangzott el az új szervezet munkáját illetően. Ezt követően megválasztották a tanács elnökségét. Elnöknek Borsodi Miklóst, az Izsáki Állami Gazdaság igazgatóját jelölték. Elnök- helyettesek: dr. Csatári Lajos, a Bács-Kiskun megyei Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat igazgatója, Hantos József, a Kecskeméti Konzervgyár igazgatója dr. Var- ga Antal, a Bácskai Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára. A tanács mellett titkárság működik. Ennek teendőit a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya látja el. A szervezet titkárának Gádor József osztályvezetőt választották. állami gazdaságokban dolgozó családok, a felsőtagozatos gyermekek utaztatása nehézkes, a kollégiumi elhelyezés jelenti a végleges megoldást. 1962-től kezdve kisebb tantermeket alakítottak diákotthonná — például Dunapatajon. 1968-ban Jánoshalmán és Tompán épült az első „hatnapos” otthon. Száztíz gyermek kapott itt helyet. (Azóta mindkettőt bővítették, jelenleg 240 az ittlakók száma.) A következő esztendőben épült, illetve a meglevő használaton kívüli iskolákból alakították ki a csávolyi, a kun- szentmiklósi és a kisszállá- si kollégiumot. 1965-ben és 1966-ban négy helyen, Bácsalmáson, Dusnokon, illetve Dunavecsén és TiszakécsKétnapos programja volt Kecskeméten a továbbképzési kabinetnek. Szerdán és csütörtökön a magyar-, biológia- és matematikaszakos szakfelügyelők számára bemutató és gyakorlófoglalkozásokat tartottak. Ezalatt a résztvevők megismerhették az iskolákban előforduló szemléltetőeszközök típusait, illetve azok kezelési módját. Schvób Péter, a kabinet vezetője elmondotta, hogy már korábban is tartottak ilyen jellegű továbbképzést. Márciusban az önként jelentkező kecskeméti nevelőknek, később pedig azoknak a tanyasi pedagógusoknak, akik már kaptak iskolájukban szemlél' őeszíközöket. A program még nem zákén. több mint háromszáz gyermek kapott intézeti helyet. Garán és Hartán 1967- ben összesen kilencven fiatal került diákotthonba. 1968-ban a hétközi otthonokban pontosan 760-an laktak. 1500-an jártak autóbusszal az iskolába, másfél ezren pedig gyalog közelítették meg a „közelben” levő iskolát. A kollégiumok építése, illetve a meglevő épületek átalakítása tovább folyik. Négy év alatt öt helyen — Hercegszántón, Izsákon, Szabadszálláson. Kecelen és Soltvadkerten — készült el a diákotthon. Újabb 1200 tanyai kisdiák tanulhat megerőltető utazás, gyaloglás nélkül. A további munkához azonban társadalmi összefogásra van szükség. Ennek a felismerésnek a nyomán született 1971-ben a felhívás, tanyai kollégiumi alapot hoztak létre Bács-Kiskun megyében. Egy gyermek kollégiumi helye 65 ezer forintba kerül! A IV. ötéves terv végére pedig kétezer-hétszáz- ötven fiatal elhelyezéséről kell gondoskodni. A tervek készek. Kiskun- majsán és Lajosmizsén új kollégium épül. Az utóbbi nagyközségben nyolc új tantermet is létesítenek. Meglevő házakat alakítanak át Kisszálláson, Bócsán, Fü- löpszálláson, Jászszentlász- lón. Ebben a tervidőszakban kezdik meg a kiskun- halasi, kiskunfélegyházi é# kecskeméti — összesen 824 tanulót befogadó — kollégiumok építését. A következő ötéves tervben Kerekegyházán, Szánkon, Tiszakécskén. Orgová- nyon épül diákotthon — és 14 új tanterem. rult le — a jövő héten, a tanítás utolsó hetében és az azt követően a megye többi szakfelügyelője is részt vesz a tanfolyamon. Ilyen módon könnyebben terjedhet el a különféle eszközök rendszeres használata. A tanfolyam megszervezésére azért volt szükség, mert egyre több iskola vásárol filmvetítőt, magnetofont és íráskivetítő készüléket, ezek kezelése viszont — kellő szakértelem híján — sok problémát okozott. A továbbképzésen részt vevők láthatóan nagy élvezettel és örömmel próbálgatták az eddig többnyire ismeretlen gépek kezelését. L. A. Üj csatorna Néhány hét óta Kecskemét belterületén dolgoznak a budapesti Közúti Építő Vállalat brigádjai. Az I-es számú postától az SZTK épületéig a régi helyébe új szennyvízcsatornát fektetnek le. (Tóth Sándor felvétele) S. K. Szorosabb együttműködés az élelmiszer-gazdaságban T ovábbképzés pedagógusok számára Korszerű oktatási eszközök
