Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-08 / 57. szám
Tanyapolitikai szakbizottság alakult Mint ismeretes, , az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács részletesen megvizsgálta a tanyai lakosság helyzetét, életkörülményeit, s foglalkoztak azokkal a feladatokkal, amelyek a beköltözők fogadásával kapcsolatosak. A Duna—Tisza közének ezen a területén nagyon sokan, 150 ezren élnek még ma is külterületen és tanyán, s évente nyolcszáz—ezerkétszáz ember szánja rá magát, hogy szakít a kényszerű elzártsággal. Az utóbbi időszakban meggyorsult be- költözési folyamatot teszi szervezettebbé, s a kinn- maradók ellátását igyekszik javítani a tanyapolitikai szakbizottság, amely kedden délelőtt alakult meg Kecskeméten. Az elvégzendő feladatok sokrétűek, egyaránt összefüggnék a korszerűsödő mezőgazdasággal, az ipar- fejlesztéssel, a villamosítással, az egészség- és művelődésüggyel. A huszonöt tagú szakbizottság munkájában ezért részt vesznek mind a megyei pártbizottság, a Hazafias Népfront, mind pedig a tanácsok, valamint a szakigazgatási ágazatok képviselői. Az elnöki tisztet Sándor Béla, a megyei tanács építési-, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője tölti be, a titkár pedig Kürtösi István, a tervosztály főelőadója lett. A tegnapi alakuló ülésen a jelenlevők megtárgyalták a működési szabályzatot és rögzítették az idei munkatervet. Először az átfogó feladatokat dolgoznák ki. mm Ülésezett a Hazafias Népfront megyei elnöksége Tegnap délelőtt a népfront megyei székházában, dr. Bodóczky László elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Elnöksége. Az elnökség a négyéves ciklust befejező utolsó ülésen — amelyen részt vett Iván Istvánná, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője is — Farkas József megyei titkár előterjesztése alapján jóváhagyta a tanyai, községi, városi népfrontbizottságok újjává- lasztásáról, és a járási alakuló ülésekről szóló tájékoztatót. Az elnökség megállapította, hogy a megyében lezajlott 180 gyűlésen több mint 20 ezer ember vett részt, ami a lakosság nagy érdeklődésére mutat. Éppen ezért az elnökség elismerését fejezte ki a siKedvezőbb szerződéskötési feltételek Szorosabb a kapcsolat a termelők és feldolgozók között A konzerv- és hűtőiparban még folynak a szerződéskötések. Eddigi tapasztalataik szerint már jelentkezik a zöldségfélék magasabb felvásárlási árainak kedvező hatása. Országosan is nagyobb a szerződéskötési kedv, két hónap alatt sikerült lekötnie a vállalatoknak akkora árumennyiséget, mint a tavalyi évben összesen. Az évente 3600 vagon nyersanyagot feldolgozó Kalocsai Fűszerpaprika-ipari Vállalattól kapott tájékoztatás szerint uborkából 160, hagymából és gyümölcsből 600—600 vagonra kötöttek szerződést. A bélés külföldön egyaránt kedvelt őrlemények nyersanyaga is biztosítottnak látszik. A tavalyi 1700 vagonnal szemben ez év februárjának végéig csaknem 2300 vagon fűszerpaprika átadására szerződtek a termelőkkel. A hagyományos kézi művelési mód mellett 500 holdon géppel betakarítható fajtákat termesztenek. A kalocsai körzetben 10 darab FZB kombájn dolgozik majd, a zöldbab- illetve a paprikaföldeken. Mivel a gépi szedés utáni válogatás nagy gondosságot követel és sok élőmunkát igényel, az idén két gazdaságban alkalmazzák kísérleti jelleggel a válogató gépsorokat. Kipróbálják a gyakorlatban az ültetőgépet és a vállalat segíti a gazdaságokat a helyrevetés meggyorsítását szolgáló angol, szemenkénti vetőgépek beszerzésében is. A decemberi kormányhatározat szerinti támogatások az eddigiekhez képest kedvezőbb feltételeket teremtettek a termelőknek. Azoknak a gazdaságoknak, amelyek 50 holdas területre, vagy 25 vagon paprika átadására kötnek szerződést a vállalattal, ezer forint holdankénti növényvédelmi hozzájárulást adnak. Az ennél kisebb területre vagy mennyiségre szerződötteknél a támogatás ösz- szege 400 forint Az előkészítésért, a csipedésért az eddigi 25 fillér helyett 50 fillért fizetnek kilogrammonként Az új fajták elit vetőmagjait a tavalyi árnak negyedrészéért — 80 forintért — vásárolhatják meg. Mindezek figyelembevételével az átvételi ár kilogrammonként 50—60 fillérrel lett magasabb. Az 1972-es évben várhatóan 6200 hold lesz a termesztési terület a kalocsai körzetben. A vetőmagvak rendelkezésre állnak, a palántaszükségletet pedig a 15 szövetkezet által rendelt, átlagosan háromezer, illetve négy és fél ezer négyzet- méter alapterületű fóliaházak biztosítják. A fűszerpaprika-ipari vállalat fejlesztési alapjából 1 millió 800 ezer forintot fordít a fűszerpaprika-termesztés fejlesztésére. Programjukban szerepel a korszerű palántázógép nagyüzemi alkalmazása, vegyszeres gyomirtási kísérletek és a paprikacsövek gépi válogatásának megoldása. kert biztosító szervezőknek és aktivistáknak. A második napirend keretében Farkas József, a népfront megyei titkára, a március 12-én, vasárnap esedékes időszakos választási munkálatok előkészületeiről számolt be. (Kotroczó István felvétele) Tanácskozás a Kossuth-klubban a megye gazdasági helyzetéről Tegnap tudományos tanácskozással folytatódott a Bács-Kiskun megye Budapesten rendezvénysorozat. A Kossuth-klubban gazdasági szervek és tudományos intézetek képviselői jelentek meg, hogy meghallgassák a megye gazdasági helyzetéről szóló előadásokat. Az értekezlet résztvevőit Major Imre, a TIT Bács-Kiskun megyei szervezetének titkára üdvözölte, majd Erdélyi Ignác közgazdász, a megyei pártbizottság titkára tartott előadást Bács-Kiskun gazdasági fejlődéséről és terveiről. — Megyénk a most zajló rendezvénysorozattal Pest- Buda egyesülésének 100. évfordulóját is köszönteni kívánja — mondotta előadásának bevezető részében Erdélyi Ignác, majd a megye gazdaságföldrajzát, gazdasági fejlődésének történetét, településhálózatának kialakulását ismertette. Ezután részletesen elemezte az ipartelepítésben elért eredményeket. Mint mondotta, az ipar szervezeti felépítésére jellemző, hogy az üzemek jó része nagyvállalati keretben gyáregységként működik. Ez a sajátosság — ha hátrányosabb helyzetbe nem is hozza üzemeinket — mégis sok esetben fékezi a helyi kezdeményezést, az újra való törekvést. Ezért a megye üzemeinek fontos érdeke a vállalati belső mechanizmus továbbfejlesztése. A mezőgazdaságról szólva Erdélyi elvtárs a többi között elmondta, hogy a megye területének 52 százalékát kitevő homokhátsági termelési körzetben a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelés mellett az állattenyésztés és fagazdálkodás is egyre nagyobb szerepet játszik. Ezen a területen a szövetkezeti mozgalom is sajátosan fejlődött, részben szakszövetSzerviz és javítóműhely az E-5-ös mentén Kecskemétről Lajosmizse felé haladva, ott, ahol az E 5-ös műút Ladánybenére elágazik, alakította ki — 'teher- és személygépkocsik részére — szerviz- és javítóműhely-telepét a városföldi Dózsa Tsz. A 10 millió forint költségű, jelenleg a megye legnagyobb ilyen létesítményében egyelőre javítószolgálattal állnak elsősorban a mező- és élelmiszer-gazdasági nagyüzemek rendelkezésére. (A korábban oly sokat ostorozott kecskeméti, Lőwy Sándor utcai műhely sorsa jutott el a megoldáshoz.) A korszerű szociális létesítményeket, így fürdőt, öltözőt, 500 személyes üzemi konyhát és 200 személyes éttermet is magában foglaló telepen a szervizszolgálat — a kivitelezés teljes befejeződése után — május 1-én kezdi meg a működést. A törekvések szerint reggel 6-tól este 10 óráig, két műszakban működő szervizben 30 perc alatt készül el egy gépkocsi mosása, zsírzása és műszeres ellenőrzése. A telep évi bruttó termelési értékét 30 millió forintra tervezik. A Dózsa Tsz máris több üzemmel, vállalattal kötött 3—5 évi szerződést a járművek javítására. (Pásztor Zoltán felvétele) kezetek jöttek létre, ame^ lyek lehetővé tették a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fokozatos fejlődését. Az előadó végül a településhálózattal foglalkozott. Rámutatott arra, hogy a megye lakott területeinek közös gondja — városokban és községekben egyaránt — a kommunális elmaradottság, az alapvető közművek hiánya, illetve szűk kapacitások. Bács-Kiskun megye élelmiszer-gazdaságának helyzetéről és fejlődéséről Gádor József kertészmérnök, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője tartott előadást. Elmondotta, hogy a megye gazdasági jellegét ma is a mezőgazdasági termelés határozza meg, s or-; szágosan a felvásárolt tér-, mékek 10,7 százalékát adja. Részletesen elemezte a talajtípusokat, a termelői hagyományokat. Az előadó ismertette a szőlő- és gyümölcstermelés jelentőségét,' a meglevő nagyüzemi ültetvények, s a régi rendszerű telepítések korszerűsítésére vonatkozó terveket, majd kiemelte a komplex gépe-; sítés fontosságát. Bács-Kiskun megye ipar-, fejlesztési politikájáról Vágó Iván gépészmérnök, a megyei tanács ipari osztályának vezetője adott számot. Rövid áttekintést nyújtott a felszabadulás előtti időszakról, amikoris a megyében csupán az élelmiszeriparnak volt szinte kizárólagos szerepe. Ma már azonban a minisztériumi ipar 148 üzemmel rendelkezik. Ezek közül viszont mindössze 5 üzem létszáma haladja meg az ezer főt, s 50 százalékukban a dolgozók száma a százat sem éri el. Ez egyben azt is mutatja, hogy kevés korszerű nagyüzemmel rendelkezik a megye tárcaipara. A Kossuth-klubban mintegy hetvenen hallgatták meg az előadásokat, amelyek után tartalmas vita bontakozott ki Bács-Kiskun megye gazdasági életétéről. továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Nőnapi köszöntő Világ proletárja! egyesüljetek! mrmm A .MAGSAK SZOCIALISTA MUN KA‘ S PA’RT BA'CS-k'lSKUN M EŐYEI 0IZOTT5 A’C Am Al/ LA PJ A XXVII. évf. 57. szám Ára 90 fillér í 1972. március 8, szerda
